Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-23 / 19. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. JAN. 23. A VÁROS 7 Rekviem... Rekviem? A Tisza Szálló Idézet a Délmagyarország 1986. január 23-i számából, a szerző Bátyai Jenő: „A szabályos négyszög alakú szegedi Széchenyi tér keleti oldalának egységes városképet sugárzó szép épületei közül kiemelést érdemel a Tisza Szálló, amely mozgalmas kontúrjával, épületsarkain lévő toronyszerű tetőidomaival kiemelkedik ugyan, mégis jól illeszkedik a törvényszék, az Aigner Nándor-ház. a Déry-palota és a főposta alkotta házsorba. A szállóépületet a város rekonstrukciójában az egyik legtöbbet foglalkoztatott lengyel származású Jiraszek Nándor és Krausz Lipót vállalkozócég tervezte és építette a már korábban megvásárolt saját telken. Valami csodálatos gyorsasággal haladtak. Az építési engedélyt 1885. március 25-én adta ki a hatóság és már május 3-án (6 hét!) megtartották a tető alá vont épület bokrétaünnepségét. Az épületbe a kor divatja és követelményei szerint mindent beleadott a cég, hogy majd mindhárom funkciójával (szálló, étterem és kávéház) minél jobb kondíciók szerint bérbeadhassa. Bejárati árkádja szépen rímel a volt kaszinó (most Juhász Gyula Művelődési Ház) árkádjaival. ...A névadó egyébként nem a Tisza folyó, hanem Tisza Kálmán, aki éppen ekkor ünnepelte miniszterelnökségének tízéves jubileumát." A vendégek Itt szálltak meg a híres gyálai vadászatok főúri résztvevői, grófok és bárók, rendszerint itt szállt meg Dohnányi Ernő... Jeles szállóvendég volt Bródy Sándor és a szabadtéri játékok sok-sok vendége - idézi fel a Délmagyarországban 1986. július 23-án megjelent cikkében a múltat Péter László. „1888-ban itt adták át tisztelői az Aranytoll irodalmi díjat Pósa Lajosnak, egy év múlva itt búcsúzott nyolc évi szegedi titkárkodása után a várostól Benedek Elek és Sas Ede jelenlétében. ...'A Tisza Szállóban étkezem, így iszom a Tisza vizét és sörét' - írta 1906. október 27-én a szülővárosától messzire vetődött Juhász Gyulának Babits Mihály." Az újságírók asztalánál - hol van az már? - törzsvendég volt Juhász Gyula. Emléktáblája az egykori bejárat mellett az étterem falán - mint Péter László idézett cikkében megjegyzi - jó helyen van. Virág vagy Virágh? Azt a kérdést, hogy g-vel vagy gh-val kell-e írni a cukrászda nevét, gyakran hallani. Valószínűleg válaszol e kérdésre az itt következő „történelem". Árvay Kálmán volt Szeged első cukrásza. Üzletét a mai Virág cukrászda elődjeként, az 1900-as évek elején alapította. Noha jó, szép és választékos árut kínált vendégeinek, igazából nem volt jó üzletember, mert nem tudta huzamosan fenntartani magát. 1919-ben adta el üzletét, s helyette szőlőbirtokot vásárolt. Üzletét a temesvári Virágh testvérek vásárolták meg, olyan adásvételi szerződéssel, melyben kikötés volt, hogy Árvay Kálmán nem nyithat üzletet tíz éven belül Szeged város területén. A Virágh testvérek, azaz Virágh Géza cukrászmester, dr. Virágh Béla jogász és Virágh József kőfaragó a szegedi Árvaycukrászat megvásárlása előtt Temesvárott működtek „Virágh cukrászda" név alatti ü zletükben. (Mint érdekességet említjük, hogy a Virágh fiúk három testvérlányt, a Gumilár lányokat vették feleségül.) Képviselték magukat Szegedről az 1928-as-párizsi világkiállítás élelmiszeripari termékbemutatóján, ahol a céget aranyéremmel tüntették ki. A mai városi ember számára valószínűleg furcsának tűnhet, de tény, hogy régebben a Virág cukrászda berendezéséből a polgármester fogadásokra, repreZentaláshoz kölcsönkéregctett berendezési tárgyakat. (A rendelkezésünkre álló forrásokból nem derül ki egyértelműen, hogy ilyesmi mikor fordult elő utoljára...) Egy recept a Virágból Minden olvasónknak, aki ellenállhatatlan vágyat érez arra. hogy a szegedi Virág cukrászda egy régi, különleges receptjét kipróbálja, ajánljuk szíves figyelmébe a következőket: A gyúrútorta hozzávalói: tojássárgája 36 darab, egész tojás 8 darab, krémpor 0,22 kg, sima liszt 0,22 kg, kristálycukor 0,40 kg, vaj 0,12 kg, vajkrém 1,65 kg, holland kakakópor 0,15 kg, tunkmassza 0,06 kg. A gyúrútortát a következőképpen kell elkészíteni: A tojás sárgáját, az egész tojásokat a cukorral 60 Celsius-fokra melegítjük állandó keverés közben, majd habüstbe téve addig veretjük, amíg lehűl, és dús tartású lesz. Közben a normál tortakarikát a paprírral úgy illesztjük, hogy a papírt a nagy karika külsejére felhajtjuk és a kis karikát a nagy közepére illesztjük. A felvert masszát tálba szedjük, az elkevert krémport és lisztet fakanállal bekeverjük és az előzőleg megolvasztott vajat becsurgatjuk. A nagy és a kis karika által képzett gyúrúrészt kitöltjük a masszával és sütjük. A vajkrémet megkeverjük a holland kakaóval, és a kettőbe felvágott massza közé töltjük, oldalát és belső felét behúzzuk a krémmel. Vastag csillagcsővel a külső peremét tufnispicceléssel díszítjük, és faragott tunkmasszával sima felületét beszórjuk, végül átfagyás után felvágva vaxoljuk. Ugye, érthető? Amikor a Virág Bécsbe költözött A Virágról nekem nem a gyerekkori gesztenyepürék, fagylaltok és csokitorták jutnak az eszembe - sajnos, nem is vihettek el oda olyan gyakran a szüleim-, hanem az a három nap, amikor a Klauzál teret lezárták a rendőrök, az áramszolgáltatók épületét hatalmas méretű, piros színű, fehér körben horogkeresztes zászlóval takarták be, a téren pedig fölvonultak a filmesek, és a kézihangosító parancsszavára a statisztéria megkezdte szereplését. A Klauzál tér a fasiszták által megszállt Béccsé változott, a Virág megmaradt cukrászdának. odabenn pedig Georgi Dimitrov várta, hogy a fölheccelt tömeg rátörje a kirakatot. Jól emlékszem V. I. kollégámra (akkor még egyetemi hallgatóként vállalt epizódszerepet), igen fess volt a Hitlerjugend egyenruhájában, az elsők között rontott rá szegény, mélybarna tekintetű Dimitrovra. Én magam csak szemlélődő bécsi polgárt alakítottam, szürke öltönyben és puha kalapban figyeltem, merre tart a világ. Nem találhattak elég magyar honvédet a környező laktanyákban, mert a német hadsereg döntő részét az akkor még „ideiglenesen hazánkban állomásozó," baráti, sőt testvéri hadsereg katonái adták. Némelyikük elég bizarr módon festett közép-ázsiai, kreolbőcű fizimiskájával, ferdére vágott szemével, usankához szokott fején a német csákóval. A legérdekesebb azonban az volt, amikor dél körül megérkeztek a cirillbetűs, zöld teherautók, és elkezdték csajkákba mérni az ebédet. Erre az időre az álfasisztáknak be kellett hajtaniuk a bal karjukra húzott horogkeresztes szalagot - a politikai tiszt szerint nem fért össze a hitleri jelvény és a húsos káposzta. Napi négyszázat fizettek, '83-ban ez nem is volt olyan rossz napidíj - különösen, ha beszámítjuk, hogy két bécsi polgártársammal már a második napon kiszöktünk az egyik átjáróházon át, és amúgy sétapálcásan elsétáltunk a moziba (ha jól emlékszem, a Majmok bolygója ment). FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ LELTÁR A TISZABAN CSÖNDES DELELOTT A VIRAGBAN yy Kiváló csapatmunka volt' Orvosok az ikerterhességről Miután a legfontosabbról már tud ország-világ: megszülettek a négyes ikrek, és egészségesek, essék szó az ikerterhesség egészségügyi hátteréről is, arról, mi minden előzte meg ezt az orvosi sikert. Dr. Herczeg János, a SZOTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának docense nem csak a,műtét végrehajtója volt, ő kezelte Szegeden a makói kismamát. Operáció közben és utána beszélgettem vele. Az ikerterhesség veszélyeiről szólva elmondta: mivel nem természetes állapot ez az embernél, a gondozás fokozott óvatosságot és nagy szakértelmet kíván az orvosoktól. Számos szövődménytől, fejlődési rendellenességtől, a terhesség alatti mérgezéstől és a koraszüléstől is kell tartani ilyenkor. A makói kórház főorvosát, dr. Altmayer Pált dicséri, hogy amint a terhesség 16. hetében észrevette, a méhnyakra túl nagy nyomás nehezedik, azonnal záróműtétetet végzett, megelőzendő a koraszülést. A makói orvosok józan belátásának köszönhetően november 5-től a jobban fölszerelt szegedi klinikára került a kismama. Itt időben megkezdték a koraszülötteket fenyegető magzati tüdőkárosodás megelőzését. Olyan hormonkészítményeket kapott a fiatalasszony, amelyek elősegítik a tüdőéréshez szükséges nélkülözhetetlen anyagok képződését. Ennek a kezelésnek azonban veszélyei is vannak: rendkívül fontos a helyes adagolás. Herczeg doktor úgy döntött: a szülés kitűzött időpontja előtt egy héttel adja be az utolsó injekciót. Felelősségteljes elhatározás, hogy mikorra tervezzék a szülést. Az ikerterhésségeknél rendkívül fontos a szülés optimális idejének a meghatározása. Egyszer csak ugyanis lelassul a babák fejlődése és mérgezési tünetek lépnek föl a mamán. Ha viszont túlságosan lerövidítik a terhesség idejét, az újszülöttek küszködnek majd légzési zavarokkal. Hogy Herczeg tanár úr és Kovács professzor döntése helyes volt, azt éppen a gyermekklinikáról kapott jó hírek igazolják. Számos rizikó fenyegeti a többes ikreket császármetszéssel világra hozó édesanyát is. Szakmai körökben köztudott, hogy a világon évente 500 ezer asszony hal meg terhesség és szülés következtében. Noha Magyarországon nincs még forgalomban, a szegedi klinikán beszereztek olyan prosztaglandinkészítményt, amely méhösszehúzó hatása révén véd a vérzés ellen. A műtét végén 2 ampullányi, 30 dollár értékű injekciót kapott a mama, egyenesen a méhfalba, ennek köszönhető, hogy most arról tájékoztathatjuk olvasóinkat: ő is jól érzi magát. Megkérdeztem a szülészeti és nőgyógyászati klinika igazgatóját, dr. Kovács László professzort, kuriózumnak tartja-e, hogy intézetében négyes ikrek látták meg a napvilágot. Megtudtam: a világstatisztika szerint általában 90 terhességből 1 ikerterhesség, 10 ezerből egy hármas, és 500 ezerből egy négyes ikerterhesség. Ezek az adatok előzőleg hormonnal nem kezelt anyákra vonatkoznak. Ez egyébként a szegedi klinika első sikeres 4-es ikerterhessége és szülése. S hogy Ambrusék öröme a korábbi kezelések következménye-e, nem lehet tudni pontosan. Az édesanya valóban kapott enyhe, a peteérés kiváltását elősegítő kezelést, bár nem gonadotrop-hormont, amely bizonyítottan gyakoribbá teszi az ikerterhességeket. Létezik ugyan olyan technika, amellyel le lehet állítani 1-2 magzat fejlődését a többi javára, ám ebben az esetben erre nem volt szükség, szóba se került. Kovács László professzor hangsúlyozta: Herczeg tanár úr érdemei mellett a siker csapatmunka eredménye. Az, hogy az édesanya és az ikrek egészségesek, a helyes makói és szegedi döntések, a korrekt együttműködés gyümölcse. CHIKÁN ÁGNES A tanárokat is be kell vonni A drogambulancia megelőzésre készül Egyre több hír borzolja a kedélyeket arról, hogy Magyarországra is betört a kábítószerkereskedelem, s a „piac" kialakításáért az iskolák környékén megkezdődött az úgynevezett „beetetés". A szakemberek figyelme az utóbbi napokban különösen ráirányult e jelenségre, amely alól Szeged sem kivétel. A városházán megtudtuk, hogy az önkormányzat megelőző intézkedésekre készül. Az egészségügyi iroda a közművelődési és közoktatási irodával közösen a napokban levelet juttat el a város iskoláiba - felhívást a pedagógusokhoz, akiknek alkalomadtán szerepe lehet a fiatalkori kábítószerfogyasztás megelőzésében. Dr. Oláh Julianna főorvosnő. az egészségügyi iroda vezetője elmondta, hogy az iroda keretében működő drogambulancia munkatársai eddig is folyamatosan foglalkoztak a prevencióval, de ezt a tevékenységet most szélesíteni kell. A drogambulancia vállalta, hogy - Szegeden új kezdeményezésként - a jövőben e tárgykörben tájékoztató előadásokat tart az érdeklődő pedagógusoknak, akik az itt szerzett ismereteket felhasználhatják az iskolai megelőzésben. A főorvosnő véleménye szerint a pedagógusi segítség nem olyan formán válnék igazán hatékonnyá, ha az iskolákban elborzató tényekkel teli előadásokra hívnák össze a diákokat. Sokkal többet segít, ha a tanárok a saját tárgyuk tanításába szövik mondandójukat; akár egy matematika óra is hasznos lehet a megelőzésben. Távolabbra tekintve dr. Oláh Julianna azt is megemlítette, hogy már a tanárjelölteket, még az egyetemen felkészíteni e tárgyban. Mindehhez persze pénz kell, s nem csak helyi szinten. A város önkormányzatának egészségügyi bizottsága mindenesetre napirendjére tűzte a kábítószerfogyasztás elleni preventív intézkedések támogatását. S. P. S.