Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-06 / 286. szám

EJTVÉNY Honoré de Balzac gondolata a számozott sorokban 1 f Pro.. művészeti dfj V Y Erdei isten f _ Ad; biztat i K * Vasi község • [Pamutvászon Y Följebb Helyez Y Vizes edény Honoré de Balzac gondolata a számozott sorokban 1 f Pro.. művészeti dfj V Y Tiz évszázad W f Kagyló darab V i K * Talppont * * • Átnedvesedő Y Kalauz nélküli Y Vizes edény 2 J T T T T • Y T 2 J T T • Y 1 Dél-Amerikai nép ft Chilei elnök volt * • ' i - : { Y Kézimunkáztat Északi folyónk • ' i - : { Y W Eszmény ké|^ T HizOt levág » W Satnav V T Divatfi W Ecsetel ^ Német író ) (Brunol T Francia mérték * T Fél perc Német író ) (Brunol T Sub_; titkon V T w Fémreszelék^ — Érzékszerv j savT Új jele a , fizikában ow Minden rendben W — Zselatin savT Új jele a , fizikában oSorban áll! 1 T Rilka női név w Falvég! ^ Friss a lottó V • Amerikai £ műhold * Y Téii eső jelzője Teremsport T Rilka női név w Talajművelő eszköz V Friss a lottó V • Konyhai sav Y Téii eső jelzője w T 3 • Ötlet V T T T E I Kis Benjámin Uralom £ Orosz folvam 1 Kürtszó vadászaton w Hozzám közel 1 Dologtalan . méh 1 Kártyalap j w Világtenger Végtag^ Kersztül ilyet! 1 Y Újlatin nyelv ^ T Y Egye! ) ilyet! 1 Y Előtag: életT Y Női név becézve W Borsodi helység * PY Káté! ^ • (ivotrelem PY Amely ideig • Hónaprövidítés T Ir szervezet ^ ÖMalac farka!! Brit sziget ) • Y Sporttrófea Ü T Zokog T ÖFélezer! Partszakasz! • Y iW Földre ejté * a papírt eY v Szignáló E Angol nemesi P cim Részekre bont i Bölcsesség Honore de Balzac gondolatait a számozott sorokban rejtettük el. Ezek megfejtéseit kérjük postai levelezőlapon beküldeni, a megjelenéstől számított egy héten belül. Címünk: Délmagyarország szerkesztősége, 6723 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10. Megfejtések - nyertesek November 29-én megjelent rejtvényünk helyes megfejtései: 1. MIBŐL KÉSZÜLT A DARÁLTHÚS? 2. NEM, ÉN OTTHON IS NYITOTT ABLAKNÁL ALSZOM. Könyvutalványt nyertek, amit postán küldünk el: Kocsis Károly, Szeged, Mars tér 1-3., Székely Lajosné, Szeged, Fésű u. 2/A. IV. 16., Bajusz János, Szeged, Rózsa u., Ványi Andrea, Szeged. Vedres u. 2. L3„ Harangozó Zsuzsanna. Szeged, Vár utca 6. IL3„ Jóvári Tamás, Szeged, Szüléri sor 1/B, IV. em. 10. LETMOD MAGAZIN Mi fán terem a propolisz? Testformálás - amerikai módra Legutóbbi Életmód magazinunkban beszélgetést közöltünk Oláh Pál nyugdíjas mérnökkel, aki elmesélte, miként segített vérnyomása csökkentésében a propolisz. Mivel több olvasónk érdeklődött levélben és telefonon, mi fán is terem ez a csodálatos természetes anyag, mire jó és hogyan kell használni, ezúttal nyomtatásban válaszolunk a kérdésekre, dr. Bakán András, szekszárdi méhész ismeretei alapján. A propolisz egyfajta gyanta, amelyet a méhek valóban bizonyos fákról - nyárról, nyírről - gyűjtenek össze azért, hogy a kaptárban a repedéseket betömjék, a kereteket rögzítsék, odaragasszák, mi több: fertőtlenítsenek vele. A méhészek megfigyeléseit igazolták az egészségügyi szakemberek is: az ember kezét, ruháját bekenő massza tulajdonképpen áldásos gyógyszer. Hogyan készítjük el házilag a propoliszoldatot? A méhészszaküzletben kapható kis csomag - 8-9 gramm - tartalmát oldjuk fol fél deci. azaz 50 gramm 96 százalékos alkoholban. Két napon ál rázogassuk meg többször az üveget, s ezután már alkalmazhatjuk is külsőleg-belsőleg egyaránt. A tapasztalat szerint az oldattal bekent seb felületén - az alkohol elpárolgása után - finom hártya marad vissza, amely elpusztítja a kórokozókat, sőt elzárja az útjukat és megakadályozza, hogy a nedvesség kiszivárogjon a sebből. Az alkohol okozta, kezdeti csípős érzés az alkohol elpárolgása után megszűnik. Állítólag fájdalomcsillapító, érzéstelenítő hatása is van, fokozza a hegképződést és sietteti a gyógyulást. (Alkalmazása előtt én megkérdezném a bőrgyógyászt). Ha első fokú égési sebet kezelünk vele, nem képződik vízhólyag. Hatásos tyúkszemek, szúnyog és bögölycsípés ellen, gyógyítja a lábgombásodást. a szájpenészt, a körömgomhásodást, a szájseheket. ízületi gyulladásban szenvedők állítják: miután fájó testrészüket bekenték propoliszoldattal, enyhülést tapasztaltak. Arra is van példa, hogy a visszérgyulladást is megszüntette a propolisz. Belső szervek gyógyítását is igazolják a megfigyelések. Lázas betegek naponta háromszor 30 cseppet szedjenek, a változó korban lévő nők egy éven át naponta 10 cseppet, a prosztatagyulladáshan szenvedők háromszor 30 cseppet, magas vérnyomás esetén pedig mindaddig egyszer 30 cseppet kell bevenni, amíg az érték nem csökken a megfelelő szintre. Hatásos még gyomor- és nyombélfekély, vérszegénység, fogfájás ellen, sőt elűzi a bélparazitákat is, ha naponta kétszer éhgyomorra megiszunk egy deci meleg vizet, benne 50 csepp propoliszoldattal. Mivel a propolisz természetes, veszélytelen anyag, minden olyan betegség esetén kipróbálható, amelynek enyhítésében nem segítettek a gyógyszerek. Hasznos tudni azonban: akadhatnak, akik allergiások, túlérzékenyek a propoliszra. Ha használata után a bőr kisebesedik, ez ennek a jele, tehát a kezelést abba kell hagyni. A fogkefe kétezer éves A fogkefe nem új találmány, már több mint 2000 évvel ezelőtt ismerték. Időszámításunk előtt 272-ben A szépségről szóló előírások című kínai könyv említést tesz egy fogkeféről. Az első kínai fogtisztítók kis hegyes pálcikák voltak, melyekkel a fogakat kaparták. Később megjelent egy rudacska, melynek végére sertéssörtét ragasztottak. Ez a „szájseprűnek" nevezett szerkezet valószínűleg feledésbe merült, és más országokban nem terjedt el. Másutt száj- és fogtisztítás céljából különféle gyökereket rágtak. Törökországban például diófagyökeret, másutt fakérget használtak erre a célra. Ázsiai törzsek durva rostos növényeket és faleveleket rágtak, vagy pedig növényekkel törölték ki a szájukat. A szájápolást több országban törvény írta elő. Például a mohamedánoknál előírás volt. hogy mindig legyen pót-„fogkefe" tartalékban. Ez a „fogkefe" a következőképpen készült: egy bokor ágát levágták, és megtisztították, a végéről eltávolították a fakérget, és néhány óra hosszat vízben áztatták. Ezután kalapácsütésekkel megpuhították, és fogkefeként használták. Nem csoda, hogy ezt a növényrostköteget „szájseprűnek" nevezték. A fogkefe formája és anyaga az idők folyamán változott. 1800 körül jelent meg Angliában a maihoz hasonló fogkefe, és a szigetországból indult el diadalútjára, Európába és Amerikába. A fogkrém és a szájvíz használata sokkal később jött divatba. Néhány jó tanács: a fogkefe legyen mindig tiszta. A sűrű keféjű fogkefe jobban tisztítja a fogakat, de könnyebben marad benne fogkrém vagy ételmaradék. Ezért fontos, hogy használat után fogkefénket mindig jól mossuk ki. és fejjel felfelé állítsuk be fogpoharunkba, hogy kiszáradhasson. Különben a nedves keferészben megtelepszenek a baktériumok. Ajánlatos fogkeféinket két hónaponként kicserélni. V. Zs. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Aki csüggedt, fáradt, ideges, vagy elégedetlen alakjával, egyre több lehetőség közül választhat, hogy segítsen magán. A Csuka utcában működik az a testformáló szalon, ahol nyolc, a különböző testrészeket erősítő, avagy karcsúsító gép várja a csinosodni vágyókat, akik egyúttal megny ugtató lelki masszázsban is részesülhetnek itt. A fogászati hónap után A novembernek, a fogászati hónapnak vége, de hát decemberben és az év minden hónapjának minden napján aktuális ez a téma. Nem vesztette tehát időszerűségét mindaz, amit a megbízott megyei prevenciós főorvos, dr. Sonkodi Sándorné fontosnak tartott elmondani a megelőzésről. Világszerte óriási propagandát fejtenek ki az egészségügy szakemberei, hogy fölvilágosító munkájukkal meggátolják a legkisebb szuvasodás megjelenését, hogy elejét vegyék a fogágybetegségek kialakulásának. Hazánkban az Egészségügyi Minisztérium 1985-ben komplex megelőzési programot dolgozott ki, amelynek négy alappillére: a helyes és egészséges táplálkozás, a gondos fogápolás, a szájhigiéne, a fluoridok általános és helyi adagolása, valamint a rendszeres fogorvosi ellenőrzés és kezelés. Csongrád megyében országos viszonylatban kiemelkedő, úttörő szerepet játszottak ebben a munkában a szakemberek. Aki figyelemmel kísérte az erről szóló híradásokat, tudja, hogy a ma már nyugdíjas dr. Tóth Károly professzor, a fogklinika volt igazgatója következetes és fáradhatatlan harcosa csaknem két évtizede a fluoros megelőzésnek, különösen a sófluorozás általi fogvédelemnek. Fogorvosok százai nevelkedtek Szegeden ebben a szellemben, amely az itteni mindennapi gyakorlatban is meggyökeresedett. Dr. Molnár Erzsébet megyei prevenciós főorvosként éveken át munkálkodott a program sikerén, azon, hogy a gyerekek fogazalát védő Dentocar tablettát elfogadják a szülők és bevegyék a gyerekek. A szakemberek meggyőződéssel, felelősségük teljes tudatában vallják: a fluor veszélytelen, hatásos eszköze a fogbetegségek megelőzésének. Csakúgy, mint a fogkefe és a fogkrém. A főorvos asszony károsnak minősíti azokat a véleményeket, amelyek szerint mindkettő - baktériumok, savhatás megváltozása miatt - mellőzendő. Ezeket a tévhiteket megcáfolandó említette meg a Miller-féle savelméletet, amely bebizonyította, hogy a savak oldják a fogzománcol, tehát az ecet fogápolásra egyáltalán nem alkalmas, kifejezetten káros. Egy flanelldarab vagy steril gézlap pedig szintén nem pótolja azt a mechanikus tisztítóhatást, amelyet egy jó fogkefétől elvárunk. Svájcban például iskolai segédeszközzé, tanszerré lépett elő a fogkefe, az USÁ-ban pedig arra is ügyelnek, hogy az uszoda vize fertőtlenítésekor nehogy a fogakra ártalmas, Ph-értéket elélje. A fogak védelmének tehát vannak már bizonyított módszerei, eszközei, csak élni kell velük! Ch. Á.