Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-28 / 23. szám

•oi KEDD, 1992. JAN. 28. BELPOLITIKA 3 Alkotmányértelmezés és szemlekörút JOGKÖR. Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén megkezdte azon miniszterelnöki indítvány tárgyalását, amelyben arra kérte a testületet, hogy alkotmányértelmezéssel mondja meg, köti-e a köztársasági elnököt valamiféle határidő kinevezési és aláírási jogköre gyakorlásában. KÖRÚT. A délszláv köztársaságokkal határos megyékben kezdtek szemlekörutat hétfőn a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának vezető munkatársai, élükön Gaál József ezredes, országos parancsnok-helyettessel. A jugoszláviai belháború nyomán tavaly ősszel bevezetett fokozott készültségű szolgálat eddigi tapasztalatait, s a polgári védelmi egységek helyzetét felmérő körút a Zala megyei Lentiben kezdődött, majd Letenye érintésével Nagykanizsán folytatódott. A bejárás során megfogalmazódott a megyei, illetve minden helyi törzsparancsnok és önkormányzati vezető egyöntetű véleménye: az ismert külpolitikai fejlemények tükrében már nem indokolt Zalában a megerősített PV-szolgálat fenntartása. BETEGAPOLO SZERZETESREND. Megkezdte működését visszakapott egykori pécsi kórházában az egyetlen magyar betegápoló szerzetesrend, az Irgalmasok. A szerzetesek már tavaly tavasszal visszaköltöztek 1796-ben alapított rendházukba, hétfőn pedig - Surján László népjóléti miniszter és Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek jelenlétében - aláírták azt a tulajdonjogi szerződést is, amely ismét az irgalmasok birtokába juttatta a pécsi belvárosban működő II. számú Belgyógyászati és Sebészeti Klinikát. EGYÜTTMŰKÖDÉS. Moszkvában kezdett tárgyalásokat hétfőn Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, aki hatnapos külföldi útja során látogatást tesz Ukrajnában és a balti államokban is. Siklós Csaba megbeszéléseinek különös jelentőséget ad, hogy a köztársaságok függetlenné válása óta első ízben tárgyal ilyen magas szintű közlekedési delegáció az említett országokban. A találkozókon aktuális kérdések mellett többek között szó lesz a kétoldalú közlekedési, hírközlési és vízügyi kapcsolatokról, valamint új együttműködési formák kialakításának lehetőségeiről. Szegénypolitika vagy szociálpolitika? (Folytatás az 1. oldalról) - A pártelképzelések nemigen foglalkoztatják a polgárokat. Az viszont mindenkit érdekel, kihez forduljon az, aki beteg, ki jogosult egészségügyi biztosításra, mikor vehető át a biztosítási kártya. K. P.: - Arról még csak törvénytervezet szól, hogy ki jogosult az egészségügyi biztosításra. Mi azt szeretnénk, ha biztosított lenne mindenki, aki után járulékot fizetnek. A biztosítási kártya az első negyedévben kerül a zsebünkbe, az ehhez kapcsolódó változást a félév táján tapasztalhatjuk. A leendő háziorvosi rendszerről annyit, hogy négyféle lehetőség nyílik egy orvos számára ahhoz, hogy „vállalkozóvá" váljon. K. M.: - A kormány késlekedése miatt a mai szociális intézményrendszer nem felel meg a létező problémáknak. Mi is tapasztaljuk: sok a bizonytalanság. U. I. Vita a Parlamentben Szabó Tamás tárcanélküli miniszter hétfőn, az Országgyűlés rendkívüli téli ülésszakának 14. munkanapján letette a hivatali esküt. Ezt megelőzően a jegyző ismertette a jelenlévő Göncz Árpád köztársasági elnök átiratát Botos Katalin felmentéséről és Szabó Tamás miniszteri kinevezéséről. Az új miniszter az ünnepélyes aktus után szót kért, és - a kormánytagok érvényes helyettesítési rendjének megfelelően - a távollevő Kupa Mihály nevében bejelentette: a kabinet csütörtöki ülésén dönti el, hogy kezdeményezi-e a december 31-én elfogadott költségvetés módosítását. A bejelentés azért vált szükségessé, mert a Magyar Közlönyben az elfogadott költségvetési törvénytől eltérő szöveg látott napvilágot. Szabó Tamás utalt a Pénzügyminisztérium által elvégzett hibafeltáró vizsgálatra, amely szerint az eltérések egy részének oka kézirat- illetve nyomdahiba, ezek esetében elég az egyszerű helyreigazítás. A többi hiba esetében bizonyos korrekciók valószínűleg szükségesek. A miniszterek tanácsának csütörtöki ülése dönti majd el, hogy ezekhez a változtatásokhoz törvénymódosító javaslatot kell-e benyújtani. A témában szót kért Orbán Viktor fideszes frakcióvezető, aki úgy vélekedett, hogy a költségvetést már azelőtt elkezdték a nyomdában szedni, hogy a T. Ház elfogadta volna. Megengedhetetlennek nevezte a történteket, s paritásos alapon kijelölendő parlamenti vizsgálóbizottság megalakítását indítványozta. Gaál Gyula (SZDSZ) szintén a kormányra és a koalíciós pártokra hárította a felelősséget, részletes helyreigazítást kért, illetőleg azt, hogy a hivatalos közlönyben megjelenő szöveg feleljen meg annak, amit az Országgyűlés elfogadott. Szabó Tamás válaszában visszautasította az eljárás és a kihirdetés törvénytelenségére vonatkozó vádakat. Nem jótékonysági intézmény a tejipar A tej- és tejtermékek termelői árának emelkedése országosan és átlagosan nem éri el a 15 százalékot az év elején - mondta Raskó György, a szaktárca államtitkára. Aláhúzta: az országban jelentkező szociális gondokat nem a tejiparnak kell megoldania. A szaktárca ésszerű határok között nem ellenezte a tej- és tejtermékek árának emelését. Egyes termékeknél továbbra is jelentős veszteséget kell elkönyvelniük a vállalatoknak. Például a 2,8 százalék zsírtartalmú tej - melynek ára nem emelkedett, s továbbra is 21 forintba kerül - literenként 2-3 forint veszteséget okoz minden vállalatnak. Veszteséges a vaj előállítása is, mert ez ugyancsak maximált áras. Öböl Z

ÁSZLÓ. Diósgyőrött zászlót bontottak az adós sportegyesületek előtt. Van immár program, hogyan lehet kezelni az elhatalmasodó tartozást, s mert a legtöbb magyar klub hasonlóan vagyontalan, mint az egykori vasgyári, különösebben tanulmányozni sem kell a diósgyőri ötlet megvalósíthatóságát. Megvallom, egyenesen csodálkozom azon, hogy a DVTK-t még senki sem követte a maga választotta, elmésen megtalált, Dugovics Titusz-i úton. Sportban és különösen sportfinanszírozásban járatlan olvasóinknak össze kell foglalni a történteket. A korábbi társadalmi rendszerben a nagy sportegyesületek mögött rendszerint egy-egy államszocialista óriás állott. Olyasféle, mint a hadsereg, a rendőrség, a megyei tanács vagy egy gyár. Ezeket bázisvállalatoknak hívták, mert jobb szó nem jutott eszébe annak idején a sporthivatal vezetőjének midőn keresztvizet prédikált és az asztal alá itta magát. A rendszerváltással a nagy szervezetek is fölszívódtak, vagy ha nem. hát önmaguk fönntartása is elég gondot jelentett számukra. Ilyen módon eltűntek a sportegyesületek hatalmas díszleteit támogató erők, s mint tudjuk, a kártyavárak számára is elkövetkezik egyszer az igazság pillanata. A klubok eladósodtak, mert a tevékenységet a sportolók és az adminisztráció érdekében fönn kellett tartani, s mert az egyesület használatában lévő vagyont nem lehetett értékesíteni. Nyilvánvaló lett ugyanis, hogy a stadionnak, a csarnoknak, az edzőteremnek és az öltözőnek más és más a tulajdonosa: ország, város, híres ember. Vagyis nem az egyesület. Aztán persze e tény olvasztótégelyéből pattant ki a diósgyőri szikra - s lett belőle fáklya! Azt mondották az ottani okosok, körül ülvén a hetvenmilliós adósságot, hogy ha semmi sem a miénk, csak a tartozás, akkor oszoljunk föl, a pénzt meg hajtsák be azon, akin tudják. A DVTK jogutód nélkül szűnt meg: az adós kezesét meg sem nevezve húzta magára a koporsófedőt. S mi lesz a több ezernyi sportolóval? Semmi! Folytatják tovább az önálló szakosztályokban azt. mit eddig önállótlanul csináltak. Ime hát az ötlet, íme a nagy magyar válságmenedzselés. Világít a fáklya, lobog a zászló! Ha nagy a baj. ha sok a tartozás, drága honi klubelnök, hívd össze az önfeloszlató közgyűlést. Egy jó hónapod marad. Harminc napig még le lehet rabolni néhány milliót. Négyszemközt az új miniszterrel Ahol az állam tulajdonos marad Mi a feladata a most hivatalba lépett új tárcanélküli miniszternek? - kérdezte az MTI-Press munkatársa Szabó Tamástól. - Elsősorban a privatizációval kapcsolatos törvényhozás és intézkedések összehangolása lesz a dolgom. A törvényelőkészítő munkában továbbra is a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium ezzel foglalkozó apparátusa végzi majd a munka java részét, és ezt a munkát fogom majd össze tárca nélküli miniszterként - válaszolta Szabó Tamás. Az Állami Vagyonügynökség által vezérelt konkrét privatizációs döntésekbe jelen körülmények között nem lesz közvetlen beleszólása a privatizációs ügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszternek, de részt vesz az igazgatósági tanács ülésein, és a tanács döntése ellen a kormányhoz fordulhat, ha szükségesnek látja - tudtuk meg a továbbiakban. Csak a működő tulajdon ötöde Arra a kérdésre, hogy milyen konkrét elképzelések vannak a tartósan állami tulajdonban maradó vállalatok kezelésére az úgynevezett állami tulajdonosi részvénytársaság keretében, és hogy mi várható a privatizáció területén, az volt a válasz, hogy a kérdések eldöntése csak a számos előkészületben lévő privatizációs törvény meghozatala után lehetséges. A távlati célok szerint az állam tulajdonosi funkciójának két fő intézményi megjelenítője az állami tulajdonosi részvénytársaság (ÁT Rt.) és az Állami Vagyonügynökség lesz, ugyanakkor az új tárcanélküli miniszter véleménye szerint az sem kizárt, hogy egyes speciális tulajdoni kör esetében a tulajdonosi jogokat más államigazgatási szervek gyakorolják. Ilyen tulajdoni körök lehetnek például bizonyos infrastrukturális létesítmények. Az ÁT Rt. a jelenlegi tervek szerint reményteljesen kezdheti majd el tevékenységét. Az állami részvénytársaság portfoliójába kerülő vállalatok termelték ki 1990-ben a magyar gazdaságban keletkező nyereség 27 százalékát és ezzel szemben az elképzelések szerint a majd ilyen kezelési formában működő vállalatok a veszteségekből csak négy százalékban részesedtek. Hosszú távon a részvénytársaság kezelésébe kerülő állami tulajdon nem haladja meg a gazdaságban működő tulajdon 20 százalékát. Természetesen az, hogy egy vállalat a részvénytársasághoz tartozik, Szabó Tamás szerint még nem fogja meghatározni ponto-, san azt, hogy milyen formában működtetik azt. A kormány a működtetési formák kérdésében is hamarosan döntésre juthat, hiszen a privatizációs bizottság a múlt év szeptemberében kapott feladatainak többségét már elvégezte. Kamatcsökkentés várható Az új minisztertől megtudtuk, hogy előreláthatólag február 28-tól vagy február 29től a jelenleg 22 százalékos jegybanki alapkamat 60, vagy 50 százaléka lesz a privatizációs hitelek éves törlesztési kamata. A két variáció között még nem döntött a kormány, de az biztos, hogy csak e két változás egyike jöhet szóba. Ez azt jelenti, hogy kamatcsökkentésre számíthatnak azok, akik most tervezik a hitel igénylését. A csökkentés természetesen az összes eddig felvett ilyen hitelre vonatkozik majd. Vagyis: mivel már döntés született az Egzisztencia hitel és a privatizációs hitel összevonására, mind a két hitelfajta kamatterhei enyhülnek. A Magyar Nemzeti Bank képviselője a megbeszéléseken azt is jelezte, hogy további kamatcsökkentés is várható az év folyamán. KÖZÉLETI NAPLÓ MA AZ MSZP HÍVŐ TAGOZATA délután 5 órakor tartja összejövetelét a párt szegedi irodájában (Tisza Lajos krt. 2-4. I. emelet). A téma: a magyarországi börtönpasztoráció, azaz a büntetésvégrehajtási intézetekben kialakított lelkészi szolgálat. Vendég: dr. Majzik Mátyás kriminálpszichológus, laikus teológus a Magyar Börtönpasztorációs Társaság elnöke. KATONA GYULA, a 13. számú választókerület (Móraváros) képviselője fogadóórát tart 16-18 óráig a Szegedi Vízművek és Fürdők székházában (Tisza Lajos krt. 88.). HOLNAP A MÉRNÖKI KAMARA Csongrád megyei csoportja 14.30 órakor tartja éves taggyűlését a Csongrád Megyei Közgyűlés hivatalának földszinti nagytermében (Szeged, Rákóczi tér). A Kamara vezetősége várja a kamarai tagok és az érdeklődő mérnökök megjelenését. TÉLI ESTÉK SZEGEDEN. Az Agrárszövetség Csongrád Megyei Választmánya politikai fórumot tart 17 órakor a Bálint Sándor Művelődési Házban (Temesvári krt. 42.). Vendégek: Bíró Zoltán egyetemi tanár, a Nemzeti Demokrata Szövetség társelnöke és Nagy Húszéin Tibor, az Agrárszövetség főtitkára. DR. PIRI JÓZSEF, a 27. számú választókerület képviselője 17 órától fogadóórát tart az algyői községházán. Eletének 85. évében 1992. január 23-án elhunyt dr. Mónus István nyugállományú rendőr ezredes. Nevezett 1945-től 1949-ig a rendőrség hivatásos állományában különböző vezetői beosztásokat töltött be, utoljára mint Hódmezővásárhely rendőrkapitánya. 1949-ben politikai okok miatt diszkriminálták, mely alapján a rendőri testületből elbocsátották. Az 1956-os forradalomban kifejtett tevékenységéért egy év börtönre ítélték. Ezt követően több vállalatnál és intézménynél dolgozott, de jogi végzettségének megfelelő beosztásban nem engedték tevékenykedni. Mindezek azonban nem befolyásolták töretlen életkedvét, optimizmusát. 1990-ben rehabilitálták és nyugállományú rendőr ezredessé léptették elő. 1991. október 23-án megkapta a Magyar Köztársaság Elnöke által adományozott 1956-os Emlékérmet. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság dr. Mónus Istvánt saját halottjának tekinti, temetése 1992. január 28-án 14.30 órakor lesz a hódmezővásárhelyi Kincses temetőben. VÁROSHÁZI SAROK Pedagógusbér Korábban már hírül adtuk, a város pedagógusai az 5 százalékos dologi bérfejlesztést egységesen megkapják. Nos, az oktatási bizottság azóta döntött a 10 százalékos, úgynevezett automatikus emelésről is, amelyet „intézménytípusonként kell megadni, de ezen belül létszámarányosan egységet számolni és azt az intézményi létszámokkal szorozni." A művelet jelentősége abban áll, nyilatkozta lapunknak Roboz István, a közoktatási és közművelődési iroda helyettes vezetője, hogy közelebb hozza egymáshoz az egyes iskolák között szétnyíló bérolló szárait. 5 osztályos szakközépiskola A Textilipari Szakközépiskola igazgatója és szülői munkaközössége együttesen kérték a város közgyűlését, engedélyezze a ruhaipari szakon technikum indítását. A javaslatot az oktatási bizottság tárgyalta meg, s nem látja akadályát annak, hogy az 1993-94-es tanévtől a 3. és 4. osztályosok levelezőn végezzék el az ötödik évet, az 1. és a 2. osztályosok pedig már a nappali tagozaton szerezzék meg technikusi minősítésüket. A bizottság véleménye szerint az 1994-95-ös tanévben meg lehet indítani 2+3-as bontásban - az ötéves technikumot. Támogatás az egyháznak Gyulay Endre megyés püspök támogatásért folyamodott az önkormányzathoz. A püspök úr azt kérte, hogy a város a két egyházi óvoda részére - az őket is megillető normatív állami támogatáson felül - 2 millió forintot utaljon ki a költségvetésből. Az oktatási bizottság egyelőre nem döntött az ügyben. A BM segít a városnak A Belügyminisztérium körlevélben értesítette az önkormányzatokat, így természetesen Szeged városát is, hogy részt vállal általános és középiskolai tornatermek és kollégiumok felújításának terheiből - előbbieknél az összköltség 40 százalékát, utóbbiaknál pedig 50 százalékát fedezi. Az oktatási bizottság már el is bírálta a benyújtott igényeket, s következő sorrendet terjeszti elő a költségvetési vitában: Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola (tornaterem), Déri Miksa Gépipari Szakközépiskola és Technikum (kollégium), Csonka János Gimnázium és Szakközépiskola (tornaterem), Ortutay Gyula Kollégium, Déri Miksa Gépipari Szakközépiskola és Technikum (tornaterem), Kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskola (tornaterem). Gépjárműadó A gépjárművek után az adófizetés szabályai január l-jétől lényegesen megváltoztak. Adózni kell minden 250 cm' hengerűrtartalmú és annál nagyobb motorkerékpár, személyautó, tehergépjármű, pótkocsi, lakóautó, teher-, sátras és lakóutánfutó, autóbusz stb. - együttesen gépjármű - után. Az adó kivetéséhez minden belföldi rendszámú gépjármű tulajdonosának bevallást kell tennie az önkormányzati adóhatóságnál, legkésőbb február 29-ig. (Részletes felvilágosítást, bevallási nyomtatványt és csekket az ügyfélszolgálat valamint a peremterületi kirendeltségek adnak.) A befizetések az adókivetési határozatban megjelölt időpontig teljesíthetők adópótlékmentesen. (Következik: Á helyi adók.)