Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-20 / 16. szám

HÉTFŐ. 1992. JAN. 20., 82. ÉVF. 16. SZÁM Korlátozzák a gépkocsiimportot Az idén korlátozza a gépkocsiimportot a külgazdasági minisztérium, az első félévben a külkereskedelmi forgalomban 60 ezer személyautó behozatalára ad ki engedélyt - mondta az MTI érdeklődésére Csendes János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma engedélyezési főosztályának vezetője. A személyautók behozatalára az elmúlt évben még nem volt kvóta, s összesen 300 ezer gépkocsi importjára adtak ki engedélyt, ebből azonban csak mintegy 200 ezret hoztak be a külkereskedők. Magánforgalomban valamivel több. mint 10 ezer autó érkezett az országba. Az idei korlátozás felállítása összefüggésben áll azzal, hogy megkezdi működését a Suzuki és az Opel autógyár, tehát szükség van a hazai piac bizonyos fokú védelmére. Magánforgalomban ugyanakkor korlátlan mennyiségben lehet személyautót behozni. Mint ismert. 1992-től a feltételek jelentősen javultak, mert a számla összege alapján vetik ki a vámot, ráadásul a magánszemélyeknek nem kell megfizetniük a 3 százalékos statisztikai és engedélyezési illetéket. Petrasovits Annát kizárták Magyarországi Szociáldemokrata Párt országos választmánya szombati ülésén Petrasovits Anna pártelnököt minden tisztségétől megfosztotta és kizárta a pártból. A választmány döntését, valamint a zárt ülésen született egyéb határozatokat sajtótájékoztatón ismertették az újságírókkal. Az MSZDP választmányának kizáró határozatát - ahogyan azt Bordács Gábor pártügyész elmondta - úgynevezett rendkívüli fegyelmi bizottság tárta írásban az elnökség elé. A dokumentum a pártelnök kizárását indokló okok között egyebek között Petrasovits Anna pártot megosztó, a Szocialista Internacionáléval az együttműködést elutasító, a párt anyagi eszközeit gondatlanul kezelő magatartását említi. Az elkövetett súlyos hibák és a sorozatos mulasztások késztették a választmányt arra - hangsúlyozta Borbély Endre alelnök -, hogy „fegyelmi büntetéssel, kizárással" sújtsa Petrasovits Annát. A határozat - amint azt a sajtó képviselőinek bemutatott, közjegyző aláírásával hitelesített dokumentum alátámasztja - az MSZDP hivatalos választmányának kétharmados jelenléte mellett voltaképpen csak megerősítette azt a tavaly óta fennálló helyzetet, miszerint Petrasovits Anna nem tagja az MSZDP-nek. Az alapszabály értelmében ugyanis az a párttag, aki nem fizet tagdíjat, automatikusan elveszti párttagságát. Márpedig az elnöknő - mutatta fel bizonyítékként Petrasovits Anna nyilvántartási lapját Bordács Gábor - 1991. májusa óta egyszer sem fizetett. A PÁRIZSI LE MONDE hét végi cikke szerint a vajdasági magyarok rendszeres diszkrimináció áldozatai. A tekintélyes francia lap Ágoston Andrást, a VMI)K elnökét idézve foglalkozik a vajdasági magyar kisebbség helyzetével. Ugyancsak e témáról ír a Le Quotidien de Paris című újság. Mindkét lap aláhúzza: a Vajdaságban élő magyarok nem kívánnak határmódosítást, de ragaszkodnak korábban megkapott jogaikhoz. Ezzel szemben a szerb parlament sorra olyan intézkedéseket hozott, amelyek alapvetően korlátozzák a nemzetiségi jogok érvényesülését. LENIN BEBALZSAMOZOTT HOLTTESTÉT 1993töl kezdve két éven át kiállítják a világ különböző pontjain - legalábbis a berlini Kurier Am Sonntag című lap jelentése szerint ezzel a gondolattal foglalkoznak Moszkvában. A bulvárlapok közé sorolt újság úgy tudja, hogy ilyen terv fekszik Borisz Jelcin íróasztalán. A Lenin-vándorkiállítás első állomása New York lenne, majd Boston, Washington, Los Angeles és Chicago következne. Az egyik javaslat szerint „a bevételt azoknak az időseknek és elesetteknek kell odaadni, akik a lenini eszmékbe vetett hitükkel elfecsérelték az életüket és ma semmijük sincs." KÖZEL EZER KOMMUNISTA tüntetett vasárnap Moszkvában a Lenin-mauzóleumnál, így emlékezve meg az 1917-es forradalom vezetője halálának 68. évfordulójáról. A megmozdulás résztvevői bírálták Borisz Jelcin elnököt, és egyben arra szólították fel, hogy állítsa helyre a kommunista rendszert és az egységes Szovjetuniót. Szentpétervári jelentések szerint az egykori Leningrádban háromezren gyűltek össze, és hasonlóképpen adóztak Lenin emlékének. UKRAJNA AZ ÓRÁIGAZÍTÁSBAN SEM hajlandó követni Oroszországot, s ez csakúgy, mint a politikai kérdésekben, nagy felfordulást okoz a két köztársaság között. Oroszországban ugyanis vasárnapra virradóra egy órával előbbre igazították a mutatókat, Kijev viszont sérelmezi, hogy Moszkva az Ukrajnával való előzetes konzultáció nélkül vezette be az új időszámítást. CSENDES A ZÖLDHATÁR a baranyai háromszögben. A határőrség helyettes szóvivője elmondta, hogy harci zajok nem hallatszanak, s egy nap alatt összesen 145 személy tért vissza hazájába Magyarországról a horvátországi és szlovéniai átkelőkön. A Vajdaság a vajdaságiaké Hazatérhetnek a jugoszláv" menekültek? Egy szerb ellenzéki vezér Szegeden FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Csanak szerint nem szabad megengedni, hogy a menekültek házaiba másokat telepítsenek, de ezt főként a házak tulajdonosai akadályozhatják meg. A visszatérés mellett érvelve azt mondta, a vajdaságiak csak magukra számíthatnak, mert a Vajdaság olyan lesz amilyenre a vajdaságiak formálják! A szerb ellenzék markáns vezéregyénisége, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke, Nenad Csanak szombaton délután a szegedi JATE-klubban találkozott a jugoszláv menekültekkel. Miután röviden ismertette a Vajdaságban és Jugoszláviában az utóbbi időben történteket, rátért a lényegre: azért jött, hogy megszervezze a menekültek visszatérését. Véleménye szerint a Magyarországra menekülteknek egy jól előkészített akció keretében egyszerre, és nem személyenként, családonként kellene megkísérelniük a visszatelepülést. Biztonságukat a külföldi sajtó, harminc vajdasági jogász, az ENSZ és az Európai Közösség, valamint az Amnesty International szavatolná elsősorban. - Miért éppen Deszkre és Szegedre látogatott? - Deszkre azért, mert a szerb kormány „óriási erőfeszítései közepette" megfeledkezik a szerbekről és csupán hatalmának megőrzésével foglalkozik. Különösképpen vonatkozik ez a szerb határon kívüli kisebbségre. így a kapcsolattartás feladata „az áruló" politikai szervezetekre (mint amilyen a mienk) marad. folytatás a 3.oldalon Munkaerő-piaci évzáró Az esélyek tovább romlottak A tartós muri- ww kanélküliség ve- Az elmúlt évben a megye munkaerőhelyzetét - az országos szélye egyre na- tendenciákhoz hasonlóan - kedvezőtlen változások gyobb réteget fe- jellemezték. Többszörösére nőtt a munkanélküliek száma, nyeget. ugyanis a a csökkenő keresletet rendre meghaladta a növekvő munkanélküliek munkaerő-kínálat. A bejelentett betöltetlen álláshelyek közel hatvan szá- száma már az év elején is csak ezer körül volt, s ez év zaléka már több végére tovább mérséklődött. Csökkent a szellemi mint fél éve nem foglalkozásúak és a szakmunkások, emelkedett a betanított és segédmunkások iránti kereslet. Nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, 1991 decemberében már közel tizenhétezer munkanélkülit tartottak nvilván. talált állást, és elhelyezkedésükre egyre kevesebb a remény. A megyei munkaerőhelyzet romlását jelzi, hogy száz munkanélkülire már csak hat álláshely jutott 1991 decemberben, míg januárban ez a szám még 24 volt. Az év folyamán a szakmunkások elhelyezkedési esélye romlott leginkább. A munkanélküliségi ráta 7,3 százalékos mértékű hasonló az országos átlaghoz de ez év elején még csak két százalékos volt. A munkanélküli-segélyen, -járadékon lévők száma ez év végére megközelítette a tizenöt és fél ezret, ami több mint négyszeres növekedést jelent. A munkanélküliek ellátására tavaly kilencszázhúszmillió forintot költöttek a szociális alapból. A központi foglalkoztatási alapból nyolcvanmillió forintot az újrakezdési kölcsön kamataira, 5,4 milliót a központi foglalkoztatási és képzési programok keretében átképzésre fordítottak. A decentralizált foglalkozatási alapból 1 16 milió forint felhasználásával mintegy 5 ezer rászorulót támogattak. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közül legnagyobb az érdeklődés a részmunkaidős és a közhasznú foglalkoztatás, az átképzés, illetve az új munkahelyek létesítésének támogatása iránt mutatkozott. A részmunkaidős foglalkoztatás keretében több mint 3200 embert támogattak. A huszonegy gazdálkodónál a munkaidőcsökkentés átlagos mértéke 44 százalék az időtartam átlagosan négy hónap volt. Ez az eszköz a munkáltatók átmeneti foglalkoztatási problémáinak gyors és rugalmas kezelését biztosította. A mezőgazdaság kivételével szinte valamennyi ágazatban, de főként az iparban és a kereskedelemben vették igénybe ezt a támogatást. A közhasznú foglalkoztatás szerepe jelentősen emelkedett, az önkormányzatok kommunális feladatainak ellátásához hetven százalékos költségtérítést biztosítottak. Átlagosan kétszázhúsz munkanélküli foglalkoztatását támogatták, emellett két alapítvány nyolc embert alkalmazott közhasznú munkásként. Az irt foglalkoztatott munkanélküliek a legnehezebben kezelhető réteghez tartoznak. Az átképzéseknek jelentős a szerepe a munkanélküliség kezelésében, az elhelyezkedési esélyek javításában. Az elmúlt évben harminc átképző tanfolyamot szerveztek a megyében, több mint 750 munkanélküli részvételével. Emellett a munkaviszonyban állók képzésében. átképzésében őszesen 285-en vettek részt. A tanfolyamokról lemorzsolódók 5-7 százalék között alakult, csak az alacsony iskolázottságú 14-18 éves fiatalok körében volt ennél lényegesen magasabb, 25-30 százalék ez az arányszám. A végzettek közel hattizedének sikerült elhelyezkednie. Munkahelyteremtés támogatására kedvezményes kamatozású, hároméves futamidejű kölcsön formájában közel 47 millió forint jutott. A támogatott harmincegy munkahelyteremtő program 1991. szeptemberétől 1992. közepéig folyamatos létszámfelvétellel közel ötszáz ember számára teremt munkahelyet. E létszám mintegy 45 százaléka munkanélküli. Megyénkben a támogatás egyik kiemelt szempontja, hogy a vállalkozások pénzügyi stabilitása, piacképessége legalább hároméves tartós foglalkoztatást biztosítson. Az egy munkahely létrehozásához igényelt átlagosan százezer forint támogatás mértéke elsősorban az önerős rész magas arányának következménye. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a munkahelyek döntő többsége betanított vagy nem magasan kvalifikált szakmunkát kínál. A tevékenységek köre széles jellege azonban inkább a megye korábbi gazdaság szerkezetének fele! meg. KOVÁCS ANDRÁS TARTALOM Az ú jnáciiigy után „Ma a bírák inkább ejtik a vádat, semmint hogy kiszabják az életfogytiglani büntetést" 2 Nenad Csanak Szegeden „Amíg Tito élt, volt államunk, pénzünk, hétvégi nyaralónk, a világ összes országába beutazást biztosító útlevelünk" 3 Spanyolos évad a szabadtérin „A mi esetünkben 31 milliót kell produkálni" 6 Podmaniczky Szilárd tárcája 16 Sajtóháború A Sajtószabadság Klub (melynek vagyona nulla forint) hét végi összejövetelén nem volt csiirdöngölő, ómagyar Máriasiralom, gyöngyös bokréta, és a Hajrá, Fradika! sem hangzott el. Elsősorban a közszolgálati feladatot ellátni hivatott rádió és tévé került terítékre. Az ott dolgozók - számbelileg kisebbségben, erkölcsileg azonban fölényben érezvén magukat számtalan adalékkal szolgáltak szélmalomharcukról. Szegedi „sajtóháború": Domonkos László, a Reggeli Délvilág képviseletéhen a vidéki sajtóprivatizációval kapcsolatos „anomáliákat" említette. Kérte, hogy a Sajtószabadság Klub kezdeményezze a privatizációs folyamat kivizsgálását. (Legutóbb a Délmagyarország és a Csongrád megyei HírlapDélvilág december 21-i számában foglalkoztunk e kérdéssel, a Délvilág név a tulajdonosé - a miénk! című írásában: „Ami a vitás kérdéseket illeti, ezekről úgy véljük, hogy a döntés joga a pártatlan és függetlenség bíróságé. ") A lila újság munkatársa szerint kollégáival egyetemben nem tudott arról, hogy a privatizáció során, a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat tulajdonrészeként, a lap is tulajdonost vált. (A Délmagyarország és a Csongrád megyei Hírlap-Délvilág november 16-i számában beszámoltunk Higgadtan a háborúságról címen Christian Theodose és Dlusztus Imre, a Délmagyarország Kft. első ügyvezetői sajtótájékoztatójáról. Ezen Dlusztus Imre felhívta a jelen levő kollégák figyelmét: „Az MSZP által kiírt privatizációs pályázaton mely a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalatra vonatkozott, a Délvilág Rt. is részt vett. Képviselői jelen voltak a tárgyalás színhelyén 1990. szeptember 13-án, ám magán a tárgyaláson már nem vehettek részt, mert pályázatuk nem felelt meg a kiírásnak. Miért nem vették meg akkor a lapo(ka)t? Ha most a Délvilágot magukénak vallják, talán ajándékba kapták? (Minthogy fizetni nem fizettek érte)." A Sajtószabadság Klub tagsága értetlenül és szenvtelenül fogadta Domonkos László bejelentéseit. PATAKI SÁNDOR