Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-13 / 10. szám

HÉTFŐ, 1992. JAN. 13. HETEDHÉT HATÁRON 5 - Első lépésként a közoktatásban kell jobb körülményeket teremteni - említette a jegyző. - Ezt szolgálta tavaly az óvoda bővítése. Az iskola tetőterének beépítése lesz a következő feladat, amelyre már az idén felkészülünk. Tovább akarjuk javítani az egészségügyi ellátás színvonalát. A modern műszerek és gépek beszerzésén kívül tervbe vettük az egészségház bővítését. Növelni kell a szilárd burkolatú utak, járdák számát. Az útépítést, természetesen továbbra is lakossági közreműködéssel, úgynevezett blokkos módszerrel képzeli el az önkormányzat. Az új osztások sem maradhatnak gáz-és vízhálózat nélkül, vagyis minden belterületi portát el kell látni a szükséges infrastruktúrával. A vízhálózat bővítését szeretnénk mielőbb megoldani, a jó ivóvízről elemi kötelességünk gondoskodni. - Kértek-e a tervezett fejlesztésekhez állami céltámogatást? - Hogyne élnénk ezzel a lehetőséggel. Több mint öt millió forint értékű fejlesztésre adtunk be pályázatot. Valamennyi felsorolt beruházás szerepel benne. Hogy mi valósul meg mindebből az idén, az nyilván attól is függ mihez kapunk központi segítséget. - Sorba szedte a megoldanivaíókat. Kérem, mint a hivatal elsőszámú vezetője, aki a törvényességért felel, fejtse ki azt is, mi hátráltatta a leginkább az önkormányzat működését. Merthogy egész évben azt lehetett hallani: valami van, de nem az igazi...! - Nos, némi túlzással azt mondanám, ez az egész változtatás, az önkormányzati törvény, különösen hogy lényeges jogszabályok, illetve törvények nem egészítették ki, amikor életbe lépett, úgy volt rossz, ahogyan azt, sajnos, elszenvedtük. A működtető törvények óriási késéssel jelentek meg, feltéve amelyik egyáltalán megjelent. A hatásköri törvény hiánya, illetve ennek késése elejét vette a folyamatos ügyintézésnek, sok bizonytalansággal, feszültséggel terhelte meg a testület munkáját. Kapaszkodók nélkül, fontos jogszabályokat nélkülözve dolgoztunk és dolgozunk még sok esetben ma is. Hiszen pillanatnyilag sincs például tűzvédelmi, katasztrófa elhárítási törvény, amely pedig a helyi biztonság megteremtése szempontjából bizony nagyon fontos lenne. Késnek az önkormányzatokra vonatkozó számviteli rendelkezések, kevés ihformációval bírunk az államháztartási, költségvetési törvénnyel kapcsolatban. És miután még mindig nincs közszolgálati törvény, amely meghatározná az államigazgatásban és az oktatásban dolgozók előmeneteli rendjét, munkajogi szabályait, kénytelenek vagyunk az előző rendszer jogszabályaira támaszkodni. Az önkormányzati átalakítás máig befejezetlen, olyannyira nem végleges, hogy alighanem elkerülhetetlen lesz, hogy a törvényt újrafogalmazzák. - Minden közigazgatással kapcsolatos fórumon vállalkozásra ösztönzik az önkormányzatokat. Váltig hangsúlyozzák, ez a jövő útja. Mi erről a véleménye? - Az, hogy ez egy mézesmadzag, amit elhúztak előttünk. Ugyan miből és hogyan vállalkozzunk? Hiszen minimálisak a bevételeink, csak csekély mértékben részesedünk a közüzemi vállalatok hasznából. Ahhoz hogy vállalkozni tudjunk, néhány millió felesleges forinttal kellene rendelkeznünk. Ilyen tartalékunk pedig akkor sem lesz, ha lezajlik a vagyonátadás, hiszen a vízmúvön kívül jelentősebb vagyona nincs a községnek. Ennek az értéke is relatív, hiszen adósságállomány van rajta. És ha még azt is hozzáteszem, tulajdonunk lesz ugyan a vízbázis, de egyéni üzemeltetésre nem vesszük át, mert ez nagy felelőtlenség lenne. Köztudott ugyanis, hogy továbbra is hatósági áras lesz a víz. No meg az is igaz, megfelelő műszaki-technikai háttérrel sem rendelkezünk az üzemeltetéshez. Valószínű, több környező településsel együtt alakítunk egy társulást, és közösen keressük meg a legkedvezőbb ajánlattal élő működtető céget. - A jelenlegi szociális segélyezés módját és gyakorlatát nagyon sokan bírálják. Többen úgy vélik, ettől a feladattól megkímélhetnék a képviselőket. - Magam is egyet értek ezzel. A segélyezési procedúra, az ezzel járó éjszakába nyúló viták bénítják a testület munkáját, rengeteg időt vesznek. Ellenségeskedést szülnek, lelkiismereti gondokat okoznak. Abból kiindulva, hogy általában az idősek és a többgyermekes családok kérik a támogatást, állami jogkörré kellene tenni ezt a funkciót, olyan formában például, hogy a segély összegét „fordítsák át„ a TB-be, használják fel nyugdíjemelésre, növeljék belőle a családi pótlékot. Az önkormányzatok pedig kizárólag az úgynevezett krízis segély odaítéléséről döntsenek. - Milyen szolgáltatások hiányoznak a faluból és tudják-e valamilyen módon támogatni a vállalkozókat? - Cipészre, fodrászra, szabóra lenne szükségünk. Kedvezményes telekvásárlással tudjuk segíteni a vállalkozókat és adómentességet élveznek. Az oldalt Gombos Erzsébet írta, a fotókat Gyenes Kálmán készítette. Az önkormányzat és a mézesmadzag Vállalkozzunk, de miből? Forráskút három éve „vált el" Ülléstől és lett közigazgatásilag ónálló település. Tehát, ha úgy tetszik, az elmúlt 36 hónap alatt két hivatali rendszerváltozást élt meg. Először az önálló tanácsnak, majd az önkormányzati apparátusnak kellett bebizonyítania élet- és működőképességét. A „pályakezdő" képviselő-testület, dr. Mezey Róbert jegyző véleménye szerint, nem vizsgázott rosszul. A kezdeti torzsalkodások, kölcsönös gyanakvások után érdemi viták jellemezték a testület munkáját. Az idei költségvetésről nyilvánvalóan még nem válthattunk szót, de arról igen, milyen jövőt jelöltek ki a falunak, azaz mi minden szerepel a község hosszú távú fejlesztési programjában. Szatócs-tűnődés Mediterrán udvarház Forráskút A falut Atokháza néven jegyzi a múlt. Egykori „gyámjaként" Kiskundorozsmát emlegetik, ahol ügyesbajos dolgaikat intézték a parasztemberek. A világtól elzártan éltek, birkóztak az átkozott rossz földdel. Csak az 1940-es években pezsdült meg az élet, amikor egyre többen költöztek be a tanyavilágból a faluba. Előbb a vízvezetéket, ma jd a villanyhálózatot építették ki, a hatvanas évek derekán óvodával, művelődési házzal, postahivatallal gazdagodott a falu. A Haladás téesz a gyenge minőségű földön is jól gazdálkodott, olyannyira, hogy eredményeivel országos hírnévre tett szert. A nagypolitika sajnos 1977-ben beleszólt e szépen gyarapodó település életébe. Elvette önállóságát, Üllés társközsége lett. Nyolcvankilenctől azonban ismét saját útját járja a több mint kétezer lelket számláló község. Téesz vagyon - magánjuss Hétszázötven aktív és csaknem ugyanennnyi nyugdíjas tagot érint és foglalkoztat, vajon mi lesz a Haladás téesz sorsa, miként rendezik a földtulajdont, hogyan alakul át a szövetkezet. Szabó Imre elnököt kértem arra, tájékoztasson a várható fejleményekről. - Első lépésként, nevesítjük a vagyont, vagyis minden tag pontosan tudni fogja, mekkora tulajdonrésszel rendelkezik. Ezzel egyidőben zajlik majd a földtulajdon végleges rendezése. Mindenki belátása szerint, szabadon, önkéntesen dönthet a tulajdona felől. Kiviszi-e az összes földjét, vagy annak csak egy részét akarja használni. Értékesíti, vagy bérbe adja az újonnan alakuló szövetkezetnek. Tudni kell azonban, a törvény helyben lakást és művelési kötelezettséget ír elő a tulajdonosok számára. - Van-e információjuk arról, hogy hányan akarják a kárpótlási jegyüket földtulajdonra váltani. - Jelenleg még nem tudjuk, mennyi lesz az az aranykorona, amit ténylegesen földre kívánnak váltani az emberek. A földterületünk 80 százalékát jelöltük ki a tulajdon rendezésére. Úgy igyekeztünk kialakítani ezeket a táblákat, hogy ebben a földben ott legyen, amit licit útján szeretnének visszaszerezni a valamikori tulajdonosok. Tehát rendelkezésükre fog állni, módjuk, lehetőségük lesz arra, hogy a saját tulajdonukra licitáljanak. Elsőbbséget, előnyt élveznek a licitnél. A tulajdonrendezés azonban nem veszélyeztetheti a nagyüzemi öntözéses gazdálkodást. Ami a háztáji földek körül kialakult konfliktusokat illeti, csak a békés megegyezés az egyetlen járható út. Tanácsolni se lehetett egyebet, minthogy ki-ki próbálja meg lehetőség szerint saját tanyája mellé az eredeti földtulajdonra rendezni a háztáji területét is. - Mi lesz a „nincstelenekkel"? - A tulajdonnal nem rendelkező tagságot a törvény által meghatározott húsz és harminc aranykoronás földnagyságig tulajdonossá tesszük. Ez Forráskút esetében személyenként mintegy hat hektárt tesz ki. Ily módon az összes tagnak lesz földtulajdona. - Hogyan alakul a szövetkezet sorsa? - Erről majd a közgyűlés dönt. Amikor már kiderül, ki, mennyi földet visz ki, illetve hagy bent közös használatban, akkor veheti kezdetét a földmagántulajdonon alapuló újraszövetkezés, válik esedékessé a legcélszerűbb társasági forma megválasztása. A vagyonnevesítéssel mindenki, beleértve természetesen a nyugdíjasokat is, tisztában lesz azzal, mekkora üzletrésszel rendelkezik, dönthet afelől, milyen ágazatba, melyik belső vállalkozásba száll be üzletrészével. Jogában áll bárkinek szakítani a szövetkezettel és kérheti a teljes tulajdonát. Ebben az esetben a törvényi szabályozás a mérvadó: milyen feltételekkel, hogyan viheti ki az őt megillető vagyonhányadot. Mi annak örülnénk ha a földalapból minél több lenne kint, tagi használatban és kevesebb föld maradna a központi magban. Tudniillik a mostani szabályozó rendszer a korábbinál jóval kevesebb állandó létszám fenntartására ad lehetőséget. A vezetőség elképzelése szerint, egy szolgáltató, kereskedő, beszerző és értékesítő típusú szövetkezést alakítanánk ki. Olyan működési formát hoznánk létre, amelyben jó eredményt tudunk produkálni, amely lehetővé teszi, hogy tisztes osztalékhoz jutassuk a tagokat. Egy sokatmondó kézmozdulat, arckifejezés a falu főutcáján. Lévai József ügyes, talpraesett kereskedő hírében áll. Most mégis tanácstalanul tárja szét a karját. „Mondja meg, mit csináljak? •Nem megy a bolt, pedig a lelkem kiteszem. Nincs az embereknek pénzük, sajnos, már kénytelenek spórolni. Itt tartunk. Csökken a forgalom, de hát hagyjam abba? Ugyan mihez kezdenék? Itt élek, ide köt minden. Hét éve vagyok kereskedő. A feleségem már nagyon belekeveredett ebbe a lehetetlen, kilátástalan helyzetbe. Nemrégiben vettük bérbe ezt a kis élelmiszerboltot, meg a szomszédos virágüzletet. Akkor még nem gondoltuk, hogy ilyen nehezen boldogulunk. Komisz világ jött ránk. De ki tudta ezt előre. Mi lesz, hogyan alakul a sorunk? Nagy a bizonytalanság bennünk. Majdcsak kiforogja az élet. Árulunk mindenfélét ebben a kis vegyesboltban. Van itt a pékárutól kezdve a déligyümölcsig, az olcsó palackozott italig sokféle cikk. Sőt azt is tudják az emberek, kész vagyok egyéni kéréseknek is eleget tenni. Állandóan járom a vidéket, jövök-megyek az országban, miért ne néznék utána ennek-annak; teszem azt egyegy műszaki árunak, kerti gépnek, vagy vegyszernek. Csak úgy maradhatunk talpon, ha folyamatosan figyeljük, mire van szüksége a falusiaknak . A vásárlóerő csökkenésével számolnunk kell, ám úgy szabad csak gondolkoznunk, hogy a szerényebb bevétel is bevétel. A pár fillér is pénz. Talán ha a cikklistát bővíteném, megélénkülne a forgalom... Hozatni akarok például festékeket, ajándékárukat. Az is eszembe jutott, sok a biciklis a faluban. Lehet, hogy megérné kcrékpáralkatrészeket, különféle tartozékokat is árulni. Egy évre kötöttük a bérleti szerződést az áfésszel, illetve a téesszel. Már csak becsületből is kitartok addig. Aztán majd meglátjuk, hogyan tovább." Felszabadulás utca 91. Él itt egy különös szenvedéllyel megáldott ember. Amatőr botanikusnak mondanám. ha szerényen el nem hárítaná megjegyzésemet a házigazda, Vass István. Merthogy az ő portáján járok fotós kollégámmal. ahol már a ház udvara sem mindennapi látványossággal fogad. Gyönyörű citromfa díszeleg egy nagy fadézsában, háztáji kocsira pakolva, hogy bármikor betolható legyen a színbe, ha túl hidegre fordul az idő. A mediterrán növényről még nem szedték le a sárguló gyümölcsöket, így kétségem sem lehet, a fa a forráskúti klímában is termést hoz. Láthatóan nem is akármilyet. - Kóstolja csak meg, sokkal lédúsabb ez a citrom, mint amit a boltban kap, ez nem apadt, nem fonnyadt - nyújt felém egy gyümölcsöt vendéglátóm. - Sok éve gondozom ezt a fát és nagy örömöm telik benne. Úgy emlékszem, a szemzés után hat évre hozta az első termést. Azóta az asszonynak nem kell az üzletben venni a citromot. Annyi mindig akad itthon, amennyi a teába, a kalácssütéshez kell. - A citromfán kívül milyen növényekkel bíbelődik még? - Van itt sokféle díszcserje, akad aminek már a nevét is elfelejtettem. Császárszakállt láthattak a bejáratnál. amiből nemrégiben egy japán kislány kért tövet. Ezüst kanadai csaszelőtt. nagyon szeretjük a leándert. de amiazok a szépen termő gyümölcsfáink. - Azok sem mindennapi fajták? - Akad köztük ritkaság is. Ilyen a sárga Belflör és a Seres Olivér körte. Ezeket csak a tél végén és kora tavasszal visszük piacra. Nagyon kelendő áruk ezek Pesten. A Harden Pont alma ugyancsak különlegesnek számít, árban vetekszik a déligyümölcsökkel. Többféle szőlőt, barackot termelek, van egy kis akácerdőnk is. A tanyán, meg itt a ház körül gazdálkodunk.