Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-14 / 11. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. JAN. 14. Ultimátum az elnöktől Svájcban az útábbi években egyre gyakoribbak a viták arról, hogy az Államszövetség csatlakozik-e az Európai Közösséghez vagy sem. A; ország ugyanis gyakorlatilag szigetté válik Nyugat-Európa közepén, lm a szomszédos Ausztria is a Közösséghez csatlakozik. Ilyen helyzet pedig gazdaságilag beláthatatlanul hátrányos következményekkel járna számára. A döntés azonban nem olyan egyszerű. Svájc eddig a világ előtt a minden tekintetben tökéletes mintaállam szerepében tetszeigett, most azonban kiderül, hogy ennek ellenére nem mindenben képes megfelelni az Európai Közösség tagságához szükséges követelményeknek. Törvényeit módosítania, sőt feltehetően egész alkotmányát újjá kell alakítania. Eddig elképzelte, hogy mindenki őhozzá fog alkalmazkodni, most az egyesült Európa tőle várja el az alkalmazkodást. A vélemények a csatlakozással kapcsolatban erősen megoszlanak. A konzervatív csoportok konokul ellenkeznek, ők szentül hiszik, hogy Svájc az egyesült Európa közepén álló szigetként is megállja a helyét, sőt ha kell. túléli az összes társult országokat. A józanabb politikusok természetesen felismerik a realitásokat. Az erők összecsapására az 1992-es évben meghirdetett népszavazás alkalmával kerül sor. Ilyen fontos kérdésről ugyanis a törvények értelmében a népnek kell döntenie. Svájc 1992-re választott államelnöke, a jurái René Felber feltétlen híve az egyesült Európának, amelyhez Svájcnak is csatlakoznia kell, ha jövőjétt fennmaradását biztosítani kívánja. Felber elnök hivatalba lépése alkalmával ultimátumszerű üzenetet intézett Svájc népeihez. Kijelentette, hogy amennyiben a választópolgárok az Európai Közösséghez való csatlakozás ellen szavaznának, ő azonnal lemond elnöki tisztségérői. mert nem képviselhet olyan népet a világ előtt, amelyiknek a véleménye ellenkezik az elnökével. Svájc történetében még nem fördult elő, hogy egy államelnök, akit egyébként is csak egy esztendőre választanak, önként lemondott volna hivataláról. ,4 svájci konzervatív erők konokságát ismerve azonban azt lehet mondani, hogy talán még ez is megtörténhet. VEZÉNYI PÁL Kétmillió koronatanú Marosvásárhelyt az RMDSZ vezérkara kilátásba helyezte: az erdélyi egyházak szervező erejét felhasználva, a „hivatalos" és országos népszámlálás után, megállapítva a számtalan visszaélési lehetőséget, megszervezi a magyarság újraszámlálását. Ilyen még nem volt a statisztikatudomány történetében... Részpróbálkozásokról viszont van tudomásunk: Tőkés Lászlót (és munkatársait) például de'si és temesvári lelkész korában amiatt is elmarasztalták, mivel a hírek nyilvántartását - mindennemű állami akarat ellenére - túl komolyan vette. A számadatok birtoklását a Hatalom monopóliumként kezelte. A mai helyzet előzménye: Ion Iliescu államfő megengedte magának, hogy két héttel ezelőtt kijelentse: Romániában 1,2 millió magyar él. Tizenöt esztendővel ezelőtt, a Ceausescu-korszak „fénykordban", 1977-ben a föltételezett csalások ellenére, 1,73 millió ember vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Bárhogy számolgatunk, szembetűnik a különbség. A borúlátó előrejelzések szerint a hivatalos eredmények közzététele 2-3 év múlva esedékes. Részeredményekre egy évnél hamarabb nem számíthatunk. Amennyiben az RMDSZ terve megvalósul, az Iliescuféle ..előrejelzés" politikai és diktátumjellegét senki sem tagadhatja le. Mit tudnak az RMDSZ vezetői? Azt. hogy az egész népszámlálási megosztási kísérlet (felfogásában, kiagyalásában és végrehajtatásában) nem mai fogantatású. A kondukátor idejében a statisztikai adatok az alábbi menetrend szerint közlekedtek: a megyei összesítők tudták, mik a fenti elvárások: a valóság eredményeit ennek alapján módosítgatták. Lett légyen mezőgazdasági (gabonatermelés, állatlétszám), ipari, avagy az élet bármely területére jellemző adatról szó... 4 Romániában érvényes - történelmi! - játékszabályok szerint a népszámlálás adataival most be kell bizonyítani: a magyarság száma 1,2 millió, miként Iliescu elnök kijelentette. Esetleg valamivel több ha nem kevesebb. Ezt az RMDSZ kétmillió koronatanúval tudja megcáfolni - sokkal hamarabb, mint ahogy Iliescu, a Vatra, avagy a feléledő szeku mozgatói gondolnák. PATAKI SÁNDOR Közeleg a magyar elismerés mmmmmmmmmmmi mmmmmmmt A Magyar Köztársaság ezen a héten várhatóan elismeri Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia önállóságát, amennyiben az európai államok jelentős csoportja is hasonlóan cselekszik. Hermán János külügyi szóvivő tegnap elmondta: Magyarország folyamatosan figyelemmel kíséri a Jugoszlávia körüli helyzet alakulását, ezzel kapcsolatban számos országgal konzultál. Mind az elismerés időpontját, mind pedig az elismerendő államok számát illetően igazodni fog az Európai Közösségek állásfoglalásához. Azt követően - minden körülmény figyelembevételével - gyors döntés várható. A szóvivő végül hangsúlyozta: az egyes köztársaságok önállóságának elismerésétől függetlenül a Magyar Köztársaság továbbra is támogatja az ENSZ, az Európai Közösség és a helsinki folyamatban résztvevő országok erőfeszítéseit a béke megteremtése érdekében, beleértve a tűzszünetet ellenőrző ENSZ-katonák küldését, illetve a szemben álló felek között megkezdődött párbeszéd folytatását. Lövöldözés tört ki a hét végén a Dnyeszter menti Dubosszari városában. A Moldvától való függetlenségét kinyilvánított Dnyeszter Menti Köztársaság központjában a helyi gárdisták egy rendőrállomást lőttek. A támadás következtében két rendőr és három polgári személy megsebesült. A dél-koreai miniszterelnök hétfőn aláírta a koreai félsziget atonifegyvermentes övezetté nyilvánításáról szóló megállapodást. Az egyezmény a két koreai állam kormányfőinek február 19-21-i phenjani tárgyalásakor lép majd életbe. A hatpontos dokumentum megtiltja a KNDK, illetve a Koreai Köztársaság számára az atomfegyverek kipróbálását, gyártását, telepítését és használatát. A Vatikán elismerte a kilépő köztársaságokat A Vatikán hétfőn, két nappal az Európai Közösségek által kitűzött határidő előtt elismerte Szlovénia és Horvátország függetlenségét. A diplomáciai elismerést a vatikáni sajtóhivatal helyettes vezetője jelentette be, hozzáfűzve, hogy az „nem irányul senki ellen". Az egyházi állam hónapok óta élénk diplomáciai tevékenységet folytat Horvátország és Szlovénia elismerése érdekében. Azt sürgette az európai kormányoktól, hogy még karácsony előtt szánják el magukat erre. Az Európai Közösségek országai decemberben január 15-ét jelölték ki az elismerés bejelentésére. Halálos áldozatokat követelő harcok voltak vasárnap Baranyában: a szarajevói tűzszünet megkötése óta ez az első komolyabb összetűzés a horvát fegyveres erők és a szerb területvédelmi csapatok között. A Politika című lap szerint Ma indul az 50 ENSZ-tiszt Kedden reggel indul Bécsből Jugoszláviába az az ötven ENSZösszekötő tiszt, akinek feladata a 10 ezer főnyi békefenntartó erő későbbi missziójának előkészítése. Az ENSZ-katonák fegyvertelenül utaznak, teli öltözékükről a világszervezet kérésére Ausztria gondoskodik. Feladatuk általánosságban a szemben álló felek közötti kommunikáció javítása, a félreértések megelőzése, és ezáltal a fegyverszünet tiszteletben tartásának biztosítása. A kéksisakosok nehéz küldetésükhöz hétfőn a bécsi ENSZ-központban kaptak eligazítást. Az utasítások között elhangzott az is, hogy minden állásfoglalástól, illetve véleménynyilvánítástól tartózkodniuk kell, s tanácsos „vendégként" viselkedniük. az összecsapást a horvát erők kezdeményezték - rátámadtak egy hadtápalakulatra, amely élelmet vitt a területvédelmi egységek számára. A baranyai területvédelem közlése szerint a támadás során két területvédelmis életét vesztette, három pedig megsebesült. A horvát erőknek a szerb kommüniké szerint szintén három halottjuk van. Baranyában - bár a tűzszünet több mint egy hétig minden nagyobb incidens nélkül érvényesült - a falvakban feszült a helyzet. Tovább folytatódik a betelepítés, és az üresen álló házakért sokszor heves veszekedések folynak az igénylők között. A határ mentén a közelmúltban ismét aknamezőt telepítettek, amivel végképp lehetetlenné tették, hogy a Magyarországra menekült baranyai lakosok visszatérhessenek. A jugoszláviai megfigyelők helikopterének lelövésével kapcsolatos vita közben tovább folytatódik. A szövetségi légi irányítási hivatal cáfolta, hogy bármilyen hivatalos és felhatalmazott személy nyilatkozatot adott volna, miszerint a hivatal a megfigyelők helikopterének teljes útvonalát. Belgrádtól egészen Zágrábig bezárólag jóváhagyta volna, mint ahogy azt az európai megfigyelők szombat esti közleményében olvasni lehetett. A jugoszláv szervek azt állítják, hogy az európai megfigyelők nem kértek jóváhagyást a Kaposvár-Zágráb közötti útszakaszra Belgrádtól, be sem jelentették ezt az útszakaszt, s a helikopter lelövését végső soron ez idézte elő. Az európai megfigyelők azonban cáfolták, hogy nem kértek volna annak rendje és módja szerint engedélyt. Lord Carrington, az EK jugoszláviai békeközvetítője szerint az ENSZ-békefenntartók a tűzszünet vasárnapi megsértése ellenére is hamarosan Jugoszláviába mennek. - Kisebb incidens történt, de szerintem nem lényeges. A tűzszünet a jelek szerint kitart, és remélem. mielőbb ott lesznek (a békefenntartó erők) - mondta Lord Carrington a BBC-nek hétfőn, mielőtt Londonból New Yorkba utazott. * Lord Carrington korábban Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárral tárgyalt. Brit politikai körökben jelentős fejleménynek tartják az ENSZ által vállalt jugoszláviai békefenntartó szerepét azért is, mert úgy vélik, hogy az ENSZ közvetlenül az EK békekereső tevékenységét támogatja. Jelcin lemond a kormányfoi posztról? Borisz Jelcin orosz elnök az Interfax hírügynökség értesülése szerint még ezen a héten le akar mondani kormányfői tisztségéről. A dpa által idézett hírügynökség az elnökhöz közel álló, meg nem nevezett forrásra hivatkozva hétfőn közölte értesülését. A jelentés szerint Borisz Jelcin leköszönésének oka az, hogy teljes mértékben az államközösségi ügyekre kíván összpontosítani. Az AP-DJ ugyanakkor az elnök szóvivőjét idézte, aki cáfolta az értesülést. Lehetséges utódaiként a kormányfői poszton a dpa Alekszandr Ruckoj alelnököt, Anatolij Szobcsak szentpétervári polgármestert és Szvjatoszlav Fjodorov pénzügyminisztert említette, de szóba jöhet még Ruszlán Haszbulatov orosz parlamenti elnök is. Borisz Jelcin tavaly ősszel vette át elnöki tisztsége mellé Ivan Szilajevtől a kormányfői posztot. Maga Ruszlán Haszbulatov az orosz kormány lemondását szorgalmazta. Moszkvában olasz szenátorok előtt hétfőn kifejtette: Borisz Jelcinnek ..némiképpen el kellene határolódnia a sikertelen és hozzá nem értő kormánytól". - Nincs abban semmi rossz, hogy kormányok váltják egymást, mivel az államalakulat stabilitásának az elnök és a parlament a garanciája mondta. A dpa szerint az orosz parlamenti elnök kijelentései valószínűleg összefüggésben állnak az oroszországi árfelszabadítással, amely egyre inkább a bírálat középpontjába kerül. Az árfelszabadítás nyomán jelentősen megnőttek az árak, azonban a kívánt hatás elmaradt: az árukínálat nem lett nagyobb. Az oroszországi vezetés fontos előrelépésként értékeli a hadsereg jövőjéről és a volt Szovjetunió nemzetközi kötelezettségeinek teljesítéséről múlt szombaton folytatott kijevi tárgyalásait. A hétfői nyilatkozatok hangneme némileg enyhített Borisz Jelcin múlt heti kijelentéscinek élén. Az oroszországi elnök azzal fenyegetőzött, hogy az egész hadsereget orosz fennhatóság alá veszi, ha nem sikerül megegyezni Ukrajnával. Szergej Sahraj miniszterelnökhelyettes, az orosz küldöttség vezetője a kompromisszum felé tett első lépésnek nevezte, hogy megállapodtak a fekete-tengeri flotta funkcióinak felosztásában, az Ukrajna területén állomásozó hagyományos fegyveres erők státusában, illetve abban, hogy egyoldalú lépést egyik fél sem tesz a katonai ügyekben. Fontosnak ítélte, hogy egyhangúlag a szovjetamerikai leszerelési egyezmények ratifikálása mellett foglaltak állást. Felülvizsgálják a Benes-rendeleteket Havel elnök tisztán akar látni Ez a bizottság az 1945-1948 között született elnöki dekrétumok felülvizsgálására hivatott. A dekrétumok annak idején a kisebbségek jogfosztását és vagyonelkobzását szentesítették. A tanácsadó szerint a bizottság első, január 7-én megtartott ülésén tisztázta a saját feladatait. Küldetése szerint arra hivatott, hogy kizárólag jogi szempontok szerint vizsgálja felül mindazon elnöki dekrétumokat, amelyek bármilyen módon sérelmet okoztak a Csehszlovákiában élő kisebbségeknek. Amennyiben a szakemberek jog- és kisebbségellcnesnek tartják majd a rendeleteket, jogi lehetőségeket ajánlanak az elnöknek a sérelmek helyrehozására. A köztársasági elnök ennek alapján dönt majd, hogy milyen politikai lépéseket tesz - mondta Huncik Péter. „Felülvizsgálják Benes rendeleteit" cím alatt a pozsonyi Új Szó hétfői száma beszélgetést közöl Huncik Péterrel, Václav Havel emberjogi kérdésekben illetékes tanácsadójával, aki az interjúban beszámol az elnók kezdeményezésére létrehozott jogászbizottság eddigi munkájáról. Közölte azt is, hogy a négytagú jogászbizottság munkájának segítésérc a kisebbségi politikai mozgalmak egy-egy parlamenti képviselőjéből álló tanácsadói testületet is létrehozzák - azzal a szándékkal, hogy „háttéranyagokat gyűjtsön, konzultáljon a jogászbizottsággal, és tolmácsolja a kisebbség véleményét a kérdéskörről". Arra a kérdésre, vajon miként vélekedik arról, hogy a bizottság létrehozásáról eltérőek, esetenként kételkedőek a vélemények, sót sokan az egészet csak kampányfogásnak minősítik, a tanácsadó azt válaszolta: - Nem lehet kételkedni az elnök szándékának őszinteségében. Ha ez választási húzás lenne a részérói, rossz taktikai lépésnek bizonyulna, hiszen a több mint negyven évvel ezelőtti események tisztázásával nagy kocázatot vállal magára. A pozsonyi Národná Obroda hétfői számának cikkírója szerint a szlovák állami önállóságot célzó természetes fejlődési folyamatban a szlovákiai magyar kisebbség autonómiára törekvő szándékait toleránsabban kell megközelíteni. A cikkíró kifejti, hogy az európai integrálódás feltételei között a szlovákiai magyarok is érthető módon törekednek a saját nemzeti egyenjogúságra és kisebbségi jogaik védelmének alkotmányos garanciáira. Zavarónak találja, hogy a szlovák politikai színtéren sokak csak a csehszlovák államszövetség fundamentalista pártolóit tekintik a demokrácia őszinte híveinek. miközben a Szlovákia egyenjogúsítását szorgalmazó politikai erőket egy csoportba sorolják a mindenkori totális ideológiák képviselőivel. A Le Monde értesülése Gamszahurdia skizofrén lenne? Miközben a menekülésre kényszerült Gamszahurdia volt grúz elnök január 8-án Örményországban tartott sajtóértekezletén azt hangoztatta. hogy nem hajlandó lemondani és továbbra is Grúzia államfőjének tekinti magát, addig Tbilisziben ugyanazon a napon Tengiz Szigua, az ideiglenes grúz kormány feje - akik különben egykor miniszterelnöke volt magának az elűzött elnöknek - azzal lepte meg a sajtó képviselőit, hogy a Tbiliszi Pszichiátiriai Intézet orvosai már 1958-ban skizofréniát állapítottak meg Gamszahurdiánál. A sajtóértekezletről beszámoló párizsi Le Monde január 10-i számában Tengiz Sziguát idézve megállapítja, hogy ez az orvosi diagnózis ugyan mentességet biztosíthat Gamszahurdiának a bírósági felelősségre vonás alól, de ugyanakkor akadálya is annak, hogy a jövőben ismét politikai szerepet vállaljon. Végül Tengiz Szigua jelezte, hogy a grúz parlament legkevesebb tizenöt napon belül kimondja Gamszahurdia elmozdítását. Ami pedig a betegségét illeti, azt a diagnózist annak idején megállapító orvosok készek ma is megerősíteni.