Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-28 / 23. szám

M ALAPÍTVA: 1910-BEN J DELMAQYARORSZAQ HBBan KEDD, 1992. JAN. 28., 82. ÉVF. 23. SZÁM Kié lesz a gyógyszertári központ? A patikák privatizációját követően, illetve azzal összefüggésben megváltozik a gyógyszertári központok feladata. Annak remé­nyében kértük tájékoztatásra dr. Rákos Gyulát, a Csongrád megyei Gyógyszertári Központ igazgatóját, hogy az általa vezetett intézmény sorsának alakulásáról megtudhatunk már konkrétumo­kat, ám csak tervekről tud még beszámolni. - Nincs törvény, nincsenek jogszabályok, csupán elképzelések a gyógyszertári központok, illetve a gyógyszerkereskedelem változásait körvonalazandó. Mindenekelőtt azt kell eldönteni, hogy kié a vagyon? Folyik a vita a belügy és népjólét között. A Népjóléti Minisztérium véleménye szerint nem az önkor­mányzatokat, hanem az államot illeti meg a központok vagyona. Hangsúlyozom, még nyitott kérdés, nincs döntés arról, hova tartozunk majd. - A gyógyszertárak privatizációjától is - ami körül ugyancsak nagy a bizonytalanság - függ a gyógyszertári központok sorsa. - Igen hosszú folyamatnak ígérkezik a patikák privatizációja, hiszen az ország 1300, ma még állami kézben levő gyógy­szertárát, nem lehet egyik napról a másikra magánkézbe adni. A privatizációs folyamat végére azonban valamennyi gyógyszertári központ nagykereskedő és gyógyszergyártó céggé alakulna át. Amíg e folyamat be nem fejeződik, addig a gyógyszertári köz­pontok teljesítik gyógyszerellátási kötelezettségüket. Az utolsó patika privatizálása után szűnik meg az ellátási kötelezettség. Marad azonban két más feladat: a nagykereskedelmi, a gyógyszergyártási, illetve kiszerelési tevékenység. Előbbi azt jelentené, hogy a magánpatika tulajdonosa közvetlenül vásárol a központoktól, válaszhat, melyik nagykereskedelmi cégtől óhajt beszerezni. A gyógyszergyártással eddig is foglalkozott valamennyi központ, csakhogy a jövőben a gyártó és kiszerelő területen jelentős fejlesztésre lesz szükség. - Eddig a Hungaropharma volt az egyetlen gyógyszer­nagykereskedelmi vállalat, amelynek monopóliuma megtörne. - Kívánatos lenne, ha versenyhelyzet alakulna ki a gyógy­szerkereskedelemben, ez valószínűleg megvalósul a központok nagykereskedelmi tevékenységével. Egyelőre úgy tűnik, két, nagykereskedelmi vállalat van kialakulóban. Két bázis köré csoportosulnának, illetve társulnának a központok. Születnek majd olyan gyógyszerkereskedelmi vállalatok is, amelyek bizonyos gyógyszerfajtákra specializálódnának. - Úgy tudom. Önök is részvénytársáságot kívánnak létrehozni. - Ez, a tervünk, de amint az elején mondottam, valamennyi - a gyógyszerfront területén várható - változáshoz, átalakuláshoz törvény és jogszabály szükségeltetik, de ezekre úgy tűnik, még várni kell. mmmmmmmmm^^mtmm^mmmmmmm HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT BmMm BHHBBHHM K. K. HBfln JELCIN KIVALO FORMABAN. Borisz Jelcin két napra elutazott Moszkvából, és nem vesz részt a kedden kezdődő közel-keleti értekezleten - erősítette meg Pavel Voscsanov, elnöki szóvivő a hétfői japán lapjelentéseket. Az elnök teljesen egészséges, és kiváló formában van ­hangsúlyozta a szóvivő, hozzáfűzve, hogy bizonyos - nem részletezett - körülmények folytán kellett Moszkvából elutaznia. / TÖBB MINT 1000 MENEKÜLT HAZATÉRT. Az idén eddig 1223 horvát, szlovén és szerb menekült tért vissza hazájába azok közül, akik korábban a határőrségtől kértek ideiglenes védelmet - mondta hétfőn az MTI kérdésére Zubek János határőrségi szóvivő. Hozzátette: napról napra egyre többen indulnak haza, s ha nem újulnak ki a harcok, akkor várhatóan nagy számban utaznak vissza a menekültek. Az elmúlt év végén mintegy 50 ezer - akkor még jugoszláv állampolgárnak számító - menekültet regisztráltak Magyarországon, közülük 10 ezren a határőrségtől kértek ideiglenes védelmet. ILIESCU SZOFIABAN. A román elnök személyesen biztosította a bolgár vezetőket arról, hogy országának nincsenek területi követelései Bulgáriával szemben. Ion Iliescu román elnök hétfőn egynapos látogatást tett Szófiában, ahol Zselju Zselev elnökkel aláírta a két ország közötti új barátsági, együttműködési és jószomszédsági szerződést. A 20 éves időtartamra kötött megállapodás sérthetetlennek nyilvánítja a két ország közötti határokat, a két állam területi egységét, s előirányozza, hogy a vitás kérdéseket békés úton fogják megoldani. Szegénypolitika vagy szociálpolitika? - A Parlament éppen most készül a társadalombiztosítási törvény módosítására. A szoci­alisták szerint van-e szociál­politikai rendszerváltás? K. M.: - Az egészségügy reformját Németh Miklós kormánya kezdeményezte. A folyamat a politikai rendszer­váltással lelassult, s a párt­érdekek uszályába került. Az intézkedések a rövid távú költ­ségvetési érdekeket szolgálták, politikai színezetük vitathatat­lan. (Például a kórházigazgatók váltását még az önkormányzati választások előtt levezé­nyelték.) Az elvekkel nem vitatkozunk. Azzal viszont igen, hogy az érintetteket kirekesz­tették a jogszabályok átformá­lásából. Nehezményezzük, hogy egyik nap azt nyilat­kozzék illetékesek, osztják a betegkártyákat, a másik nap ezt cáfolják, aztán kijelentik, január elejétől kezdődik a család­orvoslás, erről viszont el­mulasztják informálni a legille­tékesebbeket, az orvosokat. K. P.: - A kormány vallotta szociálpolitika alapelveiben szaporodnak a konzervatív elemek. Ilyen például az érde­messég elve. Úgy tűnik, a kor­mány szociálpolitika helyett szegénypolitikát művel. A segélyezés rendszerét nem bővíteni, hanem átalakítani kellene. A jóléti törvénykezés éppen csak elkezdődött. Az ígéretekből - például abból, hogy a szociális törvény kon­cepciója 1991 szeptemberében a Parlament elé kerül - semmi sem valósult meg. - A kereszténydemokraták felfogása tükröződik-e a párt­elnök által irányított népjóléti minisztérium intézkedéseiben ? K. P.: - Igen. A család sze­Az utolsó gesztus A hét végén történt Szege­den, valahol a panelrengeteg­ben. Egy hölgy az utcai telefon­fülkéből kilépve arra lett figyel­mes, hogy valaki a magasból rászól: „Vigyázzon, mert ki­ugrok! " A hölgy felnézett és csak azt látta, amint valaki kilép mások életéből és a halálba szédül. Önkéntelenül hátra hőkölt, vigyázva magára, ha már erre kérte az, aki rajta kívül nem akart vigyázni senkire. „ Vigyázzon, mert kiugrok!" Ez volt az utolsó mondat, mellyel az élettől búcsúzott a férfi, aki a negyedik, vagy ötödik emeletről a mélybe vetette magát. A végzetes ug­rást nem élhette túl. Néhány másodperc. Éppen annyi, míg szárnyra kel egy galamb, néhány szárnycsapás­nyi zuhanás. „ ...mert kiugrok!" - visszhangzott még, s már megtette. Mintha csak annyit akart volna utolsó, gondos gesztus­ként a világ tudtára adni: „sür­gős dolgom van, ne akarja senki, hogy meggondoljam magam. " És nem hagyta magát. Dr. Kovács Pál A szociális érzékenység nem jellemzője a kormánynak. Jóléti törvények helyett szegénypolitika, egészségügyi reform helyett kusza, egymásnak ellentmondó intézkedéssorozat. Ellenzéki párthoz „méltóan" kritikusan szóltak szociális és egészségpolitikai ügyekről a Magyar Szocialista Párt tegnapi, szegedi fórumán a szakértők, dr. Kovács Pál képviselő, a Parlament szociális és egészségügyi bizottságának titkára és dr. Kökény Mihály, a párt szociálpolitikai ügyvivője még a konzultáció előtt válaszolt kérdéseinkre. repének eltúlzásában. Erre utal, hogy a szociális terheket ki-, zárólag a családokra hárítanák, az állam kivonul a szociál­politikából. Tények igazolják: a kormánypolitikában ez a szféra kicsi súllyal van jelen. - A szocialisták hogyan vesznek részt az úgynevezett jóléti törvénykezésben? K. P.: - Saját koncepcióval igen, ellen-törvényjavaslattal nem feladatunk kiállni. A társadalombiztosítás idei költ­ségvetésének kialakításához kb. 30, a társadalombiztosítási törvény módosításához 24 javaslattal járultunk hozzá. Többek között kezdeményez­tük, hogy a kormány elképze­léséhez képest nyugdíjemelésre 4, a gyesre, gyedre, rokkant­nyugdíjra 450 milliárddal többet költsünk. Elmondtuk, hogy a társadalombiztosítás bevételeit hogyan lehetne növelni. K. M.: - A kormány a jóléti törvényeket nagy késéssel elnagyoltan vitte a képviselők elé. Pedig szociális biztonság, megfelelő egészségügyi ellátás nélkül nem érhető el az óhajtott cél, a gazdasági kibontakozás. -Az MSZP milyen lépéseket tenne ahhoz, hogy létrejöjjön az oly sokat emlegetett szociális háló? K. M.: - Az európai szociális chartához illeszkedő keret­jellegű szociális törvényt kell alkotni. K. P.: - Ennek deklarálnia kell a szociális állampolgári jogokat. Az elosztó rendszernek a szociális piacgazdasághoz illeszkedő átalakítása lenne a következő lépés. Aztán olyan társadalmi mechanizmus kiépí­tése, mely kikényszeríti az állampolgári jogok érvé­nyesítését. A civil társadalom fejlesztését is a kormány figyelmébe ajánljuk. (Folytatás a 3. oldalon) VARGA Ajándék volt ez az út Orsolya a Világszépe-választáson Egy kispesti lány nyolcvan bombázó társaságában beutazta a fél világot. Még most is nehezen hiszi, hogy ez vele történt. Az ötcsillagos szállodák, a fogadások, London, Johannesburg, Fokváros, New York és Atlanta. A Miss World-választás, ahol ő is felvonult a kifutón. Miss Hungary: Michna Orsolya. Jelentette be a műsorközlő, és Orsolya felé fordultak a legnagyobb amerikai tévétársaságok kamerái. (Interjúnk a 10. oldalon) AJÁNLAT Seselj fenyegetőzik Pórul járnak, ha hazatérnek 2 Közvéleménykutatás az autópálya-építésről Van, aki lelkes híve a fejlesztésnek, s mindegy neki, miből, csak csinálják már végre! Míg mások 5 A drog kapujában Szegeden nem csupán átáramlanak a kemény drogok 7 Michna Orsolya a Világszépe-választáson - Már azt hittem, el sem utazom 10 Veress Miklós tárcája 16 Isteni vétel Az egyik legutóbbi hazai „ügy" a rádió vallási műsorai rendjének megváltoztatása, mely főleg az egyházak körében váltott ki nagy - és negatív ­visszhangot. Amikor két hasonlóan helyt­álló álláspont ütközik össze, kompromisszumot kell keresni. Itt azonban más a helyzet: egyértelmű tény, hogy a sávvál­toztatás - maradjunk most a rádiónál - csakugyan negatívan befolyásolja a vallási műsorok hallgathatáságát. (Sok készü­léken nincs URH-sáv, ha pedig mégis van, akkor az gyakran CCIR-rendszerű, tehát nem alkalmas az OIRT-adások vételére - emellett középhullá­mon jóval nagyobb körzetben foghatók a műsorok. Igaz ugyan, hogy az URH-n tisztább a vétel - a cím „ isteni" jelzője a minőségre utal -, de ha azt kevesebben hallgathatják, a kár nagyobb a haszonnál.) Az ere­deti állapot fenntartása nem igényelt volna milliárdos beruházásokat, a - benyomá­som szerint - alapos előzetes tájékozódás nélküli döntés meghozója, Gombár Csaba, a Magyar Rádió elnöke mégis csak március végére ígért „a tapasztalatok birtokában" mó­dosításokat. Nem hiszem, hogy ez jó el­képzelés, hiszen a késlekedés, az addig még hátralévő két hónap alkalmat adhat majd újabb „ügyek" gyártására. Erre igen nagy az esély. A probléma ugyanis, ahogy az már nálunk lenni szokott, megjelent a politika síkján is: állást foglalt a kérdésben kormány és ellenzéke - a KDNP Intéző Bizottsága például egyenesen a rádió és a U vezetőinek leváltását köyéfeli, s mintegy a tömegek támogatását demonstrálandó, tüntetést szervez... Szóval jobb lenne hamar lezárni ezt az egész „ügyet", hiszen minél tovább húzzák-halasztják, annál több indulat fog felkorbácsolódni. Bár néha az az érzésem, hogy ezek az „ügyek" csak amúgy „unaloműzőként" készülnek. Pedig ha én egyszer unatkozni fogok, akkor inkább - Hrabal­lal szólva - vásárolok egy mosómedvét. Az lesz a legjobb vétel. POZSIK LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents