Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-30 / 304. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1991. DEC. 30. AZ ÉV KRÓNIKÁJA 1. Jugoszlávia Most induló sorozatunkban az idei év világeseményeit foglaljuk össze a négy legfontosabb politikai térségre felbontva. Az első rész Jugoszláviáról szól, arról az országról, amelynek ( felbomlása idén kezdődött meg és sorsa máig sem biztos. •MaNaMMMHMHHHHMHMMMMNMMMM Január ll-e: Szerbiában több mint negyven év után megalakult az első többpárti parlament, amely ismét államfővé választotta Slobodan Milosevicet. 15-e: A szövetségi alkotmánybíróság semmisnek nyilvánította Szlovénia alkotmányának azon paragrafusait, amelyek a köztársaságnak elsőbbséget biztosítanak a szövetségi alkotmánnyal szemben. 25-e: A skopjei parlament kinyilvánította a Macedón Köztársaság szuverenitását. 26-a: Megállapodás születelt, miszerint Horvátország feloszlatja területvédelmi egységeit és ennek fejében megszüntetik a néphadsereg készültségét. Február 10-e: A szövetségi kormány megszigorította a fegyverimportot: ezentúl csak a kijelölt állami cégeknél lehet fegyvert vásárolni: megszűnt a fegyverek és lőszerek szabad behozatala. (A rendelkezés előzménye a horvát-magyar fegyverügylet.) 15-e: Crna Gorában a 29 éves Milo Djukanovic miniszterelnökkel az élen új kormány alakult. 20-a: Ljubljanában a parlament döntése alapján a Szlovén Köztársaság átvette a szövetségre ruházott állatni jogokat. 28-a: A horvátországi 600 ezres szerb kisebbség képviselői Kninben kinyilvánították függetlenségüket Horvátországtól, mivel Jugoszláviához szeretnének csatlakozni. Március 2-5-e: A horvát belügyi alakulatok lezárták Pakrac települését, elfoglalták a rendőrállomást és a városházát. Jovic szövetségi elnök még aznap elrendelte a néphadsereg megfelelő egységeinek kiküldését. 3-4-én: Kivonták a horvát belügyi alakulatokat Pakracból, illetve leszerelték a jogtalanul behívott szerb tartalékos rendőröket. Ötödikére virradóra mintegy 20 ezer szerb menekült érkezett Horvátországból a Vajdaságba. 7-e: A szlovén parlament döntése értelmében a szlovén sorköteleseket csak akkor hívhatják be a néphadseregbe, ha ezt ők maguk kérik. 9-28-a: Belgrádban a rendőrség erőszakkal oszlatta fel a Szerb ellenzék tüntetését a rádió és a televízió előtt. Az összetűzéseknek több halálos áldozata volt. A hatóságok letartóztatták, majd szabadon engedték Vuk Draskovicot, a Szerb Megújhodási Mozgalom clnökéfrBocisav Jovic jugoszláv szövetségi elnök 15-én lemondott tisztségéről. A szerb parlament 18-án megszüntette a koszovói autonóm tartomány elnökségét. 29-e: A vajdasági parlament három házának együttes ülése elfogadta azt a törvénytervezetet, amely megszünteti a Vajdaságnak Szerbiától való tartományi elkülönülését. Április. 21-e: A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének II. kongresszusa Szabadkán a személyi elven alapuló önkormányzat bevezetése, valamint az anyanyelvi kultúra megőrzése mellett foglalt állást. Május. 6-8-a: Az állumclnökség határozatot fogadott el a polgárháború megakadályozására. 12-e: Horvátország szerb lakta területein a lakosok népszavazás útján döntöttek a Szerbiához tartozás mellett. 15-e: Stipe Mesic nem kapott elegendő szavazatot az államelnöki tisztséghez - alkotmányos válság alakult ki. 19-e: Horvátországban a lakosság döntő többsége a függetlenségre voksolt a népszavazáson. 29-e: Franjo Tudjman elnök Zágrábban deklarálta a függetlenséget. Június. 18-a: A vajdasági parlament elfogadta a tartomány statútumát: a Vajdaság állami előjogai megszűntek. 22-e: Tudjman horvát és Kucan szlovén elnök zágrábi találkozójukon megállapodtak egymás köztársaságai függetlenségének elismerésében. 25-30-a: A két köztársaságban elfogadták a szuverenitásról szóló nyilatkozatot; 27-én Szlovéniában fegyveres összecsapások robbantak ki miután a néphadsereg alakulatait a köztársaságba irányították. Július. 2-a: A jugoszláv légierő gépei szlovén területvédelmi egységeket bombáztak a horvát határ közelében. 5-e: Az EK külügyminiszterei egyetértésre jutottak, hogy a szervezet „trojkáját" ismét Jugoszláviába küldik. 8-án hajnalban Brioni szigetén az EK, valamint a szlovén és a horvát vezetés elvi megállapodásra jutott a tűzszünetben. 7-e: Halálos áldozatokat követelő harcok folytak Eszék közelében a szerbek és a horvátok közölt. 18-a: Belgrádban döntés született a szlovéniai csapatkivonásról. 23-a: A szerb képviselőház elfogadta a hivatalos nyelv- és íráshasználatra vonatkozó törvényt - Vajdaságban a szerb-horvát nyelv és a cirillbctű lett hivatalos. 31-e: Szerbiában új kormány alakult az ellenzék nélkül. Augusztus. 3-7-e: Az államelnökség az eddigieknél határozottabb tűzszünctrc szólított - Horvátország elfogadta ezt. 9-e: Szerbia és Horvátország megállapodott a hadifoglyok cseréjében. 27-e: Az EK kemény hangú nyilatkozatot tett közzé, amelyben kinyilvánította, hogy Szerbia nélkül is kész békekonferenciát rendezni. 28-29-e: Tudjman, majd Milosevic Francois Mittcrrand francia elnökkel tárgyalt. 30-a: A szövetségi kormány elfogadta az EK béketervét. Szeptember. 2-a: A köztársaságok vezetői Belgrádban aláírták az EK-mcgfigyelőkról és a tűzszünctről szóló megállapodást. A harcok folytatódtak. 4-e: Szerbia visszakozott - a kormány bejelentette, hogy soha nem ismerte cl egészében az EK nyilatkozatát. 7-e: Hágában békeér(ckezlct kezdődölt Lord Carrington elnökletével. 8-a: Macedónia népszavazáson a szuverenitás és a függetlenség mellett döntött. 9-e: Éjszakai kijárási tilalom Horvátországban. 12-e: Trebinjébcn kikiáltották a „Hercegovinái Szerb Autonóm Térséget". 17-e: Az EK, közvetítésével Horvátország és Szerbia tűzszünetet kötött - ismét eredménytelenül. 25-e: Az ENSZ BT tcljeskörűen megtiltotta a fegyverszállításokat Jugoszláviába. Szerbiában minden addiginál nagyobb méretet öltöttek a katonai behívások. Október. 4-e: Hágában ismét Jugoszlávia-konferenciát tartottak; Horvátország beleegyezett abba, hogy megszünteti a néphadsereg laktanyáinak blokádját. 5-7-e: A jugoszláv trónörökös Belgrádba látogatott. 7-e: Bosznia-Hercegovina semlegessé nyilvánította magát. 9-e: Ujabb tűzszüneti megállapodás, megint eredménytelenül. 10-e: Hágában megegyezés született: a néphadseregnek egy hónapon belül ki kell vonulnia Horvátországból. 16-a: A jugoszláv alkotmánybíróság semmisnek nyilvánította a szlovén és a horvát függetlenségi döntést. 25-e: A hadsereg Dubrovnikot támadta, a tűzszüneti megállapodás eredménytelen volt. November. 5-e: Hágában napvilágot látott a tizenkettedik tűzszüneti felhívás. 8-a: A római NATO-csúcs szünetében az EK-tagállamok azonnali gazdasági tilalmi intézkedéseket határoztak cl Jugoszlávia ellen. 9-e: Az államelnökség szerb szárnya békefenntartó erőket kért Horvátországba. 17-e: A szövetségi hadsereg egységei bevonultak Vukovárra. 22-e: A zágrábi Tito marsall laktanyából kivonták a néphadsereg alakulatait. 23-a: Á tizennegyedik tűzszünet. A polgárháborúban december hava sem hozott enyhülést. Eredménytelen maradt a tizenötödik tűzszünet, és lemondott tisztségéről Ante Markovié jugoszláv kormányfő. A kiválni készülő köztársaságok külföldi elismerése előre nem látható helyzetet teremthet Jugoszláviában. Egyenlő az egyenlők között Ma kezdődik Minszkben a volt szovjet köztársaságok új államalakulatának, a Független Államok Közösségének államfői találkozója. Borisz Jelcin orosz elnök közlése szerint az értekezlet központi kérdése az egységes hadsereg, valamint az egykori szovjet atomfegyverzet irányításának ügye. Az ülésen szó lesz az új államalakulat közös szerveinek felépítéséről is. Az orosz elnök szerint a legfőbb irányító szervaz államfők tanácsa lesz. A TASZSZ hírügynökség a találkozóval kapcsolatban vasárnap úgy fogalmazott, hogy Minszkben meglehetősen nehéz tárgyalásokra van kilátás. Ez mindenekelőtt a Szovjetunió felbomlása nyomán jelentkező - főként gazdasági és nemzetiségi - problémákkal magyarázható. A TASZSZ ennek kapcsán utalt arra, hogy például Oroszország és Ukrajna viszonyát komoly pénzügyi vita árnyékolja be. Emellett több köztársaság is sérelmesnek tartja, hogy az egyelőre közös valutaként működő rubelt orosz felügyelet alatt nyomják. Az álláspontok eltérő jellegét érzékelteti az ukrán elnök szombati nyilatkozata is, amelyben Kravcsuk kijelenti: „Ukrajna tengeri hatalom volt és annak is kell maradnia". Az ukrán elnök, kijelentését némiképp enyhítendő, hozzáfűzte: a fekete-tengeri haditengerészeti erők sorsáról tárgyalóasztal mellett kell dönteni. Borisz Jelcin az államközösségbeli esetleges orosz elsőségről kijelentette, hogy Oroszország nem kívánja átvenni a felszámolt központ szerepét: az államközösségnek a központ újjáélesztése nélkül kell működnie. Jelcin szerint „Oroszország egyenlő az egyenlők között". Egy nappal a minszki katonapolitikai tanácskozás előtt Genscher német külügyminiszter újabb leszerelési kezdeményezésre szólította fel a nyugati államokat. Rádióbeszédében azt sürgette: a Nyugat javasolja a Szovjetunió utódállamainak a nukleáris tüzérség és a rövid, 500 kilométernél kisebb hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolását. Stolojan vádol A Tanjug jugoszláv hírügynökség jelentése szerint Theodor Stolojan román kormányfő szombaton közvetve „bizonyos német és magyar körökéi" vádolt azzal, hogy szerepük volt-Jugoszlávia szétesésében. A hírügynökség a kormányfő hagyományos év végi sajtóértekezletéről adott tudósításában azt emelte ki, hogy Stolojan sajnálkozását fejezte ki Jugoszlávia felbomlása miatt, amihez - szavai szerint - külső tényezők is hozzájárultak. A román kormányfő közvetve bizonyos német és magyar körökről beszélt ezzel kapcsolatban, akik mint mondta - „drága árat fognak fizetni ezért". Gamszahurdia nem mond le Tbilisziben folytatódik a tűzpárbaj Tbilisziben a grúz elnökhöz hű erők több vezetője csatlakozott az ellenzéknek ahhoz a követeléséhez, hogy mondjon le tisztéről Zviad Gamszahurdia államfő - jelentették a helyszínről hírügynökségek. Az ellenzéki fegyveresek és az elnököt eddig támogató politikusok szombat este folytattak kétórás tárgyalást. Ezt követően közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben felszólították Gamszahurdiát a lemondásra. Az elnökkel szembeforduló politikusok közt van két védelmi miniszterhelyettes, az igazságügyminiszter és egy belügyminiszter-helyettes. A tárgyalások ideje alatt ismét kiújultak a harcok a grúz fővárosban. További részletek egyelőre nem ismeretesek. A grúz ellenzék vasárnap biztosítékokat adott Zviad Gamszahurdia elnöknek arra vonatkozólag, hogy megkímélik életét, ha megadja magát. Az elnök erre visszautasító választ adott. Az ellenzék éjjel kiadott nyilatkozatában az elnök családja számára is bántatlanságot ígért arra az esetre, ha Gamszahurdia megadja magát. A dpa jelentése szerint Tbilisziben folytatódnak a tűzpárbajok. A kormány és az ellenzék között szombaton első ízben létrejött tűzszünetet nem tartották tiszteletben. Az ellenzék fegyveres osztagai befészkelték magukat a kormányépület némely részébe. Gamszahurdia itt sáncolta el magát. Az áldozatokról újabb adatokat nem tettek közzé. A kormány a halottak számát 51-ben, a sebesültekét 262-ben jelölte ineg. A Majak rádió szerint a jelenlegi grúz kormány minden minisztere megtarthatja tisztségét, ha Zviad Gamszahurdia lemondása után kinyilvánítja hűségét az új vezetés iránt. Egy AFP-jclentés szerint a grúz fegyveres ellenzék vasárnap reggel bejelentette, hogy Gamszahurdia elnök teljes hatáskörét a grúz Legfelsőbb Tanács elnökére ruházták át, mivel nem küldte el megbízottait a szombati tűzszüneti tárgyalások második fordulójára. Előzőleg ismételten lemondásra szólították fel a grúz államfőt. Weizsacker szerint Németország nem jár különúton Von Weizsacker ellentmondásosnak látja a nyugati partnerek viselkedését Németországgal szemben. Mindenki helyesnek találja, ha a németek Kelet-Európa megsegítéséről beszélnek. s cselekvésre is biztatják őket. „Ha azonban cselekszünk, ugyanezek a partnerek azt vetik a szemünkre, hogy nemzeti különszerepre törekszünk és befolyási övezetet akarunk magunknak biztosítani Európa keleti felében. Én bár értherőnek tartom ezeket az ellentmondásokat. egyúttal azonban igazságtalannak is. Nincs nagyobb hatalmunk és nem is akarunk ilyet. Mindenesetre megnőtt a felelősségünk, ráadásul olyan feladatokkal szemben, amelyeket éppenséggel nem vagyunk képesek egyedül Németország nem akar magának nagyobb hatalmat, ám felelőssége a világban megnőtl közölte Richárd von Weizsacker német államfő a Bild am Sonntagban napvilágot látott interjúban a főleg francia és brit politikai és sajtőkörökből származó, „a kiújult német veszélyről" szóló állásfoglalásokra utalva. pénzügyileg megoldani, politikailag pedig nem is akarunk egyedül, nemzeti keretek között megoldani" - közölte von Weizsacker a vasárnapi német lapban kinyomtatott interjúban. Az említett francia és brit körökben az utóbbi időkben Szlovénia és Horvátország elismrését, mint „különutas megoldást" vetik a németek szemére valamint azt, hogy a Bundesbank nemrég úgymond egoista módon fél százalékkal megemelte a mérvadó kamatlábak nagyságát és ezzel a többieket is lépésre kényszerítette. A párizsi Le Monde a közelmúltban leszögezte: „a Jugoszlávia-kérdés mindenestre olyan benyomást kelthet, hogy Németország az európai integrációt, amely a potenciális német erővel szemben garancia gyanánt szolgálna, többé már nem fogadja el. A német kérdés ismét, s erőteljesebben mint korábban, az európai és a francia politika prioritásává válik". Rakétatámadás érte Zágráb körzetét Tizenöt horvát városban volt légiriadó, a szövetségi légierő gépei eddigi értesülések szerint öt várost bombáztak: Zágráb körzetében hat föld-föld típusú szovjet gyártmányú rakéta robbant. Már harmadik napja tart Károivváros ostroma, a hadi repülőgépek néhány lakónegyedet lőttek, találat érte a városi kórház és a sörgyár épületét is - jelentette a horvát rádió. Nyugat-Szlavóniában, ahol a szövetségi erők feladtak néhány települést, ma is súlyos összecsapások voltak. Pakracnál bevetették a nehéztüzérséget és két frontszakaszon is gyalogsági áttörést kíséreltek meg a szerb szabadcsapatok, de a horvát gárdisták visszaverték őket. Eszéken kétszer volt légiriadó, de a hadi repülőgépek csak áthúztak a város felett. Az alsóvárost és a városközpontot a szomszédos Tcnyéből lőtték aknavetőkkel. Zágrábban úgy vélik, hogy a jugoszláv néphadsereg újabb offenzívájának az a célja, hogy megakadályozza Horvátország függetlenségének január 15-i elismerését. A horvát fővárosban általános az a vélemény, hogy a következő napokban még súlyosabb harcokra kell számítani. Időközben kiszivárgott az az információ is, hogy Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár különmcgbízottja, aki szilveszter napján érkezik Jugoszláviába, egy laza konföderációra vonatkozó javaslattal hozakodik elő. Hasonló jellegű államszövetségről lenne szó, mint amilyet a volt szovjet tagköztársaságok létesítettek. Állítólag ezt Szerbia is jóváhagyná. Vance szeretné Belgrádban tárgyalóasztal mellé ültetni mind a hat köztársaság elnökét, de szinte bizonyosra vehető, hogy Tudjman horvát és Kucsan szlovén elnök ezt visszautasítja. A zágrábi Interkontinental szállóban sajtóértekezletet tartott Marco Panella, az Olasz Radikális Párt vezetője, aki azért érkezett Horvátországba, hogy fegyvertelenül tüntessen a háború ellen. Panella és követői már engedélyt kaptak, hogy holnap a horvát gárdisták egyenruhájában Eszékre látogassanak. Háborús választások Karabahban A Hegyi-Karabah területéért péntek óta ismét fellángolt háborúskodásban mintegy 25-en vesztették életüket, miután kivonták onnan a (volt szovjet) belügyi csapatokat. A TASZSZ beszámolója szerint az áldozatok között van Leonyid Lazarevics, a Majak orosz rádió különtudósítója. O az idén már a harmadik újságíró, aki Karabahban elesett. Az örmény önvédelmi alakulatok az Interfax szerint elfoglalták Sztyepanakert egyik, azeriek lakta külvárosát, ahonnan azok a fővárost lőtték. (Ezekben a harcokban halt meg a rádiótudósító.) Az Interfax sztyepanakerti értesülése szerint a terület felé tart 18 azeri zászlóalj, amelyet páncélosok is kísérnek. A karabahi törvényhozási választásokat meg kellett hosszabbítani mivel tegnap a tüzérségi támadás elriasztotta a polgárokat a szavazóhelyiségektől. Üzbegisztán szavaz Üzbegisztánban vasárnap első ízben közvetlen elnökválasztást, s vele párhuzamosan népszavazást tartanak a köztársaság függetlenségéről. A TASZSZ és az AFP jelentése szerint az elnöki tisztség egyik várományosa Iszlám Karimov jelenlegi államfő, a volt kommunista párt főtitkára, akit e párt utóda, a Független Üzbegisztán Népi-Demokratikus Pártja jelölt. Ellenfele Szalaj Madaminov (vagy üzbég nevén: Muhamad Szalikh) az Erk (Szabadság) Demokratikus Párt vezetője. Taskent lakosai polgármestert is választanak. Az AFP által idézett felmérések szerint Karimov megkaphatja a Szavazatok akár 90 százalékát is. A köztársaság mohamedán papsága először semlegesnek mutatkozott, de az utóbbi napokban Karimov támogatása mellett döntött. A Bérlik (Egység) iszlám ellenzéki mozgalom a választási törvény alapján - mozgalom és nem párt lévén - nem indíthatott saját jelöltet, ezért illegálisnak minősíti a választást. A TASZSZ szerint délig már a szavazók 80 százaléka leadta voksát.