Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-13 / 10. szám

HÉTFŐ, 1992. JAN. 13. BELPOLITIKA 3 A kisgazdák farsangig várnak Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke a szombati nagyválasztmányi ülés után ismertette a február 29-éig lefolytatandó koalíciós tárgyalások feltételeit. A feltételek között szerepelni fog az a követelés, hogy a kisgazda minisztereket és politikai államtitkárokat csak a pártnak van joga kijelölni és visszahívni. Torgyán úgy fogalmazott: nem fordulhat elő, hogy Antall József ne a nagyválasztmány határozata értelmében járjon el, azaz ne ismerje el, hogy a pártnak csak egy frakciója van. A pártelnök úgy nyilatkozott, hogy a koalíciós tárgyalások miatt valószínűleg ki kell tolni a szintén február végére a Parlament elé meghirdetett esetleges tiltakozó nagygyűlés időpontját. A kisgazdapárt harminchármas képviselő-csoportjának vezetősége nevében Pásztor Gyula frakcióvezető úgy nyilatkozott, hogy megvizsgáltatják a nagy választmány legitimitását, és nem riadnak vissza az esetleges pereskedéstől sem. Ugyanakkor a frakcióvezető remélte, hogy a január 20-án összeülő Országgyűlés alkalmat ad arra, hogy az alkotmányügyi bizottság - a ház elnökével együtt - döntsön, illetve állást foglaljon, hogy melyik frakciót tekinti legitimnek a Parlamenten belül. Gyakorlatilag egyszemélyi vezetés következett be, mivel az elnökség tagjait az elnök személy szerint jelöli ki. Ez nyílt diktatúra - hangsúlyozta a harminchármas frakció vezetője. Az autójavító kisvállalkozókat Győrött készítik fel azokra a műszaki vizsgálatokra és mérésekre, amelyeket azt megelőzően kell elvégezni a gépkocsikon, hogy a jármüvek tulajdonosai megkapják a környezetvédelmi igazolólapot. A kártya kiadása mint ismeretes - az év tataszán indul. Az Országgyűlés képviseletében Papp Lehel György (MDF) tegnap Madridba utazott, ahol részt vesz az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet ülésén. A képviselő az ülésen megbeszéléseket folytat arról, hogy Budapesten kerüljön sor a parlamenti szintű EBEÉ első ülésére. Február végéig marad a koalíció Torgyán József pártelnök arra kérte a küldötteket, hogy a pártalkotmány 19. paragrafusának megváltoztatásával, nyílt szavazással döntsenek a koalíció fennmaradása, illetve a kilépés kérdéséről. Éles szavakkal bírálta az MDF-et. amely - mint fogalmazott: - beengedte a vezetésbe a kommunistákat és azok szekértolóit, sőt saját tagjai közül is üldözi mindazokat, akik felhívják a figyelmet a kommunisták jelenlétére. Torgyán szerint az MDF-SZDSZ paktum célja a Kisgazdapárt „hátbaszúrása" volt, s e megállapodással a vezető kormánypárt becsapta és meggyalázta a kisgazdákat. Az FKgP Antall Józseffel ellentétben úgy ítéli meg, hogy az országban nem történt sem politikai, sem gazdasági rendszerváltás, a kisgazdák azonban ezt végre fogják hajtani. A koalíció témájára térve kijelentette: nem hisz a jelenlegi hatalomnak. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy nemzetközi szempontból rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy a Kisgazdapárt a koalíció tagjaként politizál. A javaslatok feletti vitában kezdetben nyilvánvaló volt, hogy a küldöttek túlnyomó többsége a koalícióból való azonnali kilépéssel ért egyet: Ezt tükrözték a felszólalásokra reagáló érzelemnyilvánítások. Amikor azonban FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN Torgyán József és népes makói hallgatósága a múlt hét végi emlékezetes kisgazda-gyűlésen Utolsó lehetőséget adott egy úgy mond valódi koalíció megteremtésére az MDF-nek és a KDNP-nek a Független Kisgazdapárt szombati nagyválasztmányi ülése, amikor a kormányzásban való részvétel azonnali megszakítása helyett február végéig halasztotta a koalícióból való kilépést. A hamarosan létrejövő tárgyaló delegációnak az lesz a feladata, hogy elfogadtassa a partnerekkel a legfőbb kisgazda követeléseket. Torgyán József és valamennyi ismert kisgazda politikus - Gerbovits Jenő exminiszter kivételével továbbá több vidéki vezető amellett érvelt, hogy próbálják meg a tárgyalással erősíteni a végső döntés meghozatala előtt a kisgazda-pozíciókat. lassan megváltozott a küldöttek hangulata. Rövid technikai zűrzavar után Torgyán József vezette le a szavazást, s mindjárt az első aktus sikeres volt: több mint kétharmados többséggel fogadták el a küldöttek az A-váitozatként előterjesztett javaslatot. A határozat szerint a nagyválasztmány megállapítja, hogy a kormánykoalíció jelenlegi formájában az FKgP tagsága számára elfogadhatatlan. Ezért az MDF-fel és a KDNP-vel létesített kormánykoalíciót február 29-ével felmondja, amennyiben a Független Kisgazdapárt tárgyaló küldöttsége „új koalíciós megállapodást a partnereinek felróható okok miatt megkötni nem tudna". A tárgyalások előkészítését, ellenőrzését, a küldöttség kijelölését a megyei elnökök és az országos elnökség tagjai végzik majd el. Ezt követően a nagyválasztmányi ülés résztvevői döntő többséggel megerősítették az országos vezetőség által korábbiakban meghozott kizáró döntést öt FKgP parlamenti képviselő ellen. Ezek Omolnár Miklós, Oláh Sándor, Prepeliczay István, Zsíros Géza és Rajkai Zsolt. Újjáválasztották a párt országos fegyelmi bizottságának elnökét, elnökhelyettesét és öt tagját, valamint kijelöltek néhány új országos vezetőségi és egy elnökségi tagot. Torgyán József pártelnök a kora esti órákban lezárta a nagyválasztmány ülését, arról biztosítva a küldötteket, hogy folyamatosan informálják őket a nagyválasztmányi ülésen hozott határozatok végrehajtásáról. Az árutőzsde tavalyi éve Mintegy kétmilliárd forintos forgalmat bonyolított le tavaly a Budapesti Árutőzsde. Ez csaknem háromszorosa az előző évinek. Az árutőzsdén működő két szekció - a gabona és a hús - egyre komolyabb szerepet játszik a hazai agrárszféra kereskedelmében. A szakértők tavaly nagy forgalomnövekedésre számítottak az árutőzsdén és ez - bár a Földművelésügyi Minisztérium által kialakított minimál-árrendszer sokáig „megbénította" a gabonaforgalmat - be is következett. A kereskedés döntő hányadát a kukorica adta. mivel a minimálár miatt alig került kalászos gabona a tőzsdére. Tavaly júliusban a forgalom még nem érte el a 100 millió forintot, ugyanakkor a kukorica betakarítása idején novemberben már meghaladta a 600 milliót. Az élőállat és a hússzekció a múlt év közepén kezdte meg a működését az árutőzsdén. A tőzsde fejlődését akadályozó szervezeti prohlémák a múlt év végére rendeződtek. Világossá vált, hogy a tőzsde igazi gazdáinak - a brókereknek - kell megszerezni a tulajdonosi pozíciókat. Erre ösztönözte a brókereket a „szponzori kör" kifulladása is. Ezért az idei évtől a régi kereteket az Árutőzsde Kft. működésében érdekelt 100 tőzsde-tag tölti fel a korábbi üzletrészek megvásárlásával. A jövőben létrehozandó új társaság - melynek szervezeti keretei már körvonalazódtak - az eddiginél jóval nagyobb vagyonnal rendelkezik majd. Ebből várhatóan megoldható lesz az önálló infrastrukturális háttér. MA DR. KOVÁCS BEÁTA, a 6. számú választókerület önkormányzati képviselője fogadóórát tart 17 órától az Odessza II. Herke utcai Általános Iskolában. CSILLAG JÁNOS, a 8. számú választókerület önkormányzati képviselője fogadóórát tart 17 órától a Eő fasori (Csikós) Általános Iskolában. HOLNAP DOBÓ JÁNOS, HORPÁCSY 'ANDRÁS és GALIBA FERENC önkormányzati képviselők 17 órától a Kodály téri Általános Iskolában lakossági fórumot tartanak. A fórum témája: változzék-e az „Északi sárosrész" elnevezése „Agyagvölgy"-re? Elnökünk a demokráciáról folytatás az 1.oldalról a régió országai nem elsősorban versenytársai, hanem olyan partnerei hazánknak, amelyek erőt adnak. A demokrácia helyzetének ellentétes megítélésével foglalkozva annak a nézetének adott hangot, hogy annak az állításnak is van igazságtartalma, miszerint a demokrácia ma veszélyben van Magyarországon, akár csak annak, hogy 1945 óta soha nem volt még ilyen jó pozíciója. Magyarország minden lehetőséget megteremtett a demokrácia építésére. Kialakította annak politikai intézményrendszerét is, amely nem ad lehetőséget a nyílt diktatúrára. Ilyen nem is jelentkezik, bár türelmetlen hangok is hallatszanak. De Magyarországon a polgárosodás elért egy olyan szintet, amely miatt már nem lehet megváltoztatni a folyamatokat. Hallatlanul megnőtt az autonóm személyek és testületek száma. Ennek ellenére természetes, ha a jelenlegi helyzetben egy felelősséget érző kormány törekszik a fontos posztok elfoglalására, ahonnan a vezérlésre lehetősége van. Ezzel szemben az autonómiákat kell erősíteni és elsőrendű feladat az állam államtalanítása. A nemzeti intézmények tekintetében ugyan jelentkeznek a centralizációs törekvések, de ezzel szemben léteznek ellensúlyok is. A köztársasági elnök asztalán aláírásra váró törvényekkel és kérvényekkel összefüggésben Göncz Árpád előrevetítette, hogy a törökbálinti zendülő katonák ügyében benyújtott kegyelmi kérvényt, amint az megérkezik hozzá, azonnal aláírja. A még aláírásra váró úgynevezett elévülési törvénnyel összefüggésben ismételten megerősítette: akkor fordul az Alkotmánybírósághoz, ha egy-egy törvénnyel kapcsolatban a társadalmi konszenzus hiányát érzékeli. Göncz Árpád egy a Magyarország eredményeit elismerő vélekedésre kitérve úgy foglalt állást: a hazai eredmények a 16 éven felüli, sőt még az annál fiatalabb emberek együttes sikere. Köszönhető önfegyelmüknek, bátorságuknak. vállalkozókészségüknek, kitartásuknak. A sikereket kivívok közé tartoznak a kormányzati tisztségviselők, azok, akik miniszterként, államtitkárként vagy a közigazgatásban dolgoznak, s természetesen azok az ellenzékiek is, akik a maguk eszközével javítani szándékoznak. Egy országot többféleképpen lehet szeretni, a lényeg, hogy szeressék, és kötelességének érezze az ember, hogy kimondja véleményét - szögezte le. A köztársasági elnök annak a szívből jövő reményének adott hangot, hogy az ország hamarosan eljut odáig: mindenki acsarkodások nélkül, örömmel osztozik az eredményekben és a kudarcokban is. Egy kérdés kapcsán ismételten megerősítette: csak akkor mond le, ha valami olyat kell tennie, ami nem fér össze lelkiismeretével. Öböl r

OVABB! A; utolsókat rúgta a szocializmusnak nevezett agyonközpontosított, újraelosztó rendszer, amikor a hazai könyvterjesztést - és ezáltal az egész magyar könyvpiacot, a szerzőkkel, a kiadókkal és az olvasóval együtt - maga alá temette az a félelmetes erejű kiadványlavina, ami szükségszerűen gerjedt a lektorinak mondott, ám lényegében cenzori jelentések ritka levegőjében. 1989-et írtunk, egyszerre figyeltük a Münnicli Ferenc Társaság fenyegetéseit és Orbán Viktor kockázatos beszédét a Nagy Temetésen. Ekkor jött elő minden, amit tiszta áradásnak vagy leülepedett szennynek gondolhattunk, mint amikor rozsdásodó zsilipről verik le a tolózárat: ömöljön minden! Ekkortájt olvashattuk Szilágyi Akos megrendítő kötetét, a „Tovább... Tovább... Tovább!" című szöveggyűjteményt a szovjet típusú önkényuralomról. Nekem nagyon sokszor jut eszembe ez az optimista cím, mivel erről kell, hogy szóljon a mi nagy átalakítási programunk is: nagyon mélyről indultunk, fölkapaszkodtunk valameddig és most már csak azt követelhetjük saját magunktól, hogy tovább, tovább, tovább. Nincs mese, sikerre vagyunk ítélve. A módszerekben, persze, nem lehetünk biztosak, hiszen egy tanulásifolyamat elején járunk. Itt van például a társadalmi önsegélyezés tömegesen hódító formája, az alapítvány, amiről bátran állíthatjuk mivel elesettek, szegények, gyöngék és hátrányt szenvedők részére hozzák létre -, hogy az adakozók lelkiismeretadójával azonos. Éppen ezért öröm hallani, ha egy közösség - a továbbjutás szellemében nem a hiányosságok pótlására, a hátrány fölszámolására vagy a profitátmentés érdekében hoz létre alapíhányt. hanem a folytonosság jegyében, a megszerzett értékek megőrzéséért. * A Ságvári gimnáziumról beszélek, amelyről nemrég írtuk meg, hogy a legutóbbi évek teljesítménye alapján az ország hetedik legjobb líceuma, s amely továbbra is az elsők között akar lenni. Az alapítvány keretében a Tisza Volánnak köszönhetően egy kisbuszhoz jutottak, amellyel rendszeresen utaztathatják diákjaikat az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre, ahol hagyományosan kiválóan szerepelnek a ságváristák. (Személyes kitérő: e sorok írója is abba a gimnázumba járt, s nagyon örül, hogy egykori iskolájáról egy országos rangsor közlése után írhat. így az élmények és a jogosan ébredő halaérzet nem keveredhet össze a „cégreklámmal", vagyis arról beszélhetünk, ami objektív, mérhető.) Az alapítványt a gimnázium gálaműsorával indították útjára még az ősszel, a szokásos Ságvári-napok keretében. Tudjuk, hogy a rendszerváltás egyetlen közösséget sem hagyott érintetlen, de a legjobb választ ott adták, ahol a továbblépésre figyeltek, nem a visszatekintők fátyolos szemére. Ha Szilágyi fontos könyvét az alapítvány dokumentuma mellé tesszük, csak azt mondhatjuk, ami a közös tennivalóink lényege: tovább, csak így tovább. ,Közterek Európában " Szegedre jön a vándorkiállítás Pénteken délután nyílt meg a budapesti Vigadó Galériában az Európai Közösség 12 tagországának köztereit bemutató kiállítás, amelyet február elején a szegedi érdeklődők is láthatnak. A bejáratnál a Hősök teréről készült fotó fogad bennünket. Ez jó jel: bár hazánk még nem része az EK-nak, a rendezők máris a nagy család tagjának tekintenek minket. Hans Beck úr, az EK budapesti képviseletének vezetője is erről beszélt megnyitójában, amelyet kellemes kamaramuzsika előzött meg (a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatói játszottak hegedűn, brácsán és csellón). „Az új generáció feladata, hogy ötven év művi szétválasztása után helyre állítsa Európa kulturális egységét, amely nélkül a földrész sohasem válhat igazán eggyé." De miért éppen a közterek bemutatását választották c folyamat egyik eszközéül? „Az európaiak szeretik a tereiket" - írja H. Brugmanns, a brugesi Európakollégium tiszteletbeli rektora. „Az európaiak közösségben érzik jól magukat, így igencsak vonzódnak tereikhez. A tér középpontjában kutat ástak, vagy kiemelkedő személyiség szobrát helyezték el. Ezen a színpadon játszódik le az életük. Itt vásárolnak, itt található a polgármesteri hivatal és a bíróság épülete, a templom. Itt, a szabad ég alatt rendeznek találkozókat és a kávézókban megbeszélik az eseményeket. Köztér nélkül egy falu csak névtelen település lenne, a város csupán házak összessége." A Vigadó Galéria földszinti kiállítótermében felállított paravánokon színes fotók, angol és magyar nyelvű felirattal. A képeken középiskolás művészettörténet könyvekből is jól ismert épületegyüttesektől övezett terek, és kevésbé világ(vagy itthon maradva: Európahírűek). Itáliából a turisták kötelező zarándokhelyein, a hírneves piazzák: a San Marco. San Pietro, Navona és Del Campidoglio, a Forum és történelmi elődje, a görög agóra. Látható a londoni Covent Garden. a Midsummer Square Milton Keynesból (Egyesült Kiráyság), a Place de La Concorde és a Place de L'Etoile Charles de Gaulle Párizsból. De betekinthetünk Alkmaar sajtpiacára, s szemünk végigfuthat a Plaza de Esana kőberakásain, amely Sevillában található. ahol Makovecz Imre mostanában megmutatja a világnak, hogy ötven év ide vagy oda, a magyar művészet szellem élt, él és élni fog. Budapesttel egyidőben Buenos Airesben nyílt hasonló kiállítás, amely korszakokra bontva az ókori kezdetektől a huszadik századi modemizmus megszületéséig kíséri végig a közterek történetét. Szegeden a Móra Ferenc Múzeum épületében 1992. február 7-től 13-áig nézhetjük meg az európai terek fotóit, s a kiállítást más rendezvények is kiegészítik majd: szakmai tanácskozás és nyilvános fórum ad lehetőséget a vélemények, gondolatok cseréjére, sőt még egy hangverseny is hozzájárul majd az élmény maradandóvá válásához. NY. P