Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-11 / 9. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. JAN. 11. — Bush tekintélyvesztése? Reményekkel telve indult több tízezer kilométeres körútjára az elmúlt év utolsó napjaiban Bush amerikai elnök. Két dologra összpontosított: az amerikai árunak akart mindenekelőtt „könnyebb" piacot biztosítani az általa meglátogatott négy országban, másodsorban pedig esetleges sikeres körútját kitűnő választási előzetesnek szánta. A tíz nap alatt egyébként járt Ausztráliában, Szingapúrban. Dél-Koreában és Japánban. Utjának első állomásán a világ leghatalmasabb országának elnökét a politikusok széles mosollyal, a gazdaság, a gyáripar, de különösen a mezőgazdaság képviselői fanyalogva fogadták. Mi több. a farmerek szövetségének szervezésében nagy tömeg állta útját az USA első emberének, és nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel hozta tudomására, hogy nem fogadja el az amerikai exportpolitikát, amelyet Ausztráliával szemben alkalmaz. Tudniillik, az amerikai élelmiszer-ipari termékek alacsony ára közvetlenül is veszélyezteti az ausztráliai farmereket, akik így veszteségesen termelnek, lévén, hogy a honi kormány sem kompenzálja megfelelőképpen kiadásaikat. Ezt különben az ausztráliai tárgyalópartner is tudomására hozta Bushnak, ennek ellenére az amerikai elnök „derűlátóan" nyilatkozott a további együttműködést illetően. A szokásos diplomáciai szűkszavúságból nehéz ugyan kihámozni, hogy mire alapozza ezt a derűlátást. Feltételezhető azonban, hogy a farmerek tiltakozása ellenére az élelmiszer-ipari cikkek importját nem csökkentik, ezzel szemben a csúcstechnológiát, a műszaki árut. de mindenekelőtt a gépkocsi-behozatalt az ausztrálok továbbra is igénylik, úgy tűnik, a kofábbinál fokozottabb mértékben. A szingapúri látogatás rutin jellegű volta mellett nyilván csak a turiz.musban.pontosabban a szállodaláncolatok kiépítésében kötött együttműködés érdemel említést. A gazdaságilag tüneményes gyorsasággal izmosodó Dél-Koreában egyfelől a kereskedelmi megállapodások bővítése, az amerikai árunak e piacon való nagyobb méretű értékesítése volt a tárgya]á,sok homokterében. Dc eközben nem becsülhető el az az erkölcsi támogatás sem, amelyet áz y§A nyújt a kettéosztott Korea déli részének. Az Észak és Dél-Korea között folyó (együttműködési-egyesülési) tárgyalások során sokat jelent Délnek a „nagy barát" ilyen jellegű támogatása. Annál inkább, mert az északiak mögött már nem áll ott az eddigi >i]lándö és Kőmóly patrónus - a Szovjetunió.. A negyedik ország volt Busli elnök kétségkívül legfontosabb állomása. Ha nincs az a famózus rosszullét a miniszterelnöki díszebéden, akkor talán az amerikai és a világ közvéleménye sem figyel fel rá, és nem is tárgyalja ekkora intenzitással. Az USA elnöke ezúttal (is) a japán szuficit ügyéről, a gépkocsicxportról és az árucsere egyensúlyáról tárgyalt a felkelő nap országának vezetőivel. Ismeretes, hogy Japánnak több mint 40 millió dolláros többlete van az USA-val való árucsere-forgalomban, autóipara - kiváló minőségű termékei révén ma is szuverén módon uralkodik az amerikai piacon. Bush a rövid rosszullét után folytatott tárgyalásairól itt is kedvezően nyilatkozott. A szerencsétlen eset azonban kétségkívül rossz fényt vetett az elnök Japánban tett látogatására. Az. amerikai sajtó alaposan kikezdte. Szemére vetették, hogy erején túl vállalt, s így tárgyalásainak eredményei is jóval várakozáson aluliak. A Egyesült Államok közvéleményének az elnök egészsége iránti aggodalma, gyors felépülése után bírálatba csapott át, majd helyenként elmarasztaló megnyilatkozásokba is. Úgy tűnik, az elnök bizonyos tekintélyves/.tésénck lehettünk szemtanúi az elmúlt néhány napban. A választási kampány kezdetén ez bizony nem a legjobb ajánlólevél. Még egy olyan sikeres elnöknek sem, mint George Bush. aki nem egészen egy évvel ezelőtt - a kuvaiti háború idején - még népszerűsége csúcsán volt. TOPOLYAI FERENC Horn-előadás Berlinben Szemléletváltást sürgetett csütörtök esti berlini előadásában Horn Gyula, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az Európai Közösségben belül, Magyarország és más közép-kelet-európai országok felvételének ügyében. Véleménye szerint az EK-tagoknak nem kellene kötniük magukat a 2000. évhez, mint dátumhoz, hanem arra kellene beállniuk, hogy a nevezett országok teljes jogú taggá váljanak abban a pillanatban, amikor - a nyugatiak segítségével - teljesítik a csatlakozás feltételeit, azaz a belépés 2000 nél akár sokkal hamarabb is bekövetkezhet. Az „Európai találkozások" elnevezésű rendezvénysorozat nyitányaként „Magyarország - a szabadság kapuja Európában" címmel elhangzott előadásában Horn Gyula sürgette a Nyugatot: erősítsék meg mindazokat az elveket és ajánlásokat, amelyek egy demokratikus rend alappilléreit jelentik, ilyen irányban korszerűsítsék az európai együttműködést. A külügyi bizottság elnöke példaként említette az Európa Tanács Kelet-Európának nyújtandó „jogi Marschall-segély" tevét. Közeledik az elismerés ideje Megérkezett Washingtonba a palesztin és a jordan küldöttség, a libanoni és a szíriai delegációt pedig mára várják az amerikai fővárosba. így hétfőtől - egyhetes késéssel - folytatódhatnak a közel-keleti béketárgyalások. Izraeli vadászgépek tegnap dél-lihanoni. palesztin állásokat bombáztak Damúr városától keletre - közölte Jeruzsálemben az izraeli hadsereg egyik szóvivője. A támadásnak az ÁFP szerint 10 halálos áldozata és számos sebesültje van. A fekete-tengeri hadiflotta után az Ukrajnában állomásozó volt szovjet légierő egységei körül is bonyodalmak támadtak, amelyek tovább élezik az orosz-ukrán vitát. A volt szovjet legierő ukrajnai egységeinél lélektani nyomást gyakorolnak a személyi állományra, hogy új esküvel támasszák alá Ukrajna iránti hőségüket. Milánóban atomfegyverek előállításához, szükséges anyagok csempészete miatt letartóztattak hrom magyar és egy osztrák állampolgárt. A letartóztatottak nevét nem hozták nyilvánosságra. Az őrizetbe vettek úgynevezett „vörös higanyt" akartak továbbadni. Mivel az olasz törvények nem tartalmaznak nukleáris anyagok csempészetére vonatkozó bűncselekményt, „tiltott anyagokkal való csempészkedés" vád ját emelték ellenük. Borisz Jelcin orosz elnök pénteken elfogadta a szervező John Ma jor brit kormányfő meghívását és január végén New Yorkba utazik a biztonsági tanácsi csúcsértekezletre, ahol harmincegyedikén beszédet is mond. A brit kormány egyébként pénteken, Moszkvába és Kijevbe küldött üzenetében aggodalmát fejezte ki a fekete-tengeri flotta és a taktikai alomfegyverek ügyében folytatódó orosz-ukrán viszály miatt. Világossá tettük számukra, hogy fontosnak tartjuk az atomfegyverek egyetlen és egységes ellenőrzését - mondotta a brit külügyminisztérium szóvivője. A tizenkettek Jugoszláviáról Az Európai Közösség 12 országának külügyminiszterei, illetve képviselőik pénteki brüsszeli munkaebédjükön meghallgatták Lord Carringtonnak, a Jugoszlávkonfcrencia elnökének beszámolóját a jugoszláv felekkel folytatott tárgyalásairól és a békekonferencia csütörtökön Brüsszelben felújított tanácskozásáról, majd eszmecserét folytattak a jugoszláviai helyzetről, különös tekintettel a függetlenségüket igénylő köztársaságok elismerésének kérdésére. A külügyminiszterek megtárgyalták a bosznia-hercegovinai szerb köztársaság függetlenségének kikiáltásával kialakult helyzetet, melynek nyomán eztán nemcsak az eddigi jugoszláv köztársaságok függetlenségi igényeit kell figyelembe venni. A tanácskozásról nem adtak ki tájékoztatót, de bizonyosnak látszik, hogy az Európai Közösség valamelyest felülvizsgálni kényszerül az elismerés decemberben kikötött dátumát. A hivatalos megbeszélések napirendjén szerepel az ex-Szovjetunió utódállamaival kialakítandó kapcsolatok, szerződések kérdése is. A közösség bizottsága szerdán úgy foglalt állást, hogy ezekkel az országokkal az „európai" vagy társulási szerződések megkötésére még nem jött el az idő, dc az egyszerű kereskedelmi megállapodásokon túlmenő szerződések megkötése kívánatos. Konvojfosztogatás Moldovában Moldovában a Dnyeszter-melléki Köztársaság fegyveresi pénteken délután megtámadták az egykori Szovjetunió egyik belügyi ezredének gépkocsioszlopát. A moldovai belügyminisztériumtól származó hírt a TASZSZ közölte. A közleményből kiderül, hogy a konvojt kifosztották, s eltűnt több száz géppisztoly a hozzá való lőszerrel együtt. A jelentés szerint a támadókat a dubosszári polgári védelem főnöke vezette, ki azt állította, hogy az akcióra a parancsnok a Dnyeszter-melléki Köztársaság vezetőjétől kapta. Az EK ismét közvetít Egy jugoszláv kormánybizottság megkezdte az EK megfigyelői csoportjának helikopterei ellen intézett január 7-i támadás körülményeinek kivizsgálását. A légi közlekedésre vonatkozó chicagói konvenció előírásainak megfelelően az EK. valamint Olaszország és Franciaország - a támadás áldozatai ez utóbbiak állampolgárai voltak - képviselőit is meghívták a vizsgálóbizottságba. Az EK megfigyelői kétnapos szünet után péntek délben felújították tevékenységüket, melyet a helikopter lelövése miatt függesztettek fel. Az AP jelentése szerint a horvátországi harctereken pénteken is nyugalom uralkodott, de a zágrábi rádió hírt adott arról, hogy boszniai, túlnyomórészt muzulmán lakosságú Mostar repülőterének közelében a szövetségi hadsereg tartalékosai tüzet nyitottak egy vasúti szerelvényre. A helyi katonai parancsnokság azt állítja, hogy katonái csupán viszonozták a tüzet. Ugyancsak a zágrábi rádió jelentése szerint Mostarban az elmúlt éjszaka folyamán három bomba robbant, részletekről azonban nem tudott beszámolni. Kormányszóvivői tájékoztató Egyezménytervezet, kiutasításokra Az osztrák és csehszlovák egyezménytervezet szerint a szerződő felek kötelezettséget vállalnának arra, hogy egy-három hónapon belül „visszaveszik" a tőlük átszökött embereket. A tervezetről Juhász Judit kormányszóvivő adott tájékoztatást szokásos pénteki sajtóértekezletén. A szóvivő utalt arra, hogy a jelenleg is érvényben lévő határegyezményeknek megfelelően „rövid úton" átteszik a kiindulási országba mindazokat, akiket a határ Magyarország beható tárgyalásokat folytat Ausztriával és Cseh és Szlovák Köztársaság az illegális határátlépések ügyében. A két szomszédos ország már huzamosabb ideje szorgalmazza Budapestnél, hogy egyezményben szabályozzák az illegális határátlépők visszatoloncolásának rendjét. közvetlen közelében fognak cl. A kidolgozás alatt álló egyezmények szerint viszont azokat is vissza kellene venni, akik már viszonylag huzamosabb ideje tartózkodnak illegálisan az érintett országban. Egy ilyen megállapodás azonban csak akkor működhet hatékonyan, ha a térség államai között egyfajta egyezményes háló alakul ki. Magyarország ugyanis garanciát szeretne arra, hogy szomszédai tőle is „visszaveszik" a nagy tömegben érkező ilmmmmmmm. legális határátlépőket. (A legtöbb problémát ez ügyben Románia okozza. Tavaly 28 ezer intézkedés történt a délkeleti szomszédunkból görbe úton érkezettekkel szemben, s mivel Románia nem veszi vissza őket, hazautaztatásuk csaknem 100 millió forinttal terhelte meg a büdzsét. Tőkés László tiltakozása Az ortodox nemzeti ideológia ellen A püspök a kirívóan antidemokratikus megnyilvánulásokat pontokba szedve követelte: - haladéktalanul helyezzék vissza szenátori jogaiba a Ccausescu-cllenes ellenzék élharcosát. Király Károlyt, - helyezzék szabadlábra Héjjá Dezső. Orbán Daniela és Pajzs Ottó kézdivásárhelyi lakosokat, akiket a hatóságok egy 1989 decemberében meglincselt milicista ügyében vettek őrizetbe, - az 1990. január 4-i Iliescu-féle amnesztiarendelet értelmében Tiltakozom a népszámlálás nemzeti és vallási kisebbségeket sújtó tendenciája ellen. Az ortodox román nemzetállam ideológiája és a kisebbségek megosztása jegyében előkészített népszámlálás az új román alkotmány asszimilációs célzatú, nacionalista tételét kívánja a gyakorlatba ültetni hangsúlyozta Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke „Temesvár szellemében tiltakozom" címmel közzétett pénteki állásfoglalásában. nyilvánítsák semmisnek az oroszhegyi, ^tclakai, marosvásárhelyi diszkriminatív és szelektív ítéleteket. (A két székelyföldi faluban a diktatúra helyi kiszolgálóinak meglincseléséért ítéltek el hosszú évekre embereket, míg más, zömében románlakta megyékben ilyen cselekményekért senkit sem vontak felelősségre.) A református püspök, aki annak idején bátor helytállásával a temesvári felkelés elindítója volt, ugyancsak tiltakozott az eredetileg népirtással vádolt volt temesvári vezetők és titkosrendőrök felmentése ellen. - Szolgáltassanak igazságot a román nép áldozatainak és családtagjaiknak, a megrabolt romániai forradalomnak! - követelte Tőkés László. Nyilatkozat a szerb gyanúsításra A magyar kormányszóvivő nyilatkozatban reagált azokra a jugoszláv vádakra, amelyek szerint a magyar légi irányítás felelős az európai megfigyelők helikopterének jugoszláv légtérben való lelövéséért. „Az Európai Közösségek zágrábi megfigyelő missziójának kérésére a magyar kormány 1991. október 4-én jegyzőkönyvileg hozzájárult ahhoz, hogy a megfigyelők Belgrád-Zágráb viszonylatú repüléseinek végrehajtása során - a különösen veszélyeztetett jugoszláviai térségek elkerülése érdekében - a magyar légteret használhassák. A repülések során a távolságok miatt Kaposújlakon üzemanyag-felvétel céljából technikai leszállást hajthatnak végre. A jegyzőkönyv szerint a magyar fél feladata kizárólag a magyar légtérben való biztonság szavatolására és a technikai leszálláshoz szükséges szolgáltatásokra terjed ki. A jugoszláv légtér igénybevételére az EK-misszió és a jugoszláviai illetékes szervek közötti megállapodások a mértékadóak. A misszió ezeknek a feltételeknek megfelelően azonos útvonalon rendszeresen hajtott végre repüléseket az utóbbi hónapokban. Az 1992. január 7-i repülés a magyar légtérben Kelebia-Letenye útvonalon - kaposújlaki leszállással - ugyanezen keretek között zavartalanul megtörtént A fehér alapszínű, kék EK-jelzésekkel ellátott szállító helikopterek jó látási viszonyok mellett rendben elhagyták a magyar légteret."