Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-21 / 17. szám

KEDD, 1992. JAN;21. BELPOLITIKA 3 Földrengés utáni szívműtét GYENGE FÖLDRENGÉST regisztráltak január 19-én, vasárnap 2 óra 50 perckor az MTA sashegyi szeizmológiai obszervatóriumának műszerei. A földrengés epicentruma Dunaharaszti térségében volt, az és erőssége pedig - a 12 fokozatú Mercalli-skálán mérve - 3-4 fokozatú. Utoljára ebben a térségben 1978. szeptember 28-án volt a Mercalli-skálán 5-ös erősségűnek mért földrengés. Az emlékezetes nagy dunaharaszti földrengés időpontja: 1956. január 12. ÚJABB SZÍVÁTÜLTETÉST hajtottak végre Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján. A műtétet január 19-én, vasárnap az esti órákban végezte a Szabó Zoltán professzor által vezetett orvoscsoport, ugyanaz a team, amelyet a közvélemény az első hazai szívtranszplantáció kapcsán ismert meg. Bodor Elek docens, a szívsebészeti osztály vezetője elmondta: a most megoperált 36 éves férfinál felnőtt korban alakult ki súlyos szívizombetegség. FÜR LAJOS honvédelmi miniszter - Joaquim Fernando Nogueira, a Portugál Köztársaság honvédelmi miniszterének meghívására hétfőn küldöttség élén - hivatalos látogatásra Lisszabonba utazott. A VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG Országos Parancsnokságának illetékesei szerint a heroincsempész török kamion pontosan 77,7 kilogramm heroint szállított, s áthaladt Magyarországon. A VPOP illetékese szerint a déligyümölcsöt, mandarint szállító kamion útiokmányait mindkét esetben rendben találták, a vámzár nem volt megsértve. A csehszlovák vámszervek, feltehetően valamilyen háttérinformáció birtokában kezdték meg a kamion részletes vizsgálatát. NAGY ERŐKKEL dolgoznak a Barátság-Kőolajvezeték meghibásodott szakaszának javításán, és a szakemberek rövidesen befejezik a munkálatokat. Oroszországból a meghibásodástól függetlenül továbbra is folyamatosan érkezik a kőolaj, és azt a fényeslitkei fogadótelep tartályaiba töltik. Tragikus emlék: Újvidék A család pótléka Az 1942 januári újvidéki vérengzést idézte fel Kónya Imre az Országgyűlés hétfői ülésnapjának kezdetén. Az MDF frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában - hangsúlyozva, hogy hazánk 50 év elteltével is mélységesen elítéli az Újvidéken történteket - emlékeztetett arra, hogy Horvátország és Szlovénia elismerésével különös jelentőséget kap a tragikus eseményre való emlékezés. Felidézte ugyanakkor, hogy a magyar Parlamentben már akkor élesen elítélték a vérengzésért felelősöket, akiknek később hadbíróság előtt is felelniük kellett tetteikért. Ugyancsak napirend előtt kért szót Szűcs M. Sándor (MDF), aki sérelmezte, hogy a rádió új műsorszerkezetében háttérbe szorították a vallási, egyházi programokat, amikor azokat a Kossuth adó URHsávjára helyezték át. * Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfőn délelőtti ülésén megtárgyalta és támogatásáról biztosította a családi pótlékok módosításáról szóló törvényjavaslatot. Határozathozatal ma várható. A javaslat szerint - amennyiben a T. Ház megszavazza - a következőképpen változik a családi pótlék havi összege gyermekenként: egygyermekes családnak 2 370 forint, egygyermekes egyedülállónak 2 820 forint, kétgyermekes családnak 2 820 forint, kétgyermekes egyedülállónak 3 250 forint, három- és többgyermekes családnak 3 250 forint, három- és többgyermekes egyedülállónak 3 400 forint. A javaslat a tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos gyermekek után havi 4 350 forint összegű családi pótlékot ír elő. Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslata szerint a szóban forgó törvény kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit már az 1992. január hónapra járó családi pótlékra is alkalmazni kell. A családi pótlék következő emeléséről az 1990. évi törvény értelmében - az első félévi tényleges áralakulások ismeretében - 1992 második félévében dönt a Parlament. A szabadkai napok terve Meghiúsult a szomszédok útja Ismét meghiúsult egy Szeged-Szabadka testvérvárosi találkozó. Ezúttal a két város között még tavaly elindított kultúrdiplomáciai megbeszélések soron következő szakaszát nem tarthatták meg, mivel a szabadkai munkacsoport (benne katonaköteles férfiak is) a jugoszláv katonai hatóságoktól nem kapott engedélyt az ország elhagyására. A visszautasítás híre váratlanul jött. Az újvidéki Magyar Szó tegnapi száma még úgy tudta, hogy megvalósul a szegedi találkozó. A lap egyébként részletes értékelést közöl a szabadkai küldöttség terveiről. A munkacsoport a szegedi közművelődési szakemberek tavaly decemberi látogatása nyomán dolgozta ki javaslatát, amely szerint a további kulturális kapcsolatokat a közvetítők kiiktatásával az egyesületek és intézmények szintjére kellene átvinni, hiszen ezek ismerik leginkább városuk közönségének igényeit. A Magyar Szó erre a színházak példáját említi meg, azt, hogy ha a szegedi közönség érdeklődik az alternatív színházi előadások iránt, a szabadkaiak pedig a hagyományos bemutatókat igénylik, akkor legegyszerűbb, ha a szegedi Nemzeti Színház és a Szabadkai Népszínház közvetlenül egyezteti a vendégszerepléseket. Tegyük hozzá: annál is inkább, mert a közönségutaztatásnak, de még a tárgyalócsoportok utaztatásának sem kedvez az idő manapság. A tegnapi megbeszélés tehát elmaradt, de a tervek tovább szövődnek. Többek között arról, hogy célravezető lenne-e időnként szabadkai művelődési napokat (netán heteket, hónapokat) rendezni Szegeden - és viszont. Vagy megfelelőbb-e, hogy havonta egyszer, a hónap ugyanazon napján szabadkai nap legyen Szegeden; egy-egy szabad formájú rendezvény, amelynek házigazdája szabad kezet kapna a vendégek meghívásában. És e rendezvényeken bemutatnák az elmúlt hónapban megjelent könyveket, folyóiratokat, szó lehetne színházról, zenéről, kiállításról, egyszóval mindarról, amit művészetnek neveznek és csak békeideje van. S. P. S. KÖZÉLETI NAPLÓ MA MÉSZÁROS JÓZSEF, az 5. számú választókerület képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig az Űrhajós utcai (Tarján IV. számú) általános iskolában. Doni áttörés „összefoglalók" alapján A miniszterelnöki sajtóiroda az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: Hétfőn az Országgyűlés plenáris ülésén a napirend előtti felszólalások között a Magyar Szocialista Párt egyik képviselője megjegyzéseket fűzött a miniszterelnöknek a doni áttörés emlékülésén, a Hadtörténeti Múzeumban (1991. január 11.) elhangzott beszédéhez, amelyet ugyan - saját közlése szerint - nem ismert, kizárólag a sajtóban megjelent összefoglalók alapján bocsátkozott fejtegetéseibe. A beszéd a Magyar Fórum e heti számában jelenik meg. Részben ezért, részben amiatt, hogy az Országgyűlés rendes napirendje szerinti időszerű problémák megtárgyalásától ne vegye el az időt, a miniszterelnök nem kívánt a megidézett történeti kérdésekkel újólag foglalkozni. Annál is inkább, mert a kérdés részletes kifejtése és megvitatása - túlmenően egy emlékbeszéden csak egy részletes vita vagy interjú tárgya lehet. A felszólaló megjegyzései olyan irányba mutattak, amelyek ténylegesen a beszéddel nem voltak összefüggésben. Öböl P

ROFI. Még mindig a török nagykövet ellen elkövetett merénylet foglalkoztat. Több okból. Először azért, mert ismerem azt a budai utcát, melynek tőszomszédságában jókat fociztunk az Élet és Irodalom akkor még egységes szerkesztőségének kitűnő labdaművészei ellen, s ilyen módon szinte látom magam előtt a sporttelep mögött lejtő aszfalton a diplomáciai testület rendszámával megkülönböztetett autót és a merénylőt. Másodszor azért, mert a lövések napján jártam éppen arra, négyszáz méterrel följebb, a Magyar Távirati Iroda új palotájában, megbeszélendő a hírügypökség és a lapjaink között kötendő ez évi szerződés fő vonulatait, s végezetül az okból gondolok a merényletre még mindig, mert tipikusnak és tanulságokat hordozónak tartom az ügy elemzését. Azt írja ugyanis kollégánk egy meg nem nevezett törökszakértőre hivatkozva, hogy a fegyveres támadó nem lehetett professzionális bűnöző, mert egy hétköznaplós pisztollyal lőtt a nagykövet páncélautójára, s tudnia kellett volna, hogy ez hamvában holt dolog. Az a méltán gyanúsított örmény terrorista szervezet tehát, mely ilyen ügyekben mind ez idáig pontosnak bizonyult, akár a halál, szóba se jöhet ezúttal: ők nem ismerik a hibázás fogalmát. A merénylő tehát amatőr volt, akár egy falusi néptáncegyüttes. Egy másik cikkben nyilatkozó hozzáértő viszont éppen azt fejtegeti, hogy a budai lankán tüsténkedő terrorista egy angol első osztályú center higgadtságával tüzelt, hiszen pontosan célra tartva, előbb a sofőrre és aztán a nagykövetre lőtt, s mikor ráébredt az eredménytelenségre, villámgyorsan távozott. Továbbá profi szervezetre vall, hogy kitűnően ismerték a nagykövet autójának útvonalát és a gazda napirendjét is. Az igazi profinak mégis a nagykövet, azaz a biztonsági szolgálat bizonyult, hiszen épp a merénylet előtt egy héttel cserélték páncélozottra a régi járgányt, megelőzendő az egyre elszaporodó budai közúti baleseteket. De a tanulság nem ebben a török népművészeti motívumokkal díszített Matrjoska-babában rejtezik. Hanem abban, hogy mindig felszínre kerülhet egy újnál is újabb megközelítés. Most például az, hogy a nagykövet is, a biztonságiak is, no meg az örmény terroristák is egytől egyig profik, de az igazán professzionális szemléletű az, aki mindennap olvas újságot. Én például a Délmagyarországot tudom javasolni. hi A C variáns Nagy politikai felelősséget vállal magára a Parlament környezetvédelmi bizottsága azzal, hogy nem méltányolja a csehszlovák fél meghívását, baráti gesztusát - mondotta Rott Nándor (KDNP) elnök, a testület hétfői ülésén a meghívásról tartott szavazást követően. A testület nagy többséggel elutasította, hogy még a héten tárgyalást kezdjenek a szomszédos ország környezetvédelmi bizottságával. Szavazás előtt Zsebők Lajos (MDF) kifejtette: a napokban több képviselőtársával szlovák területen járt, s azt tapasztalták, hogy nagy erőkkel folynak az úgynevezett C variáns, a Duna elterelésének munkái. Intendáns jelentkezett, avagy színházbérlet a kárpótlásból? Már másodszor foglalkozik a kulturális bizottság egy, a maga nemében egyedülálló ajánlattal; nem kisebb dologról van szó, mint a Kisszínház, avagy egy kis szegedi színház bérbevételéről. Az ajánlat levélben érkezett az alpolgármester, dr. Ványai Éva címére, hetekkel ezelőtt: bizonyos Cserháti János írta, aki bonni üzletemberként mutatkozott be, és a szegedi színházi élet megpezsdítését ígérte. A módszer? Cserháti úr a „nyugati intendánsi rendszert" kívánja bevezetni minálunk: operetteket, musicaleket és prózai előadásokat mutatna be. Mint írta, ő „adná a tőkét", szállítaná a rendezőket és a művészeket. Szegedtől csak a Kisszínház (vagy ahogy írta: kis színház) kellene neki, azaz a bemutatók színhelye. A kulturális bizottság néhány hete, amikor először került a színe elé Cserháti úr levele, úgy találta, hogy kevés az információ; jó lenne találkozni az ajánlattevővel, aki a föntieken kívül még azt is elárulta magáról, hogy kárpótlási jegyekre van kilátása, melyeket szintén a kultúra szolgálatába kíván állítani. Nos, február 4-re „bejelentkezett" az alpolgármesterhez a bonni üzletember, ezért került tegnap ismét a bizottság elé a levele. Sokkal többet most sem lehet tudni róla és üzleti ajánlatáról, mint korábban. Azóta a 168 óra című rádióműsorban is megszólalt, s elpanaszolta, hogy Magyarország mely nagyvárosában (nem Szegeden!) nem foglalkoztak színházteremtő elképzeléseivel. Valamint említett néhány művet, amelyeket előadna, ha... Ilyenek: a Csárdáskirálynő című nagyoperett, Mascagni Parasztbecsület című operája... Mindebből arra következtetünk, hogy Cserháti úr nem látta még belülről a szegedi Kisszínházat. Ám ami késik, nem múlik, 4-én bizonyára megtekintheti, s ajánlatára is választ kaphat az arra illetékesektől. S~E Önkormányzati tanács alakul? Az önkormányzatok érdekvédelmi szervezeteinek szaporodása láttán ügy tűnik, megvalósul az „Oszd meg, és uralkodj!" elve. Jelenleg 21 önkormányzati szövetség létezik. Ezek döntő többsége regionális vagy térségi szövetkezés (mint például a Balaton-parti Települési Önkormányzatok Szövetsége, Tiszató Melletti Települések Önkormányzatainak Érdekképviseleti Szövetsége), vagy egy országos szervezet félig-meddig önálló megyei egysége (mint mondjuk a Baranya Megyei Faluszövetség). Az országos hatókörű szervezetek száma 7, úgymint Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), Magyar Önkormányzatok és Önkormányzati Képviselők Szövetsége, Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, Megyei Jogú Városok Szövetsége, Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége, Magyar Faluszövetség, Községi Önkormányzatok Szövetsége. A felsorolásból látható, e szervezetek részben kiegészítik, részben fedik egymást. Ezek közül - úgy tűnik - műköKi képviselje az önkormányzatok érdekeit? A kérdés a helyhatósági választások utáni pillanattól él. Valódi válasz még nincs, vagyis a települési és a területi önkormányzatok nem jutottak megegyezésre. Pedig egyre több tény, egyre több vélemény szól arról, hogy a centrális hatalom az önkormányzatok határáig tolta bástyáit, sőt a kormány bizonyos lépései megkérdőjelezik a „helyi hatalom" önállóságát, az önkormányzatok jogait sértve zavarokat okoznak a települési polgármesteri, illetve a megyei közgyűlési hivatalok munkájában. désképtelen, így fölbomlófélben van az önkormányzatokat is, s a képviselőket is tömörítő szövetség. A faluszövetség és a TÖOSZ újabban egyeztet, így egymást erősítve mondhat véleményt a kormány kezdeményezéseiről. Az egész országra kiterjedő érdekvédelmi szervezetek munkájának összehangolása azonban még várat magára. A TÖOSZ szinte megalakulása óta szorgalmazza egy, a tagok önállóságát tiszteletben tartó érdekegyeztető fórum létrehozását. A 7 országos szövetség közül 3, a megyei jogú városok, a kisvárosok, illetve a községek - a TÖOSZ szerint liberális többségű önkormányzati szövetsége a Magyar Önkormányzati Tanács (MÖT) életre hívását kezdeményezi, E szervezet mint önálló jogi személy tömörítené a hasonló célú, már meglévő 21 szövetséget. A már létező szervezetek bizonyos feladatainak átvállalásával és eseti megbízásával az önkormányzatokat érintő általános jellegű kérdéskörökben folyamatos képviseletet látna el. A megyei jogú városok szervezetének legutóbbi, szombathelyi tanácskozásán különbizottságot alakítottak, melynek feladata az önkormányzati tanács megalakításának ösztönzése. A megyék önkormányzati szövetsége a Bátonyterenyén ma kezdődő megbeszélésen alakítja ki , álláspontját az elképzelésről. A politikamentességét hangsúlyozó TÖOSZ elnöke, Ott József kisteleki polgármester kérésünkre - elmondta: eddig több alkalommal egyeztették álláspontjukat az önkormányzati szövetségek a településekről, a megyékről szóló, de hozzájuk az utolsó pillanatban befutó kormányzati elképzelésekről, megegyezésre azonban nem minden esetben jutottak. Az önkormányzati szövetségek nagy száma természetesen megosztja az erőket. A TÖOSZ elnöksége megvitatta a Magyar Önkormányzati Tanács alapszabályának tervezetét, de elvetette azt, mert - többek között nem látja biztosítottnak a már létező szövetségek önállóságát. A települési önkormányzatokat tömörítő szervezet februárban esedékes küldöttgyűlése véleményt mond a MÖT koncepciójáról, az együttműködés formájáról. ÜT