Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-25 / 21. szám
SZOMBAT, 1992. JAN. 25. BELPOLITIKA 3 Törzskönyvezett nyugtató A MAGYAR GYÓGYSZERIPAR készen áll, hogy az egykori Szovjetunió országainak nyújtandó háromoldalú szerződésekkel finanszírozott megállapodások keretében gyógyszereket szállítanak a Független Államok Közösségének. Ez azért is realitás, mert 120-féle magyar készítmény van törzskönyvezve, sőt bevezetve a térségben. EZ ÉVBEN kilencvenmillió forintot juttatnak a kisebbségek anyanyelvének, kultúrájának megőrzésére, ápolására, kutatására a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítványból. Tavaly e célra csupán negyvenmillió forint jutott - tájékoztatták az MTI munkatársát a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalban. Az alapítvány havi részletekben kapja ezt az összeget állami költségvetésből, ezért negyedévenként bocsátja a pályázat nyerteseinek rendelkezésére, s negyedévenként újabb pályázatot hirdet. Az idei első pályázatot ezekben a napokban teszik közzé. AZ IPARI ES KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM szeretné komolyan megvizsgálni az Oroszlányi Szénbányák Márkus-hegyi bányaüzeme munkástanácsának javaslatát a bányaüzem privatizációjáról - írja a bányaüzem munkástanácsának jogtanácsosának címzett levelében Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter. NAGY SÁNDOR, az MSZOSZ elnöke, mint magánvádló és Hegedűs Ferenc, az MDF Zala megyei irodavezetője, mint alperes ügyében hozott ítéletet pénteken dr. Rupa Melinda, a Zalaegerszegi Városi Bíróság bírája. Megerősítve a tavaly novemberi, tárgyalás mellőzésével hozott bírósági ítéletet, Hegedűs Ferencet nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségében találta bűnösnek és 9 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, valamint kötelezte a perköltségek megtérítésére. Levél a pápának! ? A tejtermékek drágulása Ismerem a médiák között azt a kialakult íratlan szabályt, miszerint egymás működési területét nem bántják. Mivel a Magyar Rádióban elhangzott riport az egész országban visszhangot keltett (bizonyítja a rengeteg telefon), nem is beszélve arról, hogy a domaszéki kedélyeket is felborzolta, úgy érzem, nem hagyhatom szó nélkül a dolgot. Előrebocsátom, hogy nem háborúságot akarok szítani, csak néhány dologgal szeretném a hiányos módon készült riportot kiegészíteni. Kötelező a hitoktatás Domaszéken... Az evangéliumban olvashatjuk Jézus parancsát. Menjetek, hirdessétek az örömhírt mindenkinek! Másutt Szent Pál ezt írja: Buzdíts, nevelj az evangélium jó hírévei. Pál apostol nem azt a parancsot adja, hogy kényszeríts, hiszen a hitet csak fölkínálni lehet. Aki azonban a fölkínált lehetőségre igennel válaszol, az ne legyen szószegő, hisz nem játszhatunk életünket meghatározó dolgokkal. (Vonatkozik ez gyerekre és szülőre egyaránt.) A riportban elhangzott kötelező szó már azért sem állja meg a helyét, mert a hittanórákon nem 100 százalékos a részvétel. Vannak másként gondolkodók, nem hívők is; és joguk van nekik is, és gyermekeiknek is eszerint élniük. Azoknak a gyermekeknek is helyük van a hittanórákon, akik csak a hit ismereteit akarják megtanulni, de szentségekhez nem kívánnak járulni. Ók ezt nem is követelik, hiszen tudják, nem követelhetik azt, amiről önként mondtak le. Akik viszont szentségekhez akarnak járulni (jelen esetben elsőáldozáshoz, bérmálkozáshoz), azoknak lelkiismereti kötelességük a vasárnapi szentmiselátogatás, hiszen ez keresztény életünk középpontja. Jól tudják ezt a domaszékiek, akik örömmel tesznek meg sok-sok kilométert, hogy az oltár körül megérezzék a keresztény egységet és a békét. Aki viszont látszatkeresztény, annak még 200 métert is nehezére esik megtenni, hogy benyisson az Isten házába. Azt is hallottuk, hogy ez a templom kényszerből épült. Lehet-e azonban egy ilyen állításnak helyt adni akkor, amikor a templom a múlt rendszer egyházat bénító időszakban készült el. Domaszék a környék legdinamikusabban fejlődő települései közé tartozik. A falu közepén állt egy roggyant viskó, ami istentiszteleti helyül szolgált, méltatlan volt mind rendeltetéséhez, mind pedig a faluhoz. Büszkén vállalják a domaszéki hívek, hogy összefogással, rendezett munkaszervezéssel fölépítették az ország egyik legszebb templom-plébánia együttesét. Nem a papnak, hanem maguknak építették, mert fontosnak tartják hitüket, s annak gyakorlását. Joga volt mindenkinek a tervezéshez, a munkához és az elégedettséghez. Nem nagyon lehet annak szava, aki a falut arra sem méltatta, hogy egy kapavágást tegyen az építésben. írunk a pápának... A pápa örömmel veszi minden olyan hívőnek a levelét, aki hitének gyakorlásáról számol be neki, mint a legfőbb lelkipásztornak. Igazán mondhatjuk, hogy a szentatya megértő mindenkivel. Biztatónak hatnak szavai a hitüket megvalló keresztények felé, de megnyilatkozásai közt még véletlenül sem találunk olyat, ami a lanyhaságot dicsérné. Jó bizonyítékok erre a pápa magyarországi beszédei. Tudom ajánlani mind a riporternek, mind a riportalanyoknak, hiszen nem válik kárára senkinek, csak a tisztán látást segíti elő. Az igaz, hogy Domaszék nem a világ közepe, de a maga 3500 lakosával és 300 iskolás korú gyerekével jelentős község. Úgy vélem, nem csak egy szülő létezik a faluban. Ha a tisztelt riporter olyan beszélgetést készít, ami az egész országban hallható, akkor miért csak egyet szólaltat meg a szülők közül? Nem csőlátás ez? Nem irányított áskálódás ez egy jól működő helyi hitoktatás ellen? Természetesen mindenkinek joga van a másként gondolkodáshoz, és ahhoz, hogy írjon a pápának. Először azonban érdemes volna elolvasni a szentatya minden keresztény hívőhöz írt leveleit és enciklikáit a hitoktatásról. S ha ez így nem érthető, meg kell tenni azt a néhány lépést, amely a templomba visz, s a szülői értekezleten és a szülők fórumán világossá válhat, mit ír a pápa minden keresztény embernek. Kundé Lajos, a szeged-csanádi egyházmegye ifjúsági felelőse KÖZÉLE FI NAPLÓ HETFON JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ-ben, a Földváry utca 3. szám alatt 16-17 óráig. Tartja: dr. Ábrahám László ügyvéd. A SZOCIALISTA PÁRT szegedi szervezete januári fórumán 17 órakor a Tisza Lajos krt. 2-4. szám alatti irodaházban (II. emeleti tanácskozó), dr. Kovács Pál országgyűlési képviselő tart konzultációval egybekötött előadást közérdekű szociális és egészségpolitikai kérdésekről (orvosválasztás, háziorvosi ellátás, űj társadalombiztosítás stb.), amelyre a párt tagjait és minden érdeklődőt várnak. Dr. Kökény Mihály, az Országos Kardiológiai Intézet főigazgatóhelyettese, az MSZP ügyvivője is ígérte részvételét. Hétfőtől átlagosan mintegy 18 százalékkal drágulnak a tejtermékek. Az MTI munkatársa a Sugár Csemege-Meinl élelmiszer-áruházban érdeklődött az új fogyasztói árakról (Zárójelben a régi árak.) A 2,2 százalék zsírtartalmú tej január 27-étől 23,60-ba kerül (20), a 3,6 százalék zsírtartalmú pedig 30 forintba (25,20). A félliteres, féltartós tejért 16,40-et (13,60) kell fizetni, míg a 21 forintos hatósági áras, 2,8 zsírtartalmú tej ára változatlan marad. A 20 százalék zsírtartalmú tejföl ára 25,20 (21,40) lesz. A sima joghurt és kefir 12,60-ba (9.10) kerül majd. A Pannónia sajt kilója 360 forint (320), a Trappistáé 280 (240), a Zalaié pedig 340 (310) forint. A Túró Rudiért 9,70-et (8) kell majd fizetni. Az áremelés mintegy 150 tejterméket érint. Ezenkívül kis mértékben, 1-2 forinttal drágul számos mirelittermék ára is. Öböl K ÁROMKODÁS. Amerikai nyelvészek kutatásai alapján - egyáltalán nem meglepő módon - mi, magyarok 'káromkodunk a leggyakrabban, a legzaftosabb szexuális képzelőerővel, és éppen ezért a legtrágárabb módon. A tudósok példatárát le sem hozták a lapok, mert belepirult volna a nyomdáfesték, s lássuk be: ha egy újság hagyományokat őrizve csak feketével - esetleg a békét árasztó kékkel nyomatik, a lángoló piros fölborítaná a több évtizedes tradíciót. Mostanában elég gyakran találkozom külföldiekkel, akik - mivel befektetni szeretnének hazánkban - egyre többet szeretnének érteni belőlünk. De hiába tanulmányozzák a magyar történelem színes lapjait, meg az útikönyveket, és hasonlóképp fölöslegesen lapozgatják az újságjainkat, nem értik, miért vagyunk pletykásak, gyűlölködők és szorongók. Amikor a magyarok - mondják ők - egytől egyig tehetségesek valamiben, a nők szépek, a férfiak okosak, gyorsan alkalmazkodunk a világ változásaihoz, és sokkal tehetősebbek vagyunk, mint á környékbeliek. Akkor hát miért szitkozódik itt majd mindenki? Elhangzott olyan vélemény, miszerint a sok háborúskodás, a katonai szakzsargon áttiiremkedése a köznyelvbe lenne az ok, de a hasolóan véres történelmet fölmutató török nép fele annyit se káromkodik, mint a magyar. Alighanem nehéz lenne a mindent megmagyarázó okot meglelni talán a hosszú elnyomatás? -, de én nem is a múltban kutakodnék, hanem a mai valóságban. Igy legalább választ kapnánk arra, miért rögződött belénk a társadalmi változások ellenére a szitkozódás gyakorlata ily makacsul. Szerkezetét tekintve a káromkodás: pótcselekvés. Hallom, hogy az egyik magyar város polgármestere többek előtt kijelentette: nem hajlandó kezet fogni az egyik parlamenti pártnak a városházára látogató vezetőjével. És emlékezzünk: tavaly nyáron a szegedi önkoimányzatban támadtak liberális oldalról a konzervatív alpolgármesterre, meri az meg merte hívni a magyar miniszterelnököl. Az ilyenfajta politikusi gesztus: pótcselekvés. Tehát olyasmi, mint a káromkodás. Régebben az oly sokat bírált kommunisták kormányoztak az illegális mozgalomra emlékeztető - és éppen ezért abszurd módszerekkel, ma pedig az új hatalom gyakorlói pótcselekszenek százszám ahelyett hogy döntést hoznának. Néha arra gondolok, szólni kellene nekik: már kimentek az oroszok. Magunknak csináljuk tehát ezt az egészet. Vita a munka törvénykönyvéről Szakszervezeti stop Szinte titokban folyik az új munka törvénykönyve parlamenti vitája. Legutóbb kedden szerepelt a téma a Tisztelt Ház napirendjén, harmadik pontként, szigorúan csak az ebédszünetig. Folytatás? Talán a jövő héten. A törvénytervezetet tavaly októberben nyújtotta be a kormány, nem kis vihart keltve. A kabinet ugyanis nem várta meg. hogy egyetértés szülessék az érdekegyeztető tanácsban, sőt eltért attól a megállapodástól is, ami két héttel korábban a hat parlamenti párt között létrejött e tárgyban. Kiss Gyula munkaügyi miniszter célszerűségi megfontolásokra hivatkozott, mindenekelőtt arra. hogy január elsején életbe kell léptetni az új munkaügyi szabályozást. A vita tétjét abban foglalhatjuk össze, hogy a piacgazdaságnak, a tulajdon szabadságának mai magyarországi híveit zavarja a túl sok munkavállalói jog. A különböző irányzatú szakszervezetek, valamint a hozzájuk kötődő ellenzéki képviselők a tervezetben számos olyan pontot kifogásolnak, amely a korábbinál kiszolgáltatottabb helyzetbe hozná a munkavállalókat, továbbá - egyáltalán nem mellékesen - szűkítené a szakszervezetek jogait és lehetőségeit. Szili Sándor szocialista képviselő a keddi parlamenti vitában kifogásolta, hogy a munkaadó a jövőben gyakorlatilag szabad kezet kapna arra, hogy bárkit bármikor elbocsáthasson. Szili az elbocsátás feltételeinek pontos meghatározását, kötelező írásos indokolását követelte. Arra hivatkozott, hogy tavaly háromnegyedmillió dolgozónak mondtak fel, s közülük csak minden második tudott újra elhelyezkedni. A szabad demokrata Vass István mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy a törvény kifejezetten a szociális és munkajogi ügyekre, valamint a munkáltatókkal való kapcsolattartásra korlátozná a szakszervezetek tevékenységét. Valóságos szakszervezeti stop lépne életbe, mert a korábbiaktóreltérően, amikor a szakszervezetek minden lényeges gazdasági és társadalmi kérdésbe beleszólhattak, mostantól lehetőségeik lényegében a munkaügyi vitáknál is a véleményezésre szűkülnek le. A kormány ugyanis a munka törvénykönyvének kidolgozásakor abból indult ki. hogy piacgazdasági viszonyok között az államnak lehetőség szerint ki kell vonulnia a munka világából, csak a legáltalánosabb szabályokat kell törvényben meghatároznia. A viszonyok alakítását pedig rá kell bíznia a munkáltatók és a munkavállalók közötti folyamatos alku résztvevőire. A szakszervezetek jelenlegi megosztottsága is a munkaadók játékterét növeli. Rontja a szakszervezeti pozíciókat az üzemi tanácsok egyébként demokratikus intézményének bevezetése is. A dolgozók által választott üzemi tanács az igazgatásban való részvételt testesíti meg, ám érdemi jogok nélkül. Az üzemi tanács átveszi a szakszervezeti jogok egy részét, de maga is inkább csak véleményez. Létrejötte mégis indokolt, mert megválasztásában a szakszervezeten kívüliek is részt vehetnek. A kollektív szerződések megkötése továbbra is a szakszervezetek joga marad, márpedig a dolgozók érdekeinek képviselete szempontjából ez a legfontosabb kérdések egyike. A munkafeltételeket és a béreket a kollektív szerződés szabályozza. A kormány célja az, hogy a munkaügyi konfliktusokat országos szintről helyi szintre szállítsa le, s hogy az államot lehetőség szerint kivonja a konfliktusokból. A szakszervezetek és a parlamenti baloldal a „munkásállam" látszatjogait próbálnák felváltani a nyugat-európai normáknak megfelelő munkavállalói érdekvédelemmel. KASZÁS JENŐ - Ön Tölgyessy Pétert támogatta, s ő nyert. Teljesített már valamit az új elnök azokból a várakozásokból, amelyek miatt rá voksolt? - Elég rövid idő telt el azóta, látványos változásokról nem lehet beszámolni. Az új vezetésnek rengeteg feladata volt, rendezni kellett a sorokat. 1990 őszétől '91-ig az SZDSZ szürküli. Most pezsdülni látszik a párt. Nálunk is új tagok léptek be, többen vannak a taggyűléseken. Ami konkrétum: megindult egy rövid távú, közérthető gazdasági program kidolgozása, amivel gyorsan a közvélemény elé lehet állni. Március 31-ig egy új szervezeti felépítés valósul meg a szabaddemokratáknál. Újjáválasztottuk az országos tanácsot. Módot kaptunk megyei elnökök választására, ez nálunk is megtörtént, engem választottak. - Ez hogyan vált lehetővé? Módosították az alapszabályt ? - Nem, megyei elnökök választására eddig is megvolt a lehetőség, csak nem éltünk vele. Az még nem látszik, hogy a 19 megyei elnök milyen súlyt fog kapni, de így a vidék lényegesen nagyobb szerephez jut. - Eddig jobbadán a kormánypártokra, az MDF-re és az FKGP-ra volt jellemző a megyei szintű szerveződés. Önök miért szánták rá magukat? - Átvehetjük egymás tapasztalatait, tanulhatunk egymás hiUjul-e már az SZDSZ? Beszélgetés a városi-megyei elnökkel Két hónapja tartotta tisztújító közgyűlését az SZDSZ. Beck Zoltán, a szegedi elnök akkor arról beszélt, hogy a szabad demokratáknak határozott, népszerű alternatívát kell szembeállítaniuk a mostani koalícióval. Azt is jósolta, hogy Tölgyessy elnöksége idején sokan csatlakoznának a párthoz. E hét végén újabb állomásához érkezik a párt megújítása: alakuló ülését tartja az 58 tagú országos tanács. A tagok egy részét a küldöttgyűlés választotta, a többieket a helyei szerevezetek delegálják. Csongrád megye két új OT-tagot delegált: Kosztyu Gyulát Mórahalomról és Nagy Istvánt Vásárhelyről. Az OT elnökének Tamás Gáspár Miklóst és Vásárhelyi Zoltánt jelölték, de kettejük közül csak T. G. M. vállalta a jelölést, aki egyébként az SZDSZ Csongrád megyei listáján jutott be a Parlamentbe. Ezek az események adták az alkalmat az újabb beszélgetésre. „kemény mag") azon képviselői, akik nem vállalták az Ugyvivőséget, s akik az elnökválasztásban nem Tölgyessyt támogatták. Nem fog ez a testület rivalizálni az ügyvivői testülettel? - Ezt csak remélni tudom. Az 58 tag többsége végül is vidékről kerül ki. azok közül, akik Tölgyessyt támogatták. Ennek alapján nehezen tudom elképzelni, hogy az OT többségében ne támogatná az elnök elképzeléseit. ,4 „ régiek " bizonyára meglehetősen kritikus szemmel fogják nézni az báiból. Fontos, hogy nekünk sok községi szervezetünk van, akikhez eddig lassan csordogált az információ. A megyei szervezet ezen valószínűleg javít. A megyei elnökök nyilván kapnak lehetőséget időnként konzultációra az országos vezetőséggel, ami biztosítja, hogy a gyorsabban és élőben ismerhetik meg az összes kis szerevezet véleményét. Hogy milyen jogkörük lesz, az még nem világos. - Az OT-ba bekerültek a hajdani demokratikus ellenzéknek (a SZDSZ mostani vezetsését, ennek viszont meglehet az az előnye, hogy minden lépésre fokozottan kell vigyázni. - Az új országos vezetés egy sor találkozót bonyolított le: tanácskoztak a Fidesszel, az MSZP-vel, a Ligával, az egyházak vezetőivel. Önök helyben kikkel ültek azóta tárgyalóasztalhoz? - A múlt év végén az MSZP háromtagú vezetésével, és nagyon hasznos, több órás eszmecserénk volt. Sok célkitűzésünk azonos vagy hasonló. A jövő héten a Fidesszel és a kisgazdapárttal találkozunk. Február 6-án lesz nálunk a városi tisztújító közgyűlés, utána tervezzük a találkozót a kereszténydemokratákkal. - Három platform is alakult a pártban... - Mi ezt megvitattuk, és úgy döntöttünk, hogy egyikhez sem csatlakozunk. A platformok alapelveit szinte teljes egészében el tudjuk fogadni. Különbség voltaképpen csak a hangsúlyokban van. Reméljük a platformok léte nem fogja megosztani az SZDSZ-t, mert mi változatlanul valljuk, hogy az MDF-Magyarországgal szemben az egyetlen alternatívát az SZDSZ képviseli. És ha mi megosztottak lennénk, akkor ez az egy alternatíva is megszűnne. M T.