Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-03 / 2. szám

SÁG, BARÁTOM!, 10. Rajzolta: Varga Zoltán gATMANUS HÉ S MIUTÁN HŐSÜNK ÉS A FÉNYKÉPÉSZ ­ZSENI ELTÁVOZOTT. MONDHATOM , ŐR/föl VAGYOK! KÉT LEGYET ÜTÖK. EGY CSAPÁSRA l MIVEL AZ ÖRÖKÉT LEFIZETEM/ ÍGY DRÁGA TESTIÉREIM , GIMSEPPE ÉS LLÍIGI VÉGRE KISZABADULNAK A BÖRTÖNBŐL/ MIALATT A UÍROS ŐRANGYALA EGY JELENTEKTELEN PATKÁNY UTÁN KAJTAT. RÁADÁSUL LESZ EGY SZUPER ANYAG AZ ÜL/SÁG SZAMARA / EOLLŐ KÉPEA/EL ILUISZTTALVA.MAR LÁTQMIS MAGAM ELŐTT A CÍMET: BA77HANMS BAKLÖVÉSE. TALÁN ÉRTHETŐ A FORDULAT HA ELÁRULOM / HOGY CESARE AUGUSTU6 VÉRBEÜ MAFFIÖZÖ/ 5 ANNAK IDEJÉN CSAK EGY ECUADOR/ BANÁNHÉJ RJSZTtflTA MEG CATTANI FELÜGYELŐT ATTÓL / HOGY LETARTÓZTATHASS! OTTHON 1992. JANUAR 3. CSALÁD, ÉLETMÓD, SZÓRAKOZÁS, TÉVÉMŰSOR Fénykeresőfák Ujjé, a ligetben nagyszerű...? „A liget jelenlegi állapota igen leromlott. A teendők a 24. órához értek..." - ezt nem kevesebb, mint nyolc esztendővel ezelőtt írták abban a rekonstrukciós tervben, amely az új­szegedi park megmentése érdekében készült. A liget állapota azóta sem javult. Sőt... Kovács János kertészmérnök. Ádám Péter erdőmérnök és Fekete Zoltán kertépítő mérnök ezúttal az újszegedi ligetben kalauzolt végig. Nem mintha eltévedtem volna nélkülük, ám amit hallottam, mégis új színekben láttatta a jól ismert parkot. És ezek a színek igen borúsak... Nem tudjuk, mit szólna Reitzenstein Vilmos ezredes, a másfél száz éve Szegeden állo­másozó olasz vadászzászlóaljból, ha ünnepi uniformisában most sétálna végig az allén. Neki köszönhetjük ugyanis, hogy népkertet varázsolt a gödrös vadonból, amely a liget helyén volt. A szegedi vezetőknek később is szívügye maradt az árvíz után Er­zsébetvárosnak keresztelt terület fej­lesztése, s a ligetet is bővítették a zöldbe szívesen kisétáló közönség megnövekedett igényei szerint. A századfordulón sokat .cikkeztek a Szeged és Vidékében, a Termé­szettudományi Közlönyben, s az 1910-tól megjelenő Délmagyarország­ban, figyelemmel kísérve a liget ki­épülését. Szomorúan állapíthajuk meg, hogy ez a gondoskodó figyelem már a múlté, a Népliget növényei egyre siralmasabb állapotba kerülnek. A három szak­ember véleménye szerint még tíz­tizenöt év, és a liget platánsora összeroskad... Megöregedtek, ápolásukra, cseréjük­re nem fordítottak kellő gondot. Szó sincs arról, hogy mindez a területért fglelős városgondnokság bűne volna. Ok annyi pénzből kénytelenek gaz­dálkodni, amennyit a városi költ­ségvetés juttat nekik. Az újszegedi liget 12-13 hektáros területére 300 ezer forintot költhettek évenként. Csak összehasonlításképpen: Bécs 300 hektáros schönbrunni parkjára 90 millió schilling jut, s még ezt is ke­veslik. Persze tudjuk, hogy Szeged nem Bécs, de a nagyságrendi különbség talán a szemlélet változását is tükrözi. A sétány közepén nyíló nagy teret a harminc éve köré ültetett fák a liget legrendezettebb részévé teszik, sajnálatosan ritka példájaként a merész és szakszerű beavatkozásnak. S azonnal ott az ellenpont: a Nép­ligetet átlósan keresztülszelő gázvezeték pusztító nyoma a felszínen látható. A gáz kiölte a talajból az oxigént, a növények gyöke­rei nem tudnak lélegezni, kiszáradásuk megindult, a haldokló sáv jól meg­figyelhető. A Vidám Parkban néhány éve az egyik házikóra dőlt egy kiszáradt fa. Szerencsétlenség nem történt, de az esetnek intő jelként kellett volna szolgálnia. A kidőlt fa törzse azóta is ott hever a kerítés mellett... Vajon hány fa fenyeget még ezzel a veszéllyel? A liget Temesvári körút felőli ol­dalának aljnövényzete dzsungelbozóttá vadult. Elmaradtak az évenként szük­séges ágnyesések, a fákról lehullott magokból kifejlődött hajtások nagy összevisszaságban ütötték fel a fejüket, a túl sűrűn nőtt fák girbegurbán, szánalmasan sóvárogva törnek a fény felé. Hasonló vergődéssel találkozunk, ha a fősétány túloldálán vágunk neki a rengetegnek. Az itteni erdei látványnak a „parkhoz" már semmi köze sincs... A garzonházhoz közeli területen megindult ugyan a ritkítás ­következményeként följelentették a városgondnokságot, s közel egy évig tartott, amíg tisztázták magukat: nem történt szabálytalanság, engedéllyel vágták a fákat. Pedig a liget növényállománya igen értékes, mindezt pusztulni hagyni nem kis vétek. De amíg a zöldterületek fenntartását a takarítás szintjére alacsonyítják, és a növények gon­dozását következetesen utolsó helyre szorítják a pénzosztásnál, nem szabad csodálkoznunk, ha lassanként minden zöld élet elpusztul körülöttünk. Nyilas Péter Fotó: Somogyi Károlvné Még nem haltak meg, csak téli álomba szenderültek... Karnyújtásnyira a természet Noha a környezetvédelem elméleti és gyakorlati tudnivalói még nem szerves részei az iskolában oktatandó ismereteknek, lelkes pedagógusok, ökológusok, a természetvédelem meg­szállotjaj a diákok szabadidejét igye­keznek hasznossá és kellemesebbé ten­ni a zöldtáborok megszervezésével. Jakabszállás mellett, a hajdani tanyai iskola ad otthont az Ifjúsági Környezetvédelmi Szövetség táborai­nak. Tavaly nyáron 1500 fiatal került itt karnyújtásnyi közelségbe a termé­szettel, s közben - a magyarázó szavak mellett - kémiai, biológiai kísérletekre is kaptak lehetőséget. A szövetség szegedi elnöke, Vass Imre elmondta: noha műszerezettségük, fölszereltségük anyagi okokból korántsem kielégítő, mégis tervezik máris a jövő nyári programokat. Életmódtáborukban a helyes életvitellel, a reformkonyha remekeivel ismerkedhetnek meg a gyerekek. Aki jelentkezik majd a természet­védelmi építőtáborba, az saját kétkezi munkájával is védheti a Kiskunsági Nemzeti Park értékeit. Nem mellőzik azonban a szellemi felkészítést sem: a környezetvédelmi diákköri konferencia résztvevői itt is gyarapíthatják tudásukat. Középiskolások részére több fordulós vetélkedősorozatot szer­veznek, havonta megjelentetik az IKSZ Hírlevelet, és tervezik, hogy Zöld leltár címmel környezet- és termé­szetvédelmi almanachot szerkesztenek, segítve az intézmények, egyesületek, vállalatok, mozgalmak és alapítványok közötti eligazodást. Ugyancsak széles skáláját kínálja a programoknak a Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület. Az ő jóvol­tukból ismerkedhetnek meg a termé­szetbúvárok - nem csak fényképekről, filmekről - a környék madárvilágával, hanem élőben is láthatják a gólyát, a kócsagot meg a baglyot. A mada­rászok tavaly nyolc tábort szerveztek, s különösen a természetvédelmi terü­letek kínálta élmények iránt volt nagy az érdeklődés. Olykor 25o-3oo-an is jelentkeztek. Ez is bizonyítja: az ember, legyen fiatal vagy idősebb, nem idegenedett még el élővilágbeli társaitól. Ez adja meg a reményt, hogy mégis csak van esélye a természetnek a túlélésre. Ch. Á. Akár a szeizmográf A szívinfarktus megelőzésére kutatók olyan mérőműszert állítottak elő, amely a földrengés-előrejelző működési elvén alapszik. A szeizmográf a föld mélyrétegeinek vibrációit érzékeli, a szeizmokardiográf ugyanezen az elven a szív működésének ellenőrzésére alkalmas.

Next

/
Thumbnails
Contents