Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-03 / 2. szám

Vele vagy nélküle? Együttlét A szülést követő azonnali testi kontaktus életre szóló hatását bizonyították azok az orvoskutatók, akik részt vettek a közelmúltban Stockholmban megrendezett nemzetközi konferencián. Magyarországról dr. Pintér Sándor professzort, a SZOTE gyermekklinikájának igazgatóját hívták meg, aki a kongresszuson hallottakat osztja meg olvasóinkkal. - A kutatók műszeres vizsgálatokkal igazolták, hogy már az anyaméhben, a biológiai kapcsolaton kívül lelki kapcsolat is van a magzat és az édesanya között. A magzat megismeri az anyja hangját, társalogni képes vele, egy sajátságos kontaktusban élnek, amit a születés pillanata drasztikusan megszakít. E hirtelen-váratlan elválasztás okozta traumán úgy lehet enyhíteni, hogy a szülés után azonnal az édesanya testére fektetik a csecsemőt, és azután sem választják el tőle, hanem közös szobában helyezik el vele. E közvetlen születés utáni, testközeli együttlét elmulasztása később már soha nem pótolható. - Milyen bizonyítékok szolgálnak ennek igazolásra? - Az újszülött kis majmokat, ha a születés után külön ketrecbe zárják, magukba roskadnak, és később is anitszociálisan viselkednek. Ugyanez tapasztalható az embernél is, hiszen azok a gyerekek, akik már a szülészeten anyaközelség nélkül maradnak, egy életen át viselik ennek hiányát, s ezt a magatartást, majdan szülőként megismétlik. Az anyától való elzártság egyébként minél hosszabb ideig tart, annál mélyebb nyomokat hagy a gyermekben. - Vannak-e kézzel fogható bizonyítékok arra, hogy az elsői napok testközelsége kedvezőién hat a gyerekre? - Az első perceket az anya testének közvetlen közelében eltöltő gyermekek jobban, gyorsabban fejlődnek, kevesebbet betegek, többet szopnak, és már e kicsiny korban észrevehető, hogy lelkileg érzékenyebbek. Ezért vált mára gyakorlattá igen sok nyugat-európai országban, hogy az újszülöttet azonnal az anya mellkasára fektetik, és attól kezdve együtt lehetnek. így van Svédországban, az Egyesült Államokban és Ausztráliában. - Nálunk erre a szülészetek sok ágyas szobáiban aligha van lehetőség. - Magyarországon is előbb-utóbb mindenütt meg kell teremteni a Évente 20 ezerrel kevesebben vagyunk Szomorú rekordot tartunk mi, magyarok: a fejlett országok között nálunk a legmagasabb a halandóság. Népesedési helyzetünket tovább rontja az a tény, hogy évről évre kevesebb gyerek születik. - Magyarországon 1981 óta nagyobb a halálozások száma, mint a születéseké - mondja a téma avatott ismerője, Andorka Rudolf egyetemi tanár, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem szociológiai tanszékének vezetője. - Ennek következtében 1983 óta évente 20 ezerrel csökken az ország népessége. Figyelmeztető adat: az elmúlt hónapokban az eddiginél is kevesebb gyerek jött világra, s ha ez így megy tovább, az idén saját negatív születési rekordunkat is megdöntjük! feltételeket az együttléthez, mert az elkülönítés óriási, később helyre nem hozható károkat okoz az anya-gyermek kapcsolatban. A SZOTE szülészeti klinikáján. Kovács professzor úr is támogatja ezt az irányzatot, s vannak olyan szobák, ahol az anya együtt lehet gyermekével. A sok ágyas kórtermekben akad, akit zavar a másik anya gyermekének sírása, de ezt a kis kényelmetlenséget valamennyi szülő nőnek a saját gyermeke érdekében el kell viselnie. - Mi a gyakorlat Nyugat-Európában, ha példának okáért koraszülés okozta veszélyek miatt kell elszakítani anyjától a csecsemőt? - Az éaesanya ebben az esetben is éjjel-nappal gyermeke mellett lehet, odaülhet az inkubátor mellé, hogy legalább simogathassa gyermekét. Még a géppel lélegeztetett koraszülöttet is az anyja mellkasára fektetik a bőrkontaktus érdekében. -... és a fertőzésveszély? - Bizonyítottan kevesebb a fertőzés azokban az országokban, ahol a szülészeten a gyerekkel együtt lehet az édesanyja, mint ott, ahol elkülönítik őket egymástól. - A kongresszuson hallottakat, a gyerekklinka köztudottan áldatlan körülményei között, anyaszállás hiányában meg tudja valósítani? - Ma még nem úgy, ahogyan szeretném, de abban a pillanatban - és reméljük, ez nem évtizedek múlva lesz -, amikor megfelelő alapterületet nyerünk. mind a koraszülött intenzívosztály, mind az anyaszállás számára, akkor az édesanyák a mi klinikánkon is együtt lehetnek újszülöttjükkel, és szoptathatják, simogathatják gyermeküket. Kalocsai Katalin - Mikor kezdődött ez a folyamat ? - A születései száma először 1958-ban esett az egyszerű reprodukcióhoz szükséges szint alá. Azóta csak négy kivételes évben - 1974 és '77 között - volt az évi termékenység és a halálozások száma között egyensúly. - Ez magyar sajátosság lenne? Milyen tendenciák figyelhetők meg az oly sokat emlegetett fejlett Európában? - Az, hogy a szükségesnél kevesebb gyerek születik, nem csak nálunk gond. Szinte valamennyi európai ország hasonló helyzetben van. Talán csak Írország és Lengyelország termékenységi szintje jobb az átlagosnál. A probléma tehát azonos, de az egyes országokban más-más okokra vezethető vissza. A magyar családok többségében két gyermek születik. Ez azonban nem elég, mivel vannak nők, akik életük végéig gyermektelenek maradnak. S akkor még nem beszéltünk a csecsemő- és gyermekhalandóságról. Más szóval: több három- és többgyermekes családra lenne szükség ahhoz, hogy ezek a hiányok kiegyenlítődjenek, és a népesség fogyása megálljon. A házasodás és a válás alakulása is befolyásolja népesedési helyzetet. Nyugat-Európában azt látjuk, nagyon megcsappant a házasodási kedv, ugyanakkor jelentősen megnőtt a válások száma. Egyes országokban újabban mind több gyerek születik házasságon kívül. Itthon, ha eltérő mértékben is, de hasonló jelek látszanak. A fiatalok házasságkötései csökkentek, míg a válások száma igen magas, Európában nálunk a legmagasabb. Magyar sajátosság, hogy az elváltak közül egyre kevesebben állnak újból az anyakönyvvezető elé. A házasságon kívüli születések aránya itthon jóval kisebb, mint Európában, de emelkedett, és 1988-ban elérte a 12 százalékot. - Mi az oka az Európa-szerte tapasztalt alacsony gyerekszámnak? - A demográfiai szakirodalomban háromféle elméleti magyarázat olvasható. Az első és legegyszerűbb a gyerekszám csökkenését annak tulajdonítja. hogy legalizálták a művi abortuszt, és elterjedtek a modern fogamzásgátló szerek. A második azt mondja, az emberek egész gondolkodásmódja megváltozott. Más értékek lettek fontosabbak, mint a gyerek, s megszerzésüket nehezíti, ha több utódról kell közben gondoskodni. A harmadik vélekedés szerint az anyagi tényezők a felelősek a kialakult helyzetért. Megegyezés ma még nincs, a szakemberek véleménye megoszlik. Ha engem kérdez, szerintem az abortusz legalizálása, illetve a modern fogamzásgátló szerek hozzáférhetősége nem ok, hanem eszköz. Eszköz, amelynek segítségével a családok a korábbinál kevesebb gyereket vállalnak. Meggyőződésem, s a külföldi tapasztalatok is ezt támasztják alá, hogy anyagi szempontok igenis befolyásolják a gyermekvállalási kedvet. Gverkó Katalin Szoptatást támogató mozgalom A szoptató nők támogatását határozta el 1956 októberében hét amerikai asszony. A mozgalom forradalmat hozott az USA-ban és a világ nagy részén. 44 országban a szoptató nőket támogatókat négyezernél több csoportja működik. A La Leche League International (LLLI) nemzetközi mozgalma eljutott hazánkba is. A szakemberek szerint hasznos volna olyan tanácsadás, ahová a szoptatási gondokkal küszködő asszonyok fordulnának. DÉR ENDRE Szégyen vagy szerelem (10.) Az út sarát törött tégladarabok mérsékelték, s az öregember még sötétben is tudta, hogyan kell. melyik lábbal egyensúlyoznia, hogy a sarat kikerülhessék. Az ér melletti, tenyérnyi kis fenyves enyhe susogásba kezdett. Az öregember hátranézett s megállt. Az ér felé figyelt. Aztán Gáborhoz fordult: - Voltál te már, fiam. teljesen elhagyatott? Gábornak hirtelen nyolcéves kora jutott eszébe. Akkor egy teherautóra kéredzkedett s „világkörüli útra" indult. A világkörüli út mindössze egy hétig tartott, a sofőr mindennap megkérdezte tőle: „Nem fog téged senki keresni? Nehogy nekem miattad bajom essék!" 0 sértetten tiltakozott. Amikor egy hét múltával megérkezett, még anyja se kérdezte meg tőle: merre járt. Akkoriban fel se tűnt neki ez. Miért cppen most jut eszébe?! - Az én házam neked is otthont nyújtott, ezt ne felejtsd el soha. Az én házam mindenki előtt nyitva áll. A hajléktalant befogadom, az éhezőnek enni adok, a szomjazónak inni adok. Ahogy Jézus meghagyta volt nékünk... - ájtatoskodott. Azzal újra megindult a kaptatónak. Távolabb, alig három-négy kilométernyire már a város zajgott. Ha az ember jobban figyel a hangokra, idehallik a város lüktető üzenete. Ide. a „csodapalotába". Ez a csodapalota hívta Gábort mindenünnen vissza, itt meg tudott békülni, in ért nagykorúvá, itt érezhette magát felnőttnek. Mintha az egész világegyetemből ez a puszta kastélyhoz tartozás éltetné... Mint aki állandóan meg akar győződni, megvan-e még. Gyerekkorban őrizhet az ember így egy törékeny, színes üveggolyót... Holott - amint lassan kiderül - csak áltatta magamagát: vacak üveggolyó volt csakugyan, ami olykor gyémántnak látszott... - Fiam, van nálad ötszáz forint? - Azt hiszem... (Nem kellene neki adnom, Pötyinek még nem. adtam meg a vonat árát, a kollégium és a menzadíj két hétre kifizetetlen, s legjobb lenne azonnal visszamenni, akkor pedig az ünnepi ebédek is pénzbe kerülnék, ha csak nem- szánnak meg valamivel a menza konyháján. Mindössze ötszáz forintom van, nem beszélve arról, hogy eddig még semmi! nem vettem Pötyinek és Cikának, legalább egy-egy szál szegfűt...) - Nem hiszem - mondta, igyekezett határozottnak látszani, de a hangján érezni lehetett, az Öreg kiérezte belőle a hamis csengést., - A mellényzsebedben még nem nézted meg. Én is mindig szerettem a mellényt, látom, jutott belőle neked is. biztosan anyád kitalálása volt. Na, vedd elő bátran, nem kell nekem, ha nem akarsz adni... Látod, mégiscsak van ötszázasod, felváltatlan, és még aprópénzed is marad, hisz holnap megadom neked, esetleg hétfőn, aztán ne légy szemérmes, arra valók a nők! Mohón elmarkolta a kerek ötszázast, és boldog hunyorgatások közepette gázolt bele a sárba. Gábor nem bánta a pénzt, tudta: utoljára zsebelte ki az Öreg. De a szíve üres lett, ó maga erőtlen-gyenge, öregebb az apjánál. - Apa! - szólt utána. - Mi van? - Ugye, csak tréfáltál azzal a levéllel? - Azzal, fiam... Nézd csak, kérlek. Én becsülettel fölneveltelek, szakmát adtam a kezedbe... És. úgy gondolom, jogod van megtudni az igazságot. Mostanában nagyon fonnyadt az arcod. Anyádnak volt ilyen könnyen fakuló arca. Pillanatok alatt éveket tudott öregedni. - Miért nem adsz anyának egy kis szeretetet is? - Nem értettél meg. Gábor? Az én feleségem a te anyádnak a nővére csupán. A te anyád meghalt szülés közben. - Ismerted? - Jó nő volt. Mint nő, átlagon felüli volt. nekem elhiheted. A feleségem hozzá képest jégcsap. Mikor mondom neki. egy hétig bezárkózik előlem. - És az apám! Az apámról mit tudsz? - A levélben mindent megírtam. Szabó Vencel betonozó kubikos volt az apád. Nem ismert el. Szülőanyád hiába erősködött, az apád mindent tagadott. Akkor vágta föl anyád az ereit... „Ó, ajtónállók éje! Kinyitlak végre ma. zár" (Óegyiptomi verstöredék) Félerkölcsű, durva fickó lehetett... A razzia épp fölszedte „azokat" a lányokat, anyád is köztük volt. A tiszt úr, aki kihallgatta őket, apád öccse volt. Anyád, az oktalan, persze, mások előtt, a többi lány előtt kérlelte apád testvérét, hogy terhes, engedje szabadon, hiszen az ő bátyja gyerekét hordja... de hát... - legyintett az öreg ezek mind egyformák. Azt hallom a kis nődtől, hogy szívroham végzett vele. - Kivel? - Az apáddal! - Honnan tudja azt Pötyi? - Ugyan, fiam. ne add nekem a naivat. Szabó Hajnalka a testvéred! tagolta lassan a szótagokat ismét azon a megemelt, vékony hangján, amely az izgatottságot szokta nála jelenteni. Apja neve: Szabó Vencel. Szabó Vencel kubikos. ' -Nem igaz! Hazugság, amit beszélsz! Pötyi hozzám tartozik, erted?! A pénzemre lenne szükséged, azt akarod, hogy megint csak neked, csak érted gürizzek, legyek megint segédmunkás... minél több pénz, pénz! Téged csak a pénz érdekel. Nem a jót cselekszed te soha senkivel, zsarolod a barátaidat is valamivel, mint engem, nem az Istent hiszed te. hanem a pénzt! Ahogy Gábor visszagondolt azokra a percekre, megállapíthatta magában, magából kivetkezett őrült módján viselkedett. Apját az egyik tölgyfának szorította, s többszörösen leköpte. Egy fiatalember cibálta félre, az erélyes járású, szúrós szemű férfi, aki a bal oldali első szobából nézett ki kétszer, amikor a szőnyeget rázta. Nagyot lódított rajta, s ő sárba csapottan. félig aléltan annyit érzett csupán, hogy fűcsomót szorongat a markában. Hamar magához térhetett, ^nert mihelyst feltápászkodott és visszanézett az emelkedőre, két férfit látott a sötétségbe burkoltan felfelé kapaszkodni. Az egyiknek, az öregnek sima. borotvált volt a képe, reggel nála járt a fodrásza, frissen nyírott a haja, járása most már teljesen kiegyensúlyozott... Zsebében ott van az ő ötszáz forintja. Mellette egy fiatalember. jóval erősebb nálánál, és láthatólag jól ismeri a járást errefelé. Úgy tetszett Gábornak: a fák lombtalan susogása egybeolvadt az Öreg apró. göcögó nevctgélésévcl. A fák megcsontosodva magasodtak az ég felé, körülfogva a kastélynak vagy várromnak tetsző kúriát, amelynek északi szobájában most Pötyi vár rá... A sötétség megakadályozta, hogy sokáig figyelemmel kísérhesse az Öreg meggörnyedő alakját. Egyenletesen, s elég gyorsan lépkedett, magabiztosan, mintha ötszázmillió Icyine a mellcny/sebében. Gábor kezdte érezni, hogy valami végleg elntölt, s megdöbbenés nélkül vette tudomásul: nem tartozik, és soha nem is tartozott valójában ehhez az emberhez. És az eddigi élete? Lassan fonnyad benne össze minden emlék, az egykori célok értelmetlenné lesznek, zsákutcában jár szüntelen, mígnem lehántolódik róla a sűrű, nehéz teher, s megpróbálja megtagadni a körülötte lábra kelt kuszaságot, amely idegenné teszi azokkal szemben, akikért gyerekkora óta dolgozott... Kiegyenesedett. Érezni vélte, valami összetartja még. Keze. lába ép, akaratát szinte az esés percétől edzés alatt tartotta, hiszen rég tudta már, érezhette eddig is, hogy mentséget csak önmagában talál. Ettől meghatódott. A lét. az emberiség átérzett elhagyatottságához hozzáadta saját eddigi kifakult életét... Nagy, összetartó, erőszakos fegyelemre van szüksége. Szisztematikusan kezdte építgetni magában a fegyelmet, amelynek kötelességszerűen alávetette magát. Elhatározta: csakis azt a fegyelmet fogadja el, amelyet előzőleg, többszörös kontrollal elfogadott a maga számára. Van célja, és igazságérzete, s olthatatlan szomjúság ég benne az emberek szeretete iránt. Anyja jutott eszébe, akit ő zuhogó esőben lökdösött az eresz alatt, mert szép és igaz szavakra szomjazott, de ó akkor mindebből semmit nem értett... Futva szaladt a ház irányába. Tudta: Pötyi neki már nem csak egy csinos, tiszta nő, hanem hű barát. Pötyi a gyermeke és Pötyi az anyja. Pötyi a Minden. (Folytatás a jövő pénteken)