Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-23 / 19. szám
CSÜTÖRTÖK, 1992. JAN. 23. TÁRSADALOM 5 Kedves Bratinka József képviselő úr! Engedje meg, hogy Tamás Gáspár Miklósnak írt nyílt levelére (DM, 1992. jan. 21.) mi válaszoljunk. Tamás Gáspár Miklósnak ugyanis semmi köze az Ön által felvetett problémához. Nagyon köszönjük, hogy - nem hirdetésként ugyan, de - levelében a Szegedi Extrában 1992. január 9-én megjelent politikai hirdetésünkben fellelhető súlyos hiányosságra felhívta a közvélemény figyelmét. Gondatlanságunkat semmi sem mentheti. Ez úton szeretnénk megkövetni azokat a képviselőket, akik lemaradtak a felsorolásból, és a Csongrád megyei választókat, akik e miatt nem kaphattak teljes képet képviselőik szavazatairól az új adókat és a költségvetést illetően. A teljes lista a következő. A költségvetés ellen szavaztak: Király Zoltán (független), Rózsa Edit (SZDSZ), Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ). Megszavazták a költségvetést: Bratinka József (MDF), Eke Károly (független), Grezsa Ferenc (MDF), Kő szó Péter (MDF), Mihály Zoltán (MDF), Papp Lehel György (MDF), Pintér István (FKgP), Póda Jenő (MDF), Raffay Ernő (MDF), Szabó Lajos (F-KgP). Ami a Rózsa Edittel szembeni ellenvetését illeti, az igaz, hogy a választásokon vesztett Önnel szemben, de az SZDSZ országos listáján bekerült a Parlamentbe, és a választók szegedi képviselőként tartják számon. A szegedi önkormányzati ülésekre tanácskozási joggal meghívott hét parlamenti képviselő egyike. Tökéletesen egyetértünk levele zárómondatával, mely szerint a nép, a választók azok, akik minősíteni fognak valamennyiünket. Őszinte nagyrabecsüléssel: Beck Zoltán, dr. Such György, a szegedi SZDSZ ügyvivői Vélemények Torgyánról (1.) Dr. Szabó Lajos (FKGP): - Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a kisgazdapártban jelentős szakadás következett be, amelynek egyik pólusa az a kétarcú játék, amelyet a jelenlegi elnök, Torgyán József folytat. Örülök annak, hogy ezt a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke is kimondta. Sokat beszéltem a vásárhelyieknek is arról, hogy titkos, a magas szintű tárgyalásokon Torgyán József mindig szuperlojalitást - a 33-ak véleménye szerint elvtelen lojalitást - tanúsít, teljesen ellenkezőt, mint a népgyűléseken. Mi elvszerű, korrekt koalíciós magatartást szeretnénk. Hogy ezt a partnerek elfogadják, az bebizonyosodott a parlamentben is, amikor a 33-ak javaslatára a koalíciós felek elfogadták és támogatták a mi módosító javaslatainkat a földtörvénnyel, a kistermelők adómentességével kapcsolatban a 750 ezer forintos határig, és hogy a kárpótlásban visszaadott föld kimérésének költségeit az állam vállalja magára. A kiA kisgazdapárt legutóbbi nagyválasztmánya lényegében szabad kezet adott Torgyán József pártelnöknek, hogy a tárgyalások után eldöntse, bentmarad-e a párt a koalícióban. Torgyán doktor a magyar politikai közéletnek ma egyik legvitatottabb figurája, ám vitathatalan, hogy közszerepléseivel, politikai manőverezésével mindig figyelmet kelt. A koalíció jövőjéről, a párt kettészakadásáról vagy egyben maradásáról és elsősorban Torgyán József személyiségéről kérdeztünk meg néhány szegedi pártvezetőt. Az elsőként megszólaló hódmezővásárhelyi parlamenti képviselő a 33-ak tagja, Hatvani úr pedig Torgyán támogatója. számítható, elvszerű politika az egyetlen járható út. Hatvani Zoltán (FKGP): Örülök, hogy végre határozott, erős kézben van a párt. Erre már nagy szükség volt, hogy ne mindenki a saját feje után menjen. Torgyán ma Magyarországon a legnépszerűbb politikus. Ő az egyetlen, aki képes megtölteni a kultúrházakat; ezreket vonz. Erre ma sem Orbán Viktor, sem más nem képes. Ezért ellenfelei megpróbálják szélsőségesnek, demagógnak, fasisztának beállítani. Pedig ő csak azt mondja, amit az egyszerű nép hallani akar. A 33-ak kétségbe vonták a nagyválasztmány legitimitását. Pedig a küldöttek közül csak négy ember nem jött el, 600-an őrjöngtek Torgyánért, és csak 80-an nem. Szerintem egy pártban érvényesülnie kell a pártfegyelemnek. Ha a választmány hoz egy döntést, akkor a képviselőknek azt kutya kötelességük képviselni, kötelességük alávetni magukat a vezetőségnek. Szegő István (Nemzeti Kisgazdapárt): Nem nyilatkozom. Úgy véljük, hogy mindez az FKGP és a koalíció belső ügye. M.T. Névbitorlás a Jurtában A Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt elnöksége tudomást szerzett arról, hogy mintegy 60-70 személy, akiknek javarésze nem is tagja a pártnak, 18-án a Jurta Színházban gyűlést tartott, és a párt nevével visszaélve, „nagyválasztmánynak" nevezte magát. Az NKPP vezetése elhatárolja magát a gyűléstől, az ott elhangzottaktól, és megjegyzi, hogy valamiféle vezetőknek kinevezett Lányi Zsolt és Benkó Alfréd nem is tagjai a nemzeti kisgazdapártnak, így Lányi Zsolt, a Magyar Televízió A Hét című január 19-i műsorában az NKPP nevében teljesen illetéktelenül nyilatkozott. Oláh Sándor ma is kisgazda A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt hódmezővásárhelyi szervezete tájékoztatja a tisztelt tagjait és városunk minden polgárát, hogy Oláh Sándor országgyűlési képviselő - városunk szülöttje, 1945-től a FKgP hódmezővásárhelyi titkára 1948-ig, a kitoloncoltatásáig - alapszervezetünk tagja 1990. január 8. óta. Ellene fegyelmi eljárást soha nem kezdeményeztünk és nem is folytattunk. Pártszervezetünkből nem zártuk ki soha. A FKgP hmv.-helyi .szervezetének aktív tagja. Szervezetünkben segíti az információáramlást, segít a szervezésben és a tanácsadásban. Oláh Sándor országgyűlési képviselő a mai nap is teljes jogú tagja a pártszervezetünknek. Semmiféle felfüggesztést és kizárást alapszervezetünk nem fogad el. Dr. Torgyán József az 1992. január 11-i nagyválasztmány elé terjesztett állítása, miszerint Oláh Sándort a helyi pártszervezet tagjai sorából kizárta, valótlan, nem igaz. Hegyi Mihály, független kisgazdapárt hmv.-helyi szervezet titkára Újfasiszták pedig (Szegeden) nincsenek Gyávák vagyunk félni? Bátorság kell ahhoz, hogy szembenézzünk azzal, ami i .mk vár - mondta Ancsel Eva a neonáci csoport (ok) magyarországi fellépésének hátterét elemző rádióműsorban. Ha lebecsüljük az újfasiszták aktivizálódásának jelentőségét, akkor azt jelenti: gyávák vagyunk félni. Szegeden kell-e félnünk? Kérdésünkre Márton István rendőr őrnagytól kaptunk választ. - A magyarországi újfasisztákról, az osztrák és magyar rendőrség közös és sikeres felderítő akciójáról a Délmagyarország hasábjain is beszámoltunk. Neonáci jelenségekről, szegedi skinhead-akciókról 1988-ban többször is hírt adtunk. A fasiszta ideológia újjáéledése és jelentkezése milyen összefüggésbe ágyazza a korábbi szegedi történéseket? - Politikai színezete miatt régebben a belső elhárítás fogalkozott a Nyugatról importált ideológiák megnyilvánulásaival, a fiatalok csoportosulásaival. Szegeden a rendszerváltást megelőző időszakban jelentkeztek a rokkerek, a punkok, majd 1988 táján a skinheadek. Akkori becslések szerint 5-6 csoportban összesen kb. 60 fiú és lány tartozott a skinheadekhez, a bőrfejűekhez. Gyanítható volt, de nem fölfedhető a budapesti kapcsolat. Ideológiájuk alapja az idegengyűlölet. Bűncselekmények nyomán kerültek kapcsolatba a rendőrséggel. A büntetőeljárás, a bírósági ítélet egyik következménye, hogy „felszívódtak", azóta sem kerültek a rendőrség látókörébe. - A bőrfejűek miért újfasiszták? Mi jellemzi ezt az elsősorban 16-22 éveseket vonzó csoportosulást? - Hazánkban a '80-as évek elején, a punkmozgalom kibontakozásával jelentek meg a bőrfejűek. Amerikai zenekarok mintájára itt is alakultak „bandák", a dalszövegek cigánymentes övezetet követeltek, a színes bőrűek ellen fogalmazódtak. Az itt-ott még ma is látható, zenekart dicsőítő MOSS-Ol, CPG fölirat mementója ennek az időszaknak. A laza, informális csoportok tagjai hasonló külsőt öltenek: kopasz vagy rövid hajuk, az amerikai pilóták viseletét idéző bomberdzsekijük, katonanadrágjuk, magas szárú cipőjük, csizmájuk miatt eléggé föltűnőek. Ideológiájuk sarokköve, hogy minden társadalmi nehézségért az idegeneket, a cigányokat teszik felelőssé, lenézik a színes bőrüeket. Jellemzőjük a militarista szellem és fegyelmezettség, a hitleri fasizmus jelképeinek használata. - Az idegengyűlölet azonban nem csak e szűk, elszigetelt csoport sajátja. A társadalom minden rétegében fellelhető. - Szegeden, a Balkán és Nyugat-Európa találkozópontján nap mint nap tapasztalhatjuk ezt. Az emberek érzékenyen reagálnak minden, idegen állampolgár által elkövetett bűncselekményre. -A skinheadek több „irányzata" létezett, létezik Magyarországon. Az egyik külföldiellenes, a másik az úgynevezett magyar érdeket szem előtt tartva igencsak nacionalista, a harmadik „mássága" elsősorban zenei, irodalmi összejöveteleken mutatkozik meg. A szegedi fiatalok hova tartoztak? - Arab diákokat támadtak meg, vertek meg '88 tavaszán a szegedi bőrfejűek. Aztán az orvosegyetem gyógyszerész karának homlokzatáról lopták el a gyász jelét, a fekete zászlót, s rajzoltak rá horogkeresztet. - A fasizmusnak ezt a jelképét kertítésre, falra mázolva Szeged több, forgalmas útvonala mellett is láthattuk, láthatjuk. Milyen következményekkel jár, ha valaki, mondjuk, hororgkeresztet rajzol? - Amikor erőteljesen tiltották, többfelé megjelentek ilyen rajzok. Akkor izgatásnak minősítették, bűntetőeljárást vont maga után. Akit falfirkáláson kaptak, de politikai színezet nem volt így közölt szövegének, az ellen - rongálás miatt - szabálysértési eljárás indult. A múlt évben Szeged két pontján (a Csongrádi sugárúton és a Római körúton) tűnt fel a szélsőséges ideológiai irányzatra utaló fölirat. Ezeket az ingatlan tulajdonosa, kezelője eltüntette. - Ha már a szélsőségekről esett szó, megkérdezem: szélsőbalos megnyilvánulásról tud-e a szegedi rendőrség? - Politikai jellege miatt ez a problémakör nem a rendőrségre tartozik. - Nagy visszhangot váltott ki minden olyan bűnügy, melyet színes bőrűek követtek el magyar állampolgárok terhére. A szegedi Szőke Tisza hajón vagy a közelmúltban a kispesti metróaluljáróban elkövetett gyilkosságra gondolok. Ön szerint most, mikor az idegengyűlöletet oly általános, ezek az esetek ellenreakcióként kiválthatnak valamiféle bosszúhadjáratot, elvezetnek az „idegenek" és a „magyarok" háborújához? - Remélem, nem! A szegedi gyilkosság után is tartani lehetett ettől, de szerencsére nem kezdődött „háborúskodás" a városlakók és az arabok között. - Tehát: Szegeden kell-e számítanunk az újfasiszta ideológia megnyilvánulására? Elképzelhető-e, hogy itt a nyilas korszakot megélt idősebb újnácik bukkannak fel? - A rendőrség csak akkor szerez tudomást e jelenségekről, ha a csoport tagjai kilépnek belső mozgalmukból, ha megjelennek az utcán, ha ideológiájukat megjenítik, ha például garázdaságot, testi sértést követnek el mások rovására. Most - tudomásunk szerint - városunkban nincs újnáci ideológiát valló aktív csoport vagy idősebb személy. ÚJSZÁSZI ILONA VÁROSHÁZI SAROK Közös ügyek A szegedi és a Csongrád megyei önkormányzat vezetői az együttműködés lehetséges módjairól tárgyaltak a héten. Dr. Ványai Éva és Tűhegyei József alpolgármesterek, valamint Lehmann István elnök és dr. Sípos Ferenc alelnök elsősorban a területfejlesztés és -rendezés, a közlekedésszervezés, az energia- és vízgazdálkodás, az idegenforgalom és a környezetvédelem területén ítélték fontosnak a koordinációt. A városi és a megyei hivatal munkatársai első lépésként megkezdték az adatok és információk rendszerezését. A Világbank Szegeden Alfréd Watkins, a Világbank privatizációs koordinátora, finn Elwati, műszaki munkatárs és Richárd A. McEwen, a világbank európai irodájának képviselője Tűhegyi József alpolgármesterrel és Kováts Gáborral, a vízügyi igazgatóval tárgyalt. A világbank szakemberei a régió vízgazdálkodási problémáiról gyűjtöttek információkat; távolabbi céljuk egy átfogó hitelkonstrukció megalkotása a kelet-európai befektetések támogatására. A szegedi önkormányzat vezetői azt szeretnék, ha a Krüger-féle beruházás is kellő segítséget, pénzt kapna. Út Finisterbe Tűhegyi József alpolgármester vezetésével 11 fős delegáció utazott a franciaországi Finister megyébe. A szegedi küldöttség a francia közigazgatási és politikai rendszerről hallgat meg tájékoztatót, meglátogatja a megyei közgyűlést, az ipari és kereskedelmi kamarát, az építészmérnöki intézetet, a Crédit Agricole-t és a Saint Ségal-i kísérleti gazdaságot. A csoport 25-én tér haza, Tűhegyi József azonban továbbutazik Párizsba, majd Metzbe, Strasbourgba és Besanconba. Az alpolgármester Energia - város - környezet cím alatt szervezett előadássorozaton vesz részt, és információt cserél a helyi mérnökökkel és vállalkozókkal. Segítség Eszéknek A polgármesteri hivatal gyűjtést szervez Eszék polgársága javára. Elsősorban tartós élelmiszerre és gyógyszerre van szükség. A csomagokat a Sárosi utcai sportcsarnokban (az utca legvégén, a garázssomái, s nem a Kodály téri iskola tornatermében!) január 24-én, 25-én és 26-án, pénteken, szombaton és vasárnap reggel 9 órától délután 5 óráig adhatják le az adakozó szegedi lakosok. Megszűnik az adó A jó hírbe azért vegyül némi rossz is: nem mindegyik. Annyiféle adó létezik már, hogy így év elején érdemes elgondolkodni a jövőbeni befizetésekről. A magunk részéről csupán annak rövid összefoglalására vállakozunk, hogyan változnak az adófizetési kötelezetségek a szegedi önkormányzati adóhatóságnál, továbbá, hogy milyen kötelezetségek terhelik az adózókat. 1992. január 1-től megszűntek a központi jogszabályon alapuló adókötelezettségek: - a házadó, - a nem lakás céljára szolgáló építményadó, - a telekadó és - a magánszemélyek földadója. Amennyiben azonban valaki nem teljesítette tavalyi kötelezettségeit, annak ezt az idén feltétlenül meg kell tennie. (Következik: A gépjárműadó)