Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-24 / 20. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1992. JAN. 24. KÖRKÉP HOTF.L VENTURA néven új szállodát nyitott Budapesten az Eravis Szálloda és Vendéglátó Rt. A munkásszállókból átalakított középkategóriájú szállodák már eddig is jelentős hiányt pótoltak az idegenforgalomban. A kétcsillagos hoteleket a rt. saját források felhasználásával alakította ki. A cég tervei között szerepel egy középkategóriájú szállodákból álló Eravis-lánc kialakítása, külföldi tőke bevonásával. AZ OLASZ KORMÁNY 10 százalék alatt szeretné tartani az idei védelmi kiadásokat közölte tegnap parlamenti forrásokra hivatkozva a moszkvai rádió. A hadi kiadások jelentős részét a katonaság életszínvonalának javítására fordítanák, miközben az állami fegyvervásárlásokat a tavalyi szint nyolcadára csökkentenék. Az intézkedés miatt a hadiüzemekben legalább egy millió munkahely válik feleslegessé. LENGYEL ZOLTÁNT, az Atomenergia Kutató Intézet igazgatóhelyettesét választotta elnökéül a Rába Rt. igazgatósága tegnapi alakuló ülésén. A 9 tagú igazgatóság megválasztotta a Rába Rt. vezérigazgatóját; a tisztséget továbbra is Zalán Barnabás tölti be, aki egyben a társaság ügyvezetője. Mint ismeretes, a Magyar Vagon- és Gépgyár január elsejei hatállyal alakult rt.-vé. A 11,3 milliárd forintos alaptőkéjű társaság a vállalat teljes körű jogutódja. Az átalakulás célja az észak-dunántúli nagyvállalat privatizálásának előkészítése. KELET-EURÓPÁBAN az idén várhatóan 22 millióra emelkedik a munkanélküliek száfna. A nemzetközi munkaügyi szervezret jelentése szerint a legaggasztób a helyzet Lengyelországban, ahol jelenleg is 2 millióra tehető az állástalanok száma. Az elemzés rámutat, hogy Csehszlovákia is gyorsan halad a tömeges munkanélküliség felé. Magyarországon a munkanélküliek aránya 10 s/á/slck GERGÁCZ ELEMÉR földművelésügyi miniszter egy miskolci tanácskozáson elmondta, hogy biztosnak látja; 1992 az agrárágazat éve lesz. A tőkehiány megoldására a kormányzat egy kétmilliárdos reorganizációs és egy hatmilliárdos területfejlesztési alapot bocsát a termelők rendelkezésére. Az előbbiből az újrakezdési hitelek kamatainak háromnegyedet törleszthetik majd a vállalkozók, az utóbbiakból pedig a 35 évnél fiatalabb gazdák támogatását szeretné finanszírozni a minisztérium. AZ OROSZ MINISZTERELNÖK beismerte, hogy országa fizetésképtelen. Ezzel függ össze, hogy Oroszországban ezután mindenre vámot szednek, mégpedig ECUbcn. A kőolaj tonnája után 26, a gázolaj után 51, a benzin után 57, a kerozinért 65 ECU a vámtétel. KÍNA ÉS IZRAEL várhatóan még a heten felveszi egymással a diplomáciai kapcsolatot, erről tárgyal Pekingben az izraeli külügyminiszter. Levi személyében először tett hivatalos látogatást izraeli kormánytag a kínai fővárosban. A FOVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT mai ülése napirendjén a Nagybani Piac Kft. helyzetének értékelése szerepel, tekintettel arra, hogy a céget részvénytársasággá akarják alakítani. Elsősorban a tőkeemelés a cél. A kft. négyhavi működését szakmailag jónak, az adott körülmények között sikeresnek, de cseppet sem gondtalannak ítélik: Eleve nagy terhet jelent ugyanis, hogy a kft.-t 350 millió forintos hitel, pontosabban ennek kamatai terhelik. A piac létesítőitől annak idején visszavonták a beígért több százmilliós állami támogatást, és a TOT-utód országos érdekvédelmi szövetség, a MOSZ sem volt képes segíteni. Repcedízel Ma még kissé elképzelhetetlennek tűnik, hogy a közeljövő Magyarországán úgy változnak meg az üzemanyagtöltő-álldtoiások kútoszlopainak feliratai, hogy benzin - a részletezéstől most eltekintünk -, gázolaj, repce. Az persze normális, ha valamely nyersanyag árának intenzív növekedésével párhuzamosan, elkezdik keresni az olcsóbbat, a helyettesítőt - a recski bánya állagmegóvására is hasonló szempontok miatt költünk milliárdokat repcére, mint gázolaj kiváltóra azonban még véletlenül sem gondoltam. Természetesen lehet, hogy eddig csak azért nem jutott eszembe, mert nem értek hozzá, mindenesetre aki a mostani magas - és folyamatosan növekvő - költség mellett nagy tételben használja a dízel üzemanyagot, ugyancsak töri a fejét. Különösen igaz ez a mezőgazdasági nagyüzemek szakembereire, akik nem győznek eleget tiltakozni az útalap hozzájárulása miatt. Ezt az „adót" ugyanis minden liter gázolajnál meg kell fizetni a felhasználónak, függetlenül attól, hogy a gép, amelyikbe beleöntik, rendelkezik^ egyáltalán kerekekkel. Megkülönböztetés pedig nincs, útalapot fizetnek az után a kukoricaszárító után is, amelyik éppen kilenc éve van lebetonozva, s ebből adódóan csak visszafogottan rongálja az utakat. A biodízellel már korábban is kísérleteztek a bácskai gazdaságokban, a szélesebb körű elterjedést azonban akadályozta, hogy az előállítási költségek magasahbak voltak, mint az ásványi eredetű gázolajé. A bioolaj ma már árban is versenyképessé vált, sőt a számítások szerint literenként tíz forinttal kevesebbe is kerülhet, mint a gázolaj. A gyártásra és hasznosításra alakult társaság úgy ítéli meg, hogy legkésőbb a jövő év második felétől már bioolajja! üzemeltetik erő- és szárítógépeiket, vásárlás helyett pedig mezőgazdasági termékekkel ellentételezik a barterüzlet keretében beszerzett „repcedízelhez" szükséges adalékanyagot. A kísérletek egyébként nem maradnak meg a társaság keretei között, hiszen megállapodtak a helyi volánnal, hogy két városban közlekedő autóbuszon is kipróbálják az új - elégetés után kevesebb szennyeződést kibocsátó - hajtóanyagot. Az idő, egészen pontosan a gázolaj árképzése, a zöldek összes környezetvédelmi erőfeszítése mindenesetre nekik dolgozik. KOVÁCS ANDRÁS FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Ennyi gyufa! És ez még csak egy nagyon kicsi töredéke annak a négyszáz millió doboznak, amit a szegedi gyufagyárban az elmúlt évben készítettek. Legtöbb természetesen a hagyományosból kell, de gyártottak családi gyufát, gázhoz és kandallóhoz használatosat, valamint erősebb szálú export gázgyújtót is. Kúlön megrendelésre, szállodák és éttermek emblémáival levélformában is készítik, de legyen bármilyen különös a csomagolás, az minden esetben nyárfából faragott gyufaszálakat takar. Nem is akármilyet, hanem kizárólag a Duna és a Tisza árterében növekedett fákat. A vállalat két gyára, a budafoki és a szegedi nagyon jó évet zárt tavaly, együttes mérleg szerinti nyéreségúk eléri a 125 millió forintot. Az ötszázötven dolgozót foglalkoztató vállalat erőreláthatóan még az idén részvénytársasággá alakul, a gyufa azonban még sokáig marad. Érdekességek az adózás történetéből A „sikertelenségért" is fizetni kellett Egyes kutatók szerint a bibliai József, az egyiptomi fáraó pénzügyi szakembere találta fel az adózást. „És József törvénnyé költé mind e mái napiglan Egyiptomnak földéről, hogy a Fáraónak ötödrészt adnának, csak a Papok földje nem voltba Fáraóé" bizonyítja az írás. A húszszázalékos „földadórendelet" kapcsán az is kiderül, hogy az egyház már akkor is a kedvezményezettek listáján szerepelt! Köztudott, hogy a régebbi korokban a nem fizető adóst kegyetlenül megbüntették. Bilincsbe verték, rabszolgamunka várt rá, adósok börtöne, jobb esetben csak pellengér és megvesszőzés. Az egyház, sajnos, nem tiltakozott a kegyetlenségek ellen, sőt segített a végrehajtásban. Például megtiltotta, hogy halotti szentséggel lássák el, és egyházi szertartással temessék el az olyan embert, akit adósság terhel. Hazánk történelmében sem ismeretlen az egyház adókivetési gyakorlata. Már az államalapító István korában kezdték szedni a papi dézsmát, a papi tizedet. A jobbágy köteles volt a termés tíz százalékát beszolgáltatni az egyháznak. Az egyházi tizedet hazánkban csak 1848-ban törölte el törvény. Az adóbehajtás érdekes módja honosodott meg az ókori Rómában. Az állam az adókat bérbe adta, és a bérlő gondoskodott az adók beszedéséről. Az adóbeszedők rendszerint öt esztendőre kapták meg az adóbehajtás jogát, és ez idő alatt igyekeztek minden tartozást kisajtolni az adófizetőkből, esetenként még az erőszaktól sem riadtak vissza. Franciaországban XIV. Lajos, a Napkirály a legfontosabb adók behajtását egy 60 tagú pénzcsoportra bízta. (Példáját és módszerét az utódai is követték.) A csoport seregnyi alkalmazottja járta az országot, meg a legszegényebb kunyhókat is felkutatták egy kis pénzmag után. Az adóbehajtók hihetetlen gazdaságra tettek szert, biztonságuk érdekében befolyásos pártfogókat kerestek, velük osztozkodtak a beszedett sápon. Az adóbeszedés furcsa moráljára bizonyíték, hogy 1789-ben a sóadó elszáKöztudott, hogy az Országgyűlés megszavazta a gépjárműadó bevezetését. A jogszabály szokatlansága abban van, hogy a kocsi súlya után fizetjük az adót, minden megkezdett mázsa után kétszáz forint a taksa. Kétségtelen, hogy a közvéleményt idegesíti és bosszantja az állam kifinomult ötletgazdagságának eme újabb bizonyítéka, de mit lehet tenni? Adózni mindig kellett. Az adózás története viszont azt mutatja, hogy hatóságaink ötletei szinte eltörpülnek a régi korok választékos agyafúrtsággal kitalált adórendszerei mellett. molásakor kiderült: 38 millió frankot szedtek be az adófizetőktől, de a kincstár csak 7 milliót látott a beszedett összegből. A múlt század harmincas éveiben érdekes híradás jutott el hazánkban az angol adóprésről, illetve arról, mi mindenért fizet adót az angol állampolgár. „Mi adót fizetünk mindenért - hangzott a panasz, amely a Nemzeti Társalkodóban jelent meg mit szájunkon beveszünk, testünkön viselünk, vagy lábainkkal tapodunk. Adót a melegért, a világosságért, a mozgásért... mindenért, mi a külföldről jön vagy hazánkban terem... Az oskolás gyermek csigajátéka adó alatt van, az ifjú adó alatti lovon ül, adózott kantárral fékezi azt, s adó alá vetett utcán lovagol." Angol „találmány" az ablakadó. 1793-ban vezették be. Egy-egy házon csak hat ablak volt adómentes, a többi után fizetni kellett. Az USA-beli Virginia államban minden fürdőkádra 30 dollár adót vetettek ki 1843-ban. A magyar adók kitalálói sem mentek egy-egy jó ötletért a szomszédba. A Hain Gáspár által összeállított lőcsei évkönyv és krónika a bizonyíték rá. „ 1522-ben, Erzsébet napján - írja a krónikás - a rákosi országgyűlésen hallatlan adózást határoztak el. Mégpedig minden ház után, ahol a füst kiszáll, legyen az falun, községben vagy városban, l-l frt. Minden iparért I frt, minden egyévesnél idősebb barom után 5 dénár, egy hordó bor után 1 frt, egy hordó sör után 5 dénár, egy méhkaptár után 5 dénár." Az viszont elgondolkodtató, hogy a kereskedelmi, a forgalmi adó sokkal humánusabb volt, mint napjainkban az egy rókáról sok bőrt elven alapuló adózás. íme, az országgyűlési határozat! „Fizessen minden kereskedő minden 100 forintnyi áru után 5 forintot, akár adós, akár nem." Az országgyűlési törvény alapján Lőcsén is megjelentek a rovásszedők (mai szóval: adóvégrehajtók, APEH-ellenőrök), s a bevételi könyv tanúsága szerint „ 141 iparost, 40 malátást és sörmérőt, 315 méhkaptárt, 70 hordó sört, 40 hordó bort, a malmoktól 3 frt-ot, a kallómalmoktól 2 frt-ot, összesen 209 forintot számoltak össze." A tudósításból kiderült, hogy a rovásszedők jólelkű, megértő emberek voltak, mert alkudni is lehetett velük. „Az összegből a városi tanácsurak kérésére 12 forintot elengedtek, utána pedig a szegény emberek kedvéért az összeget 175 forintra engedték le." A történelem során a védtelen polgárok életét megkeserítő adók sokaságát találták ki a buzgó kincstárnokok, hivatalnokok. Befejezésül még egyet említsünk meg a furcsaságok közül. Ez pedig a sikertelenségi adó, amelyet a francia Dijon város tanácsa 1380 táján „talált ki". Az első adófizető polgár egy orvos volt, mert nem tudta meggyógyítani a betegeit. Ha ezt az adófajtát napjainkban megszavazná a Parlament, vajon kik fizetnének sikertelenségi adót az elmúlt évek csapnivalóan rossz gazdaság- és adópolitikájáért? Valószínű, hogy egy-két illusztris személyiséget minden magyar adófizető polgár tudna javasolni a sikertelenek listájára. Kiss GYÖRGY MIHÁLY Ülésezett a vagyonkezelői bizottság tárormányzat Kisebb vagyonügyeket gyalt szerdán az önkormár Vagyonkezelői, Vállalkozási és Privatizációs Bizottsága. A Lila Nyulak BT es a Super Service GMK levélben tájékoztatta az önkormányzatot, hogy az 1992. május 29-31. között a Maty-eren megrendezésre kerülő Kajak-kenu Nemzetközi Regattához kapcsolódóan „3 napos város" elnevezéssel programot kívánnak rendezni. Ehhez az önkormányzattól anyagi és tárgyi támogatást kérnek. A vagyonkezelői bizottság a kérelmet nem támogatja, mert véleményük szerint a szóban forgó gazdasági társaságok a saját javukra es kárukra vállalkoznak. Az „Alapítvány az önkormányzatok környezetvédelmi támogatására" borítékos sorsjegy kibocsátásához kér támogatást az önkormányzattól. A nyereséget az önkormányzatok környezetvédelmi beruházásainak pályázat útján történő támogatására fordítanák. A vagyonkezelői bizottság elvben támogatja a kezdeményezést, de a konkrét lépések megtétele előtt információkat kér az alapítványt létrehozó cégekről és a majdani pályázat feltételeiről. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola bérleti ajánlattal fordult az önkormányzathoz. A Rákóczi u. II. szám alatti ingatlant a főiskola az önkormányzattól bérli, de leromlott állapota miatt az épület csak korlátozottan használható oktatási célokra. A JGYTF felajánlotta, hogy a javítási munkálatokat saját költségén vállalja, ennek fejében viszont kéri a bérleti díj elengedését öt évre. A vagyonkezelői bizottság állásfoglalása szerint a kérdést az MDF helyi szervezetével kell egyeztetni, mert egy 1991. december 19-i tárgyaláson a hat parlamenti párt abban állaf

iodott meg, hogy ezt az épüetet a Magyar Demokrata Fórum tulajdonába adják. Az Alsóvárosi ABC bérlője a szerződés felbontására vonatkozó kérelemmel fordult az önkormányzathoz. A vagyonkezelői bizottság a kérelmet támogatja, mivel azon a területen több hasonló profilú üzlet működik. A helyiség ezért profilkötöttség nélkül kerül majd el- vagy bérbeadásra. K.G. Valutaárfolyamok Pénznem vételi eladási árfolyam, 1 egységre. forintban Angol font 138,03 140,83 Ausztrál dollár 57,53 58,77 Belga frank (100) 233,49 238,15 Dán korona 12,40 12,66 Finn márka 17,65 18,05 Francia frank 14,10 14,38 Görög drachma (100) 41,62 42,46 Holland forint 42,70 43,56 ír font 128,19 130,79 Japán yen (100) 62,08 63,28 Kanadai dollár 66,18 67,58 Kuvaiti dinár 264,20 269,70 Német márka 48.08 49,04 Norvég korona 12,25 12,49 Olasz líra (1000) 63,95 65,23 Osztrák schilling (100) 682,78 696,38 Portugál escudo (100) 55,78 56,88 Spanyol peseta (100) 76,17 77,69 Svájci frank 54,29 55,37 Svéd korona 13,23 13,49 USA-dollár 76,45 78,01 ECU (Közös Piac) 98,12 100.08