Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-20 / 16. szám

HÉTFŐ, 1992. JAN. 20. BELPOLITIKA 3 A csendes 33-ak ülése A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT 33-AS FRAKCIÓJA vasárnap egész napos ülésen tárgyalta meg a múlt szombati nagyválasztmányon történteket, és elhatározta: február 22-én országos gyűlést tart, amelyen beszámol a képviselőcsoport munkájáról. A képviselőcsoport tegnapi ülésén ismertették azokat a tényeket, amelyek „egyértelművé teszik a nagyválasztmányi ülés legitimitásának hiányát". A 33-as frakció olyan leveleket ismertetett, amelyben a tagság felháborodásának adott hangot, hogy az Ugrin Emese vezette frakció egyedül kívánja képviselni a Parlamentben a kisgazdapártot. A frakció ülése után rendezett sajtókonferencián ümolnár Miklós szóvivő kifejtette: a 33-ak csendes, de határozott erőt jelenítenek meg, és elítélik Torgyán József pártelnök különböző nyilatkozatait, amelyeket félrevezetőnek, megtévesztőnek, sőt hazugnak tartanak. A LEGFELSŐBB BIROSAG ELNOKSEGI TANACSA ma dönt a legfőbb ügyész törvényességi óvásáról, amelyben állítja: a kormányőrség hivatásos állományú tagja feladatai ellátása során rendőrként ténykedik, és ez alapján a kormányőr ellen, katonai bűncselekmény elkövetése esetén, katonai bűntetőeljárást kell lefolytatni. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG mai teljes ülésén várhatóan két indítványról dönt. Az egyik szerint alkotmányellenes lenne az illetéktörvénynek a jogszabály hatálybalépése időpontjára vonatkozó rendelkezése, mert nem marad kellő felkészülési idő a törvény alkalmazására. Ezzel egyes vagyonszerzési ügyekben visszamenőlegesen állapított ineg illetékkötelezettséget. A másik indítvány arra kér választ, hogy ellentétes-e az Alkotmánnyal a Büntető Törvénykönyv hanyag kezelést szabályozó paragrafusa, amely a társadalmi tulajdonnak nagyobb védelmet nyújt, mint a magántulajdonnak. Egy szerb ellenzéki vezér Szegeden folytatás az 1. oldalról - Ha jól tudjuk, egy könyvtárnyi könyvet adományoztak a deszkieknek. - A könyveket az oromhegyesi általános iskola küldte. A két iskola tizenhárom éve tartja azt a kapcsolatot, mely egyébként nagyon érdekes módon jött létre. Az oromhegyesi iskola igazgatója, Balla Lajos ugyanis egy kisebb hőlégballont indított útnak azzal az üzenettel, hogy aki megtalálja, juttassa el az első iskolába. így született meg az azóta is tartó kapcsolat a két iskola között. - Mi volt a szegedi látogatás célja? - A szerbiai rendszer elől sokan - védelmet keresve - ide menekültek. Meg szerettük volna tudni, hogyan, milyen körülmények között élnek. Ezen kívül ismertettük velük esetleges visszatérésük lehetséges, és az általunk javasolt módozatait. Az itteni szervezetbe tömörülő délvidékiektől kaptuk a meghívást és elsődleges tervünk az volt, hogy Szegeden is létrehozzuk a liga tagozatát. A megbeszélések során elálltunk ettől a szándékunktól, hiszen nagyon sok embert nem foglalkoztat a politika. Inkább a visszatelepedési tervünk ismertetésére koncentráltunk. Ennek érdekében Szegeden egy olyan önálló szervezetet kellene létrehozni, amelybe a politikai meggyőződésüktől függetlenül e cél köré tömörülhetnének a menekültek. Végtére is azért jöttünk, hogy a béke megteremtéséért harcoljunk és nem azért, hogy politikai programunkat hirdessük. - A belgrádi békeközpont által kezdeményezett akció százezer aláírás begyűjtésével kívánja kikényszeríteni az uralmon lévő párttól a háború befejezését követelő népszavazás kiírását. Eddigi információink szerint ennek csak a felét gyűjtötték össze, ezt is inkább belső Szerbiában. Mi az oka annak, hogy ez a kezdeményezés Vajdaságban nem talált nagyobb visszhangra? - Vajdaságban az emberek még félnek véleményük szabad kinyilvánításától, hisz az aláírandó listán a nevek mellett a személyi számot is fel kell tüntetni. Legújabb értesüléseink szerint már nem sok hiányzik a százezerhez. Ettől az akciótól egyébként nem szabad túl sokat vámi, csupán jó alkalmat teremt arra, hogy a belgrádi rezsim újra kompromittálódjon. - Külföldön, így hazánkban is a horvát tájékoztatásnak köszönhetően a közvélemény egyértelműen a horvátok oldalán áll, ami érthető, mivel a háború Horvátország területén dúl. Ön azonban egy korábbi nyilatkozatában nem mulasztotta el megjegyezni, hogy mind a szerbiai, mind a horvátországi politikai csúcsot nácinak, illetve fasisztának minősítette. Van-e, és ha van, mi a különbség a két rendszer között? - Nincs! Gyakorlatilag azonban az látható, hogy a horvátok létrehozták saját hadseregüket, a szerbek pedig céljaik elérésére a jugoszláv néphadsereget használják. Az esetleges különbség abban is megmutatkozik, hogy Szerbia látszatra Jugoszláviáért száll síkra, míg Horvátország mindenáron függetlenségének elismerésén fáradozik. - És mik a hasonlóságok? - Mind a két rendszer nagyban támaszkodik az egyházra, az ellenzék pedig mindkét oldalon gyénge. Azzal a különbséggel, hogy Horvátországban - mivel a háború az ő területén folyik - a cenzúra erősebb, az ellenzékiek pedig az árulás vádjától és a megbélyegzéstől tartanak, ami nem is csoda, hiszen Horvátországban a hazaárulásért golyó jár. Szerbiában az ellenzék azért hangosabb. Nekik van valamijük, ami a horvátoknak nem adatott meg, ez pedig nem más, mint a kemény ellenzéki beállítottságú „Vreme" című hetilap. - Szlovénia és Horvátország elismerésére szinte minden nagyobb szerbiai párt reagált. Önöknek és pártjuknak mi az állásfoglalása e kérdésben? - Mi ezzel kapcsolatban már szinte mindent elmondtunk. Meggyőződésünk, hogy a jövőben azért valamilyen formában létezni fog egy jugoszláv közösség. Ennek feltétele persze az, hogy minden köztársaság demokratizálódjon. - Szerbiában és külföldön mostanában gyakorta emlegetik mumusként a negyedik német birodalmat. - Ez badarság. A szerbiai rezsim kitalációja csupán. NéKÖZÉLETI NAPLÓ MA A MÉRNÖKI KAMARA Csongrád megyei csoportja 15 órától tartja klubnapját a Szegedi Vízművek és Fürdők Tisza Lajos körút 88. szám alatti szabadidőközpontjában. A Kamara vezetősége számít az érdeklődő mérnökök részvételére. GYIMESI KÁLMÁN, az 1. számú választókerület képviselője 16-17 óráig fogadóórát tart a városháza (Széchenyi tér 10.) 113. számú helyiségében. HOLNAP * MÉSZÁROS JÓZSEF, az 5. számú választókerület képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig az Űrhajós utcai (Tarján IV. számú) Általános Iskolában. metország gazdasági expanziója viszont vitathatatlan. - Véleménye szerint mikor ülnek újra egy kocsmaasztalhoz szerbek és horvátok? - Akkor, amikor a kölcsönös gazdasági érdek a köztársaságokat rákényszeríti a közeledésre. A horvát és a szerb üzletemberek már most találkoznak. Igaz, Mohácson, és a jövőbeni együttműködés lehetőségeiről tárgyalnak, hiszen a korábbi gazdasági kapcsolatok annyira mélyek, hogy kölcsönös egymára utaltságukat nem lehet máról holnapra felszámolni. (A legnagyobb világégésekkor is kötöttek már jó üzleteket!) Számomra sokkal lényegesebb kérdés, mikor fogunk végre ismét normális körülmények között élni. Reményeink szerint ez még az idén bekövetkezhet. Ennek legfőbb feltétele a szerb és a horvát rezsim bukása. - Hogyan, milyen eszközökkel próbálják ezt elérni? - A mi ligánk soha nem volt híve az utca demokráciájának, akkor folyamodtunk hozzá, amikor be kellett látnunk, hogy minden más eszköz hatástalannak bizonyult. A parlamentáris módszereknek semmi foganatjuk nem volt, annál nagyobb a szeptemberi vajdasági béketüntetéseknek. Ekkor tartóztattak le és küldtek önkéntesként! - a frontra engem is. - Nem tart egy esetleges szerbiai polgárháború kirobbanásának veszélyétől? - De igen, ha nem akadályozzuk meg, nálunk is megszólalnak a fegyverek. A hatalom nem fog önként lemondani! Ezért akarják mindenáron meggátolni a helyhatósági választások kiírását is. Annyi fegyver és indulat gyülemlett fel, hogy egy, a libanonihoz hasonló testvérháború kirobbanása sem zárható ki. Ennek megakadályozására az összes szerbiai politikai párt összefogására lenne szükség, tudni kell azonban, hogy sokkal kisebb horderejű dolgokban sem képesek közös nevezőre jutni. - A múlt év decemberében a liga egy memorandumot juttatott el az Európai Közösséghez, melyben Vajdaság leendő státusát vázolták fel. Kérem, ismertesse röviden elképzeléseiket! - Kiindulópontunk, hogy Vajdaságot vissza kell adni a vajdaságiaknak. Ez azt jelenti, hogy nem teszünk különbséget nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikumok között. A polgárt helyezzük középpontba. így megszűnnek a nemzetre és a nemzeti kisebbségre való felosztások, és sorsunkról mi magunk dönthetünk. - Mennyire egyeztethető ez össze a VMDK által hangoztatott személyi elven alapuló autonómia elképzelésével? - Ha a mi elképzeléseink mellett a kisebbségek ilyetén történő védelmét is szükségesnek tartják, valamint, ha a kisebbségek is ezt igénylik, ez beilleszthető koncepciónkba. - Ott van-e még dolgozószobájának falán Tito, akit, ha jól tudom, eszményképének tart? - Azóta még egy képet kifüggesztettem, tehát kettő lóg. Josip Broz Tito eszményképem, inspirációm, tanítómesterem volt és maradt. Amíg ő élt, volt államunk, pénzünk, hétvégi nyaralónk, a világ összes országába beutazást biztosító útlevelünk; nem tudtuk, hol kezdődnek és hol émek véget a köztársaságok határai, és az sem volt fontos, ki milyen nemzetiségű. O volt a történelem legpuhább diktátora. A Titónak köszönhető vívmányokat sajnos nem tudtuk továbbvinni. Ehelyett mindent tönkretettünk, leromboltunk és most a nulláról kell kezdenünk. Nagy adag politikai és történelmi vakságról, primitivizmusról tanúskodik az, hogy mindenhonnan eltávolítják az ő képeit. A társadalom 50 éves fejlődését követően - mely idő alatt e térségben szokatlan módon béke honolt - meggondolatlanság volt egy mozdulattal mindent lesöpörni az asztalról. Ezt azok tették meg, akiket Tito nem emelt vezető pozícióba. Titótól megtanulhattuk azt, hogyan kell kibékíteni ellentéteket. A „testvériség-egység" ma is a régió követendő eszméje kellene, hogy legyen. Amióta megérkeztek a „felszabadítók" csak éhínség, nyomor, háború uralkodik. Ezért elnézést kérek: Josip Broz térj vissza, mindent megbocsátottam! TURI TIBOR. VARGA IVÁN Mától jegyezhető' Első Pesti Telefontársaság A Magyar Távközlési Vállalat, a Kontrax Telekom Rt., valamint három fővárosi kerületi önkormányzat a közelmúltban döntött arról, hogy kétmilliárd forint alaptőkével, azaz húszezer darab tízezer forint névértékű névre szóló részvény kibocsátásával létrehozzák az Első Pesti Telefontársaság Rt.-t. A részvények kibocsátási árfolyama száz százalék, az értékpapír vételára tehát tízezer forint. A jegyzési időszak január 20-tól február 28-ig tart, de az alapítók fenntartják maguknak a berekesztés jogát, ha az összes részvényt lejegyezték. A társaság részvényeit a Postabank és Takarékpénztár Rt. forgalmazza. Az elosztási rend kialakításámál a fő szempont az volt, hogy a társaságnak minél több tulajdonosa legyen, aki jogosult arra, hogy számára a társaság egy telefonvonalat elsőbbségi jogon bekössön. Öböl M

ÉLYSÉG. Megkérdezi az olvasó, hogy miért nem foglalkozunk kellő mélységben a Szokolay-üggyel, azaz a Magyar Demokrata Fórum békéscsabai illetőségű parlamenti képviselőjének gombnyomogatás-botrányával. A válasz egy pártsemleges és gazdaságilag független laptól ekként hangzik: ez az ügy semmivel sem emelkedik a Parlament más, megszokott személyi és párttorzsalkodásai fölé, mint ahogy a képviselők átütése, a hordózás meg a többi vihar is egy a sok között. Hír csupán. Az persze elemzendő, hogy a megbotlott képviselő hogyan vonja le a következtetéseket, miként magyarázkodik a békéscsabai pártvezető, s hogyan támad az ellenzék. De mit érünk el az elemzéssel? Ha a kormánykolíció oldaláról vagy liberális nézőpontból vizsgálódunk, a szempontok kijelölésével prejudikálunk, hiszen a feladat adott: védelmet nyújtani vagy támadást indítani. Középről nézve viszont azt láthatjuk, hogy semmivel sem különb a politikai hangvétel ma, mint volt a parlamenti választások kampányidőszakában. Ugyanúgy a kirekesztés és a türelem hiánya uralkodik minden oldalon, ami az önkritika tökéletes elfelejtésével jár együtt. Ebben a helyzetben szükségképpen lépnek színre a hibátlan pártmessiások, akik minimum a pápai tévedhetetlenség szintjén hirdetik a másfajta gondolkozásnak feszülő nézeteiket. De nem is mondom jól: a mondatok leggyakrabban kitérő egyenesek mentén süvítenek el a térben. Bevallom őszintén: nem érdekel, hogy kormánypárti vagy ellenzéki képviselő borul autójával ittas állapotban az árokba. Nem izgat, hogy szocialista mezben játszó, vagy emdéefes nyomogatja a gombokat. Nem fontos, hogy kisgazda vagy ftdeszes vesz össze az igazoltató rendőrrel. Nemrég hallottam egy jó kifejezést, ami halálpontosan illik az egész politikai, parlamenti és párt hókuszpókuszra: gőgfiirdő. Hát ennek a mélysége az érdekes, nem az, hány centiméterre nyomják be hol itt, hol ott a szomszéd szavazógombját. KOVÁCS ANDRÁS Láthatáron a FÜMAUSZ / Uj újságíró-szövetség? BUDAPESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL Szavazati joggal kilencvenhat újságíró - a Sajtószabadság Klub tagja valamennyi - érkezett szombaton délelőtt a fővárosi Hotel Gellért első emeleti termébe, hogy új újságíró szövetséget alakítson nem a régi ML'OSZ helyett, hanem mellé, vagy inkább vele szemben. Az új szervezet létrehozásának elkerülhetetlenségét a népszerű ideg- és elmeorvos Benedek István - pompás szépirodalmi és ismeretterjesztő munkák szerzője - indokolta, esszének is beillő bevezetőjében. „Tisztességesen írni! mondta a professzor. - Nem liberálisan nem antiliberálisan. Nem pártszempontok szerint." Meg kell szabadulnia a sajtónak a csúsztatásoktól", régebbi szóval a felderítéstől, a züllött nyelvhasználattól, a rádióban, tv-ben beszélő újságíróknak a magyartalan hangsúlyozástól, mert „az ország el fog felejteni magyarul". Benedek István szerint a mai tollforgatóknak nemcsak a MUOSZ-tól kell elkülönülniük, hanem az írószövetségtől is: „A régi lobbi ül a kényelmes helyeken. " „Európa voltunk, vagyunk összegezte mondandóját Benedek professzor. - Legfeljebb szegényebbek, mint a gazdag nyugati országok. Gazdaságilag fel kell zárkóznunk. De mi ne akarjunk hasonlítani másokra. Mi olyanok akarunk lenni, amilyennek Magyarországnak lennie kell. A sajtó dolga, hogy ezt tudatosítsa az emberekben." Ezután Moldoványi Akos, a Sajtószabadság Klub szóvivője ismertette, hogy a klub tavaly szeptemberi megalakulása óta mit tett, miben foglalt állást. Szerinte sem várható a MUOSZ-tól negújulás. Elmondta, a Sajtószabadság-klubra figyel a Közakarat Egyesület, s hogy már vidéken is - Debrecenben Miskolcon, Szegeden, Salgótarjánban, Szombathelyen, Kecskeméten - ténykednek klubtagok, mintegy százan. Sokan pedig nem mernek belépni, mert félnek a pártállamból fölöttünk maradt főszerkesztőtől. A rádiós viszszaéléseket kiborogató Rózsa T. Endre védelmet kért a Sajtószabadság Klubtól, mert fegyelmi eljárás folyik ellene, s felfüggesztették állásából. Azaz megfosztották a mikrofontól, a nyilvánosságtól. Ezért a Nyilvánosság Klub támogatását is kérni fogja Rózsa T. Endre. Antal István, aki tavaly szilveszterig a rádió irodalmi osztályának munkatársa volt, a rádiós dolgozók tanácsának állásfoglalását hozta el. Ennek lényege, hogy a rádió műsorszerkezetének átalakítását nem előzték meg a szükséges vizsgálatok, felmérések, átvilágítások. A ma is sportos külsejű Grosics Gyula a Közakarat Egyesület nevében kívánt bátorságot az új szervezetet alakító hírlapíróknak. Fekete Gyula az esélyegyenlőség elérhetetlenségéről beszélt, s arról, hogy a sajtószabadsághoz a torzítás szabadsága is hozzátartozik - sajnos. Hisz ha volna egy nagy ellenőr, aki a hazugságokat, ferdítéseket kiirtaná a cikkekből, akkor ő volna a cenzor. Regős Sándor ehhez kapcsolódott, a szakmai tisztességről beszélve. Megemlítette azt is, hogy Gombár Csaba, a rádió elnöke most már nyugodtan kinevezheti Rózsa T.-t alelnöknek. Gombár e kinevezés megtagadását korábban ugyanis azzal indokolta, hogy Rózsa T. egy etnikai kisebbség képviselője. Ám Rózsa T. nevezetes sajtótájékoztatója után az alelnökjelölttől több zsidó szervezet elhatárolta magát. Az alelnöki kinevezés akadályai ezzel elhárultak. A humoron jót derült a díszterem. Úgy délután fél kettő körül Kósa Csaba (Magyar Fórum) javaslatára került sor a szavazásra, amelyen az egybegyűltek elhatározták a Független Magyar Újságírók Szövetségének a megalakítását. Az alakuló közgyűlés időpontja: március 14. Ézután Tallós Emil képviselő még egyszer elperentálta a MUOSZ-t, mert az „a korporativizmus alapján álló hivatásrend", amely semmit nem változott a pártállam bukása óta. Fölvetette Tallós a vagyonmegosztás kérdését is. A MUOSZ vagyona a függetleneké is. Zárszavában Benedek István megnyugtatott mindenkit, hogy az új szervezet, a FÜMAUSZ, nem fog pártokhoz tartozni.