Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-05 / 285. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. DEC. 5. GAZDASÁG 5 Körkép A héten tárgyalja az Országgyűlés a jövő évre rendelt adócsoma­got, amelyben az eredeti elképzelések szerint inkább a szigorí­tások, mint a kedvezmények vannak túlsúlyban. A tervezet szerint minden állampolgárnak, aki 1988 óta személyi jövedelemadó kötelezettséggel rendelkezik, jövőre vagyonnyilatkozatot kell adnia. Ez kiterjed az ingó és ingatlan vagyonra, az értékpapírok­ra és a 200 ezer forintot meghaladó készpénztulajdonra. Kivételt csak a takarékbetétkönyvek és a devizabetétek jelentenek. A szigorítási szándék valamelyest még érthető, hiszen mostanában Kupa Mihály úrnak szinte minden interjújában válaszolni kell arra a kérdésre, hogy a jövedelemadóból miért lett időközben béradó. Azaz miért csak a bérből és fizetésből élők fizetik, miközben a vállalkozók egyre nagyobb sikerrel bújnak ki alóla. A vagyonnyilatkozattól a láthatat­lan jövedelmek, illetve az állampolgárok vagyonosodásának nyomon­követését várja a kormány. Az szja bevezetésénél volt már egy ilyen tétova kísérlet, de a nyilatkozattétel, fakultatív volta miatt, akkor nem hozott eredményt. Most itt a második nekirugaszkodás, a feltételek azonban koránt sem meggyőzőek. Nem tudom, hogy a fejlettebb piacgazdasággal és adómorállal rendelkező országokban ez miként funkcionál, mindenesetre a készpénz- bevallás nehezen lesz adaptál­ható a magyar viszonyokra. Egy másik ellentmondás, hogy mára, a befektetési lehetőségek kínálatának bővülésével nehéz egyértelmű határt húzni az értékpapírok és a takarékbetétek között. A deviza­betétek és a takarékbetétkönyvek kivételes elbírálása mindenképpen azt az erőfeszítést tükrözi, hogy a tisztelt befektetőnek azért marad­jon valamekkora bizalma. Erre pedig igen nagy szükség van, hiszen nem is olyan régen volt egy olyan időszak, amikor szinte hetente röppent fel a valutaszámlák zárolásának rémhíre, s a betétesek kü­lönböző időpontokban meg is rohamoztak egy-egy devizafiókot. (Az egészen jól értesültek néha a forintszámlák befagyasztásáról is hírt adtak.) Most ilyen veszély nem fenyeget, hiszen sem a devizabetéte­ket, sem a takarékbetéteket nem érinti a vagyonnyilatkozat. Kérdés csak az, hogy ezek nélkül van-e értelme az egésznek, hiszen „oda­gyarapodni" vagy onnan gyarapodni az adóhivatal beleszólása nélkül lehet, ráadásul a különböző időpontok vagyonnyilatkozatai között nem is lesz túl nagy különbség. Lehet, hogy mégis marad minden a régiben? KOVÁCS ANDRÁS FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Kevesebb füstölgő autó Dupla ütem - fele kár Kétszáznegyven vegyesvállalat Kamarai kapcsolatok A sokat emlegetett regionaiitás, mely nem ismer megye­és országhatárokat a vállalkozói szférában valóban megvalósulni látszik. A Dél-magyarországi Gazdasági Kamara egyre-másra veszi fel a kapcsolatot külföldi társszervezeteivel, így például a temesvári és az aradi ipari és kereskedelmi kamarákkal. Fontos leszögezni, hogy a kétü­temű motorok használatának tilal­ma csak a szolgáltatói járművekre vonatkozik, vagyis azokra, ame­lyek díj ellenében személy-, illetve árufuvarozást végeznek. Az „úrve­zetők" Trabantjaira, Wartburgjaira a rendelkezés nem érvényes, ugyanakkor az utóbbi márkával taxizóknak, a közületi Barkas­oknak január elsejéig ütemet kell váltani. Az Autócenternél pár tucat Barkas-t már átalakítottak, s elkép­zelhető, hogy a SZOTE kilenc kis­teherautóján is ők végzik el a „műtétet". Extra és átlagos motoro­kat egyaránt kínálnak a kétüteműek helyére, a KPM által engedélyezett plusz-mínusz tíz százalékos telje­sítményhatáron belül. (Nagyobbat a karosszéria és a futómű teherbírá­sának korlátain túl azért sem érde­mes beépíteni, mert ilyen esetben az autót újra kell vizsgáztatni.) Egyre több autó gurul útjainkon, kipufogógázok milliárd köbméterei szennyezik a levegőt. A környezetvédelemhez is szorosan kapcsolódik az a hír, hogy a napokban bejelentették: drasztikusan csökkentik a magyar benzinfajták ólomtartalmát, mi több, a normálbenzin forgalmazását meg is szüntetik. Ugyancsak a tisztább levegő érdekében - egy korábban közzétett rendelettel ­tiltják meg január elsejétől a kétütemü motorokkal hajtott járművek egy bizonyos csoportjának üzemeltetését. A motorok cseréje már elkezdődött, mi a szegedi Autócenter Kft-nél érdeklődtünk, ahol Blazsetics Tamás segített összefoglalni a praktikus tudnivalókat. Az igényesebb, vastagabb pénz­tárcájú ügyfeleknek egy 60 lóerős olasz turbódízel motort ajánlanak, amelynek károsanyag-kibocsátása alapjáraton, mindössze fele az Euró­pában megengedett 3,5-es érték­nek. Az összes költség - a motor, a beépítés, a vámkedvezmény és az áfa visszatérítése után - 340 ezer forint, ami természetesen csak fiatalabb évjáratú autóknál lehet hosszabb távon is kifizetődő. Az olcsóbb és benzines megoldás egy 55 lóerős gyári felújítású Renault motor, egy év garanciával, kilómétermegkötés nélkül. Ez „tokkal, vonóval", vagyis vizsgáz­tatással együtt 155 ezer forintba kerül. Az új motoroknak azonban van egy kifejezetten „negatív" ha­tású kísérőjelenségük: a csere után néhány váltó fülsértő zörgésre vete­medik. Ez azonban egy már koráb­ban kialakult rendellenességet jelez, ami eddig nem hallattszott a régi, lestrapált motor nagyságrend­del magasabb zajszintje mellett. KOVÁCS Óriások „Mezei" leltár Felszabadítják az árakat de­cember közepén Oroszországban. Ez a lépés várhatóan hatalmas ár­robbanással jár majd. Jegor Gajdar orosz gazdasági miniszter szerint az árfelszabadítás 3-5-szörös ár­emelkedést is eredményezhet. A kormány csak húsz cikk árát szabja meg a jövőben. Ezek között szere­pelnek a kenyérfajták, a cukor, a só, a háztartási energiahordozók, a gyógyszerek, a kommunális szol­gáltatások és a...vodka. Ötmillió ECU-vel kívánja tá­mogatni az Európa Parlament ha­zánk, Csehszlovákia és Lengyelor­szág tudományos és technológiai fejlesztéseit - jelentette be Pungor Ernő tárcanélküli miniszter, az OMFB elnöke. Elmondta, hogy Magyarországgal, a közelmúltban írt alá együttműködési szerződést a COST, azaz az európai országok technikai és tudományos kutatásait koordináló nemzetközi szervezete. Eddig két cég pályázott a MÁV Utasellátóval való vegyesvállalat alapítására. A cég 441 üzletből, 116 mozgószolgálatból és a MÁV Tours Utazási Irodából álló válla­latrészhez zárt tenderen kereste a partnereket. A Marshall-tervhez hasonló gazdasági segélyprogramot teijesz­tett elő az ENSZ Kelet-Európa rendszerváltó országai számára. A segélyt a világszervezet szakem­berei azért tartják indokoltnak, mert a térségben csökken a terme­lés, nő az infláció és a munkanél­küliség, s mindez együttesen már a tűrőképesség határára sodorta az itt élőket. A programot kidolgozó bi­zottság követeli a nyugat-európai államoktól, hogy nyissák meg piacaikat az átalakuló kelet-euró­pai országok előtt. A régió orszá­gainak figyelmét felhívja arra, hogy hangolják össze gazdaság­átalakító programjaikat. Közel 250 százalékos lesz az infláció az év végére Jugoszlá­viában. A pénzügyi folyamatok alakulásáról Vukasin Markovié, a Jugoszláv Nemzeti Bank alkor­mányzója nyilatkozott a Tanjug hírügynökségnek. Úgy látja, hogy a jövő év a jugoszláv gazdaságban már háromszámjegyű inflációval kezdődik. Novemberben és decem­berben ugyanis 20 százalékos ár­emelkedés várható, ha ez az ütem jövőre is folyamatos marad, akkor 1992 végére az infláció Jugoszlá­viában eléri a 791 százalékot. Németország az összeomlás előtt álló albán gazdaságot több oldalról is segíteni kívánja, össze­sen 70 millió márka értékben ­jelentette be a szövetségi gazdasági minisztérium parlamenti állam­titkára. Egyelőre egyetlen konkré­tumot hoztak nyilvánosságra: németországi vállalatok mezőgaz­dasági gépeket szállítanak Albá­niának. Az Öböl-háború kitörése óta nem látott csúcsra ugrott a világ olajtermelése novemberben ­jelentette a Nemzetközi Energiaü gynökség (IEA). A napi termelés 67, 3 millió hordóra rúgott, 100 ezer hordóval többre, mint októ­berben. Folytatódott a Kőolaj­exportáló Országok Szervezetének (OPEC) kvótán felüli termelése is: e térségben összesen napi 24, 1 millió hordónyi olajat hoztak felszínre. Ezzel az OPEC többet teljesített még a szovjet kőolaj kiesésével keletkezett űr betölté­séhez szükséges mennyiségnél is. A Szovjetunióban novemberben 10 millió hordóra rúgott a termelés, 100 ezer hordóval kevesebbre, mint októberben, és egymillióval volt kevesebb a tavalyi novemberinél. Mint Ugrai András elnök nem­rég egy békéscsabai román-magyar vállalkozói találkozón elmondta, mindkét részről határozott igény jelentkezett az együttműködésre, melyhez a liberalizálódó gazdasá­gok egyre kedvezőbb feltételeket biztosítanak, és amely jó hatást gyakorolhat a politikai viszonyokra is. A kamara távlati célja a lengyel, szlovák, ukrán, jugoszláv, román és magyar piacok összekapcsolása, amely e régió számára különösen előnyös a közelség, így az alacsony szállítási költségek miatt. S hogy mindez nem csak jól hangzó szlo­gen, bizonyítja az a hamarosan aláírandó megállapodás, mely lehetővé teszi, a kamarák közötti szabad információáramlást, a vállalkozók számára pedig azt, hogy térítésmentesen kapjanak céginformációkat külföldön, és kölcsönösen igénybevehessék a kamarák szolgáitatásait. Tárgyalá­sokat kezdtek a magyar határőrizeti szervekkel a vállalkozók zökkenő­mentes határátlépésének biztosítása érdekében. December 10 és 17 kö­zött kiállítást rendeznek Temesvá­ron a magyar vállalkozók számára. A békéscsabai találkozó egyik vendége volt Avram Cura, a Ro­mán Köztársaság Nagykövetségé­nek első titkára. A román-magyar gazdasági kapcsolatokról szóló elő­adásában kifejtette, hogy bár Ma­gyarország az 1968-ban elindult reformokkal jóval Románia előtt jár a gazdasági átalakulásban, a nemrég meghozott törvények hazá­jában is lehetővé teszik a gazdasági liberalizációt, különféle kedvez­ményekkel ösztönzik a külföldi tőkebefektetést. Ezt igazolja az a tény, hogy jelenleg 240 román­magyar vegyesvállalatot tartanak náluk nyilván. ic& Reklámhatékonysági vizsgála­tok szerint a tévé, a rádió és az írott sajtó után az óriásplakátok jelentik a legnagyobb reklámsikert. Most a Magyar Outdoor Advcrtising közös vállalat (MOA) és az Outdoor Kft. megállapodása értelmében az ame­rikai-magyar vegyesvállalat a kft.-t bízza meg a 24 íves óriásplakátok elhelyezésével. A MOA a MÁV területén mintegy 30 ezer reklám­hellyel rendelkezik. Az Outdoor Kft.-nek pedig eddig 900 óriás­táblája van az utcán. Az újabb megállapodás az idei 90 millió forintos forgalmukat legalább megkétszerezi majd jövőre. Bár a megyénkben novemberben lehullott 40 milliméternyi csapadék nem tekinthető soknak, mégis a gyakorisága miatt hátráltatta az őszi munkákat. Az őszi árpa és a rozs vetését sikerült befejezni, ugyanakkor elképzelhető, hogy az előirányzott terület 10 százalékán az őszi búzát nem tudják a gazdasá­gok elvetni. A tavaszi növények alá a tervezett területük felén végeztek a talajelőkészítéssel. A késleke­désnek az időjárás mellett a pénzte­lenség is oka lehet, hiszen a ha­laszthatatlan teendőkre szükséges összegeket is elég előteremteni. A betakarítás sem zökkenőmentes, a cukorrépának közel ötöde van még a földben, a hektáronként 6,5 tonnái meghaladó, kiemelkedő hozamot adó kukorica 90 százaléka került november végéig a magtárakba. A Budapesti Értéktőzsde forgalma 14 1 ^ millió forint nov. 21. nov. 22. nov. 25. nov. 26. nov.27. nov. 28 Valutaárfolyamok (100 egységre forintban) / Érvényes: december 8-ig Pénznem Vétel Eladás Angol font 13416,23 14246,11 Ausztrál dollár 5911,76 6277,44 Belga frank 227,83 241,93 Dán korona 1207,17 1281,85 Finn márka 1733,49 1840,71 Francia frank 1373,60 1458,56 Görög drachma 41,15 43,69 Holland forint 4163,76 4421,32 ír font 12505,08 13278,58 Japán yen (1000) 581,25 617,21 Kanadai dollár 6664,30 7076,52 Kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel Német márka 4691,93 4982,15 Norvég korona 1192,62 1266,40 Olasz líra (1000) 62,24 66,10 Osztrák schilling 666,05 707,25 Portugál escudo 52.62 55,88 Spanyol peseta 73,61 78,17 Svájci frank 5299,62 5627,44 Svéd korona 1282,56 1361,90 USA dollár 7549,32 8016,28 ECU (Közös Piac) 9556,10 10147,20

Next

/
Thumbnails
Contents