Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-20 / 16. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, I 992. JAN. 20. (Tü/.s/.üneti gondok) A hét és a jugoszláv polgárháború két új eruópai állani megszületését hozta. De az Európai Közösségek szerdai elismerése szerencsére nem a régi harci hévvel egymás előtt álló szerb-jugoszláv hadsereget és horvát nemzeti gárdát találta, hanem két - különböző okból - féken tartott fegyveres csoportot. Az elismerés napján a külföldi kommentárok tehát nem a közvetlen háborús hatásokat elemezték, hanem azt, hogy Milosevics szerb elnök miként lett engedékenyebb saját, szerbiai hatalmával törődve, és Tudjman, a horvát elnök miért sietett közleményt kiadni, amelyben a konfliktus kezdete óta először ítélte el az egykori usztasa rendszert, és először szavatolta a horvátországi kisebbségek jogait. A külföldi sajtóvélekedések azonban rámutattak az enyhülés legfontosabb vonására is: a jugoszláviai válság a délszláv köztársaságok elismerésével egyáltalán nem oldódott meg. Sőt egyes elemzések szerint éppen most, amikor a tűzszünet tartósnak ígérkezik, most kerülnek felszínre a formát még nem öltött államszövetség igazi gondjai. (Az KK saját válságát is kezeli Jugoszláviában) Abból, hogy a szlovén és - kevésbé - a horvát vezetés a nemzetközi elismerés tényét mint rég várt, ámde természetes következményt könyvelte el, abból még nem adódik a konklúzió, hogy a két köztársaság államisága nemzetközi mértékkel mérve is kialakult. A szerdai nap végén zágrábi közlés szerint harminc ország jelentette be az elismerést - s közülük egyetlen egy sem, amelyiknek döntése meglepte volna a világot. Ellenkezőleg, a később kibővült kör országai között olyanok is voltak, mint Nagy-Britannia és Franciaorsziág, amelyek elismerték ugyan a köztársaságok szuverenitását, de egyáltalán nem siettek diplomáciai kapcsolatokat kezdeményezni Zágrábbal és Ljubljanában. Úgy tűnik tehát, hogy a közös EK-fellépés inkább a jugoszláviai válság által az Európai Közösségen belül okozott széthúzást orvosolta, vagyis megakadályozta a német és az óvatosabb francia-angol szárny közötti nézeteltérés súlyosbodását. (A liberális hadsereg) A hét elején, öt nappal az első demokratikus választások második fordulójára kiírt időpont előtt, lemondott tisztségéről az algériai elnök. Algéria, miután 1962-ben független állam lett (azelőtt francia gyarmat), és miután hosszú évtizedeket töltött az „arab szocializmus" demokratikusnak nem nevezhető rendszerében, most egy újabb állami ideológia fenyegetését érzi. A választások első fordulójában az Iszlám Üdvfront nevű párt kis híján abszolút többséget szerzett egy olyan ideológiával, amely az iszlám vallásos állam megteremtését tűzi ki célul. A „demokráciához nem szokott" országban épp az ellenkezője történt, mint ami hasonló esetben egy demokráciához szintén nem szokott európai országban történt volna. Az iszlám állam gondolata, ami kifejezetten konzervatívnak tekinthető, a hadsereg vezetői között váltotta ki a legnagyobb ellenérzést. Az elemzések szerint az elnök lemondásában is a hadsereg vezetői játszották a legnagyobb szerepet, s ez a lemondatás arra szolgált, hogy a fegyveres erők megakadályozhassák az Iszlám Üdvfront teljes győzelmét, vagyis a választások befejezését. A hadsereg, mint a demokrácia védelmezője kétségkívül új színt vitt a katonai politizálás történetébe. (De Gaulle halott, Párizs óvatos) Ha Algériában történik valami, abból természetesen Franciaország sem maradhat ki. A francia politika és a sajtó lázas megnyilatkozási és tudósítási kampányba fogott, ám ezek a nyilatkozatok azonban már távolról sem voltak olyan állásfoglalás jellegűek, mint De Gaulle idejében. Nem mintha Párizsban a politikusoknak vagy az újságíróknak nem volna már konkrét véleményük a demokráciáról, de hát a parlamenti demokrácia rendszerét nem lehet készen átnyújtani egy országnak, s egyben azt várni, hogy ugyanúgy működjék, mint ahol kialakult, Franciaországban tehát némi tartózkodással állnak az algériai események előtt. A politikusi vélemények egyáltalán nem ítélkeznek a katonai beavatkozás fölött, de nem is támogatják, hiszen nincsen olyan időszerű francia külpolitikai mérce, amely számot vetne a hadsereg ilyen nemű liberális politizálásával. A legjellemzőbb talán az a mondat, amelyet a francia külügyminisztérium közleménye tartalmaz: „Franciaország szolidaritásáról biztosítja az algériai népet. " S. P. S. Pácban a Maxwell fivérek A súlyos visszaéléseket vizsgáló brit kormányhivatal jelenleg nyomoz, a Maxwelltársaságok nyugdíjalapjaiból eltűnt, több mint 700 millió font ügyében. A Maxwell-tulajdonú magántársaságok adminisztrátora, az Arthur Andersen cég óvatosságra intett a The Independent értesülése kapcsán. Egyrészt leszögezte, hogy nincs tudomása az. említett dokumentumokról. másrészt felhívta a figyelmet arra is. hogy az ilyen jellegű átutalások egyáltalán nem jogszerűtlenek. - Annak fényében kell megvizsgálni ókét. mikor és milyen céllal, milyen következményekkel történtek vélekedett. Kevin és Ian Maxwell a londoni parlament egyik bizottsága előtt a múlt hét elején megtagadta. hogy válaszoljon a nyugdíjalapokból eltűnt pénzekre vonatkozó kérdésekre. Brit sajtóértesülés szerint dokumentumok bizonyítják, hogy Kevin és Ian Maxwell segítettek édesapjuknak a Maxwell-fék nyugdíjalapokból eltűnt milliós összegek egy részének átutalásában. A Maxwell fivérek adtak felhatalmazást több mint 500 millió font értékű részvény átutalására a Róbert Maxwell csoporthoz, az. elhunyt brit sajtómágnás egyik magáncégéhez - írta a The Independent londoni lap. Állítólag az újság bitiokában van három, átutalást igazoló dokumentum Kevin és Ian Maxwell aláírásával. Ok az. igazgatói annak a kél társaságnak. amelyek befektetéseket végeztek a nyugdíjalapok nevében. Az AP hírügynökség jelentése szerint az. átutalások aláírása ugyan nem jogszerűtlen. de a tranzakciókat vizsgálat alá veszik, mivel az összegek soha nem kerültek vissza a nyugdíjalapokba. Régi idők hadserege UKRAJNA TOVÁBBRA IS KITART az önálló hadsereg megteremtése mellett, és ebben a volt szovjet hadsereg tisztjeinek múlt heti ülése sem ingatta meg. Leonvid Kravcsuk ukrán elnök vasárnap a központi tévé adásában leszögezte: egységes hadserege csak egységes államoknak lehet, márpedig az államközösség nem tekinthető annak, mivel független államokból áll. Az ukrán elnök úgy vélekedett, hogy az egységes hadsereg megőrzése valójában olyan csoportok érdekeit szolgálná, amelyek a „régi idők" visszatéréséről álmodnak. DOUGLAS HURD brit külügyminiszter kazahsztáni tárgyalásain Nurszultan Nazarbajev kazah elnök elmondta: országa nem akar atomhatalom lenni, és aláírja az atomsorompó-egyezményt. Hurd egyébként Alma-Atában megállapodott Nazarbajevvel a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A brit külügyminiszter vasárnap este szintén az atomfegyverekkel összefüggő biztonsági kérdésekről tárgyalt Kijevben Leonyid Kravcsuk ukrán elnökkel. A brit politikus ma Moszkvába utazik. BULGÁRIÁBAN VASÁRNAP TARTOTTÁK a köztársaságielnök-választás második fordulóját. Az egy héttel ezelőtt tartott első fordulóban egyetlen jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint 50 százalékát, így újabb választási fordulót kellett tartani. Az első fordulót a Zselju Zselev-Blaga Dimitrova páros (elnök- és alelnökjelölt) nyerte, a szavazatok 44 százalékának megszerzésével, míg a második helyen a Velko Valkanov-Rumen Vodenicsarov kettős végzett, 31 százalékos eredménnyel. Vasárnap csak e két jelöltpáros között választhattak a szavazók. A legutolsó hírek szerint a bolgár közvélemény-kutató intézet Zselev győzelmét jósolja. Román nagykövetség lesz Zágrábban A szabadcsapatok nem engedelmeskednek A zágrábi rádió haditudósítóinak jelentései arról számolnak be, hogy mind gyakrabban és mind súlyosabban sértik meg a tűzszünetet. Gospic térségében a szövetségi erők gyalogsági támadást intéztek a horvát állások ellen. Verőcét és a szomszédos Beliscét tüzérségi fegyverekkel lőtték. Tűz ütött ki a beliscei mezőgazdasági kombinát igazgatósági épületében. Újgradiskánál szintén szórványos lövöldözésekre került sor. A jugoszláv néphadsereg illetékesei azt állítják, hogy a szerb szabadcsapatok nem engedelmeskednek a parancsnak. Eszéken az elmúlt éjszaka egy lakóépületet ért gránáttalálat. Vinkovci körzetébe újabb szövetségi alakulatok érkeztek. Horvát hírforrások szerint a kelet-szlavóniai Ójankovácon (Sztari Jankovci) szerb fegyveresek mintegy 70 horvát nemzetiségi, főleg idősebb személyt tartanak fogva, és kényszermunkára fogják őket. Zvonimir Separovic horvát külügyminiszter Zágrábban fogadta Vasile Lecut, Románia főkonzuljút, aki átnyújtotta a FOTÓ: MÓNOS GÁBOR Vinkovci főtere Horvátország elismeréséről szóló dokumentumot. Bukarest szombaton döntött ebben az ügyben. Rövidesen román nagykövetség létesül Zágrábban. Separovic a többi között kifejtette: Románia ezzel a lépéssel eloszlatta azokat a feltételezéseket, hogy egyoldalúan Szerbiát támogatja. A horvát külügyminiszter szerint már csak néhány európai ország maradt, amely nem ismerte még el Szlovéniát és Horvátországot. Szombaton az elismerők népes táborához csatlakozott Finnország és Liechtenstein is. Mate Granic horvát miniszterelnök-helyettes fogadta a vajdasági horvátok küldöttségét, akik beszámoltak a szerb hatalmi szervek nyomásgyakorlásáról. Állításaik szerint kirabolják a tehetősebb horvátok házait, folyamatban vannak az elbocsátások, a szerbiai sajtószervek pedig kíméletlen propagandaháborút folytatnak. Emiatt már több 10 ezer horvát menekült a Vajdaságból Horvátországba. A horvát kormány a vajdasági horvátok védelmének érdekében nemzetközi fórumokhoz fordul. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nemzetközi szervezetekhez fordult Velencei Tamás bánsági római katolikus plébános meghurcolása miatt. A három magyar falu papját tavaly decemberben megalázó körülmények között két rendőr elhurcolta, majd a horvátországi frontra kényszerítették. A rendőrségi és a katonai szerveket nem zavarta, hogy a plébános súlyos szívbeteg: a behívó sokkhatása következtében szívinfarktust szenvedett. Egyházi vezetők közbenjárására Velenceit a frontvonalról elengedték, de jelenleg egy szabadkai kaszárnyában alantas munkákat végeztetnek vele. Eközben bezúzták az oroszlámosi paplak redőnyeit, ablakait. Szíria nem tárgyal tovább Szíria nem vesz részt a közel-keleti kérdésekről a hónap végén Moszkvában sorra kerülő többoldalú tárgyalásokon, mert Izrael jelenleg minden eddiginél békellenesebb magatartást tanúsít - jelentette ki szombaton Damaszkuszban Háfez Asszad szíriai államfő Amr Mahmud Musza egyiptomi külügyminiszterrel folytatott találkozóján. - Ettől függetlenül azonban Szíria fönntartja a moszkvai tárgyalásokra korábban előrejelzett politikáját - tette hozzá az elnök. Damaszkusz álláspontja az, hogy a tárgyalásokat csakis akkor kellene folytatni sőt már úgy kellett volna elkezdeid -, ha Izrael kivonja csapatait a megszállása alatt tartott arab teriiletekről. Ausztria Az új náciügy után A kormány megdöntését, vezető politikusok meggyilkolását tervező, széles nemzetközi, egyebek között magyar kapcsolatokkal rendelkező osztrák újnáci csoport leleplezése, vezető tagjainak letartóztatása nyomán Ausztriában fellángolt a jogi vita. Erhard Busek alkancellár, a néppárt (ÖVP) elnöke reálisabb törvényeket szorgalmaz, azaz a bebizonyosodó újnáci tevékenységért jelenleg kiszabható büntetés leszállítását, s ezzel gyakoribb alkalmazását. Az ok: ma a bírák és esküdtek inkább ejtik a vádat, semmint hogy kiszabják a második világháború után hozott törvény alapján járó, életfogytiglani büntetést. Ez járna a mostani üggyel kapcsolatban álló, szintén letartóztatott Gottfried Kiisselnek, aki külföldi televízióknak adott nyilatkozataiban tagadta a holocaust megtörténtét, a haláltáborok létét és a náci párt legalizálását szorgalmazta. A törvénykezés eredményesebb lehetne, jobban leleplezné ezeket a bűnöket, ha az ítéiethozók felélőssége nem lenne eltúlzott. A közelmúlt egyik látványos perében is ez történt: a neonáci „Sieg" című lap kiadóját, Walter Ochensbergert. többszöri nekifutásra ítélték három évre úgy, hogy a bíróság, megrettenve az életfogytiglani ítélettől, ejtette a holocoust tagadásának vádját. A másik tábor véleményét, Josef Cap. az SPÖ főtitkára fejtette ki: nézete szerint a büntethetőség leszállítása bátorítást adna a szélsőjobboldalnak. A hét végi osztrák sajtó a fasizmus újjáéledésének okait is boncolgatja. A Der Standard szerint az Európa-szerte tapasztalható jelenséghez hozzájárulhatott a vasfüggöny lebontása: összeomlott a nácizmus ősellensége, a kommunizmus, amelynek vereségét tulajdonította, s ez bátorítást adott. Emellett az ideológia nélkül maradtak utat tévesztenek, s a létbizonytalanságtól való félelem is jobbra sodorja őket. A munkanélküliség és a romló gazdasági helyzet miatt bűnbakot keresők Nyugaton az. idegenek ellen fordulnak. A sajtó vádolja az ideológiájával és nyilatkozataival az újfasizmust öszönző Jörg Haider szabadságpárti vezetőt, s azt az Ausztriában kialakult idegenellenes légkört, amelyben egy, a mostanihoz hasonló fegyveres banda igen jól érezhette magát. A The Washington Post értesülése Irán állt a túszrablások mögött Az. iráni kormány fedezte a Libanonban fogva tartott amerikai túszokkal kapcsolatos költségvetéseket, s Teheránnal folytak a tárgyalások sZabadon bocsátásukról is - jelentette vasárnap a The Washington Post. Az amerikai lap kormányforrásokbői kaptat, szigorúan titkos értesülésekre hivatkozva megírta: mindvégig Teheránnal tárgyaltak az ENSZ képviselői és mások a hosszú éveken át fogva tartott túszok elengedéséről. Az utolsók a múlt év végén szabadultak. Teherán - a korábbi pénzek mellett túszonként további 1-2 millió dollárt fizetett a libanoni fundamentalista rabtartóknak, miután Iránnak tartós érdekei vannak az országban és embereire továbbra is támaszkodni kíván. A túszok elengedése mögött Irán'gazdasági érdekei rejlenek: szüksége van a Nyugattal való együttműködésre, miután a szovjet alternatíva megszűnt. A helyzetet az amerikai kormány is felismerte, amikor tavaly novemberben csaknem 300 millió dolláros kártérítést fizetett Iránnak. A teheráni amerikai nagykövetség 1979-es iráni megszállása után az. amerikai kormány befagyasztotta az iráni követeléseket, többek között több milliárd dollár értékű, már kifizetett hadianyag szállítását. Az ügyben azóta pereskednek a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt. Tüntetés Tőkés László mellett Több mint tízezer ember tartott szolidaritási tüntetést Székelyudvarhelyen Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mellett, akit. mint ismeretes, levélben halálosan megfenyegettek és vérdíjat tűztek ki a fejére. A hét végén kapott értesülés szerint beszédek, szónoklatok nem hangzottak cl a csütörtöki megmozduláson. A tömeg fegyelmezetten végigvonult a székelyföldi város főútvonalán. ..Tőkés László, veled vagyunk" jelszót hangoztatva.