Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-21 / 17. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. JAN.21. Megdöbbent az amerikai közvélemény Hogyan űzik el a horvátokat? Úgy tűnik most értesült először az amerikai közvélemény a horvátországi háborús övezetekben történő „valós" eseményekről. A vezető USA-beli napilapok ugyanis részletesen beszámolnak annak az öttagú európai szakértőből álló bizottságnak a jelentéséről, amelyet - egyelőre anonim komisszió - öthetes fronton való tartózkodásuk után készítettek. Megdöbbentő jelentésről szerezhet tudomást az amerikai újságolvasó. Mi a lényege e helyzetfelmérésnek? A bizottság videofelvételekkel, szemtanúk vallomásaival és személyes megfigyelések által alátámasztott jelentésében megállapítja: a jugoszláv szövetségi hadsereg és a szerb gerillák gondosan kitervelt szisztematikus hadjáratot folytatnak a horvát lakosság elűzése céljából, ami terrorral, gyilkosságokkal és fosztogatással jár. A továbbiakban a jelentés rámutat, hogy a szövetségi fegyveres ert'ík a háború kitörése után hathatósan támogatták a szerb szabadcsapatokat és együttműködtek abban, hogy a horvát községek kataszteri dokumentumait minél előbb megsemmisítsék. A videofelvételekkel bizonyított megtorlási akciók mellett beszámolnak arról is, hogy miként kobozzák el a horvátok vagyonát. A megfigyelők ugyanis állítólag nyomára bukkantak egy 40 ezer sonkát, 20 ezer élő sertést és 1200 tonnás bor­szállítmánynak, amelyet katonai és privát szállítóeszközökkel akartak továbbítani megfelelő „piacra" a hadsereg és a szabadcsapatok tagjai. Az elorzott műszaki árut, élelmiszert, személyautókat szemtanúk szerint a knini árverésen adták el, de bőven jutott belőlük más vidékek feketepiacaira is. Az öttagú csoport végezetük megjegyzi, hogy munkájukat nem végezhették zavartalanul, mert nem engedték be őket Knin környékére, sőt meg is fenyegették őket. Ennek ellenére, mint mondják, ők igyekeztek tárgyilagos jelentést készíteni a történésekről. K.F. Lógunk a kábelen A Vatikán egyik befolyásos személyisége. John Foley érsek korán reggel figyeli a tévét. A világ eseményei alakultán így tudja meg „miért és kiért kell imádkozni" • Számtalan politikust és szürke eminenciást sorolhatnánk az elhivatott, a tévéhíradásokat profi módon „fogyasztók " sorába. Meggyőződéssel állíthatom: ez alól a bank- és gazdasági szakemberek sem képeznek kivételt. A történések jelen idejű szemlélői kivétel nélkül a CNN huszonnégy órás hírműsorán csüngenek. A Cable News Network a távközlés révén egyesíti a világot és nyereséges üzletággá lépett elő. Mivel az események elsőbbségét az atlantai hírgyár mindennemű kommentár és elemzés rovására műveli, félő, hogy egy eseménytelenné váló világban maga fog kiprovokálni néhány látványt ­hangoztatják az ellenszurkolók. Ilyen hatalma még nincs Ted Turner csapatának, s különben is, a nagyvilágon mindig történik valami. A golyóbis forgása élteti a huszonnégy órás adást, mondhatnánk, ha az ettől független természeti katasztrófákról szóló tudósítások nem szerepelnének menetrendszerűen a kínálatban. A CNN végleges befutása az Öböl-háborúnak köszönhető. Mégis, az események után egy évvel s néhány nappal mit nem mutat be a hírműsor? Például elmarad a kurdok sorsának a követése. Azoké a kurdoké, akik hittek Bush elnök szavának, miszerint Irak népe maga vegye kezébe sorsának irányítását... Az önálló Kurdisztán nem kedvére való a mozdulatlanságban bízó nagyhatalmaknak. Azt sem követheti figyelemmel a Cable News Network, ami a kisemmizett s lassan éledező kuvaiti kisemberekkel történik. Az irakiak egyik legnagyobb „fegyverténye" több ezer kuvaiti asszony megerőszakolása volt. Mivel a mohamedán vallásnak az irakiaknál is erőszakosabb őrei tiltják az abortuszt, kilenc hónappal a negyvenkét napos háború után sok ezer Szaddám-bébi szü­letett. Az anyák osztályrésze megvetés és szégyen. Az érzelmi sivatag érzékeltetése nem a CNN feladata. Az esemény egy éve lejátszódott... P. S. Januári szélsőségek NADZSIBULLAH afgán elnök február 15-ét, vasárnap kiadott rendeletében, „a nem/.et felszabadulásának napjává" nyilvánította: két évvel ezelőtt ezen a napon fejeződött be a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból. Február 15-e ezentúl nemzeti ünnep, szabadnap lesz. A LA STAMPA című torinói lap közölte Gorbacsov egykori barátja, Anatolij Lukjanov naplójának egy részletét, amely a lap szerint hozzájárulhat a volt szovjet parlamenti elnök tisztázásához a puccskísérletben való részvétel vádja alól. A VASÁRNAPI népszavazáson a Grúziához tartozó l)él-Oszétia lakosságának 87 százaléka vett részt, s nem hivatalos értékelés szerint túlnyomó többségük a terület fü ggetlenségére szavazott. .JUGOSZLÁVIA HALOTT, Szerbia pedig tulajdonképpen nem létezik többé" - jelentette ki Vuk Draskovic, a szerbiai ellenzék vezetője vasárnap. AZ ALGÉRIAI fundamentalista párt, az Iszlám Üdvfront (FIS) ideiglenes vezetője, Asani sejk vasárnap az algíri városházán tartott gyűlésen tiltakozott az ellen, hogy az algériai hatóságok a front közel 500 aktivistáját letartóztatták. A KUBAI államtanács harminc évi szabadságvesztésre változtatta az országba december végén illegálisan bejutott három fegyveres egyikének, Dániel Santovenianak eddig érvényben levő halálbüntetését. A három férfi közül Pedro de La Caridad Alvareznek már korábban enyhítették büntetését, harmadik társukat, Fduardo Diazt azonban már semmi sem menti meg a kivégzéstől. A LESZERELÉSI KÉRDÉSEK állnak Douglas Hurd hétfőn kezdődött.moszkvai tárgyalásainak középpontjában. A brit külügyminiszter előzőleg Alma-Atában és Kijevben járt, ahol szintén az atomfegyverek korlátozásáról és megsemmisítéséről folytatott eszmecserét. Határőrper Három év és hat hónap elzárásra ítélték az első berlini határőrperben a 27 éves Ingó Heinrichet. A tartományi bí­róság bizonyítottnak látta, hogy Heinrich 1989. február 6-án a berlini falnál megölte az NDK-ból menekülő Chris Gueffroy-t. Vád Eduárd Sevardnadze áll a hatalom jelenlegi tbiliszi birtoklói mögött. Ezt a véleményt Zviad Gamsza­hurdia, az elűzött grúz elnök közölte a Die Welt című német lap hétfői számában publikált interjúban. m II / • • I uzparbaj Nyolc halálos áldozatot követelő tüzérségi támadás érte hétfőre virradóra Hegyi-Kara­bahban a jórészt örmények lakta Martuni városát, amelyet a szorrls/édos azerbajdzsán falu irányából lőttek. A karabahi örmény fegyveres önvédelmi erők viszonozták a tüzet. Zselev az elnök A várakozásoknak megfele­lően Zselju Zselev eddigi elnök nyerte meg a bulgáriai köztár­sasági elnökválasztások máso­dik fordulóját. A választási jegyzőkönyvek 57 százalékának összesítése alapján a szavazók 53,56 százaléka a Zselju Zselev-Blaga Dimitrova elnök­és alelnök jelöltpárosra, 46,44 százaléka pedig a Velko Valkanov-Rurrten Vodeni Csa­rov duóra adta szavazatát. Első ízben fordult szembe a belgrádi vezetéssel a szerb or­todox egyház. A „szerb néphez és a világ közvéleményéhez" vasárnap intézett üzenetében az egyház vezetősége hangoztatta, hogy végletesen megrendült a szerb népnek a szerb vezetésbe, a jugoszláv államelnökségbe és különösen a szövetségi had­sereg vezérkarába vetett bizal­ma. Az állásfoglalás szerint a jelenlegi szerb vezetésnek nincs joga ahhoz, hogy valamennyi szerb nevében beszéljen. Alois Mock osztrák kül­ügyminiszter ljubljanai és zágrábi útja osztrák tudósítók szerint azt bizonyítja, hogy Szerb ortodoxok véleménye könnyebb felhőtlen kapcsolatot tartani a szomszéd szomszéd­jával. Bár Mock mindkét fővá­rosban köszönetet és hálát ka­pott, a szlovéniai megbeszé­léseket beárnyékolta a kibon­takozó vita arról, lehet-e Szlo­vénia Jugoszlávia utóda az osztrák államszerződésben. A szlovén vezetés óvatos megfo­galmazásban. ám mégis eléggé egyértelműen formál erre igényt, amit Mock a leghatáro­zottabban és ugyanazzal az érveléssel utasít vissza, mint Oroszország-Szovjetunió esetében. Ez utóbbi vonatko­zásában az osztrák álláspont: a Független Államok Közössége országainak legalább egymás között kell eldönteniök, el­fogadják-e Oroszországot jogi utódnak e tekintetben. Szlovénia és Horvátország nyugati elismerése lehűtötte a forrófejűeket, akik nem akarták tudomásul venni az! elkerül­hetetlent, Jugoszlávia szétesését - írja a jugoszláviai fejle­ményeket elemző cikkében az Izvesztyija legfrissebb száma. Le Pen perben Élénk visszhangot keltett Franciaországban Edith Cres­son miniszterelnök példa nélkül álló lépése: a kormányfő szom­baton rágalmazási és becsű letsértési eljárás indítását kérte a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére, Jean-Marie Le Pen ellen, aki egy szombati beszédében „tolvajok, kijárok és gengszterek bandájának" nevezte a szocialista párti kormányt. Le Pen vasárnap ismét kijelentette, hogy ő „ez­után is néven nevezi a gyere­ket" s számára a szocialisták „csirkefogók és csalók" voltak és maradtak. Kitiltott magfegyverek Csüng Von Sik dél-koreai kormányfő hétfőn aláírta azt az egyezményt, amely kitiltja az atomfegyvereket a Koreai­félszigetről. A magfegyverek kérdésének megoldása lehetővé teszi a két Korea számára, hogy a gyakorlatba ültessék át a december 13-án aláírt meg nem támadási és megbékélési egyezményt. Még a hónap végéig aláírják azt az egyezményt, amely lehetővé teszi nemzetközi ellenőrök számára az észak-koreai atomberendezések megtekintését. IRA-merénylet Joh Major brit miniszterelnök hétfőn váratlanul Belfastba utazott, hogy személyesen tájékozódjon a mélyülő bizto­nsági válságról, amit a múlt heti IRA-merénylet idézett elő. Hét protestáns építőmunkás vesztet­te életét, amikor az észak­írországi Cookstone közelében az út mentén felrobbant az IRA által elhelyezett pokolgép. A miniszterelnök látogatását megelőzően Nagy-Britannia újabb 600 katonát küldött a tartományba, az ott állomásozó csapatok létszáma így eléri a 17 ezer 500 főt. Arab előzetes Jasszer Arafat bejelentette, hogy a közel-keleti béketár­gyalások következő fordulójára hivatalos arab tárgyalófelek előzetes találkozót tartanak Marokkóban. Az arabközi kon­zultációt pénteken tartják Hasszán marokkói király elnökletével. A PFSZ eddig nem foglalt állást azzal kap­csolatban, hogy ő maga el­megy-e a moszkvai béke­konferenciára. Kongói katonák A kongói fegyveres erők főparancsnoksága megfosztotta hatalmától az ország ideiglenes kormányát, és felszólította a törvényhozás szerepét betöltő Köztársasági Legfelső Taná­csot, hogy jelölje ki a Kongói Köztársaság új miniszterel­nökét. A katonai főparancsnok­ság a fővárosban éjszakai kijárási tilalmat rendelt el, és betiltotta a gyülekezéseket. - Egy iszlám országban, Algériában bejelentették: a jövőben is iszlám ország maradnak. Az első hallásra nem túlságosan izgalmas hír világszerte félelmet keltett, az illető országban parlamenti választások kezdődtek majd szakadtak félbe, lemondott a köztársasági elnök, az utcákon feltűntek a hadsereg tankjai. Európa azóta is a hír értelmezésével foglalkozik. - Az algériai változások kezdetét az 1988-as nagy tüntetések jelzik; elsősorban a fiatulok vonultak ki az utcákra, s lázadtak az egypártrendszer ellen. Az FLN (Nemzeti Éeiszabadítási Front) 1962-től a szocializmusnak egy sajátos útjával kísérletezett - si­kertelenül. Az algíri vSzetés 1988­ban maga is belátta a többpártrendszer bevezetésének szükségességét. El­ismerte a még ebben az esztendőben megalakult Iszlám Üdvfrontot (FIS). Az iszlamisták szabad választások kiírását sürgették, illetve elnökvá­lasztást követeltek. - Milyen programmal jelent meg a színen a FIS ? Nehéz meghatározni. Úgy értem, problémát okoz, ha európai értelemben vett pártprogramot próbálunk az iszlám erőhöz, hozzárendelni. Alapel­vük a sarija. az iszlám átrendeződés. Nem titok, a FIS-t Szaúd-Arábia pénzeli, a mintái pedig az iráni iszlám Algéria és Európa (1.) A kubai-jugoszláv szocializmus végnapjai Észak-Afrikában Beszélgetés ár. J. Nagy IAszló arabszakértóvel forradalom jelenti számára. A FIS 1990 júniusában fölényesen megnyerte a helyhatósági választásokat. A városokban és a falvakban az Üdv front soraiból kerül ki a képviselőknek mintegy háromnegyed része, s ugyanaz az arány jellemző a polgármesterekre nézve is. A választások óta eltelt másfél esz. tendőben a FIS nem tudott mit kezdeni a győzelemmel, egysze­rűen nincsenek eredményei. Auto­matikusan alkalmazta a sáriját, meg­szüntette a koedukációi az iskolákban, az autóbuszokon, megkezdte a nők kiszorítását a közéletből. Mindez nehézségekbe ütközött. Az első aka­dályok technikai jellegűek voltak: nem állt rendelkezésre elegendő osztály­terem, autóbusz; fontosabb azonban, hogy a lakosság ellenállt e törek­véseknek. Igen tanulságos az is, hogy a FIS a helyi rendszerváltást követően a maga embereit juttatta pozíciókba, ezek működése azonban - szakértelem híján - kaotikus állapotot eredmé­nyezett. Képtelennek bizonyultak a városi és a községi adminisztráció vitelére, valamint az egypárt­rendszerben fölhalmozódott gazdasági problémák megoldására. A lakosság kiábrándult, elfordult a FIS-től. Miként mutatkozott meg az,iszlám politikai térvesztése? - A tavaly decemberi parlamenti választások első fordulóján a választók több mint 40 százaléka maradt távol ­ez példátlan, ilyen még nem volt Algéria történetében. Azt bizonyítja, hogy nem fogadják el az FLN-t sem, hidegen hagyja őket mind a szocialista, mind a tradicionális út. Az egy­pártrendszer korrupt és bürokratikus rendszere ma már taszító, de ettől a lakosság még nem esett az iszlám karjába. Várakozó álláspontra helyezkedett. - Vagyis az egyik program törté­nelmi csődölt jelentett, a másik pedig, mint említette, nem is létezik igazán. - Az FLN-nek azért van egy nagy előnye: történelmi legitimitása. Ez a párt robbantotta ki 1954-ben a franciák ellen a felszabadító háborút, amelyet végig is harcolt, s amely Algéria füg­getlenségéhez vezetett. S ez az oka, hogy ebben az országban a hadsereg szerepe is más; eltér a kongói vagy a latin-amerikai típusoktól. Népi gyö­kerű fegyveres erőről van szó, s nem zsoldoshadseregről. Leginkább a kubaihoz vagy a jugoszlávho* hason­lítható. csakúgy mint szocializmusa. Gazdasági vagy katonai szempontból mindig is közel állt a Szovjetunióhoz, de utasítást vagy kioktatást soha nem tűrt. A nemzeti felszabadító háborút elsősorban a paraszti tömegekre támaszkodó FLN vívta, akik azután szociális igazságosságot, földosztást akartak. A kolonializmussal együtt a kapitalizmust is elvetették, szocializ­musuk pedig 30 év múltán csődöt mondott. — Mi a legerősebb motívuma a mai tetőponthoz, vezető hosszú történetnek? Mi zajlik Algériában? -Az ország nem tudott kitörni a hatvanas évek gazdasági szerke­zetéből: Algéria az olajkiviteltől függ ma is. Nem tudta megteremteni nemzeti nagyiparát, pontosabban: nem olyat hozott létre, amelyet a világ­gazdaság képés fett volna integrálni. Erre a szerkezetre pedig rátelepedett a centralizált bürokratikus állam. Alatta a társadalom azonban jelentősen megváltozott: fiatalsága révén kinyílt a világra, elsősorban természetesen Európára, Franciaországra. Lakos­ságának zöme. több mint 70 százaléka 30 év alatti Vagyis ők már a független Algéria ifjúsága, amely az utcára vonult az egypártrendszer ellen és azután az iszlám ellen is. Ebben a helyzetben távozott Sadli Bendzsedid köztársasági elnök, s lépett porondra a hadsereg. (Folytatjuk.) ODOR JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents