Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-23 / 19. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. JAN. 23. Részvény a dolgozóknak Tisztázó döntések a Paprika Rt.-nél A Szegedi Paprika Klclmiszerfeldolgozó és Kereskedelmi Részvénytársaság tegnap, szerdai rendkívüli közgyűlésén a tulajdonosok a privatizáció további menetét meghatározó döntéseket hoztak. Mivel a korábbi elnök-vezérigazgató, Darázs Sándorné decemberben elhunyt, illetve a felügyelőbizottsági tagságukat ketten felmondták, személyi kérdésekben is határoztak. Az 1992. július 1-én, 1 millárd forintos alaptőkével megalakult rt.-bcn az áljami tulajdonrészt képviselő Állami Vagyonügynökség mellett azok az önkormányzatok képviseltetik magukat, melyekben a cégnek belterületi telephelyei vannak. Ennek fejében összesen mintegy 7 százalék a részesedésük. A szegcdi, a kisteleki, a makói, a mórahalmi, a zákányszéki és az üllési önkormányzat képviselői most vehették át részvényeiket. Az eredeti napirend szerint a felhalmozott vagyon terhére, 111 millió forintnyi dolgozói részvény kibocsátásával kívánták az alaptőkét megemelni. A dolgozói részvények elszámolásában bekövetkezett változások néhány eldönthetetlen kérdést vetettek fel, így most az igazgatóság kapott felhatalmazást, hogy a tisztázást követően járjon cl ebben az ügyben. A kedvezményes, egyenlő tagsági jogokat biztosító részvényeket a dolgozók majd 10 ezer forintos címletekben vásárolhatják meg. Tekintve, hogy a cég pénzügyi stabilitásának megteremtéséhez 300 millió forintra van szükség, a tulajdonosok ekkora összegben döntöttek a további alaptőke emelésről, melyre zártkörű versenytárgyaláson bonyolítandó privatizáció kapcsán kerül sor. Ezen tőkearányok előzetes tisztázására a szabályos versenytárgyalás kiírásának alpfeltétele. Az ÁVÜ vagyonrészére és az itt elfogadott 300 millió forintra vonatkozó zártkörű licitről 17 cég kapott a meghívással egyenértékű előzetes tájékoztatást. A személyi döntésekben, a felügyelőbizottság tagjainak megválasztásakor az az elv érvényesült, hogy ne a vállalat belső emberei legyenek túlsúlyban. Az igazgatóság döntése alapján a vezérigazgatói teendők ellátásával Nagyi Istvánt, az eddigi helyettest bízták meg. TÓTH SZELES ISTVÁN Idegenforgalmi gyorsmérleg A kelet-európai térségből érkezők számának csökkenése, a nyugat-európai vendégek nagyobb utazási kedve azt eredményezte, hogy az elmúlt évben jelentősen emelkedett a konvertibilis elszámolású idegenforgalmi bevételi többlet. Történt mindez annak ellenére, hogy a november végéig hazánkba látogató mintegy harmincegy millió külföldi összességében az egy évvel korábbinál tíz százalékkal kevesebb vendéget jelent. A forgalom egészének csökkenésén belül azonban jelentősen - több mint nyolc százalékkal - emelkedett a turisták száma, amely így az év első tizenegy hónapjában meghaladta a húszmilliót. A magyar állampolgárok ez idó alatt különben tizenhárom millió alkalommal utaztak külföldre, öt százalékkal többször, mint 1990 hasonló időszakában. A január-októberi nemzetközi idegenforgalommal összefüggő fizetésekből 35,3 milliárd forintnak megfelelő bevételi többlete származott az országnak. ami az egy évvel korábbihoz hasonlítva több mint hetvenszázalékos növekedést jelent. A 490 millió USA dollárnak megfelelő aktívummal párhuzamosan egyébként 45 millió rubeles kiadási többletet is sikerült kialakítani. (Az utóbbi tétel reálértéke napról napra romlik, annak megőrzése egyelőre megoldhatatlan feladat elé állítja a szakembereket.) K. A. Nyílt nap az autóklubban Január 25-én, szombaton reggel 8-tól délután 13 óráig nyílt napot tartanak az autóklub szegedi műszaki állomásán. A klub szakemberei ingyenesen végzik a gépjárművek közlekedésbiztonsági vizsgálatát és a fagyállófolyadék tűréshatárának ellenőrzését. Amennyiben a gépjármű megfelel a műszaki előírásoknak, meghosszabbítják a klubtagok forgalmi engedélyének érvényességét. Akik még nem tagjai a klubnak, a nyílt napon kedvezményesen beléphetnek a Magyar Autóklubba. A megegyezés sosem kizárt, a szétválás anyagi feltételeiben a békés megoldást a közgyűlés által elfogadott megállapodás jelentheti. Természetesen ügyelni kell arra, hogy a vagyonhoz nemcsak annak áldásai, hanem terhei is hozzátartoznak. Ha mégsem sikerül az egymás közötti alku, az árverés elkerülhetetlen. A zártkörű árverés előtt a vagyont hivatalosan fel kell értékeltetni, ennek alapján lehet újra meghatározni a licitálásra felhasználható üzletrészeket. Amennyiben az osztozkodás így sem sikerül, nyílt árveréssel lehet folytatni a procedúrát. A tagok szempontjából megfontolandó, hogy hagyják-e idáig fajulni a dolgokat, mert ezen a ponton kicsúszhat a kezükből a kezdeményezés. A versengők észre sem veszik, s már a külső, tőkeerős, készpénzzel rendelkező nevető harmadik a befutó. E taktikai ballépés az eddigi megélhetés elvesztésével is járhat. Ezen intő példából is érzékelhető, nem babra megy a játék. Ahol a közgyűléseken eddig nem volt szokásban az érdemi vita, a beleszólás, ott is létérdek felnőni a feladathoz. Az „intézzék az okosok" passzivitása az ügyeskedők malmára hajtja a vizet. Gazdasági és szemléletbeli okokból, vélt vagy valós érdekek alapján egyének, csoportok netán az egész szövetkezet tagsága más társasági formába alakulást, kiválást és szétválást egyaránt elhatározhatnak. Ezen a ponton, a válás kellékeként belép a vagyonmegosztás, amely köztudottan nem tartozik az egyszerű ügyek közé. Az érdekek erősen ütközhetnek, várhatóan egy szűk réteg mindent megtesz azért, hogy a vagyon hatékonyan működtethető részét a maga számára megkaparintsa. A közgyűlés túl gyakori öszszehívása ronthatja a hatásfokot, mivel nem veszik olyan komolyan az emberek. Dologidőben nem is olyan könnyű rá időt szaJcítani. Ezért célszerűnek tűnik az év első közgyűlését áprilisban a vagyonnevesítésre összehívni, s ekkor megtárgyalni a korábban már küldöttgyűlésen elfogadott zárszámadást is. Ha kiválás, szétválás vagy átalakulás tarkítja a menetrendet, ebben a témában a nyár derekán várható a második közgyűlés megtartása. December végéig mindenkepp kell egy újabb közgyűlés az alapszabály elfogadására és a tisztségviselők megválasztására. A nagy jelentőségű tanácskozások, gyűlések tétje a jövő. Egyről azonban nem szabad megfeledkezni: az irányváltásig megtorpanás nélkül termelni, dolgozni kell. Bármennyire hiányosak ennek a közgazdasági, pénzügyi alapjai, nincs más választás. Ahol most hagyják beszaladni a madzagot, ott az esetleges csőd vagy felszámolás mindenképp a kívülállók érdekei szerinti rendezés lép előre, a maga törvényei és öntörvényei szerint, s a tagság érdekei mindenképp hátrébb sorolódnak. A szövetkezeti, átmeneti és kárpótlási törvények bizonyára nem hiba nélküliek. Az elfogadott változatot követően a szócséplő, sehova sem vezető vitákat ideje befejezni, s az adott játékszabályokból kihozni a maximumot. Amennyiben sikerül, 1993-ban a vállalkozások, társaságok mellett egy olyan szövetkezeti modell startolhat, amely ésszerű támogatáspolitikát feltételezve érdemi versenytárs lehet. T. Sz. I. A lapot az előfizetők írjak Adós cégek Magyarországon Aki ma el akar adni nagyon nehezen engedheti meg magának azt a luxust, hogy csak készpénz ellenében kössön üzletet. Legtöbbször az eladó - szolgáltató, építő stb - hitelezővé is válik, s hogy milyen hosszú ideig marad az, az elsősorban az adós fizetőképességétől függ. Erről, mármint a vevő likviditásáról hivatalos referenciákat szerezni nagyon nehéz, s ha a cég új, ráadásul az ország túlsó felén működik, szinte lehetetlen. túlságosan régen, mondjuk 1990 júliusában lejárt esedékességből már lehet következtetéseket levonni. - Hány előfizetőjük van, az évi tizennyolcezer forintos díjért? - Két és fél ezer, közöttük minisztériumok a Bankfelügyelet, de ami a leghízelgőbb. országosan több mint négyszáz bankfiók tart igényt hitel- és adósságközleményeinkre. Nekik ez kapóra jön és ha többször szerepel nálunk valamely ügyfelük, aki éppen tízmillió forint Egzisztencia Hitelért folyamodik, biztosan alaposabb fedezetvizsgálatnak veszik alá. - Vissza is lehet élni ezzel a nagy nyilvánossággal. - Ezt jogilag megfelelően körbebástyáztuk, az adatok valódiságáért a közzétevő hitelező felel. A megjelenés előtt az adóst is értesíti a követelő és figyelmezteti arra, hogy kiegyenlítés hiányában a számla adatai nyilvánosságot kapnak. - Morális kifogások nem merültek fel? - A reszkessetek adósok címmel megjelenő újságcikkek inkább reklámot csináltak. Egyébként tavaly júniusban kezdtem el tervezni az először októberben megjelent lapot és mindjárt a jogászoknál kezdtem, ők tesztelték az elképzelést. Később az Igazságügyminisztérium is zöld utat adott, nem talált semmi olyat, ami ütközne a hatályos jogszabályokba. Eddigi mérlegünk félezer oldal, ötezer számla és zéró reklamáció. Erre pedig a mai nem fizetős, sorbanállós világunkban elemi az igény, s talán ebből kiindulva jelentette meg hitel és adósság közleményeit a Galaxia Kiadóház. A kezdetben kisebb vihart kavart „Adós cégek Magyarországon" című lap ma már az ötödik számánál tart, s a kiadóigazgató, Iglódi András szerint a vártnál is kedvezőbb a fogadtatás. - Kitől kapják meg az adós cégekre vonatkozó adatokat? - Az előfizetőktől, a lapot ugyanis ők írják. Mégpedig olyan módon, hogy az ország nyilvánossága elé tárják azokat a számlákat, amelyeket az adós nem egyenlített ki idejében. Fontos tehát hangsúlyozni, hogy nem általánosan, hanem mindig egy vagy több konkrét számlával kapcsolatban érvényes a nem fizetés. Az adatsor ugyanaz: az adós cég neve, címe, bankszámlaszáma, a követelt összeg, az esedékesség időpontja, a követelés jogcíme, a kiegyenlítési kísérletek száma. - Pedig az árulkodás nem szép dolog. - A hitelezők ezekhez az adatokhoz más forrásból nem juthatnak hozzá, a pénzintézeteket pedig köti a banktitok. Ha minden előfizető közzéteszi saját adósait, egymásnak is segítenek egy-egy kétes kimenetelű üzlet megakadályozásával. Volt már olyan ügyfelünk, aki száz számlát is felsorolt. Egyébként a fizetőképességbe vetett hitet egyetlen megjelenés még nehezen ingatja meg, de a sok számla, illetve a KOVÁCS ANDRÁS Jön a Suzuki terepjáró? A Merkúr Személygépkocsi Értékesítő Vállalat egy új terepjárót kíván hamarosan forgalmazni hazánkban. A Kcrmi jármű osztályán most vizsgálják az indiai gyártmányú, japán licenc alapján készülő Suzuki névre keresztelt, négykerék-meghajtású, ezer köbcentis terepjáró gépkocsit. Az eddigi vizsgálatok szerint a hatszemélyes terepjáró jól bírjra a hármashatár-hegyi terepet. Privatizáció előtt a Patyolat Hattyú - dal ? A Szegedi Patyolat Vállalat rajta van az önprivatizációra kötelezett cégek háromszázas listáján. Az Állami Vagyonügynökség előírása szerint az átalakulás határidejé 1992 vége, de már márciusra meg kell tenni az első lépéseket. A Patyolat egy helyi tanácsadó céget kért fel az. ÁVÜ listájáról a vállalat átvilágítására, a vagyonértékelésre és a megfelelő társasági forma kiválasztására. A Patyolat jövőjéről Zsikó István igazgatót kérdeztük. - Jelenleg a privatizáció első fázisánál tartunk, a tanácsadó cég várhatóan a hónap végére teszi az asztalra az átvilágítás eredményét. A gazdasági társasággá - kft.-vé vagy bt.-vé való átalakulást a második negyedévre tervezzük. - Lesz-e tőkebővítés az átalakuláskar? - Feltétlenül szükség lenne erre, mert saját erőből komolyabb befektetéseket nem tudunk megvalósítani. Külföldi vagy hazai partnert fogunk keresni, és valamilyen kiegészítő tevékenységbe kezdünk. Jó lenne, ha az új profil kapcsolódna az alaptevékenységeinkhez; vállalhatnánk például a konfekcionált áruk utókezelését. De nem vagyunk abban a helyzetben, hogy partnereink felé ilyen kikötéseket tegyünk. Rengeteg kihasználatlan területünk van, vagyis bármilyen tevékenységet be tudunk fogadni. - A kihasználatlanság oka feltehetően a keresletcsökkenés. - Igen, mind a közületi, mind a lakossági megrendelés a felére csökkent 1991-ben. Ezért sem a helység-, sem a gépkapacitásunk nincs kihasználva. Minimális létszámmal, heti négy napot dolgozunk. - Nem merült fel esetleg, hogy a vállalatot részlegenként privatizálják, csak annyi üzletet megtartva, amennyire szükség van? - Néhány üzletünket az ÁVÜ tőlünk függetlenül, nem profilkötötten értékesít az előprivatizáció keretében. És valóban lehetséges, hogy célszerűbb lesz a vállalatot részlegenként privatizálni. Erről csak az átvilágítás után lehet dönteni. - Úgy tűnik, a Patyolat eleve túlméretezett vállalat volt. Mi a jövő? - Jelentós keresletnövekedésre a közeljövőben biztosan nem lehet számítani. Legnagyobb megrendelőink a szállodák voltak, amelyeket most sorra zárnak be, vagy üresen panganak. A helyükbe lépő magánmotelek pedig nem veszik igénybe a mi szolgáltatásainkat. De a lakosság életszínvonala sem fog oly mértékben emelkedni, hogy szükség lenne az eredeti kapacitásra. A Patyolatnak van jövője, de biztosan nem ekkora nagyságrendben. KECZER GABRIELLA Törvényen belüli szövetkezetek (3.) Válás, vagyonmegosztással