Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-20 / 16. szám

HÉTFŐ. 1992. JAN. 20., 82. ÉVF. 16. SZÁM Korlátozzák a gépkocsiimportot Az idén korlátozza a gépkocsiimportot a külgazdasági minisztérium, az első félévben a külkereskedelmi forgalomban 60 ezer személyautó behozatalára ad ki engedélyt - mondta az MTI érdeklődésére Csendes János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcso­latok Minisztériuma engedélyezési főosztályának vezetője. A személyautók behozatalára az elmúlt évben még nem volt kvóta, s összesen 300 ezer gépkocsi importjára adtak ki engedélyt, ebből azonban csak mintegy 200 ezret hoztak be a külkereskedők. Magánforgalomban valamivel több. mint 10 ezer autó érkezett az országba. Az idei korlátozás felállítása összefüggésben áll azzal, hogy megkezdi működését a Suzuki és az Opel autógyár, tehát szükség van a hazai piac bizonyos fokú védelmére. Magánforgalomban ugyanakkor korlátlan mennyiségben lehet személyautót behozni. Mint ismert. 1992-től a feltételek jelen­tősen javultak, mert a számla összege alapján vetik ki a vámot, ráadásul a magánszemélyeknek nem kell megfizetniük a 3 százalékos statisztikai és engedélyezési illetéket. Petrasovits Annát kizárták Magyarországi Szociálde­mokrata Párt országos választ­mánya szombati ülésén Petra­sovits Anna pártelnököt minden tisztségétől megfosztotta és ki­zárta a pártból. A választmány döntését, valamint a zárt ülésen született egyéb határozatokat sajtótájékoztatón ismertették az újságírókkal. Az MSZDP választmányának kizáró határozatát - ahogyan azt Bordács Gábor pártügyész elmondta - úgynevezett rend­kívüli fegyelmi bizottság tárta írásban az elnökség elé. A dokumentum a pártelnök kizá­rását indokló okok között egye­bek között Petrasovits Anna pártot megosztó, a Szocialista Internacionáléval az együtt­működést elutasító, a párt anyagi eszközeit gondatlanul kezelő magatartását említi. Az elkövetett súlyos hibák és a sorozatos mulasztások késztet­ték a választmányt arra - hang­súlyozta Borbély Endre alelnök -, hogy „fegyelmi büntetéssel, kizárással" sújtsa Petrasovits Annát. A határozat - amint azt a sajtó képviselőinek bemuta­tott, közjegyző aláírásával hite­lesített dokumentum alátá­masztja - az MSZDP hivatalos választmányának kétharmados jelenléte mellett voltaképpen csak megerősítette azt a tavaly óta fennálló helyzetet, miszerint Petrasovits Anna nem tagja az MSZDP-nek. Az alapszabály értelmében ugyanis az a párttag, aki nem fizet tagdíjat, auto­matikusan elveszti párttagságát. Márpedig az elnöknő - mutatta fel bizonyítékként Petrasovits Anna nyilvántartási lapját Bordács Gábor - 1991. májusa óta egyszer sem fizetett. A PÁRIZSI LE MONDE hét végi cikke szerint a vaj­dasági magyarok rendszeres diszkrimináció áldozatai. A tekintélyes francia lap Ágoston Andrást, a VMI)K elnökét idézve foglalkozik a vajdasági magyar kisebbség helyzetével. Ugyancsak e témáról ír a Le Quotidien de Paris című újság. Mindkét lap aláhúzza: a Vajdaságban élő magyarok nem kívánnak határmódosítást, de ragaszkodnak korábban meg­kapott jogaikhoz. Ezzel szemben a szerb parlament sorra olyan intézkedéseket hozott, amelyek alapvetően korlátozzák a nemzetiségi jogok érvényesülését. LENIN BEBALZSAMOZOTT HOLTTESTÉT 1993­töl kezdve két éven át kiállítják a világ különböző pont­jain - legalábbis a berlini Kurier Am Sonntag című lap jelen­tése szerint ezzel a gondolattal foglalkoznak Moszkvában. A bulvárlapok közé sorolt újság úgy tudja, hogy ilyen terv fek­szik Borisz Jelcin íróasztalán. A Lenin-vándorkiállítás első állomása New York lenne, majd Boston, Washington, Los Angeles és Chicago következne. Az egyik javaslat szerint „a bevételt azoknak az időseknek és elesetteknek kell odaadni, akik a lenini eszmékbe vetett hitükkel elfecsérelték az életüket és ma semmijük sincs." KÖZEL EZER KOMMUNISTA tüntetett vasárnap Moszkvában a Lenin-mauzóleumnál, így emlékezve meg az 1917-es forradalom vezetője halálának 68. évfor­dulójáról. A megmozdulás résztvevői bírálták Borisz Jelcin elnököt, és egyben arra szólították fel, hogy állítsa helyre a kommunista rendszert és az egységes Szovjetuniót. Szent­pétervári jelentések szerint az egykori Leningrádban három­ezren gyűltek össze, és hasonlóképpen adóztak Lenin emlé­kének. UKRAJNA AZ ÓRÁIGAZÍTÁSBAN SEM hajlandó követni Oroszországot, s ez csakúgy, mint a politikai kérdésekben, nagy felfordulást okoz a két köztársaság között. Oroszországban ugyanis vasárnapra virradóra egy órával előbbre igazították a mutatókat, Kijev viszont sérelmezi, hogy Moszkva az Ukrajnával való előzetes konzultáció nélkül vezette be az új időszámítást. CSENDES A ZÖLDHATÁR a baranyai háromszögben. A határőrség helyettes szóvivője elmondta, hogy harci zajok nem hallatszanak, s egy nap alatt összesen 145 személy tért vissza hazájába Magyarországról a horvátországi és szlovéniai átkelőkön. A Vajdaság a vajdaságiaké Hazatérhetnek a jugoszláv" menekültek? Egy szerb ellenzéki vezér Szegeden FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Csanak szerint nem szabad meg­engedni, hogy a menekültek há­zaiba másokat telepítsenek, de ezt főként a há­zak tulajdonosai akadályozhatják meg. A vissza­térés mellett ér­velve azt mond­ta, a vajdaságiak csak magukra számíthatnak, mert a Vajdaság olyan lesz amilyenre a vajdaságiak formálják! A szerb ellenzék markáns vezéregyénisége, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke, Nenad Csanak szombaton délután a szegedi JATE-klubban találkozott a jugoszláv menekültekkel. Miután röviden ismertette a Vajdaságban és Jugo­szláviában az utóbbi időben történteket, rátért a lényegre: azért jött, hogy megszervezze a menekültek visszatérését. Véleménye szerint a Magyarországra menekülteknek egy jól előkészített akció keretében egyszerre, és nem személyenként, családonként kellene megkísérelniük a visszatelepülést. Biztonságukat a külföldi sajtó, harminc vajdasági jogász, az ENSZ és az Európai Közösség, valamint az Amnesty International szavatolná elsősorban. - Miért éppen Deszkre és Szegedre látogatott? - Deszkre azért, mert a szerb kormány „óriási erőfeszítései kö­zepette" megfe­ledkezik a szer­bekről és csupán hatalmának meg­őrzésével foglal­kozik. Különös­képpen vonatko­zik ez a szerb ha­táron kívüli ki­sebbségre. így a kapcsolattartás feladata „az áru­ló" politikai szer­vezetekre (mint amilyen a mienk) marad. folytatás a 3.oldalon Munkaerő-piaci évzáró Az esélyek tovább romlottak A tartós muri- ww kanélküliség ve- Az elmúlt évben a megye munkaerőhelyzetét - az országos szélye egyre na- tendenciákhoz hasonlóan - kedvezőtlen változások gyobb réteget fe- jellemezték. Többszörösére nőtt a munkanélküliek száma, nyeget. ugyanis a a csökkenő keresletet rendre meghaladta a növekvő munkanélküliek munkaerő-kínálat. A bejelentett betöltetlen álláshelyek közel hatvan szá- száma már az év elején is csak ezer körül volt, s ez év zaléka már több végére tovább mérséklődött. Csökkent a szellemi mint fél éve nem foglalkozásúak és a szakmunkások, emelkedett a betanított és segédmunkások iránti kereslet. Nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, 1991 decemberében már közel tizenhétezer munkanélkülit tartottak nvilván. talált állást, és elhelyezkedé­sükre egyre keve­sebb a remény. A megyei munka­erőhelyzet romlását jelzi, hogy száz munkanélkülire már csak hat álláshely jutott 1991 decem­berben, míg januárban ez a szám még 24 volt. Az év fo­lyamán a szakmunkások elhelyezkedési esélye romlott leginkább. A munkanélküliségi ráta 7,3 százalékos mértékű ­hasonló az országos átlaghoz ­de ez év elején még csak két százalékos volt. A munkanélkü­li-segélyen, -járadékon lévők száma ez év végére meg­közelítette a tizenöt és fél ezret, ami több mint négyszeres növe­kedést jelent. A munkanélküliek ellátására tavaly kilencszázhúszmillió forintot költöttek a szociális alapból. A központi foglal­koztatási alapból nyolcvan­millió forintot az újrakezdési kölcsön kamataira, 5,4 milliót a központi foglalkoztatási és képzési programok keretében átképzésre fordítottak. A decentralizált foglalkozatási alapból 1 16 milió forint fel­használásával mintegy 5 ezer rászorulót támogattak. Az aktív foglalkoztatáspoliti­kai eszközök közül legnagyobb az érdeklődés a részmunkaidős és a közhasznú foglalkoztatás, az átképzés, illetve az új mun­kahelyek létesítésének támoga­tása iránt mutatkozott. A részmunkaidős foglalkoz­tatás keretében több mint 3200 embert támogattak. A huszon­egy gazdálkodónál a munkaidő­csökkentés átlagos mértéke 44 százalék az időtartam átlagosan négy hónap volt. Ez az eszköz a munkáltatók átmeneti foglal­koztatási problémáinak gyors és rugalmas kezelését bizto­sította. A mezőgazdaság kivé­telével szinte valamennyi ága­zatban, de főként az iparban és a kereskedelemben vették igénybe ezt a támogatást. A közhasznú foglalkoztatás szerepe jelentősen emelkedett, az önkormányzatok kommu­nális feladatainak ellátásához hetven százalékos költség­térítést biztosítottak. Átlagosan kétszázhúsz munkanélküli fog­lalkoztatását támogatták, emel­lett két alapítvány nyolc embert alkalmazott közhasznú mun­kásként. Az irt foglalkoztatott munkanélküliek a legnehe­zebben kezelhető réteghez tartoznak. Az átképzéseknek jelentős a szerepe a munkanélküliség kezelésében, az elhelyezkedési esélyek javításában. Az elmúlt évben harminc átképző tanfo­lyamot szerveztek a megyében, több mint 750 munkanélküli részvételével. Emellett a mun­kaviszonyban állók képzésében. átképzésében őszesen 285-en vettek részt. A tanfolyamokról lemorzsolódók 5-7 százalék között alakult, csak az ala­csony iskolá­zottságú 14-18 éves fiatalok körében volt en­nél lényegesen magasabb, 25-30 százalék ez az arány­szám. A végzettek közel hat­tizedének sikerült elhelyezked­nie. Munkahelyteremtés támoga­tására kedvezményes kamato­zású, hároméves futamidejű kölcsön formájában közel 47 millió forint jutott. A támo­gatott harmincegy munka­helyteremtő program 1991. szeptemberétől 1992. közepéig folyamatos létszámfelvétellel közel ötszáz ember számára teremt munkahelyet. E létszám mintegy 45 százaléka munka­nélküli. Megyénkben a támo­gatás egyik kiemelt szempontja, hogy a vállalkozások pénzügyi stabilitása, piacképessége leg­alább hároméves tartós foglal­koztatást biztosítson. Az egy munkahely létrehozásához igé­nyelt átlagosan százezer forint támogatás mértéke elsősorban az önerős rész magas arányának következménye. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a munkahelyek döntő többsége betanított vagy nem magasan kvalifikált szakmunkát kínál. A tevékenységek köre széles jellege azonban inkább a megye korábbi gazdaság szerkezetének fele! meg. KOVÁCS ANDRÁS TARTALOM Az ú jnáciiigy után „Ma a bírák inkább ejtik a vádat, semmint hogy kiszabják az életfogytiglani büntetést" 2 Nenad Csanak Szegeden „Amíg Tito élt, volt államunk, pénzünk, hétvégi nyaralónk, a világ összes országába beutazást biztosító útlevelünk" 3 Spanyolos évad a szabadtérin „A mi esetünkben 31 milliót kell produkálni" 6 Podmaniczky Szilárd tárcája 16 Sajtóháború A Sajtószabadság Klub (melynek vagyona nulla forint) hét végi összejövetelén nem volt csiirdöngölő, ómagyar Mária­siralom, gyöngyös bokréta, és a Hajrá, Fradika! sem hangzott el. Elsősorban a közszolgálati feladatot ellátni hivatott rádió és tévé került terítékre. Az ott dolgozók - számbelileg kisebb­ségben, erkölcsileg azonban fölényben érezvén magukat ­számtalan adalékkal szolgáltak szélmalomharcukról. Szegedi „sajtóháború": Do­monkos László, a Reggeli Dél­világ képviseletéhen a vidéki sajtóprivatizációval kapcso­latos „anomáliákat" említette. Kérte, hogy a Sajtószabadság Klub kezdeményezze a priva­tizációs folyamat kivizsgálását. (Legutóbb a Délmagyarország és a Csongrád megyei Hírlap­Délvilág december 21-i számá­ban foglalkoztunk e kérdéssel, a Délvilág név a tulajdonosé - a miénk! című írásában: „Ami a vitás kérdéseket illeti, ezekről úgy véljük, hogy a döntés joga a pártatlan és függetlenség bíróságé. ") A lila újság munka­társa szerint kollégáival egye­temben nem tudott arról, hogy a privatizáció során, a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat tulaj­donrészeként, a lap is tulaj­donost vált. (A Délmagyar­ország és a Csongrád megyei Hírlap-Délvilág november 16-i számában beszámoltunk Hig­gadtan a háborúságról címen Christian Theodose és Dlusztus Imre, a Délmagyarország Kft. első ügyvezetői sajtótájé­koztatójáról. Ezen Dlusztus Imre felhívta a jelen levő kollé­gák figyelmét: „Az MSZP által kiírt privatizációs pályázaton mely a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalatra vonatko­zott, a Délvilág Rt. is részt vett. Képviselői jelen voltak a tár­gyalás színhelyén 1990. szep­tember 13-án, ám magán a tár­gyaláson már nem vehettek részt, mert pályázatuk nem felelt meg a kiírásnak. Miért nem vették meg akkor a la­po(ka)t? Ha most a Délvilágot magukénak vallják, talán aján­dékba kapták? (Minthogy fizet­ni nem fizettek érte)." A Sajtószabadság Klub tag­sága értetlenül és szenvtelenül fogadta Domonkos László beje­lentéseit. PATAKI SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents