Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-11 / 9. szám

SZOMBAT, 1992. JAN. 11. BELPOLITIKA 3 Leszerelhetnek a sorkatonák A kormány felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy döntsön azokban az ügyekben, amelyekben állami tulajdonú telekre épült magánlakások tulajdonosai szeretnék megszerezni a telek tulajdonjogát is - hangzott el a kormány tegnapi sajtótájékoztatóján, az utóbbi időben számos kérelem érkezett a Pénzügyminisztériumhoz az állam jav ára biztosított elővásárlási jogról való lemondásra, illetve a telektulajdon átruházására. A kormány döntése értelmében ezen ügyekben a jövőben a pénzügyminiszter dönthet. A villamosenergia „árrendezésére" valamikor szükség lesz, de nem a bányászok és a kormány legutóbbi megállapodása miatt - közölte Bakay Árpád államtitkár-helyettes az Érdekegyeztető Tanács tegnapi plenáris ülésén. A Magyar Villamosmíívek Trösztnek 4,5 milliárd forint többletköltséget jelent, hogy több és drágább szenet vesz át a hazai bányáktól. Mindezen tényezők összevetésével kerülhet sor majd az árrendezés mértékének megállapítására. A villamos energia ára nem v áltozhat szabadon, ez jelenleg kötött ár. A tervek szerint február 13-án szerelnek le azok a sorkatonák, akik addigra teljesítik 12 hónapos szolgálatukat - közölte Keleti György ezredes, cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a jugoszláv helyzet miatt átmenetileg meghosszabbítják a sorkatonai szolgálati időt. A szóvivő hangsúlyozta, hogy minden idei átcsoportosítás, csapatmozgás és alegységgyakorlat szerepel az éves kiképzési terv ben, s azok teljesen függetlenek a déli határaink közelében zajló eseményektől. Szociális otthonok Emelkedtek a térítési díjak Az új esztendő a szociális otthonokban, intézetekben élőknek is változásokat hozott: januártól megemelkedtek a szociális intézményekben fizetendő térítési díjak. A rendelkezés nyomán azonban egyetlen gondozott ellátása sem került veszélybe - hangsúlyozta az MTI érdeklődésére válaszolva József Péter, a Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai Főosztályának osztályvezetője. Az intézkedés - mely az ország négy minisztériumi fennhatóságú és csaknem 300 önkormányzati kézben lévő intézményét érinti egy éppen tíz évvel korábbi rendeletet vált fel. Annak elavultsága mára olyan helyzetet eredményezett, amelyben a költségek gyarapodására hivatkozva egyre több önkormányzat meg kívánta szüntetni a területén működő szociális otthonokat. Míg ugyanis az 198l-es rendelkezés alapján a térítési díjak felső határa havonta 2070 forint volt, addig egy szociális otthoni ágy fenntartása 12 ezer forintba került. Ezért is határozott úgy a kormány, hogy bizonyos határok közé szorítva emeli a térítési díjakat. Az elmúlt év végén hozott kormányrendelet egyik legfontosabb eleme, hogy a fizetendő díj alapjául a szociális otthonban ezentúl a saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (jelenleg 5200 forint), a szociális intézetben a magasabb összegű családi pótlék - jelenleg 3900 forint - mindenkori összege szolgál. Ezektől az összegektől a tulajdonosok lefelé és felfelé is eltérhetnek 50-50 százalékban. Alapelv ugyanakkor, hogy a gondozottnak - személyes szükségleteinek fedezetére - minden hónapban (a korábban meghatározott 400 helyett) 2000 forintja megmaradjon. Ezen kívül a rendelet azokról is gondoskodik, akik semmiféle jövedelemmel nem rendelkeznek. Ok személyes szü kségleteik kielégítése érdekében zsebpénzt kapnak, amelynek havi összege az adott intézményben meghatározott térítési díj-alap 15 százaléka. Ha január, akkor... Tej áremelés A hatóságilag rögzített árú 2.8 százalék zsírtartalmú tejen kívül az összes többi tejféleség és termék árának megállapítására a feldolgozók jogosultak. A Szegedi Tejipari Vállalat most postázza kereskedelmi partnereinek a január 20-tól érvényes árjegyzékét. Eszerint a 2,8-estől eltérő zsírtartalmú tejféleségek átlagosan 19 százalékkal drágulnak. Várható, hogy a hatóságilag rögzített ár is emelkedni fog, ennek mértékét a szakminisztérium fogja - vélhetően még huszadika előtt - bejelenteni. A változás oka elsősorban az eddigi, költségvetésből finanszírozott árkiegészítés megszüntetése, mely egy liter tejre 2 forint 50 fillér, egy kiló vajra 57 forint, egy kiló túróra 18 forint volt. A mérsékelt kereslet miatt a vaj új árába csak 20, a túróéba 9 forintot épített be a vállalat. A különbözetet az ízesített és savanyított termékekre osztotta rá. Mivel a nagykereskedelmi tevékenység költségeinek 80 százalékát az üzemanyag adja, ennek drágulása is megjelenik az új ársorokban, éppúgy, mint a pár százalékra prognosztizált felvásárlási áremelés. Utóbbi pontos mértéke a termelőkkel a napokban megtartandó alku során fog eldőlni. Külkereskedelmi elképzelések A külkereskedelmi mérleg hiánya a kormányprogram prognózisa szerint az idén várhatóan 400-500 millió dollár körül alakul, abban az esetben, ha az év folyamán 0-2 százalékos gazdasági fejlődés következik be. Egy év alatt az áruforgalomban 300-400 millió dollárral javul az egyenleg. Ezt a feltételezést a kormányszakértők arra alapozzák, hogy a külső kereslet - amely már a múlt évben is csaknem teljes egészében konvertibilis fizetőeszközökben bonyolódott - valószínűleg nem. vagy csak minimális mértékben csökken a volt KGST-országok részéről. Erről az oldalról nem várható dinamikus növekedés, de az erős negatív hatások is megszűnnek. A hagyományos konvertibilis export múlt évi - 12-16 százalékos növekedése után a számítások szerint ebben az évben várhatóan 8-10 százalékos bővülés várható. Az exportálók jelentős része sikeresen alkalmazkodott a megváltozott piaci körülményekhez. Leggyorsabban a fejlett országokban növelték az értékesítést. A kivitel egyre növekvő hányada származik a kisvállalkozásoktól és a vegyes vállalatoktól, amelyek zömükben már eleve az új piaci lehetőségekre építették üzletpolitikájukat. A gazdaság alkalmazkodóképességének javulását mutatja a feldolgozóipar - ezen belül is a gépipar^exportnövekedésének múlt évi erősödése. Az összes exportnövekedés mindezek alapján az idén 6-9 százalékos lehet. Az import pedig összességében 3-5 százalékkal bővül. Környezetvédelmi költségvetés A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium részére 1992-re jóváhagyott - nominálisan ugyan növekvő - költségvetés nem oldotta fel a szakterület pénzügyi feszültségeit. A tárcánál az MTI érdeklődésére elmondták: az előirányzott összegekből nehezen oldható meg az Országos Meteorológiai Szolgálat, a természetvédelmi szervek, valamint a környezetvédelmi felügyelőségek elvárt szintű működtetése. Már a múlt évben is csak a környezetvédelem felhalmozási támogatásának összegéből átcsoportosított 95 millió forinttal tudták csak csökkenteni a működtetési nehézségeket. Idén viszont nem áll rendelkezésre ilyen keret. A 19 millió forintos fejezeti tartalék lényegében egyik szakterületen sem oldja meg a problémákat. Működtetésre az állóeszköz-felújításra, és az intézményi beruházásokra az Országos Meteorológiai Szolgálatnak idén - a 76 millió forintos saját bevételen felül - 211 millió forintos támogatást hagytak jóvá. Ez nominál értékben több mint a múlt évi, várhatóan mégsem elegendő az állami feladatként teljesítendő szolgáltatások korábbi színvonalú elvégzésére. A természetvédelmi szerveknek - a 40 millió forintos saját bevételen felül - 277 millió forint támogatás áll rendelkezésére. Ez is több, mint a múlt évi - 49 millió forintos bevételen felüli - 232 millió forint, viszont ezen a szakterületen rendkívül nagyok a feladatok, a természetvédelmi kihívások. A környezetvédelmi felügyelőségeknek egyre több feladatot kell elvégezniük, hogy országszerte megfeleljenek az állampolgárok igényeinek. Saját bevételüket 51 millió forintra tervezték, a költségvetés ezen felül 716 millió forintos támogatást állapított meg részükre. Ez ugyancsak több. mint a múlt évi. de a szakemberek szerint távolról sem elegendő a feladatok megoldására. Az Országos Műemléki Főfelü gyelőség 344 millió forintos saját bevételt tervez, ezen felül 899 millió forintos támogatást hagytak jóvá részükre. Műit évben a 475 millió forintos bevételt 844 millió forintos támogatással egészíthették ki. Öböl rjÁTSÓ KAPU. Az embert úgy csinálták meg, hogy a legszörnyűbb 12 pillanatokban se riadjon vissza a jó poénoktól. Már csak azért is, mert egy-egy szatirikus mondat több fájdalmat okozhat a kínzónak, mint a kínzottnak - no de ne akarjunk azonnal vödör vizet leönteni a torkunkon. Amit mondandó vagyok: olvasom, hogy a meghirdetett egyezkedés helyszínére sem a hónát, sem a szerb fél nem érkezeit meg. Gondolom, addig-addig figyelték egymás lépéseit, hogy végül mindketten lemaradtak a csatlakozásról, vagy éppen félreüldözték egymást. Úgy, ahogy jófajta krimikben a menekülő belép majd kilép, végül az utolsó utáni másodpercben mégis visszalép a metrószerelvénybe, és az üveg mögül álságos bánattal mered az üldözőire. Vagy van egy hasonló krimielem, amikor hősünk beáll a zöldhöz, de kocsijával addig vár, míg pirosra nem vált a lámpa, s csak ekkor indul szélsebesen, hogy a rátapadó másikat elzárja a keresztező forgalom. Pontosan ilyen a diplomácia. Nemrég hallottam, hogy bizonyos iskolák szerint egy diplomatának mindig kötelessége meghalnia a hazájáért, de hazudni nemzeti érdekből bármikor szabad. Azért mondom ezt, mert el tudom képzelni azt a szerb-horvát tanácskozást, amelyen egyetlen egyenes mondat sem hangzik el, sőt ha békeszerződést írnának alá, abba csak a hátsó gondolatokat lenne szabad belefogalmazni, mint egyébiránt minden más, háborúkat lezáró okiratba. Mindazonáltal az a fantasztikus, hogy ha valamelyik fél váratlanul a legrejtettebb gondolatait vezetné elő, egyrészt nem tartanák szalonképesnek a diplomáciában, másrészt pedig óriási zavart okozna a tárgyalópartnerben. Éppen ezért a politikusok mindig a hátsó kapun közlekednek, mert a főbejáratot már nem is ismerik. De azért néha meg kellene mutatni nekik. Szegeden nincsenek pikáns levelek? A vidék az mindig csendesebb, válaszolta Blazovich László, a szegedi levéltár igazgatója, arra a kérdésre, hogy lehef-e kiahatása a Politikatörténeti Levéltár lepecsételésének, honnan Antall József napokban közzétett levelének eredetét gyanítják az illetékesek. A szegedi levéltár még az elmúlt esztendő őszén megszerezte, megkapta a megyei archívum anyagát, amely a régió és a város pártdokumentumait őrzi. Ezekkel az iratokkal kapcsolatban azonban jóval nagyobb az elvárás, mint az fajsúlyuk szerint dukálna. Tudniillik a „szegedi hatalmi" ügyekben, például abban az apróságban is, hogy kikerülhet-e az egyetemalapítók emléktáblája az utcára, a természetesen fővárosi székhelyű Politikai Bizottság dönött. Pontosabban tiltott. A hatalmi mechanizmus médiája a telefon volt, vagyis a könnyen elröppenő élőbeszéd, a fellelhető szövegek pedig stilizáltak, s igazából nem túl érdekesek. A szegedi levéltár polcain tehát nincs pikáns, komprommitálásra alkalmas, netán politikai botrányt kiváltani képes irat. Azok pedig, akik korábbi befolyásuk és hatalmuk révén netán adatokkal és történetekkel szolgálhatnának itt. Szegeden is mélyen hallgatnak. DAL •MMnsHBaHtiinHiii Szavaztak a harmadik út demokratái budapesti tudósítónktól Erősödött tegnap a Nemzeti Demokrata Szövetség: a pesti Edosz-székházban megtartott közgyűlésükön a küldöttek egyhangúlag elfogadták az NDSZ feladattervét. A mértéktartó, magát centrum jellegűnek minősítő, jobbra menni nem kívánó, de a baloldali értékeket befogadó mozgalom ezzel keményen megkezdte választási harcát. (A még hátralévő két évben se a kormányzati, se a parlamenti munkának nem fog megártani, ha a sáncokon belül érzik, odakint nem ellenség, hanem komoly ellenfél tevékenykedik. Megítélésünk szerint egy olyan baloldali erő, amelyik esélyes a bizalomra, s így megszerezheti azoknak a szavazatát, akik a mai hat parlamenti pártban már csalódtak, kisebb számban jobbra, zömü kben balra orientálódnak, azt a létező veszélyt jelezve előre, hogy a nyolc hatvanba kerülő tavaly novemberi tojásból 1994. tavaszán még akár Thürmer Gyula is kikelhet. Vagy hasonló, bár más előjelű szélsőség.) Idézzük fel az NDSZ társelnökének, Bíró Zoltánnak 199l-es zászlóbontó beszédéből a legfontosabb gondolatot rendszerváltott helyzetünkről: „Ha ez a nép úgy fog találkozni Magyarországon a demokráciával, hogy a demokráciából rá csak a kín marad - kín a szó fizikai, anyagi és lelki értelmében -, akkor nem fog megbarátkozni a demokráciával, el fogja utasítani azt. S akkor jönnek a szélsőségek, az indulatok. Ezt a pillanatot nem kellene megvárni, vagy ha a történtlem kiméri ránk, elébe kellene menni. Ez lelkiismereti kérdés." A feladatterv három fő teendőre koncentrál: meg kell állítani a gazdasági romlás folyamatát: be kell hozni az ország techniai és technológiai elmaradottságának hátrányait, védeni kell a kultúrát, s intézményeit a széteséstől. Tegnapi megnyitójában Bíró Zoltán e gondolatokat még kiegészítette azzal is, hogy addig, amíg nincs rendben a közbiztonság, az ország ki van szolgáltatva a destabilizációnak, a törvénytelenség erőinek. Pozsgay Imre NDSZ-elnök és Bíró Zoltán bevezetői tapssal kísérve fogalmazták meg újra az NDSZ útra hívó gondolatát-: „1987-88-ban Lakiteleken és az ellenzéki kerekasztal körül nem azzal indultunk, hogy Magyarországon kapitalizmusnak kell lenni. Ésszerű, humánus társadalkmi berendezkedésre van szükség. " Ami nem a „szocializmus" hazugsága, s nem a kapitalizmus kíméletlensége, hanem a magyar út, Németh László metaforájával: a harmadik út. (Ami a történelemben eddig mindig kátyúba szakadt...) A hozzászóló küldöttek ugyancsak velősen, de sokkal rövidebben beszéltek, mint két. sokat próbált vezérük. Torna László elmondta, hogy Magyarországon legközelebb az nyerhet választásokat, aki elviszi az urnákhoz a munkásokat, a parasztokat, a nyugdíjasokat. És a munkanélkülieket. Félmillió számontartott és hetvenezer nem regisztrált munkanélküli van az országban. A kormányzat erről udvariasan hallgat. A félnapos, tárgyszerűen tömör közgyűlés felszólalói közül legtöbben az érdekvédelemről szóltak. Hiszen ez a legkényesebb kérdés ma nálunk. Szekszárdról megüzenték Bírónak és Pozsgaynak: ha eladják a borukat, megnyerik a választásokat. Vagyis az NDSZ-nek olyan agrárpolitikát kell kidolgoznia, amely a szomszédos éhező országokban piacot biztosít a magyar mezőgazdasági árunak. Az NDSZ munkástagozatának ügyvivői is tudják, hogy a jövő parlamentjébe az érdekvédelem lován lehet legkönnyebben benyargalni. A délelőtt végén már ki is osztották köztük a munkásokhoz és a munkavállalókhoz címzett röpcédulájukat. Egyszerű, érthető mondatokban fogalmazták meg nagy betűkkel szedett, világos gondolataikat. Például ezt: „Nem igaz, hogy a nép elégedetlenségét megfogalmazók demagógok, hogy veszélyeztetik a társadalmi békét, a demokráciát. Azok veszélyeztetik a rendszerváltást, akik az anarchikus állapotokat kihasználva, a nép türelmével és felelősségérzetével visszaélve zsarolják és kihasználják a társadalmat, miközben a gazdasági és politikai hatalmuk állandóságára törekednek." Egy vajdasági felszólaló a határainkon kívül rekedt magyarság reklámértékéről beszélt, s arról, hogy mindegyik párt felhasználja ezt a választási küzdelemben, aztán hatalomra jutva vagy nem tesz semmit, vagy kalasnyikovbotránnyal fizet. Tegnapra, a szegedi harmadik utasok szervezésében, az NDSZ-nek is megalakult a nemzetiségi munkacsoportja, s belefogott feladattervének kidolgozásába. Az NDSZ jelenleg két képviselővel ül a parlamentben. Az MSZMP-MSZP-ből kiszakadt Pozsgay Imre mellé Beke Kata szakadt az MDF-ből. Egyelőre függetlenek. A közgyűlésen is, s az azt követő sajtótájékoztatón is elhangzott a kérdés: lesz-e hetedik. NDSZ-frakció? Zárszavában Pozsgay Imre azt mondta, hogy a két mandátum a nagy befolyásolás lehetőségét nem adja meg. De élni kell ezzel a kis eséllyel is. Az NDSZ még a látszatát is kerülni akarja annak, hogy a Parlament „rontópálja" volna. A; ítélkezést a társadalomra kell bízni. Nem kell bomlasztani, bomlik ez a Parlament magától is. Az NDSZ nem kezdeményez frakciót. De ha hiteles képviselők megkeresik azzal, hogy ők akarják a hetedik frakciót, akkor természetesen igent mondanak. Ám elindítók nem lesznek. Lapunk kérdése az volt Pozsgay Imréhez, hogy nem tartja-e későnek az NDSZ indulását, ki veszi őket észre az eldurvult politikai közegben, aminek jellemzője a Parlament és a közintézmények ablakain kihallatszó végső politikai érv, az anyázás. Pozsgay Imre azt válaszolta, hogy 1994-ig talán a társadalom is kinyilvánítja csömörét az „anyázás" iránt. Az NDSZ partneri viszonyra törekszik a többi párttal, s nem fog mocskolódni. Nem takarító, hanem építkező párttá akarnak szerveződni. Egyébként is, 1994-ben az lesz a nagy kérdés, hogy elmennek-e szavazni az emberek? Akkor már nem valami ellen kell majd voksukat leadni, mint 1990-ben. hanem azokra mondanak igen, akik tartalmas választ adnak az életük kérdéseire.