Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-03 / 2. szám

4 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1991. JAN. 3. A Deák Gimnázium levele Genfbe Tiltakozás az emberi jogokért A Deák Ferenc Gimnázium diákönkormányzata december 10-én, az emberi jogok nemzetközi napjának alkalmából aláírásgyűjtést kezdeményezett tiltakozásul a jugoszláviában élő diáktársaik és az otthonuk elhagyására kényszerített polgárok méltatlan helyzete ellen. A diákönkormányzat ezzel kapcsolatban levelet fogalmazott, amelyet 2 521 aláírással tegnap postázott Genfbe, Jan Martenson úrnak, az ENSZ főtitkárhelyettesének, az Emberi Jogok Bizottsága elnökének. A tiltakozó akciói a Deák Gimnázium tanári kara is támogatta, s aláírásukkal az alábbi szegedi gimnáziumok tanárai és tanulói csatlakoztak: a Csonka János Gimnázium és Szakközépiskola, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, a JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, a Textilipari Szakközépiskola és Kollégium, a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola. Tisztelt Főtitkárhelyettes Úr! A XX. század végén, Európa szívében az értelmetlen öldöklés és rombolás, a hónapok óta szűnni nem akaró pusztítás hívta életre tiltakozó, aláírásgyűjtő akciónkat. Ma, az Emberi Jogok Napján együttérezve a hazánktól délre ostromlott, bombázott városok lakóival, az otthonaikat menekülve elhagyni kényszerülőkkel és korosztályunk diákjaival, a mielőbbi béke reményében kérjük az ENSZ Emberi Jogok Bizottságát, hogy nevünkben járjon közbe az emberi értékek és az évszázados kultúrkincs megmentése érdekében. Egy biztonságosabb, békésebb és szebb Európáért: a Deák Ferenc Gimnázium tanári kara és diákönkormányzata. Doró Tibor, diákelnök Dr. Kovács László, igazgató Szeged, 1991. december 10. Iskola a jövőnek Terhelhető tehetségek Akinek 155fölötti az IQ-ja A vidéki intelligencia hányadosa A Mensa International, a Szuperintelligensek asztaltársasága tavaly Budapesten rendezte világtalálkozóját. A Svédországban élő Zsigmond Gyula, a svéd Mensa elnöke több rádiónyilatkozatban népszerűsítette a zsenik klubját, amiről tudni illik, hogy egy tag intelliganciahányadosa („közismert" nevén IQ-ja) legalább 148... Miközben az átlagember esetében ez a hányados 100, egy szakemberé kb. 120. A „nagyon magas" és a „nagyon alacsony" IQ a kívülálló számára nem mond sokat; legfeljebb erősíti a betűjelek iránti ellenszenvét. Zsigmond Gyula, a „próféta" akadhat számtalan követőre - ennek azonban egy mindenki által tudomásul vett, ésszerű és fellebbezhetetlen követelménye azért van: az illetőnek az intelligenciahányadosa érje el a 148-at... Közéjük tartozik Mogyorósi Péter, aki e sorok megjelenésekor még a svédországi Uppsala egyetemén dolgozik kutató fizikusként, de haza készül... - Fölkerestem Zsigmond Gyulát, Mensa-tag lettem, (IQ-hányadosa egyébként 155 fölötti), s ötletként felvetettem: részt vennék a vidéki Magyarország klubrendszerének megteremtésében. Ehhez bírom Zsigmond Gyula elvi támogatását. - Mint a svéd Mensa asztaltársaság tagja, aki tősgyökeres szegedi lakos, gondolom, tudja: a magyar vidék és Budapest lehetőségei közön azért van némi különbség... - Ezért tavaszi visszatértem után Szegeden, hazai pályán szeretném kezdeni a szervezést. Régiókban gondolkodván, a már kialakított köztársasági megbízotti rendszert veszem figyelembe - így például Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megye alkotna egy magasabb szervezeti egységet. - Kinek lesz „jó" például a szegedi Mensa? - Önköltséges szervezet lévén, az első impressziót rögvest eloszlatom: nem öncélú módon ülünk asztal köré! A világszervezet eddigi tapasztalatai egyértelműek. A tesztelés önmagában tehetségkutatás, ami kigyűrűzik a körön kívülre, sőt, ott erősödik föl igazán, aminek a társadalomra gyakorolt pozitív hatását nem mérjük, csak érzékeljük. - Gyakorlati elképzeléseiről vallatnám... - Az asztaltársaság egyik szolgálata a tanácsadás. A másik az intclligcncia-tesztck szervezése. Az intézményekre, a vállalatokra jellemző a „házi vakság", ami a rutin, a megállapodás velejárója. Magyarán szólva: sokszor megtörténik, hogy a döntéshozók nem látják a fától az erdőt. Tagjaink képesek szorult helyzetben lévő gazdasági egységeknek varázslatos ötletekkel szolgálni. Ez viszont megfizethetetlen... - A tesztekről szólván: mit tart legfőbb jellemzőjüknek? - Tesztrendszerünk nem a lexikális tudást méri. Nyelvektől és kultúráktól független.A jelentkező gyakorlatilag két teszt megoldásán dolgozhat. Mindkettőt meg lehet oldani, a jobbik eredményt vesszük figyelembe. Időre megy a játék játékot mondtam, mivel én például szellemi élvezettel töltöttem ki a válaszokat. A szervezet ügyel arra, hogy az útmutatások, az instrukciók biztosítsák az esélyegyenlőséget. Ezen túlmenően Zsigmond Gyula például mestere az érdeklődésfclkeltó tesztek készítésének. Ezekhez a napilapok is hozzájuthatnak, csekély díjszabás ellenében. - Összefoglalva: a Mensa aszta/társaság tagja 148 IQ-pont fölött rendelkezik - ez mit jelent? - Agyműködését konstruktivitás és asszociativitás jellemzi. Gyorsa ságot a döntéshozatalban. Magyarország szellemi tartalékai jelentőek. Különösen Szegeden érezhető az intelligencia koncentrációja. - Mikor várható Szegeden a teszt bemutatása? - A tavasz folyamán, amit időben jelzek a sajtó útján. PATAKI SÁNDOR - A Talento Alapítvány, melyet Polgár László és az eszperantó szövetség közgazdász csoportja tett, s amihez aztán sokan csatlakoztak, kettős céllal jött létre. Egyrészt környezetvédelmi céllal - ez a része nagyon jól működik , másrészt pedig a Polgár-módszer gyakorlati kipróbálására. (Ennek lényege, hogy már kisgyerekkorban meg kell találni egy területet - amely majdnem mindegy, hogy micsoda s a gyereket teljesen rá kell állítani erre az adott célra.) Ez utóbbiból végül is nem az lett, amit elképzeltek, de született belőle egy nyelvi és matematikai oktatást preferáló iskola. Ez jelenleg még csak egy osztállyal működik, de talán nemsokára kibővíthetjük. Távolabbi tervünk, hogy a munkát egy saját iskolaépületben folytassuk. Elképzeléseink szerint már kisgyerekkortól nyelveket tanítanánk: lehetőleg 12 évfolyamos iskola lenne, s 18 éves korra három felsőfokú nyelvvizsgát, valamint nagyon magas szintű matematikai és számítástechnikai tudást garantálna. Emellett a többi tantárgyból a mindenkor kötelező tantervi alapkövetelmény-rendszert adná. Az eszperantóval kezdenénk, már első osztályban, természetesen olyan tanárokkal, akik nem tudnak más nyelven kommunikálni a gyerekekkel, csak eszperantóul. Ez így történt egyébként Budaörsön is, ahol a gyerekek, akik most harmadikba járnak, a második osztály végére a középfokú nyelvvizsga szintjén voltak eszperantóból. így annak tanítása be is fejeződött persze vannak szinten tartó foglalkozások, mindenkinek kötelező Európában valakivel leveleznie eszperantóul és most már intenzíven tanulnak franciául, szintén olyan tanártól, aki nem tud velük a francián kívül más nyelven érintkezni. - Mint régen, a francia nevelőnők idejében... - Igen, ahhoz hasonlóan. A nyelvtanulást egyébként azért jó elkezdeni már kisgyerekkorban, mert akkor még működik a nyelvtanulási mechanizmus, hiszen a gyerek nemrég tanult meg egy nyelvet. Ezt a mechanizmust kell A merev magyar iskolarendszert megújítani próbáló törekvések közül az egyik legizgalmasabb próbálkozás a Talento Alapítvány budaörsi kísérleti osztálya, ahol kiemelten foglalkoznak a tehetséggondozással. Milyen továbblépési terveik és lehetőségeik vannak a jövőben? Erről kérdeztük Paksy Sándort, az alapítvány ösztöndíjasát, aki az iskola továbbfejlesztésén is dolgozik. ébren tartani, s a lehető legtöbb nyelvet megtanítani, persze játékosan, úgy, hogy a gyerek ne sérüljön. Borzasztóan el vagyunk maradva Európától ezen a területen. - Mekkora osztályokat képzelnek el? - Maximum 16 fős csoportokat, de ezeket is bontásban. A magyarországi iskolák 30-40 fős osztályai nem működőképesek, ezért is gondolkodunk mi kisebb csoportokban, így minden gyerekből a maximumot hozhatjuk ki. - Milyen az anyagi hátterük? - Sajnos, azt kell tapasztalnunk, hogy Magyarországon nem nagyon támogatják az iskolaügyet. Kerestünk szponzorokat - bankokat, pénzintézeteket - itthon is, külföldön is, és úgy érzékeltük, hogy odakint nagyobb az érdeklődés, mint idehaza. Ott talán többet látnak benne. Jártak már nálunk vendégségben romániai, csehszlovákiai magyarok, de voltak itt Kanadából nem magyarok is. A hazánkban megforduló eszperantisták közül sokan felkeresik az iskolát, mert a világon nagyon ritka, hogy ilyen kis gyerekek ilyen jól beszéljenek eszperantóul. Egyszóval tudnak rólunk a világban. Most éppen a francia kapcsolatok építése folyik, pontosan a nyelvtanulás kapcsán, s már jártak is itt a francia intézettől. Igen jó eséllyel pályáztunk egy japán szervezetnél, amely önkénteseket toboroz, hogy japánul tanítsanak külföldön. Ok is voltak már nálunk, csak még nem írták alá a két állam közötti egyezményt, amely lehetővé tenné, hogy jöjjenek a japán tanárok. - Hát igen, az államok általában nehezebben mozdulnak, a személyes kapcsolatok hamarabb kiépülnek. Említette az önálló iskolát. Mikor valósulhat ez meg? - Ez egy távlati terv. Nemrég ugyan szóba került, hogy egy újonnan építendő lakótelep iskoláját szeretnénk megkapni, de ez a lakótelep egyelőre nem épül meg. Úgy tervezzük, hogy amíg nem lesz saját épületünk, addig egy lakást bérlünk. Az idén egyébként már szándékunkban áll egy új első osztályt indítani, s így, felmenő rendszerben kiépíteni az iskolát. - Milyen lesz a felvételi rendszer? - Budaörsön sem volt ilyen: csak a terhelhetőség szempontjából vizsgáltuk a gyerekeket. Az az alapgondolat, abból indulunk ki, hogy minden gyerek tehetséges, nem kell válogatni. Aki ki tudja fizetni a jelenleg havi 2000 forintos tandíjat, annak a gyerekét fölvesszük. - Nem tartanak-e attól, hogy így csak a tehetősebb szülők gyerekei kerülhetnek be? - Én magam sem szeretném azt, hogy ez a fajta nevelés csak a pénzhez legyen kötve, s ezt fel is vetettem. Nagyon jó lenne, ha ez az iskola nyitottabbá, bárki számára elérhetővé válna. - Visszatérve a tehetség kérdéséhez: ahogy említette, a gyerekeket csak a terhelhetőség szempontjából vizsgálják. Lehet-e ez fokmérője a tehetségnek? - Igen, azt hiszem, lehet. A kettő között összefüggést látok. Itt reggel nyolctól délután négyig iskolában vannak a gyerekek, és ez egy nagyon komoíy terhelés. Bár vannak testnevelési óráik, tehát a levegőn is lehetnek, elég keményen le vannak kötve. Aki ezt a terhelést nem bírja, vagy látszik rajta, hogy sérüléseket fog neki okozni, azt fel kell menteni. - A nyelveken és a matematikán kívül milyen más területen lát még lehetőségeket ebben a képzési formában ? - Nagyon tág a lehetőségek köre. Épp most találkoztam egy hölggyel, aki a Barcsay Képzőművészeti Kört működteti, s aki szintén anyagi gondokkal küzd, de akinek fantasztikus energiája és elszántsága van. Vele szeretnék beszélni az együttműködésről. Véleményem szerint ugyanis meg kell adni a lehetőséget a gyerekeknek, hogy több dolog közül választhassanak. POZSIK LÁSZLÓ „Nincs csődben az MTV" Van fedezete a kiugró gázsinak... Minden ellenkező híreszteléssel szemben nincs csődben a Magyar Televízió, sőt adósság nélkül zárta az 1991-es esztendőt hangoztatta Hankiss Elemér csütörtökön a sajtó képviselői előtt. Hozzátette: nem mint a televízió elnöke, hanem mint állampolgár érzi úgy: a Parlament hibásan döntött akkor, amikor a televízió idei költségvetéséből 1 milliárd forint zárolására szavazott. A műsorkészítésre fordítható összeg egyharmadáról van szó. Ilyen körülmények között lényegesen kevesebb pénz jut a költségesebb, magas művészi értéket hordozó, magyar tv-műsorok elkészítésére. A pénzszűke az olcsó, kommersz, külföldi szórakoztató filmek nagyobb számú bemutatására kényszerítheti majd a televíziót magyarázta az elnök. A kevés pénz ellenére is megkísérlik azonban a magyar és az európai értékek közvetítését - jelentette ki az elnök. Újságírói kérdésre válaszolva Hankiss kitért rá, hogy a létszám csökkentésével nem lehetne jelentősen javítani a televízió gazdálkodásán, hiszen a tv évi bértömege 1 milliárd forint. Az elnök elismerte, hogy a Magyar Televízióban néhány tucat ember valóban kiemelkedően magas jövedelmet élvez, de - tette hozzá „a tévés sztárok a világ összes televíziójában kiugró gázsit kapnak." Az elnök hangsúlyozta: a Hírszerkesztőség létrehozásakor nem a megosztás szándéka vezérelte. Ellenkezőleg: célja a híradózás színvonalának emelése, a híradós stábok munkájának összehangolása, a köztük lévő konzultációs lehetőségek megteremtése. Hozzátette ugyanakkor: hírigazgatói státus létrehozását nem tervezi, mivel mint megfogalmazta: meglátása szerint jelenleg nincs olyan személy, aki az ország kialakulatlan pluralizmusában és „reményteli zűrzavarában" ezt a feladatot el tudná látni - vélte Hankiss Elemér. TV-jegyzet Boldog ünnepeink Lassan leszoktam a tévénézésről, pontosabban leszoktattak róla a műsorok. Ám így ünnepek idején, mikor van egy kis időm, odaülök a készülék elé. Most karácsonykor is kíváncsian böngésztem a tévéújságot, de a reklámok miatt nemsokára még a műsor is kiszorul belőle. Egy-egy filmcím, kétszavas utalások, vagy netán semmitmondó kommentárok. így a megérzéseim (és a jó emlékezetem) segítségével akadtam rá a december 29-i, vasárnap esti, Boldog ünnepek című tévéfilmre. Mert a főszereplő és rendező neve rejtvényfeladvány volt: az 199l-es monte-carlo-i nemzetközi tévefesztiválon a zsűri különdíjával kitüntetett Édes Anna címszereplőjének és rendezőjének filmje. Én ugyan emlékszem az Édes Annára, de Nagy-Kálózy Eszter és Esztergályos Károly neve sem ismeretlen a nagyközönség előtt. Miért kell hát rébuszokban beszélni? Á filmet '90 februárjában forgatták, a rendszerváltás előtti utolsó karácsonyról és szilveszterről szól. Mialatt néztem a tragikomédiát, egyfolytában azon töprengtem, hogy ki írhatta. A végén aztán kellemes meglepetésként ért, hogy a szerző is Esztergályos Károly. A történet nagyrészt egy balatonszemesi SZOT(?) üdülőben játszódik, ahol mindenki megjelenik. A megfáradt proli, aki végre pihenés címén 200 üveg sört gurít le a torkán - fogadásból. A bukásra kárhoztatott elvtárs, ki még „Gorbi-mercijével" és sofőrjével érkezik, s aki egyfolytában pacalt és cseresznyepaprikát zabál - a szegedi Mentes József alakítja, igen hitelesen. Á milliomos butikos igazimercijével (mely bárpulttal, tévével és videóval van felszerelve) vadászik a nőkre - az öreg Don Juan-t az öregedő Balázsovits Lajos játssza, pocakosan és alaposan megkopaszodva. A szereposztásból kiemelkedik még a házasember szerető, Hirtling István. Magát a történetet nem mesélném el, csak egyetlen jellemző ötletet emelnék ki: A Magyar Feltámadást. A koporsóvivők leesnek a lépcsőn, s a halott kipottyan deszkakoporsójából. Szomorú, hogy már én is csak így tudom elképzelni a feltámadást. De nem is a sztoriért érdemes megnézni a filmet, hanem a jellemekért, a korrajzért. Már egy év távlatából is történelem, s remélhetőleg gyermekeim csak nevetni fognak azon, hogy létezett ilyen szolgalelkűség, ekkora hivatásos talpnyalói alázat, s a káder bukása okát is csak abban látta, hogy az ő nyelve tiszta, nem szaros. Egyébként minden bizonnyal megismétli a produkciót a televízió, így a filmet nyugodt lelkiismerettel ajánlhatom, hiszen egyszerűen kellenek az ilyen filmek a műsorba, s nem a kontraszt miatt. TAKÁCS VIKTOR