Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-25 / 21. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. JAN. 25. Az igazgató „ellenáll" Meddig jelenik meg a Magyar Szó? - Előkészítettük a szombati lapot, a nyomda is készen áll, most a tartományi tájékoztatási titkár határozatára várunk. Amennyi­ben ő is beleegyezését adja, hogy a Magyar Szó továbbra is a régi impresszummal jelenjék meg, akkor leadjuk kéziratainkat, ellenkező esetben nem vagyunk hajlandók nevünket adni a Maród Miklós által „szerkesztett" laphoz - mondta tegnap délután a Délmagyarországnak J. Garai Béla, az újvidéki Magyar Szó főszerkesztő-helyettese. Az előzményekhez tartozik, hogy a vajdasági kormány tavaly december 28-án felmentette Kubát János főszerkesztői tisztsé­géből és ideiglenes megbízatással Maród Miklóst, a Fórum Kiadóház vezérizgatóját nevezte ki főszerkesztőnek. A lap szer­kesztősége ezt a kinevezést nem hajlandó tudomásul venni, mert kifogásolja, hogy Maróti: I. nem tud tisztességesen magyarul sem, 2. soha nem dolgozott hivatásos újságíróként. 3. tagja az uralkodó párthoz közel álló Magyarok Hazájukért. Szerbiáért és Jugoszláviáért nevű magyarellenes pártnak. Az igazgató azonban a hivatalos vajdasági közlönyben megjelent (január 23-i) kine­vezés után saját nevét akarja látni a „főszerkesztő" címszó alatt, különben nem engedélyezi az újság kiadását. - Rengetegen támogatnak bennünket, segítségükről biztosíta­nak - közölte Garai. - Vajdasági magyar írók egy csoportja is fellépett érdekünkben a tartományi kormány illetékeseinél. Re­méljük. közös erőfeszítések árán sikerül elérnünk célunkat. Kü­lönben 47 év után először szombaton nem kapja kézhez a Magyar Szót a vajdasági magyar olvasó. K F Bukaresti költségvetés Betegebben, kultúra nélkül Mennyi az az 1120 milliárd lej. amennyivel 1992-ben a román kormány gazdálkodik - fogalmam sincs. Nem az összeg nagysága miatt, hanem a vágtázó infláció okán. Január elején ugyanis je­lentős árdrágítás volt, alapvető élelmiszerek árai kettőződtek meg, s ha a kormány enged a szakszervezetek követelésének - s valamennyit engednie kell - akkor nyilván további drágítások következnek. Nem titok ugyanis, hogy az államkassza üres, nincs honnan adni. Amikor a román hírügynökség által közzétett adatsorokat nézem, tehát nem a tervezett költségvetési tételek nagyságát veszem figyelembe, hanem az arányokat. Mi hogyan változik 199l-hez viszonyítva'.' Mindjárt az elején látni, tanügyre kevesebb jut a tavalyinál, az egészségügy is kevesebbet kap (0,7, illetve 0,4 százalékkal), miközben az iskolák állapota gyalázatos, a kór­házakban alapvető segédanyagok, kötszerek és desztillált víz is hiányoznak, nem beszélve a drága gyógyszerekről. Kevesebb pénz jut (0,7 százalékkal) gyermeksegélyként a családoknak, nő viszont a nyugdíjakra kifizetendő összeg, együtt a munkanélküli segéllyel. Alighanem az utóbbi tétel nő. Szintén kevesebb pénzt kap a nemzetvédelem, kevesebbet a tör­vényhozás. Növekszik viszont az államhatalom és közigazgatás részesedése a költségvetésből - 0,3 százalékkal -, külön tételként jelenik meg a végrehajtó hatalom - a kormány -. amely önma­gának szintén többet kért (0.4 százalékkal). És szintén növekedett az összköltségvetésnek 41 százalékát kitevő gazdasági kiadások részaránya. Az itt megadott számok a teljes költségvetésből való részesedés százalékos változását mutatják, a tanügy 0.7 százalékos részese­dés-csökkenésé reálértékben csaknem 10 százalékkcd jelent keve­sebbet. A kormány pedig a tavalyi 2,1 százalék helyett az összkölt­ségvetés 2.5 százalékát költlieti magára, vagyis 20 százalékos a növekedés. Ha így tekintjük, akkor a kultúrára szánt összeg 0.1 százalékos csökkenése 0,5-ről 0.4-re szintén nagy, 20 százalékos esést jelent. Amikor színházaink alig tudnak megélni, a lapok megszűnnek, a képzőművészeti élet pang. 1992 aligha lesz a dicsőség éve Románia számára. BODÓ BARNA Az éhség „államcsínye" EDUÁRD SEVARDNADZE, a volt Szovjetunió utolsó külügy­minisztere egy amerikai lapnak adott nyilatkozatában figyelmez­tetett: a volt Szovjetunióban egyre romló gazdasági körülmények miatt elkeseredett állampolgárok államcsínyt hajthatnak végre. A nép már nem hisz a szavaknak, csupán a valós cselekedeteknek. Ha egyszer a néptömegek az utcára mennek, akkor annak tragikus vége lesz - jelentette ki Sevardnadze. LEMONDOTT Josef Duchac, Thüringia kereszténydemokrata miniszterelnöke. Rövid időn belül ő a harmadik vezető keletnémet tartományi politikus, akit az egykori NDK-ban játszott szerepe miatt kikezdtek, és távozásra kényszerítettek. TOVÁBBRA is harckészültségben vannak a volt Szovjetunió terű -létén állomásozó stratégiai atomfegyverek. Ezt a Krasznaja Zvezda című lap közölte bizonyos, a nyugati sajtóban az utóbbi időben meg­jelent értesüléseket cáfolva. Az atomtöltetek közül csupán az idejét­múlt rakétákat szerelték le. KÍNA ÉS IZRAEL nagyköveti szinten felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Az erről szóló közös közleményt Pekingben írta alá Csien Csi-csen kínai külügyminiszter és szerda óta ott-tartózkodó izraeli kollégája, Dávid Levi. A Kínai Népköztársaság és Izrael kö­zött korábban sohasem volt diplomáciai kapcsolat. II. SIMEON volt bolgár uralkodó az alkotmányos monarchia mel­lett tett hitet. Szerinte egy ilyen monarchia megfelel az ország siral­mas gazdasági helyzete miatt a demokráciából kiábrándult bolgárok óhajának. Rendelkezésére állok a bolgár népnek - mondotta. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szavazás nélkül javasolta a közgyű­lésnek, hogy vegye fel Kazahsztánt a világszervezet tagjai közé. Köz­ben a BT átadta az új tagok felvételével foglalkozó bizottságának Örményország, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kirgízia a Kazahsztá­nénál valamivel később benyújtott, hasonló értelmű folyamodványát. Várakozások szerint a közgyűlés február végén kezdődő, 46. üléssza­kán mind az öt volt szovjet köztársaságot felveszik a világszervezetbe. A Kárpátaljai Területi Tanács beadványa nyomán Kijevben a miniszteri kabinet úgy határozott, hogy három új nemzetközi határ­átkelőhelyet létesítenek az. ukrán­magyar határon. Ily módon az Uz.sanka-Beregsurány, Mczőka­szony-Barabás és Tiszaújlak­Tiszabecs közötti, eddig csak a kishatárforgalomban használható határátkelőhelyeket nemzet­közivé minősítették át, melyek éjjel-nappal nyitva tartanak. A mezőkaszony-barabási átkelő­helyen ezentúl teherforgalmat is lebonyolítanak. A kabinet meg­bízta az ukrán külügyminisztert. Például Mezőkaszony-Barabás hogy a magyar féllel együtt ké­szítse elő az ezzel kapcsolatos kormányközi egyezményt. Arról is rendelkezett, hogy Kárpátalja minden lakosa jogot kap az egyszerűsített határátlépésre valamennyi határos országba. * Egyelőre még bizonytalan, hogy a nemzetközi forgalom mi­kortól használhatja az Uzsanka­Beregsurány, a Mezőkaszony­Barabás és a Tiszaújlak-Tisza­becs magyar-ukrán átkelőket, amelyek jelenleg csak a kishatár­forgalmat szolgálják - mondta pénteken az MTI érdeklődésére Zubek János határőrségi szóvivő. Kijevből érkezett hír szerint ugyanis már nemzetközivé minő­sítették az említett átkelőket. A szóvivő rámutatott, hogy erről előbb a két ország külügy­minisztériumának kell megál­lapodnia, majd pedig a pénzügy­minisztériumoknak, hiszen a nemzetközi határátkelőknél a vámellenőrzést is ki kell alakí­tani. A határőrség tudomása sze­rint erre az évre mintegy 250 mil­lió forint áll rendelkezésre a meg­lévő határállomások felújítására, illetve újak létesítésére. így ma még kérdéses, hogy a szükséges' megállapodások megszületése után sikerül-e előteremteni ele­gendő pénzt az új nemzetközi ha­tárátkelők megnyitásához. Hetvenezer szakember Hetvenezer - a tudomány kü lönböző kulcsfontosságú terű letein dolgozó - szakember hagyta el 1990-ben a volt Szov­jetuniót könnyebb megélhetést keresve. Jelenleg is több tízez­ren ostromolják munkavállalási kérelmekkel a nyugati kuta­tóintézeteket és egyetemeket. Ezt a Jomiuri Simbun című japán lap közölte jól értesült amerikai körökre hivatkozva. A higgadtságon a hangsúly Szakértői tárgyalásra ülnek össze hétfőn Budapesten a ma­gyar és a román külügyminisz­térium vezető beosztású diplo­matái. A tárgyalások a régóta húzódó magyar-román alap­szerződés előkészítését szolgál­ják. A két ország külügyi tiszt­viselői azután ülnek tárgyaló­asztalhoz a magyar fővárosban, hogy a két fél kölcsönösen el­juttatta egymáshoz a szerződés általa kidolgozott tervezetét. Az alapszerződés ügyében magyar részről több fordulós tárgyalá­sokra számítanak, és a „propa­gandaháborútól" mentes, „hig­gadt, nyugodt légkörű munkára helyezik a hangsúlyt. A „bűnös" Duna Egymásnak ellentmondó értesülések jelentek meg az elmúlt napokban a magyar sajtóban arról, hogy milyen munkákat végez a csehszlovák fél Dunacsúny térségében. Szlovák állítások szerint nagy erőkkel, három műszakban dolgoznak azon, hogy saját területükön elterelve a Dunát, a víz egy részét az üzemvízcsatornához, a bósi erőműhöz vezessék. Prágá­ban ugyanakkor elhangzott olyan nyilatkozat is, hogy a magyar közvé lemény semmiképpen se vegye meghatározó érvényűnek a területen dolgozó beruházó vállalat vezetőjének véleményét. Magyarország pozsonyi fókonzulátusán az MTI érdeklődésére elmondták: arról, hogy éppen miféle földmunkagépek milyen munkát végeznek Dunacsúny térségében, nincsenek információik, viszont a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányának a múlt év decemberi budapesti tárgyalásait követően hozott határozata egyértelmű: a döntés nem csupán a bósi létesítmény önálló üzembe helyezésének előkészí­tésére, hanem a munkák megkezdésére vonatkozik. Határidőt is megjelölnek ebben - ha a magyarok nem hajlandók a közreműködésre ­1992. októberéig önállóan szükséges megvalósítani a bősi létesítmény üzembe helyezését. Csodaszép londoni ígéret Az Állami Vagyonügynökség ígéretet kapott Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), hogy a bank igyekszik magyar és külföldi tőkéből, saját pénze társításával befektetési alapokat szervezni az önprivatizálási program támo­gatására - számolt be az MTI-nek az AVÜ e héten Londonban járt kül­döttsége. Elmondták, hogy az önprivatizációba eddig bevont ­300 millió forintnál kisebb va­gyonú és 300-nál kevesebb alkal­mazottat foglalkoztató - vállalatok közül ötöt már eladtak, húsz már átalakult és összesen 200-nál foly­nak az előzetes felmérések. Már­ciusban megindulhat a program második szakasza 600 olyan vál­lalat értékesítésére, melyek va­gyona 300 millió és 1 milliárd forint közötti, s alkalmazottaik száma nem több ezernél. Ez is hozzájárni, hogy 1994-re az állami tulajdon aránya a mai 70-80 százalékról 50 százalékra csökken a gazdaságban. ECU-vita Nem tetszik a közös piaci pénz neve a német kancellárnak. Helmut Kohl minap kijelentette, hogy a közös piaci egységes valuta neve a teljes pénzügyi unió létrejötte után nem lehet ECU, mert ez a név nem elég méltóságteljes az EK pénzé­hez. A francia illetékeseknek azon­ban aligha tetszik az ötlet, mert számukra sokatmondó az ECU név: a középkorban már volt egy francia pénzérme ezen a néven. Bocsánat! -japánul Évtizedekig tartó tabut döntött le Mijadzava Kiicsi japán minisz­terelnök, amikor a parlament pén­teki ülésén bocsánatot kért a máso­dik világháború idején elkövetett japán gaztettekért. A Reuter szerint Mijadzava ezzel az első olyan ja­pán politikussá vált, aki parlament előtt tartott beszédében hivatalosan elismerte, hogy Japán a második világháborúban az agresszor ol­dalán állt. Kim és Ro találkozik Kim Ir Szent észak-koreai elnök elfogadta azt a dél-koreai kezde­ményezést. hogy a két ország tart­son államfői szintű találkozót. Kim Ir Szen és Ro Te Vu dél-koreai elnök találkozójára a közeljövőben kerül sor. Nemrégiben felröppent a hír, hogy egy spanyol autóverseny­ző, De Bagration herceg XII. György leszármazottjának te­kinti magát. A Bagratida-ház, amelynek tagjai Örményország­ban is uralkodtak, 885-ben I. Asaddal kerültek hatalomra. Ezt megelőzően is már nagy tiszte­letnek örvendő nemesi család­ként tartották számon őket, s az uralkodók koronázási ceremó­niájánál működtek közre. Az örményül Bagratuninak neve­zett uralkodók egészen 1045-ig kormányozták az országot. Utolsó képviselőjük II. Gagik volt, aki 1042-től 1045-ig ural­kodott. Vele azután le is zárult a Bagratidák fénykora Örmény­országban. Állítólagos francia kapcsola­taikra - amely szerint a francia Bourbonokkal állnának kapcso­latban - nincsen kézzelfogható bizonyíték, bár ezt nem lehet egyértelműen kizárni, hiszen az uralkodó dinasztiák csak a trón­Bagratidák ra került képviselőik családfáját tartják nyilván, s ezenkívül a megszámlálhatatlanul sok ol­dalági Bourbon-rokon is kap­csolatban állhatott valamely Bagratida hercegnővel. A grúzok nem csak az emlí­tett autóversenyzővel, hanem féltestvérével, Pace kisasszony­nyal is számolhatnak, mint le­hetséges uralkodóval. Hogy vé­gül is melyikük lesz, egyáltalán lesz-e grúz uralkodó, azt még senki sem tudja. Mindenesetre Bourbon Henrik szavaival, egy kissé ugyan kicsavarva: „Grúzia megér egy misét." Az autóversenyző a trónt választaná „Készen állok, hogy minden grúzok uralkodója legyek. Azt azonban nem szeretném, hogy az odautazásom újabb konflik­tusokat okozzon" - nyilatkozta De Bragation herceg, akiről eddig elsősorban a sportla­pokban olvashattak volna le­endő alattvalói, ha történetesen tudnak spanyolul, lévén több­szörös nemzeti bajnok az autó­versenyzésben. Az utolsó grúz uralkodó, XII. György leszár­mazottja most azonban kiszállt az autóból, és bejelentette igé­nyét a trónra. Mivel politikával sosem foglalkozott, grúz nyel­ven nem beszél, az országban sohasem járt, minden idejét arra fordítja, hogy e hiányosságokat pótolja. „A múlt évben, amikor a grúz parlament elnöke Mad­ridbanjárt, hivatalosan is közöl­te, hogy még az ezredforduló előtt helyreállítják a mo­narchiát. És ha ez megtörténik, a trón egyedüli várományosa én vagyok." Az utóbbit azért hang­súlyozza De Bragation herceg, mert a féltestvére, Pace kisasz­szony (apja második házasságá­ból) ugyancsak bejelentette igényét a trónra, hozzátéve, hogy az ereiben nem csak grúz vér, hanem spanyol arisztokrata- vér is folyik, rokona János Ká­roly királynak, ezzel szemben az elsőszülött fiú csupán lecsú­szott olasz nemesi rokonságot tud felmutatni. A trónkövetelők vitája tulajdonképpen megfelel a grúz belviszányoknak. bár azt nem lehet tudni, hogy kit akar­nak maguk fölé a grúzok. Hogy kit nem akarnak, azt félreért­hetetlenül kifejezték: Gamsza­hurdiát, aki minden grúzok elnökének mondta magát. A leendő XIII. György, pechjére, éppen tőle kapott meghívást: Itt az ideje, hogy hazalátogasson! „Munkája teljesítése közben..." A nő, akit halálra itattak A Kínában megjelenő Worker's Daily élesen elítéli az utóbbi időben gyorsan terjedő „bankettkultúrát", és elrettentő példaképpen felhoz egy esetet, amikor bankigazgatók egy csoportja közpénzen rendezett banketten annyira berúgott, hogy addig erőltettek egy női vendégei, amíg az halálra nem itta magát. Az eset - a lap értesülése szerint - december elsején történt Jünnan tartományban, amikor a helybéli bankigazgató, bizonyos Sang Veng-úi vacsorára hívta meg néhány igazgatótársát. Meghívták Sao Ü-ing-et. a bank fiatal tisztviselőnőjét is. akiről a lap azt írja. hogy „olykor szeretett a pohár fenekére nézni". Amikor aztán poharazni kezdtek, a férfiak azzal biztatták a nőt. hogy kél pohárral igyék minden egyes pohár után, amelyet ők, a férfiak, leeresztenek a torkukon. Hasz­talan tiltakozott Sao Li-ing, a férfiak csak erősködtek, és sorra rendelték a kínai tisztviselői körökben közkedvelt bor palackjait. Másfél üveg elfogyasztása után a fiatal r\& olyan rosszul lett, hogy az akkorra már megszeppent férfiak sietve kórházba szállították. Ott azonban másnap reggel meghalt alkoholmérgezésben. A lap egy másik hasonló esetet is említ 1985-ből, amikor két párt­funkcionárius itta magát halálra. Arról viszont nem tesz említést, hogy a bankigazgatókat megbüntették-e. Megírja ellenben, hogy a bűntu­datot érző férfiak ezt vésették a fiatal nő sírkövére: „Ez Sao Li-ing elvtársnő sírja, aki munkájának teljesítése közben halt meg. Emlékét örökké megőrizzük."

Next

/
Thumbnails
Contents