Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-03 / 2. szám

PÉNTEK, 1992. JAN. 3. BELPOLITIKA 3 / Ólmozatlan fogyasztási adó Várhatóan mintegy 15-20 MIG-21-es vadászgép elektromos rendszerét újítják fel abból az 1,1 milliárd forintból, amelyet pótlólagosan szavazott meg az Országgyűlés a honvédelmi költségvetés javára. A vadászgépekben jelenleg mintegy 25 éve kifejlesztett elavult berendezések működnek. A január 6-ától érvényes különféle motorbenzinek árát legkorábban pénteken leszi közzé a MOL Rt. A Magyar Közlöny 91/150., december 31-én megjelent száma már tartalmazza az üzemanyagok új fogyasztási adóit. Ennek alapján nem az előzetesen ismert 4, hanem 5 forint 10 fillérrel lesz magasabb a fogyasztási adó mértéke. Ez azt jelenti, hogy az ólomtartalmú benzinek esetében a fogyasztási adó 33 forint 20 fillérről 38 forint 30 fillérre nő április 30-áig. Május l-jétől a fogyasztási adó tovább emelkedik, literenként 42,40 forintra. Az ólommentes benzin adója 30 forintról 33 forint 60 fillérre nő az első lépcsőben, és literenként 37 forint 50 fillérre május l-jétől. A gáz- és a tüzelőolaj fogyasztási adója 19 forint 40 fillérre nő április végéig, május l-jétől pedig 20 forint 40 fillér lesz. Hatvanöt, börtönből szabaduló személy - összesen - 475 ezer forint támogatást kapott az év utolsó napjaiban „A szabadságvesztésből szabadultak társadalmi beilleszkedését támogató" alapítványtól. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által szervezett alapítvány kuratóriumának tájékoztatása szerint decemberben 105 segélykérelmet bíráltak el. Az alapítvány - a rendelkezésre álló viszonylag szerény pénzügyi lehetőségéből - a legrászorultabbaknak 5, illetve 10 ezer forint segélyt adott. A kuratórium tagjainak tapasztalatai szerint a börtönökből szabadulók között egyre több a hajléktalan, a teljes létbizonytalanságba kerülő személy. Az alapítvány a segélyeken túl 100 ezer forrintot utalt át a Magyar Evangéliumi Börtönmisszónak. A rendőrség a jövőben csak nagyon kiv ételes esetben ad ki külföldieknek tartózkodási engedélyt, illetve engedélyezi a tartózkodás meghosszabbítását - közölte csütörtökön Suha György rendőrségi szóvivő, hozzátéve, hogy becslések szerint mintegy 40-45 ezren tartózkodnak engedély nélkül Magyarországon. A szóvivő elmondta, hogy az engedély nélkül hazánkban tartózkodó külföldieket egy Kerepestarcsán kialakított táborban gyűjtik össze, ahonnan a határig viszik őket, hogy bizonyosak legyenek távozásukban. A kiutasított külföldiek egy része a napokban egyébként fellázadt a táborban, s ezért a Rendőri Ezredet kellett kivezényelni a rend helyreállítása érdekében. Indoklásul elmondta, hogy a kivándorló orosz zsidók ellen elkövetett terrormerenylet után fokozottan ellenőrizték a hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárokat. Ennek során kiderült, hogy sok százan hamis papírral, illetve lejárt engedéllyel tartózkodnak nálunk, s jó néhányuk ellen eljárás is folyik különféle bűncselekmények elkövetése miatt. mmmmmmmmmmmm Mennyi fizetendő a földjeink után? December végén az Országgyűlés új törvényt fogadott el a földadóról. Az elfogadott törvény megszünteti az eddigi különbséget a mezőgazdasági nagy- és kisüzemek földadó-kötelezettségében, vagyis egy egységes és szektorsemleges földadóra tesz kísérletet. Ez azt jelenti, hogy a nagyüzemek ezentúl több, a kisüzemek pedig kevesebb adót fognak fizetni földjeik után. Először - 1993-ban A földadó megfizetésének szabá­lyairól Vámosi Nagy Szabolcsot, az APEH illetékes osztályvezetőjét kérdezte az MTI-Press munkatársa. - A törvény 1992. január l-jétől lépett hatályba. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági kistermelőknek valójában csak 1993 elején kell majd érdetjiben foglalkozniuk a földadóval. Az Országgyűlés által elfogadott szabályozás úgy rendel­kezik, hogy a földadót a személyi jövedelemadó bevallásával és fize­tésével együtt kell majd bevalla­niuk, illetve megfizetniük a mező­gazdasági kistermelőknek. Itt fon­tos az a kitétel - amiről szintén a törvény rendelkezik -, hogy az adót nem a föld tulajdonosa, hanem an­nak használója fizeti. Az adóha­tóság az 1993-ra készülő adóbe­vallási íveket már úgy fogja elké­szíteni. hogy külön helyet ad a földadóval kapcsolatos adatoknak is. A földadó fizetése és megálla­pítása az úgynevezett önadózó rendszer szerint történik majd. Ez azt jelenti, hogy az adófizetőnek magának kell majd meghatároznia, hogy milyen adót kell fizetnie az általa megművelt föld után, s ez alapján teljesíti majd adófizetési köteíezettéségét. Mitől függ az önadózás mértéke? Az adó mértéke több tényezőtől is függ. Egyrészt a művelési ágtól, vagyis attól, hogy az adott föld szántó, kert, gyümölcsös kert, gyep, illetve nádas-e. Másrészt függ a föld minőségétől is, amit az aranykorona érték fejez ki. A legtöbb adót a szántóföldek után kell fizetni. Tíz aranykoronáig adó­mentes a föld. A fizetendő tétel 40 aranykorona értékig folyamatosan emelkedik, és 40 aranykoronánál éri el a maximumot. Ezen felül az adózó az aranyko­ronánként és hektáronként 82 forintot fizet. Ez 40 aranykorona esetén, éves adóban hektáronként 3280 forintot jelent. A szőlő- és gyümölcstermelésre szolgáló területeken az adómentes mérték 24 aranykoronáig terjed, s a legjobb földeknél 48 aranykorona felett 48 forintot kell fizetni hek­táronként és aranykoronánként. A 48 aranykoronás föld után fizetendő évi adó hektáronként 2304 forint. Azok a művelési ágak, amelyek a telepítés után csak hosszabb időszak elteltével hoznak hasznot, művelési ágtól függően 1-től 10 évig terjedő ideiglenes mentességet élveznek. Gyep és nádas esetén szintén 10 aranykoronáig terjed az adómentes sáv. Ebben a művelési ágban is fokozatosan emelkedik a fizetendő adó mértéke. A legmagasabb fize­tendő adó, 28 aranykorona felett hektáronként és aranykoronánként 12 forint. Ez 28 aranykorona esetén évi 336 forint fizetését jelenti. Kedvezmények Az úgynevezett háztájinak minősülő nagyságú 0,6 hektárnál kisebb földekre nem kell adót fizetni. A törvény kedvezményeket biztosít egyes tulajdonos rétegnek is. Három évig mentesülnek az adó megfizetése alól azok a gazdák, akik 1990. január l-jétől a személyi jövedelemadó-törvény szerint egyéni mezőgazdasági vállalko­zásba fogtak, illetve önállóan gaz­dálkodnak. Ezen túl a földadó fize­tésére kötelezett magánszemélyek a földadó összegét bizonyos felté­telek megléte esetén levonhatják mezőgazdasági tevékenységük után befizetett jövedelemadójukból. P. P. KÖZÉLETI NAPLÓ DR. KOVÁCS ANDOR jogtanácsos, agronómus ingyenes kárpótlási és mezőgazdasági szaktanácsadást tart a Kereszténydemokrata Néppárt Eszperantó utca 1. szám alatti székházában minden hétfőn és szerdán délelőtt, pénteken délután. VASÁRNAP A NEMZETI KISGAZDA- és POLGÁRI PÁRT országos nagy választmányi gyűlést tart január 5-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Victor Hugó utca 5. szám alatti székházban. A MÓRAHALMI FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT január 5-én, vasárnap délelőtt 10 órakor találkozót szervez országgyűlési képviselőkkel a művelődési házban. Előadást tart az adótörvényekről, a szövetkezeti törvényről Pintér István, az adó- és költségvetési bizottság tagja; a küi- és belpolitikai helyzetképről dr. Horváth László, a külügyi bizottság titkára; Holt tart a rendszerváltás? címmel Oláh Sándor, a mentelmi bizottság elnöke. Helgát leánykereskedők rabolták el? Farkas Imre, az elrabolt Farkas Helga édesapja néhány napja újabb akcióba fogott. Mint lapunkban közzétettük. Farkas három telefon­számot is megadott, melyen kap­csolatot lehet velük teremteni, illetve, hallható a zsaroló hangja magnófelvételekről, többször is. Helga apja a nyomravezetőnek félmillió márka jutalmat ígér. Az MTI munkatársának elmond­ta, hogy nyomozása során tudo­mására jutott: nemcsak az ő lánya tűnt el. Sok szülő hiába várja visz­sza 16-18 éves lányát. Nem vélet­len, hogy éppen Szegeden rabolták el Helgát - állítja az apa -, hiszen ez a város Európa Bangkokja, virágzik a leánykereskedelem. Maffiák csalnak, rabolnak cl lányo­kat, egy ideig fogva tartják, meg­törik őket, majd vagy a nagyvárosi éjszakában foglalkoztatják, vagy külföldre eladják a szerencsét­leneket. Farkas Imre azt kéri az eltűnt lányok szüleitől, hívják fel ót, s mondják el, jelentkezett-e zsaroló, esetleg suttogó hangon. Hasonló kéréssel fordul mindenkihez, aki munkája során kapcsolatba került telefonáló zsarolóval erőszakkal fogva tartott, vagy dolgoztatott lányok ügyében. Ettől az újabb akciótól azt várja az apa, hogy rábukkannnak néhány, leánykereskedelemmel foglalkozó bandára. Köztük talán arra is, amelyik Helgát rabolta el. Nem tartja ugyanis kizártnak Farkas Imre, hogy a lányát is eladták. A Farkas család telefonszáma: 62/22-005, 62/23-624, illetve 6261-433. Öböl C SENGEY. Egy JATE-klubbeli Cseh Tamás-est másnapján beszélgettünk először. A farmerbe született Csengey Dénes úgy ült hatalmas hófehér ingében az étterem teraszán, mintha e nagy vitorlavászon segítségével kívánna tovaröpülni egy puhán elnyújtott, de a jobbhorog keménységével befejezett mondat után. Végül is nem volt miről eszmét cserélnünk, oly egyszerű volt akkoriban, öt-hat éve, az ítéletekből és rosszkedvűen átélt tapasztalatokból fölmagasodó, közösnek vélt építmény. Később persze épp a „pártállam lebontásának jegyében " rugdosták szét ezt is, hogy összerakni újból ne sikerülhessen senkinek, egyik oldalnak sem. Most szellembástyáknak gondolt erődítményekben fedezhető föl a régi elem, s hogy erről mit gondolhat ő, nem tudhatom. 1979-ben írt egy fantasztikus, pontosabban szólva: okos és tiszta esszét - ami persze kőkemény ellenzéki publicisztika volt - a Cseh Tamás-jelenségről, a farmeros nemzedék önsorsrontó magára találásáról, e fiatalon renyheségre hajlamos csapat nyelvéről és magáról a helyzetről, hogy mi van, azaz mi nincs: itt van a cigaretta, a golyóstoll. Egy lószerszám, egy szonett, egy kaszatömlöc. Egy bilincs, egy viadukt, egy törvény. Egy fésű, egy férfimellény, egy függetlenségi nyilatkozat. Micsoda monumentális töredékei annak a dadogásnak. amellyel az emberfaj Istent szólongatja, magát megnevezi, megjelöli, lerombolja és újra kiformázza." Csengey úgy írt jelentést, hogy minden mondatából az intelligens publicista és a témájába feledkező elbeszélő szólalt meg egyszerre. Akkoriban úgy gondoltam, így lenne jó újságírónak lenni: ilyen len­dülettel és ennyire kíméletlenül. 1989-ben beszélgettünk újra egy emigráns magyar szervezet németországi kongresszusán, ahová én a televízió stábjával érkeztem. Ott volt többek között Nyíri Kristóf filozófus, Lukács László, az Új Ember kiadója, Kende Péter politológus Párizsból és Békés Gellért, az Újszövetség fordítója Vatikánból. Csengey arról beszélt, hogy a Kádár-rendszer arra kényszerítette az embereket, hogy patkánylétben éljenek: ne vállalják önmagukat, külön kis alkukba menekülve érjék be azzal a kevéssel, ami van, s ha nem lázadnak, cserébe viszonylagos békét és a szolid előrelépés lehetőségét kapják. Készítettem vele egy interjút. Hanyatt dőlve, cinkeugrású tekintettel, kézfejét csuklókból ingatva, mutató- és középső ujját összecsippentve, mintha akkor is cigarettázna, arról beszélt, ami vé­gül is egy keresztény politikai erő programja lehetett a parlamenti választások kiírása előtt: „A bűnösöket meg kell nevezni, a bűnösöknek nyilvánosan bocsánatot kell kérniük, és akkor a nép megbocsát." Nem így történt. Csengey Dénes országgyűlési képviselő magányosan halt meg. Túlhajszolt idegzete, agyondohányzott tüdeje és finom szövésű lelke nem bírta az aláhulló súlyokat. A kétségbeesés méltósága - ez volt utolsó könyvének címe. Ha nem tudunk érvényeset mondani, a halottainkra mutatunk. Ott van Csengey. Kétségbeesésének oka: győztek felette a körülmények. A költségvetési vita - egy ellenzéki szemével „A legszomorúbb, hogy mindenki győzelemnek érzi" - A kívülálló számára úgy tűnik: a költségvetési vita az Ország­gyűlés állatorvosi lova, vagyis a magyar parlamenti demokrácia egy évének jónéhány betegségéi illusztrálta. - Már a vita kezdete a magyar Parlament betegségét mutatta. A politikai törvénykezés elhúzódása miatt csak december 9-én kezdett foglalkozni az 1992-es költség­vetéssel a Ház. Ráadásul úgy, hogy az „igazságtevő törvényekkel" se végeztünk, hiszen a Zétényi­Takács-féle jogszabály az Alkot­mánybíróság elé került, a III/3-as tárgyalását pedig megszakítottuk. (Ez utóbbi történésben szerepe volt az MDF országos gyűlésének is.) - A költségvetés tárgyalását mintha a koalíciós és az ellenzéki pártok is erődemonstrációnak tekintették volna. - Már novemberben, a költ­ségvetési irányelvek vitájakor látszott, nem lesz reális költség­vetés, a tervezet késni fog. Úgy tűnt, az ellenzéki pártok közötti minimális együttműködés lehet­séges, hiszen nagyjából azonos kritikával illették az irányelveket. A későn beterjesztett költségvetés vitájában viszont fordult a kocka: a koalíció kovácsolódott össze, az ellenzék megosztott maradt. - Milyen szintű lehet az ellenzéki pártok együttműködése? - Orbán Viktor véleményét osztom: az ellenzéki pártok egy­sége nem létezik, mert nem koa­líciós partnerek. Minimális cgyütt­A Parlament év végi erőfeszítését vérmérsékletünk, politikai hitvallásunk és az ünnepek korüli „családi hajrá" függvényében szánakozva, bosszankodva, drukkolva kísértük figyelemmel. Azóta hallhattuk, olvashattuk a negyvenötórás folyamatos ülés eredményével például a pénzügyminiszter elégedett. A történtek „másszempontú" értékelésére az egyik szegedi illetőségű honatya, Géczi József (MSZP) vállalkozott. MMMWmM működés, egyeztetés nélkül azon­ban nehéz napok elé néznek az ellenzéki képviselők. A költ­ségvetési vita egyik tanulsága is ez. A tények a következők. A részletes vitában mindhárom ellenzéki párt részletes koncepcióval állt elő. A szocialisták és a szabaddemokraták megállapodtak, hogy egyezteiik lépéseiket. E két párt vezetőinek elvi megállapodását a Fidesz nem vállalta föl, így az SZDSZ is visszakozott. Az eredmény: költ­ségvetés tárgyalásakor a három ellenzéki párt külön utakon járt. A szocialisták álláspontjának lényege: nem vállalunk felelősséget a költ­ségvetésért. visszavontuk módosító javaslatainkat, nem vettünk részt a részletes vitában, de nem vonul­tunk ki az ülésteremből. A kor­mány sajál kényszerhelyzetével zsarolta a pártokat, s a Parla­mentben kapkodás alakult ki. - A két liberális párt kép­viselőinek hozzászólásait, az elhúzódó vitát a koalíciós pártok tagjai obsrukciónak nevezték. - A liberálisok hozzászólásainak többsége helytálló volt. A vitát az SZDSZ és Fidesz szakértői figyel­ték, észrevételeikkel, számítá­saikkal folyamatosan segítették a képviselők munkáját. A két párt közötti versengésre utaló meg­jegyzések viszont nem alaptalanok. Csak a vita éjszakáján volt jele a Fidesz és az SZDSZ közötti egyeztetésnek. - A negyvenötórás folyamatos ülésezés alatt az ellenzéki kép­viselők egyik, majd másik csoport­jának kivonulása, később vissza­jövetele, a szavazási procedúrában mutatott magatartás ellent­mondásossága, következetlensége is az egyeztetés hiányát jelezte. - Az ellenzék annyit ért el, amekkora az ereje. Ismét meg­mutatkozott: a három párthoz tartozó képviselők két nagy cso­porthoz tartoznak, a liberális­konzervatív, illetve a szoacia­lista-szociáldemokrata irányvonal megjelenítői. Fontos annak hang­súlyozása. hogy a két ellenzéki csoport magatartása, a kulturált obstrukció. illetve a vitából való kivonulás egyaránt bevett maga­tartási forma a parlamenti de­mokráciákban. - A koalíció elé is tükröt tartott ez az év végi erőfeszítés. - Az 1992-es költségvetés vitája megmutatta, az országban a ha­talom kiépített hivatali rendszerrel és befolyással, egyre inkább neki szolgáló nyilvánossággal rendel­kezik. Létezik egy erős koalíció, melyet tovább szilárdít, ha a kormány és a koalíciós pártok közötti együttműködést intéz­ményesítik. Igazolódott, a kormány működőképes. - Hogyan vizsgázott tehát a mi kis parlamenti demokráciánk? A költségvetés, mely erősen politikai színezetű, milyen jövőt sejtet? - A legszomorúbb, hogy a történteket minden érintett győze­lemként fogja föl, pedig ebben az év végi hajrában nem vizsgáztunk jelesre. 1992-ben az ország sorsa attól függ. lesz-e autonóm nyil­vánosság, megerősödnek-e az érdekképviseleti szervezetek, az újburzsoázia képes lesz-e hatá­rozottabb lépésekre sarkallni a kormányt. Ú. I.

Next

/
Thumbnails
Contents