Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-06 / 286. szám

:«ATMflNUS);BÁTORSÁG, BARÁTOM! 6. Rajzolta: Varga Zoltán MAGAZIN u 11nun 1991. DECEMBER 6. CSALÁD, ELETMÓD, SZÓRAKOZÁS, TÉVÉMŰSOR Nem hogyhelyes életmódról, de életről sem beszélhetünk, ha egyszer megszakad öröktől fogva meglévő kapcsolatunk a természettel. Tudunk olyan veszélyről, mint az üvegházhatás, hallottunk a fejünk fölötti, szemünk nem látta ózonlyukról, a tengereket szennyező olajfoltokról, veszélyes sugárzásokról és talajba szivárgó mérgekről, ám mindez olyan távoli és megfoghatatlan számunkra. Az ablaka előtt kipusztult fát azonban Mariska néni is megsiratja, és elgondolkodhat az okán. ha tudja: a járda téli sózása is felelős lehet a növények haláláért. Ugyanígy fájhat a szíve minden városlakónak, aki tanúja annak, miként dőlnek ki a sorból a nagyapáinknak is árnyat adott, Széchenyi téri platánok. Közös életterünk minden zöld foltjáért bennünket terhel a közös felelősség, s hogy miként tudjuk ezt védő-gvógyító tettekre váltani, arról rendszeresen megkérdezzük ezeken az oldalakon a szakemberek, Ádám Péter erdőmérnök és Kovács János véleményét Mi lesz a platánokkal? Haldokló óriások Az ég legyen tivéletek, Széchenyi téri fák... - mondhatjuk némi szabadsággal átírva Kosztolányit. A „városképi jelentőségű" platánsorból egyre többen költöznek át a másvilágra, s amelyikük még tartja magát, arra sem kell már sokáig várni „odaát." Amíg 1900 körül még kereken egy évszázad élettartamot jósolhattak egy belvárosi platánnak, addig most ennek éppen a felét, azaz ötven évet... Ennyit romlottak a létfeltételek: időközben füstössé, benzingőzössé vált a levegő, szennyezetté a talaj, s a Tisza vizét sem szívhatják már a gyökerek az árvízvédelmi partfal megépítése óta. De már a száz évből sincs sok hátra, a Széchenyi téri óriások ideje lejárt, életük órája az utolsókat üti. S bár minket, szegedieket fájdalmasan érint, hogy előbb-utóbb meg kell válnunk a fáktól, amelyek életünkben végigkísértek, igazán nem mondhatjuk, hogy váratlanul ér a rossz hír. „Platánok - életmentés a 24. órában" - e címmel jelent meg egy írás lapunkban éppen "hét évvel ezelőtt. S jó néhány fa már akkor túl volt a huszonnegyedik órán... Pedig még azt sem róhatjuk fel, hogy a város zöldterületeiért felelős szakemberek mind hallgattak volna, s mulasztásuk eredménye lenne a mai szomorú állapot. A városgondnokság 1983-ban fölmérte a város faállományának állapotát, s még abban az évben tanulmányterv készítésére kérte föl a Szegedi Erdőtervezési Irodát. Minden Széchenyi téri platánról egyedi fölmérés készült, ám a szükségesnek ítélt beavatkozási programból semmi sem valósult meg - hiányzott a hatóság elhatározása. A farekonstrukciós tervet egy évvel később szakmai fórum vitatta meg: részt vett rajta a Kertészeti Egyetem Dísznövénytermesztési Tanszéke, a Talajtani Tanszék, a Fővárosi Kertészeti Vállalat, a Délterv, a városgondokság és a városgazdálkodási vállalat. Egybehangzó véleményük az volt, hogy a sétány fáinak belső sorából ki kell emelni a legyengült egyedeket, s a külső sorban a megfelelő élettér hiánya miatt túl magasra nőtt, „felnyurgult" példányokat. A beavatkozás azonban késlekedett, pedig legkésőbb 1985-ben már meg kellett volna kezdeni az egyes fák cseréjét, helyükre iskolázott, nyolc-tíz éves platánok kerültek volna. S mivel a természet közben elvégezte azt a pusztító munkát, amit kényszerűségből - az embernek kellett volna vállalnia, néhány év alatt sokat romlott a tér fáinak állapota. Ennek következtében 1987-ben már megváltozott a szakemberek álláspontja is: elvetették az egyedi csere gondolatát, és a szakaszos újratelepítést látták indokoltnak. Ha négy éve elkezdik az elöregedett, kiszáradás előtt álló, a túl sűrű telepítés miatt csak vergődő fák kivágását, mára a tér kétharmadán előnevelt platánok növekedhetnének. A természet romboló hatásáról csak annyit, hogy 1983-tól 1987-ig a belső sorból 24 fát kellen kiszáradás miatt kivágni, a külsőből csak hármat. Ez viszont - bár megfelelt a tervjavaslatban foglaltaknak - nem tervszerű beavatkozás volt, csak a természet kikényszeritette válaszlépés. A szakemberek mindenáron meg akaijik tartani a Széchenyi tér jellegét, és nem javasolják más fafajták telepítését: a tér karakterét a platánok adják ezután is. A rekonstrukció alternatíváját a következőkben látják: vagy csak a fősétány külső platánsorát pótolják, s a belső sor előbb-utóbb teljesen eltűnik, vagy: szakaszosan kivágnak minden fát, és előnevelt egyedekkel, két sortan pótolják. A hosszú távú - legalább újabb fél évszázadra szóló - állásfoglalás még várat magára. A platánokat pedig pusztítja az idő. Nvilas Péter Természetfotósoknak A Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület fotós szakosztálya az idén is meghirdeti természetfotó pályázatát amatőr és hivatásos fotósok részére. Az országból bárhonnan beküldhető anyag kritériuma, hogy a képek Csongrád megyében készüljenek. Fekete-fehér (minimális méret 18x24 cm), színes papírkép (min. 18x24) és színes dia (24x36, 4,5x6, 6x6) képek küldhetők. Témakörönként 7-7 kép küldhető be személyenként, sorozatban 5 kép számít 1 képnek. Témakörök: 1. Táj; 2. Növény; 3. Vadon élő állatok; 4. Környezetvédelem. A képekre írják rá a jeligét. Egy külön borítékban, a jelige mellett tüntessék föl a szerző nevét, életkorát és a képek jegyzékét témakörök szerint, a felvétel évének és helyének megjelölésével. Díjazás az első három helyezettnek két koroszályban: ifjúságiaknak (18 éven aluli) és felnőtteknek. A képeket megfelelő csomagolásban 1992. február 15-ig kell eljuttatni dr. Molnár Gyula 6726 Szeged, Pinty u. 115. címre. Kell-e a kutyának télikabát? Sokan féltik kutyájukat télen a hidegtől és a megfázástól, ezért felöltöztetik őket. Vajon hasznos vagy káros, illetve felesleges-e a kutyákat bebugyolálni? Az állatorvosok nem ajánlják, hogy a négylábúakat télen felöltöztessék. Az állat szőre télen a természettől fogva megvastagszik, mihelyt a hőmérséklet csökken. A kutyákat védi a természetes zsírréteg és a szőr is a hidegtől. Még igen alacsony mínusz hőmérsékleten sem fáznak. De azok, akik kedvencüket túl gyakran fürdetik, károsítva ezáltal a bőr természetes zsírrétegét, jól teszik, ha felöltöztetik kutyájukat, mert ezek az elkényeztetett állatok valóban fázhatnak. Tehát ajánlatos kis kabátkát adni rájuk. Valamint akkor is szükséges a kabát, ha a kutyának valamilyen okból nincs rendben a szőrzete. Gyógyító ásványok A Csongrád Megyei Természetgyó- ásványokról tart előadást 12-én, csütőrgyászati Szakmai Kollégium, az ÁNTSZ tökön este 6 órától dr. Mátyás Ernő, a egészségnevelési osztálya és a Mentái földtudományok kandidátusa az Eszpemunkaközösség szervezésében a gyógyító rántó utca 1. szám alatt.