Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-23 / 19. szám

6 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. JAN. 23. A magyar kultúra napján Megyei ünnepség Szentesen Muzsika köszöntötte a négyesztendős ünnepet, a magyar kultúra napját Szentesen, a tegnap délután megrendezett megyei ünnepségen. A Lajtha László Zeneiskola tanárai, növendékei elevenítették fel az egyetemes zenei kultúra néhány darabját. Az ünnepség szónoka Vecsernyés János, a TESZ megyei elnöke volt, aki beszédében hangsúlyozta: nem nacionalista ünnepet akarunk, a kultúrát egészen tág összefüggésben értelmezzük. Csendes, öntudatos magyarság vállalásról van szó, amely nem irányul más nemzetek ellen. Amikor Európába igyekszünk, nem is lehet ez másként. Magyarnak lenni ma annyit jelent, mint tisztességesnek lenni. Azt, hogy a történelem folyamán magyarként fennmaradtunk, nyelvünk és kulturális kincseink megőrzésének köszönhetjük. Ápoljuk a mindennapok során is ezt az. örökséget, azzal, hogy minden közösség felkutatja a maga kiválóságait, akik a magyar és egyetemes kultúra fejlődéséhez hozzájárultak. Szentes nagy szülötteit említsük fel ezen a napon, Balázs Árpádot, Koszta Józsefet, őze Lajost, Pollák Antalt, Tóth Józsefet, Sima Ferencet, Bugyi István professzort... Tisztelegjünk munkásságuk előtt az évfordulón, nemzeti kultúránk napján, amely Kölcsey Himnuszának megszületése okán ünnep, immár négy esztendeje, ii Ősbemutatók a magyar kultúra napján A magyar kultúra napjának előestéjén rendeztek bensőséges kamarakoncertet Újszegeden, a Bálint Sándor Művelődési Házban. Tudjuk, a különféle világnapok, a felülről elrendelt nemzeti emléknapok sokakban inkább viszolygást keltenek, hiHIMNUSZ KÖLCSEY FERENC <ENU6 s/tPzcrií ERKEL FERENC NÉGYSZÓLAMÚ PÉPl'LKARRA LUMMDIKTITOMKFIM MINISTEBRMLWA'^OAMT OTAMETÉW ' WAWAA KI RÁM • MAGYAR-EGYETEMI • NYOMDA BUDAPEST. VIII,MUZEUM-KŐeuT6. 1940 A magyar kultúra napja alkalmából hininusztörténeti kiállítás nyílt tegnap a Somogyi-könyvtár előcsarnokában. A kiállításon szerepelnek kották, korabeli kéziratok, metszetek, érmék, könyvek és hanglemezek. Az. érdeklődők elolvashatják az észt avagy a horvát himnuszt, valamint megtekinthetik Gyöngyösi László nemzeti himnuszokkal kapcsolatos számítógépes programját. szen magasrendű eszméket nem lehet kampányokban népszerűsíteni, ám a jelen hangverseny szervezőinek sikerült egyetlen folyamattá ötvözni a megemlékezést a magyar zene néhány gyöngyszemével. A kiindulópont természetesen a nemzeti imánk, Himnuszunk megalkotására való emlékezés volt; a rövid bevezető végén Kölcsey Zrínyi dala c. költeménye is elhangzott. Ezután a kiváló szegedi alkotó, Vántus István Erkel-díjas zeneszerző két remekbe szabott miniatűrje (Álom és Játék) hangzott el Dombiné Kemény Erzsébet zongoraművész tökéletesen adekvát tolmácsolásában, aki külön meglepetésben is részesített bennünket: a darabokat kétszer játszotta el: egyszer a szerző instrukciói, egyszer pedig saját felfogásában. S ugyanő vállalkozott egy ritkán hallható Liszt-mű, a Magyar történelmi arcképek Széchenyi emlékezete c. darabja értő interpretálására is, mely darabot kifejezetten az ünnep alkalmából tűzte műsorára. (A robusztus alkotást Széchenyi A honszeretetről szóló töredékének felolvasása vezette be.) Szerencsés elgondolás volt az, melynek következtében a magyar est műsorában egy nálunk nem annyira ismert skandináv szerző, Launy Gröndahl: F-moll harsonaversenye is szerepelhetett. Nyerges Attila konzervatóriumi hallgató minden szempontból nagyszerű produkciót nyújtott; a versenymű „zenekara" L. Sontogyvári Alice karakterisztikus, virtuóz zongorajátékával szóialt meg. Áz est minden szereplője igazi sztárnak bizonyult, ám mégis külön kiemelést igényel Szilágyi Erzsébet operaénekes Cabalcttája Erkel: Hunyadi Lászlójából. Szinte hihetetlen az a szuggesztivitás, ami ebből a nagyszerű énekesnőből árad: a ritka csodát halljuk, amikor énekel: drámai erő párosul hangjában óriási virtuozitással. Kár, hogy ezúttal csak rövidebb műben hallhattuk. Az ária érzékeny és precíz kíséretét Pál Anikó látta el. Vántus Két zongoradarabjának premierje mellett Rózsa Pál: Valsette című harsonára és zongorára írott „szatirikus" zeneműve volt a másik ősbemutató ezen az estén. Rózsa Pál egyre inkább „hazai" szerzővé kezd válni környékünkön, jól szerkesztett, színvonalas és igazán játszható darabjai egyre több szegedi művész kottatárában tűnnek föl. Egy év alatt a mostani már a harmadik bemutatója; népszerűsítésében elsősorban a mostani koncertet is szerkesztő fiatal harsonaművész, Nyíri Ferenc jeleskedik. Hadd jelezzük máris: május végén kerül megrendezésre Rózsa első szegedi szerzői estje, nagyobb részt ősbemutatókat prezentálva az érdeklődőknek. Bízvást mondhatjuk: a kísérlet sikerült. Nyíri Ferenc átszellemülten és hibátlanul muzsikált, a formai játékokat és a mű mélyebb rétegeit egyaránt figyelve. A darab furfangos zongorakíséretét Dombiné Kemény Erzsébet játszotta a tőle megszokott biztonsággal és lendítőerővel. Kiss ERNÓ Alapítványi iskolák Tanulópénz A Művelődési és Közoktatási Minisztérium felvilágosítása szerint jelenleg 47 alapítványi iskola működik az országban, az egyházi iskolákon kívül. Ezek a fogalmak - alapítványi iskola, iskolaalapítvány - Magyarországon az utóbbi időben jelentek csak meg. Ma már talán egyetlen olyan középiskola sincs, ahol ne lenne valamilyen iskolai alapítvány, ha nem is amerikai értelemben. Ezek az iskolai alapítványok többnyire egy-két kiváló diák alkalmi megjutalmazására, néhány hetes tanulmányújának finanszírozására szorítkoznak. A fejlett nyugati országokban, bár nem egységes az oktatási rendszer, alapvetően az különbözteti meg az iskolákat, hogy állami tulajdonban vannak, vagy magántulajdonban. A polgár pedig többnyire abban látja a fő különbséget, hogy az állami iskolában egyáltalán nincsen, vagy csak minimális a tandíj, a magániskolák ezzel szemben igen drágák. A magániskolák legismertebb példái az. angol fiúnevelő kollégiumok és a nagy amerikai magánegyetemek: Princeton, Yalc és társaik. Ezekben az iskolákban leginkább a tehetős diákok tanulhatnak, továbbá azok, akik nagyon tehetségesek. Az ó tandíjukat ugyanis különféle alapítványok fizetik mindaddig, amíg kiváló tanulmányi eredményt mutatnak fel. A magyarországi alapítványi iskolák közül a budapesti Belvárosi Tanoda Alapítvány talán az egyetlen, mely minden állami segítség nélkül működik, s lényegében magánerőből tartják fenn a Genius Tehetséggondozó Alapítványt is. A Talentum Kulturális Alapítvány iskoláját a Rajkó zenekar támogatja. A Taverna Oktatási Alapítvány vcndéglátóipari szakközépiskolaként működik. Az „alapítványi hozzájárulás" ma többnyire a tandíj finom megnevezése, bár van különbség. Kifejezetten tandíjas iskolát ugyanis a magyar szülők ma még nehezen fogadnának el, eltekintve néhány felsőfokú „business school"-tól, amely nyugat-európai színvonalú képzést és a világon mindenütt elfogadtatható, tekintélyes oklevelet. diplomát ígér. Az alapítványi hozzájárulás afféle köztes forma. Természetesen nem fedezi a tanítás összes költségeit. A különbözetet a hozzájárulás és a tényleges költség között az eredeti alapítványtevő állja. Arra viszont alkalmas a hozzájárulás, hogy az alapítványba befizetett összeget a.szülők levonják az adóalapjukból. (Vigyázat: az idei évtől kezdődően az APEH megvizsgálja az alapítványokat, és külön papírt ad azoknak, amelyekhez a hozzájárulást adóalapcsökkentő tételként elismeri. Célszerű tehát megérdeklődni. megvan-e az APEH-cngedély az adóalap csökkentésére.) Akad olyan iskola is, ahol a felvehető létszám egy részét zárolják az iskolalapító cégek munkatársai, pontosabban azok gyermekei számára. Az alapítványi iskolák tanrendje eltér az állami iskolákétól. Az érettségihez vagy az oklevélhez szükséges alaptantervet ezekben is megtanítják, de kiegészítik speciális tudnivalókkal is. Nem ritka az úgynevezett „alternatív" tanítási módszerek alkalmazása. Már világosan látszik: nincs messze az idő, amikor megalakulnak a kifejezetten tandíjjal működő, méregdrága magániskolák, bár ehhez meg hiányzik a megfelelő törvényi háttér. Sok új lehetőség áll még előttünk. Az Egyesült Államokban például a bankok hosszú lejáratú hitelt adnak oktatási célra, s annak folyósítását a jó tanulmányi eredményhez kötik. Nyilvánvalóan arra számítanak, hogy az ekként támogatott diák nagy karriert fut majd be, s később is igénybe veszi a bank szolgáltatásait. S. P. J. Új negyedikes történelemkönyv Hosszas vajúdás után a napokban elkészült a középfokú iskolák negyedik osztályának második félévi történelemanyagát tartalmazó tankönyv. A hazai múltat 1944-től 1990-ig tárgyaló kötetet a Tankönyvkiadó Vállalat vezetői kedden, az ELTE Bölcsészettudományi Karán tartott tájékoztatón mutatták be a szakma, valamint a sajtó képviselőinek. A tankönyv létrejöttéről elhangzott: a kötet rekord idő alatt készült el, hiszen - mint ismeretes - a Tankönyvkiadó Vállalat pályázata e témában sem hozott sikert. A Magyar Lajos Alapítvány kuratóriuma a sajtóból értesülve a pályázat eredménytelenségéről - határozott egy kísérleti, alternatív tankönyv megírásának támogatásáról. Az alapítvány egyebek között feltételül szabta, hogy az anyagot olyan szakemberek állítsák össze, akik a korszakváltást valóban érzékelték, és ezt írásaikkal bizonyították. Ugyancsak kikötötték, hogy a kéziratot - több fázisban - diákok és gyakorló történelemtanárok vitassák meg - hangzott el a tankönyv bemutatásakor. Előremenekülnek Adatok és emberek kezelői Dr. Disnya László, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem szegedi élelmiszeripari főiskola karának főigazgatója nem kertel és köntörfalaz, amikor kifejti: a tárcák közötti vitát az agrár felsőoktatás sínylette meg leginkább, mivel a 400 millió forintos elvonás (avagy: az állami támogatás hiánya) elsősorban az intézményi működtetés béroldalát érinti. A lecke föl van adva - állapíttatott meg, s az előremenekülés mellett döntöttek. Kün volna a fölhalmozott szellemi és anyagi értékeket kisöpörni az ajtón - teszem hozzá, miközben a főigazgató a forrásbővítés módozatait taglalja. A menedzserképzés tavalyi bevezetése niár az új szellemű vezetés javára írható; a tanintézeten belüli egységek fölzárkózása a költségek kigazdálkodásához viszont . a megtartott és óvott értékek rugalmasságát jelzi. Gubán Sándorné a főiskolai könyvtár, mint korlátozottan nyilvános szolgáltató egység lehetőségeit szeretné közkinccsé tenni. Elsőrendű feladatuk, az intézményen belüli oktató- és kutatótevékenység szolgálata és támogatása mellett közhasznúvá válható addathalmazzal és ismeretanyaggal (tudással...) láthatják el az érdeklődőket. Hogyan? A legkecsegtetőbb ajánlattal kezdi bemutatóját: - A világ legnagyobb élelmiszeri-pari adatbázisa áll rendelkezésünkre: az IFIS nevezetű adatsor CD-ROM-lemezeken 380 ezer konkrétumot tartalmaz. 1969-től indulva, 1991-el bezárólag. A dél-alföldi régió kiszolgálásának programunkba iktatását ezennel közhírré teszszük. Az adatbázis megvásárlását a CAB nemzetközi informatikai társaság tette lehetővé. Tudtommal a Budapesti Kertészeti Egyetem és a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola szakkönyvtára rendelkezik hasonló ellátmánnyal. - Szolgáltatásuk mikéntjére kérünk példát! - Az országos hálózathoz kötött számítógépünk kisvállalkozókat éppúgy, mint vállalati kutató mérnököket kiszolgálhat. Aki eladni szeretne, avagy az Agroinform célinformációs adatbázist óhajtja igénybe venni, hozzáférhető tarifarendszer (bármikor tájékoztatjuk ügyfeleinket erről...) alkalmazásával megteheti. - Milyen címen ? - Lehetséges ügyfeleink a főiskolai kar címén kereshetik a könyvtárat. - Továbbhaladva: a tematikai változatosság mennyire jellemzi e műhelyt? - Szolgáltatásaink szintjét az alábbiakkal bátorkodom tudatosítani: az adott témához szakirodalmat keresvén, adatbázisunkból percek alatt a világ összes élelmiszer-ipari folyóiratának vonatkozó cikkanyagát, az e témában megjelent könyveket, kongresszusi anyagokat, szabványokat, szabadalmakat feldolgözva kínáljuk. Ebből a kínálatból percek alatt kikereshető a vonatkozó irodalom. Gyakorlatilag „tálalni" tudjuk, hogy az ország avagy a világ melyik könyvtára birtokolja a kiszemelt anyagot - NagyBritanniából például három óra alatt, faxon keresztül, beszerezhetjük a kívánt többletinformációt. . - Szabványokat, szabadalmakat említett... - Naprakész élelmiszer-ipari szabványtárral rendelkezünk. A vállalkozók tudják: új termék nincs szabvány nélkül. Miért utazgatnának fölöslegesen? Amennyiben a mi tárunk kínálatát meghaladó igényről van szó, beszerezzük a konkrét leírást. - A kapcsolatteremtés a föltételezett ügyfelekkel egyéb lépéseket is föltételez... - A Magyar Vállalkozói Kamara Csongrád megyei tagozatával. annak vezetőjével. Farkas Tiborral nyílt nap megtartását tervezzük; ez alkalommal szolgáitatásaink minősége és gyorsasága ellenőrizhető lesz, ami reményeink szerint fölér majd a leghangosabb hírveréssel. Végzős diákjaink, a menedzserképző hallgatói, valamint másik kezdeményezésünk: a hostcssképző diákjai is hírét viszik szolgáltatásainknak. - Mire oktatják a hostessképző hallgatóit? - Főigazgatónk elképzelése szerint a „minimenedzserek" olyat fognak produkálni az életben, amit más pénzzel elismer. Gondolkodásmód, szemléletformálás, életmenedzselés: mindez azt kell szolgálja, hogy végzősünk és főnöke között nem alakulhat ki diszharmónia. - Az igények mit jeleznek ? - Két alkalommal hirdettünk a Délmagyarországban, a létszám gyorsan feltöltődött. Két fiú kivételével érettségizett lányok alkotják a mezőnyt. Szegediek és Csongrád megyeiek a fiatalok. Októberben szélesítjük a lehetőséget; a Magyar Vállalkozói Kamara javaslata alapján. március hónap folyamán, valószínűleg heti egy alkalommal egész napos képzésnek biztosítunk helyet. - Mit tart a fiatalok jellemző tulajdonságának ? - Sikerorientáltak. Kitűnő kiegészítői lesznek az üzletembereknek. Ismereteiket belső kényszer alapján bővítik. Minket is arra köteleznek, hogy jól végezzük a munkánkat. Különben: a könyvtáros olyan típusú ember, aki, ha nincs elég munkája, csinál, kreál magának feladatot! PATAKI SÁNDOR Madách-hét „Kis-" és „nagyszínészek" találkozója Színészfórumot tartottak tegnap délután a Madách-hét keretében. Az esemény érdekessége, hogy a Madách Imre Általános Iskolában két „korosztály" találkozott: a Szegedi Nemzeti Színház művészei és az iskola kis színészpalántái (a 7/c. osztály tanulói), akik részletet adtak elő az Olivér című zenés darabból (amelyet különben a felnőttek is játszottak). A rövid előadást követő beszélgetés tulajdonképpen ismerkedés volt a színjátszással, az „igazi" kuliszatitkokkal. A gyerekek szűnni nem akaró kérdéseire alig győztele-válaszolgatni a művészek. A hagyományos Madách-hét színes rendezvénysorozatának csak egyik állomása volt a tegnapi. A névadóra való emlékezés keretében ugyanis játékos vetélkedőket, kiállításokat, sportversenyeket rendeztek a lelkes szervezők. Pénteken este hat órakor a Madách-kör összejövetelével zárul az idei Madách-hét. Ezen az iskola egykori diákjai, tanárai vesznek részt, s az Orvos-show című műsorban a többi között arra próbálnak feleletet adni. hogy érdemes-e (jól) tanulni?... Ekkor fogják kiosztani a Madách Alapítvány díjait is. K. F.