Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-23 / 19. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. JAN. 23. TÁRSADALOM 5 Kedves Bratinka József képviselő úr! Engedje meg, hogy Tamás Gáspár Mik­lósnak írt nyílt levelére (DM, 1992. jan. 21.) mi válaszoljunk. Tamás Gáspár Miklósnak ugyanis semmi köze az Ön által felvetett prob­lémához. Nagyon köszönjük, hogy - nem hirdetésként ugyan, de - levelében a Szegedi Extrában 1992. január 9-én megjelent politikai hirdetésünkben fellelhető súlyos hiányosságra felhívta a közvélemény figyelmét. Gondat­lanságunkat semmi sem mentheti. Ez úton szeretnénk megkövetni azokat a képviselőket, akik lemaradtak a felsorolásból, és a Csongrád megyei választókat, akik e miatt nem kaphattak teljes képet képviselőik szavazatairól az új adókat és a költségvetést illetően. A teljes lista a következő. A költségvetés ellen szavaztak: Király Zoltán (független), Rózsa Edit (SZDSZ), Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ). Megszavazták a költségvetést: Bra­tinka József (MDF), Eke Károly (független), Grezsa Ferenc (MDF), Kő szó Péter (MDF), Mihály Zoltán (MDF), Papp Lehel György (MDF), Pintér István (FKgP), Póda Jenő (MDF), Raffay Ernő (MDF), Szabó Lajos (F-KgP). Ami a Rózsa Edittel szembeni ellenvetését illeti, az igaz, hogy a választásokon vesztett Önnel szemben, de az SZDSZ országos listáján bekerült a Parlamentbe, és a választók szegedi képviselőként tartják számon. A szegedi ön­kormányzati ülésekre tanácskozási joggal meghívott hét parlamenti képviselő egyike. Tökéletesen egyetértünk levele zárómon­datával, mely szerint a nép, a választók azok, akik minősíteni fognak valamennyiünket. Őszinte nagyrabecsüléssel: Beck Zoltán, dr. Such György, a szegedi SZDSZ ügyvivői Vélemények Torgyánról (1.) Dr. Szabó Lajos (FKGP): - Mos­tanra nyilvánvalóvá vált, hogy a kisgaz­dapártban jelentős szakadás követke­zett be, amelynek egyik pólusa az a kétarcú játék, ame­lyet a jelenlegi el­nök, Torgyán Jó­zsef folytat. Örülök annak, hogy ezt a Kereszténydemok­rata Néppárt elnöke is kimondta. Sokat beszéltem a vásár­helyieknek is arról, hogy titkos, a ma­gas szintű tárgya­lásokon Torgyán József mindig szu­perlojalitást - a 33-ak véleménye szerint elvtelen lo­jalitást - tanúsít, teljesen ellenkezőt, mint a népgyűlé­seken. Mi elvszerű, korrekt koalíciós magatartást sze­retnénk. Hogy ezt a partnerek elfogad­ják, az bebizonyo­sodott a parlament­ben is, amikor a 33-ak javaslatára a koalíciós felek el­fogadták és támogatták a mi módosító javaslatainkat a föld­törvénnyel, a kistermelők adó­mentességével kapcsolatban a 750 ezer forintos határig, és hogy a kárpótlásban visszaadott föld kimérésének költségeit az állam vállalja magára. A ki­A kisgazdapárt legutóbbi nagyválasztmánya lényegében szabad kezet adott Torgyán József pártelnöknek, hogy a tárgyalások után eldöntse, bentmarad-e a párt a koalícióban. Torgyán doktor a magyar politikai közéletnek ma egyik legvitatottabb figurája, ám vitathatalan, hogy közszerepléseivel, politikai manőverezésével mindig figyelmet kelt. A koalíció jövőjéről, a párt kettészakadásáról vagy egyben maradásáról és elsősorban Torgyán József személyiségéről kérdeztünk meg néhány szegedi pártvezetőt. Az elsőként megszólaló hódmezővásárhelyi parlamenti képviselő a 33-ak tagja, Hatvani úr pedig Torgyán támogatója. számítható, elvszerű politika az egyetlen járható út. Hatvani Zoltán (FKGP): Örülök, hogy végre határozott, erős kézben van a párt. Erre már nagy szükség volt, hogy ne mindenki a saját feje után menjen. Torgyán ma Magyar­országon a leg­népszerűbb poli­tikus. Ő az egyet­len, aki képes megtölteni a kul­túrházakat; ezre­ket vonz. Erre ma sem Orbán Viktor, sem más nem ké­pes. Ezért ellenfe­lei megpróbálják szélsőségesnek, demagógnak, fa­sisztának beállí­tani. Pedig ő csak azt mondja, amit az egyszerű nép hallani akar. A 33-ak kétségbe vonták a nagyvá­lasztmány legiti­mitását. Pedig a küldöttek közül csak négy ember nem jött el, 600-an őrjöngtek Torgyá­nért, és csak 80-an nem. Szerintem egy pártban érvé­nyesülnie kell a pártfegyelemnek. Ha a választmány hoz egy döntést, akkor a képvise­lőknek azt kutya kötelességük kép­viselni, köteles­ségük alávetni ma­gukat a vezetőségnek. Szegő István (Nemzeti Kis­gazdapárt): Nem nyilatkozom. Úgy véljük, hogy mindez az FKGP és a koalíció belső ügye. M.T. Névbitorlás a Jurtában A Nemzeti Kisgazda és Pol­gári Párt elnöksége tudomást szerzett arról, hogy mintegy 60-70 személy, akiknek java­része nem is tagja a pártnak, 18-án a Jurta Színházban gyű­lést tartott, és a párt nevével visszaélve, „nagyválasztmány­nak" nevezte magát. Az NKPP vezetése elhatárolja magát a gyűléstől, az ott elhangzottak­tól, és megjegyzi, hogy valami­féle vezetőknek kinevezett Lányi Zsolt és Benkó Alfréd nem is tagjai a nemzeti kis­gazdapártnak, így Lányi Zsolt, a Magyar Televízió A Hét című január 19-i műsorában az NKPP nevében teljesen ille­téktelenül nyilatkozott. Oláh Sándor ma is kisgazda A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt hód­mezővásárhelyi szervezete tájékoztatja a tisztelt tagjait és városunk minden polgárát, hogy Oláh Sándor országgyűlési képviselő - városunk szülöttje, 1945-től a FKgP hódmező­vásárhelyi titkára 1948-ig, a kitoloncoltatásáig - alapszervezetünk tagja 1990. január 8. óta. Ellene fegyelmi eljárást soha nem kezdeményeztünk és nem is folytattunk. Pártszervezetünkből nem zártuk ki soha. A FKgP hmv.-helyi .szervezetének aktív tagja. Szervezetünkben segíti az információáramlást, segít a szervezésben és a tanácsadásban. Oláh Sándor országgyűlési képviselő a mai nap is teljes jogú tagja a pártszervezetünknek. Semmiféle felfüggesztést és kizárást alapszervezetünk nem fogad el. Dr. Torgyán József az 1992. január 11-i nagyválasztmány elé terjesztett állítása, miszerint Oláh Sándort a helyi pártszervezet tagjai sorából kizárta, valótlan, nem igaz. Hegyi Mihály, független kisgazdapárt hmv.-helyi szervezet titkára Újfasiszták pedig (Szegeden) nincsenek Gyávák vagyunk félni? Bátorság kell ahhoz, hogy szembenézzünk azzal, ami i .mk vár - mondta Ancsel Eva a neonáci csoport (ok) magyarországi fellépésének hátterét elemző rádióműsorban. Ha lebecsüljük az újfasiszták aktivizálódásának jelentőségét, akkor azt jelenti: gyávák vagyunk félni. Szegeden kell-e félnünk? Kérdésünkre Márton István rendőr őrnagytól kaptunk választ. - A magyarországi újfasisztákról, az osztrák és magyar rendőrség közös és sikeres felderítő akciójáról a Délmagyarország hasábjain is beszámoltunk. Neonáci jelenségekről, szegedi skinhead-akciókról 1988-ban többször is hírt adtunk. A fasiszta ideológia újjáéledése és jelentkezése milyen összefüggésbe ágyazza a korábbi szegedi történéseket? - Politikai színezete miatt régebben a belső elhárítás fogalkozott a Nyugatról importált ideo­lógiák megnyilvánulásaival, a fiatalok csoporto­sulásaival. Szegeden a rendszerváltást megelőző időszakban jelentkeztek a rokkerek, a punkok, majd 1988 táján a skinheadek. Akkori becslések szerint 5-6 csoportban összesen kb. 60 fiú és lány tartozott a skinheadekhez, a bőrfejűekhez. Gyanítható volt, de nem fölfedhető a budapesti kapcsolat. Ideológiájuk alapja az idegengyűlölet. Bűncselekmények nyomán kerültek kapcsolatba a rendőrséggel. A büntetőeljárás, a bírósági ítélet egyik következménye, hogy „felszívódtak", azó­ta sem kerültek a rendőrség látókörébe. - A bőrfejűek miért újfasiszták? Mi jellemzi ezt az elsősorban 16-22 éveseket vonzó csopor­tosulást? - Hazánkban a '80-as évek elején, a punk­mozgalom kibontakozásával jelentek meg a bőrfejűek. Amerikai zenekarok mintájára itt is alakultak „bandák", a dalszövegek cigánymentes övezetet követeltek, a színes bőrűek ellen fogal­mazódtak. Az itt-ott még ma is látható, zenekart dicsőítő MOSS-Ol, CPG fölirat mementója ennek az időszaknak. A laza, informális csopor­tok tagjai hasonló külsőt öltenek: kopasz vagy rövid hajuk, az amerikai pilóták viseletét idéző bomberdzsekijük, katonanadrágjuk, magas szárú cipőjük, csizmájuk miatt eléggé föltűnőek. Ideológiájuk sarokköve, hogy minden társadalmi nehézségért az idegeneket, a cigányokat teszik felelőssé, lenézik a színes bőrüeket. Jellemzőjük a militarista szellem és fegyelmezettség, a hitleri fasizmus jelképeinek használata. - Az idegengyűlölet azonban nem csak e szűk, elszigetelt csoport sajátja. A társadalom minden rétegében fellelhető. - Szegeden, a Balkán és Nyugat-Európa talál­kozópontján nap mint nap tapasztalhatjuk ezt. Az emberek érzékenyen reagálnak minden, idegen állampolgár által elkövetett bűncselekményre. -A skinheadek több „irányzata" létezett, léte­zik Magyarországon. Az egyik külföldiellenes, a másik az úgynevezett magyar érdeket szem előtt tartva igencsak nacionalista, a harmadik „más­sága" elsősorban zenei, irodalmi összejövetele­ken mutatkozik meg. A szegedi fiatalok hova tartoztak? - Arab diákokat támadtak meg, vertek meg '88 tavaszán a szegedi bőrfejűek. Aztán az or­vosegyetem gyógyszerész karának homlokza­táról lopták el a gyász jelét, a fekete zászlót, s rajzoltak rá horogkeresztet. - A fasizmusnak ezt a jelképét kertítésre, falra mázolva Szeged több, forgalmas útvonala mellett is láthattuk, láthatjuk. Milyen következményekkel jár, ha valaki, mondjuk, hororgkeresztet rajzol? - Amikor erőteljesen tiltották, többfelé megjelentek ilyen rajzok. Akkor izgatásnak mi­nősítették, bűntetőeljárást vont maga után. Akit falfirkáláson kaptak, de politikai színezet nem volt így közölt szövegének, az ellen - rongálás miatt - szabálysértési eljárás indult. A múlt év­ben Szeged két pontján (a Csongrádi sugárúton és a Római körúton) tűnt fel a szélsőséges ideológiai irányzatra utaló fölirat. Ezeket az ingatlan tulajdonosa, kezelője eltüntette. - Ha már a szélsőségekről esett szó, meg­kérdezem: szélsőbalos megnyilvánulásról tud-e a szegedi rendőrség? - Politikai jellege miatt ez a problémakör nem a rendőrségre tartozik. - Nagy visszhangot váltott ki minden olyan bűnügy, melyet színes bőrűek követtek el magyar állampolgárok terhére. A szegedi Szőke Tisza hajón vagy a közelmúltban a kispesti metróalul­járóban elkövetett gyilkosságra gondolok. Ön szerint most, mikor az idegengyűlöletet oly álta­lános, ezek az esetek ellenreakcióként kivált­hatnak valamiféle bosszúhadjáratot, elvezetnek az „idegenek" és a „magyarok" háborújához? - Remélem, nem! A szegedi gyilkosság után is tartani lehetett ettől, de szerencsére nem kez­dődött „háborúskodás" a városlakók és az arabok között. - Tehát: Szegeden kell-e számítanunk az új­fasiszta ideológia megnyilvánulására? Elkép­zelhető-e, hogy itt a nyilas korszakot megélt idősebb újnácik bukkannak fel? - A rendőrség csak akkor szerez tudomást e jelenségekről, ha a csoport tagjai kilépnek belső mozgalmukból, ha megjelennek az utcán, ha ideológiájukat megjenítik, ha például garáz­daságot, testi sértést követnek el mások rovására. Most - tudomásunk szerint - városunkban nincs újnáci ideológiát valló aktív csoport vagy idő­sebb személy. ÚJSZÁSZI ILONA VÁROSHÁZI SAROK Közös ügyek A szegedi és a Csongrád me­gyei önkormányzat vezetői az együttműködés lehetséges mód­jairól tárgyaltak a héten. Dr. Ványai Éva és Tűhegyei József alpolgármesterek, valamint Lehmann István elnök és dr. Sípos Ferenc alelnök elsősor­ban a területfejlesztés és -ren­dezés, a közlekedésszervezés, az energia- és vízgazdálkodás, az idegenforgalom és a környe­zetvédelem területén ítélték fontosnak a koordinációt. A városi és a megyei hivatal mun­katársai első lépésként meg­kezdték az adatok és informá­ciók rendszerezését. A Világbank Szegeden Alfréd Watkins, a Világbank privatizációs koordinátora, finn Elwati, műszaki munkatárs és Richárd A. McEwen, a világ­bank európai irodájának képvi­selője Tűhegyi József alpolgár­mesterrel és Kováts Gáborral, a vízügyi igazgatóval tárgyalt. A világbank szakemberei a régió vízgazdálkodási problémáiról gyűjtöttek információkat; távo­labbi céljuk egy átfogó hitel­konstrukció megalkotása a kelet-európai befektetések tá­mogatására. A szegedi önkor­mányzat vezetői azt szeretnék, ha a Krüger-féle beruházás is kellő segítséget, pénzt kapna. Út Finisterbe Tűhegyi József alpolgármes­ter vezetésével 11 fős delegáció utazott a franciaországi Finister megyébe. A szegedi küldöttség a francia közigazgatási és poli­tikai rendszerről hallgat meg tájékoztatót, meglátogatja a megyei közgyűlést, az ipari és kereskedelmi kamarát, az épí­tészmérnöki intézetet, a Crédit Agricole-t és a Saint Ségal-i kísérleti gazdaságot. A csoport 25-én tér haza, Tűhegyi József azonban továbbutazik Párizsba, majd Metzbe, Strasbourgba és Besanconba. Az alpolgármester Energia - város - környezet cím alatt szervezett előadás­sorozaton vesz részt, és info­rmációt cserél a helyi mérnö­kökkel és vállalkozókkal. Segítség Eszéknek A polgármesteri hivatal gyűjtést szervez Eszék polgár­sága javára. Elsősorban tartós élelmiszerre és gyógyszerre van szükség. A csomagokat a Sárosi utcai sportcsarnokban (az utca legvégén, a garázssomái, s nem a Kodály téri iskola tornater­mében!) január 24-én, 25-én és 26-án, pénteken, szombaton és vasárnap reggel 9 órától délután 5 óráig adhatják le az adakozó szegedi lakosok. Megszűnik az adó A jó hírbe azért vegyül némi rossz is: nem mindegyik. Annyiféle adó létezik már, hogy így év elején érdemes elgon­dolkodni a jövőbeni befize­tésekről. A magunk részéről csupán annak rövid összefoglalására vállakozunk, hogyan változnak az adófizetési kötelezetségek a szegedi önkormányzati adóha­tóságnál, továbbá, hogy milyen kötelezetségek terhelik az adózókat. 1992. január 1-től megszűn­tek a központi jogszabályon alapuló adókötelezettségek: - a házadó, - a nem lakás céljára szol­gáló építményadó, - a telekadó és - a magánszemélyek föld­adója. Amennyiben azonban valaki nem teljesítette tavalyi köte­lezettségeit, annak ezt az idén feltétlenül meg kell tennie. (Következik: A gépjármű­adó)

Next

/
Thumbnails
Contents