Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-30 / 304. szám

BELPOLITIKA 3 Vasárnap nyit a „kuglóP'1 Még egy hónapja úgy becsülték, január közepén lesznek készen a Ligetfürdő fedett medencéi körüli átalakítási munkálatokkal a Szegedi Vízművek és Fürdők munkatársai. S most kaptuk a hírt. hogy a január 4-i próbaüzem másnapján, azaz vasárnap, január 5-én ismét készen áll a városlakók fogadására a „kuglóf'. A termálfürdő hétköznapokon már reggel hattól fogad vendégeket, egészen este 7 óráig. Szombatonként és vasárnaponként reggel nyolctól este hatig lehet fürdeni a medencékben, kinek-kinek teherbírása szerint. Vagyis érdemes megválasztani a megveendő belépő fajtáját, hiszen többféle, kedvezményes jegy is váltható. HÉTFŐ, 1991. DEC. 30. Költségvetési est a Parlamentben Vasárnap is folytatta a törvényhozói munkát a Parlament. Délelőtt bizottsági üléseket tartottak, délután 5 órakor pedig folytatódott a jövő évi költségvetés részletes vitája. Az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt vasárnap délutánig a beadott módosító javaslatok száma megközelítette az ezret. Az ülést vezető Becker Pál (MDF) elmondta: ahhoz, hogy még az idén el lehessen fogadni a jövő évi költségvetést, a bizottságnak legkésőbb hétfőn reggel 5 óráig döntenie kell valamennyi benyújtott módosító indítványról. Vasárnap délig a költségvetési bizottság tagjainak többsége 850 indítvány közül 500-at támogatott. Ezek között kiadásnövelő és csökkentő tételek egyaránt találhatók. A képviselők több pénzt szánnának az útalapnak, egymilliárd forinttal javasolják viszont csökkenteni a televízió állami támogatását és a pénzügyminiszterrel egyeztetve arról is határoztak, hogy a tervezethez képest 1,2 milliárd forinttal kevesebbet költsenek az államigazgatási szervek. Kupa Mihály ígéretet tett arra, hogy 1992 áprilisában elkészül a megtakarításra vonatkozó terv. Az Országgyűlés plenáris ülésén a képviselők elfogadták Becker Pál javaslatát, miszerint először a költségvetés tervezetéhez kapcsolódó jogszabályokról, majd a törvényjavaslat normaszövegéről, végül pedig az egyes fejezetekhez benyújtott módosító indítványokról tárgyalnak. A részletes vita folytatásában szót kaptak a bizottságok előadói. A költségvetési bizottság ekkorra már több mint ezer módosító indítványt tárgyalt meg; számosat támogattak, s az elnök szerint ha ezeket elfogadja a Parlament, úgy a költségvetési kiadások 15-16 milliárd forinttal növekednek. (Lapzártakor a plenáris ülés még nem fejeződött be.) Csökkentek az adókedvezmények Folytatás az 1. oldalról Ebben az esetben, ha éves árbevétele nem haladja meg a kétmillió forintot, élő állatok tenyésztése és állati termékek előállítása esetén bevételének 10 százaléka, egyéb esetben 30 százaléka számít jövedelemnek. Ez után kell személyi jövedelemadót fizetnie. Emellett a kistermelők a tételes költségelszámolást is választhatják, ha az előnyösebb számukra. Számos módosító javaslat érkezett az ingatlanok értékesítéséből keletkező jövedelem adóztatásához. Ezek közül a képviselők elfogadták azt, hogy a lakásingatlan értékesítése során keletkező adóköteles bevételt csökkenti, ha az adózó az összeg egy részét vagy teljes egészét lakásvásárlásra, felújításra, bérleti jog megszerzésre, építésre vagy bővítésre fordítja. Ez a helyzet abban az esetben is, ha az adózó nem saját maga, hanem házastársa, egyenesági rokona lakásgondját oldja meg. Ugyancsak csökkenti az adóköteles bevételt az ingatlan megszerzéskori forgalmi értéke, mégpedig nem változatlan áron, hanem a polgári jog szabályai szerint számított kamatokkal növelve. Csökkentő tételként vehető figyelembe az értéknövelő beruházás is. Az ingatlan forgalmi értékének ezután a törvény az adásvételi szerződésben feltüntetett árat tekinti. Lakásbérleti jog esetében a forgalmi értéknek viszont az adott lakásra érvényes használatbavételi díj tízszeresét kell elszámolni. Nem kell adót fizetni akkor, ha az 1982. január l-je előtti megszerzett ingatlan, illetve vagyoni értékű jog átruházásából származik a jövedelem. Több javaslat szorgalmazta a szellemi tevékenység adókedvezményekkel történő támogatását. Ennek ellenére jövőre a szellemi tevékenységet folytató magánszemélyek költségátalány elszámolása megszűnik. Kompromiszszumos megoldásként a szellemi tevékenységet végzők lehetőséget kaptak arra, hogy az összjövedelemből 100 ezer forintot levonhassanak. Az eddig alkalmazott átalányadózás szabálya szerint adózhatnak jövőre is azok, akik 1991. december 31-ig megkötötték 1992-re szóló szerződéseiket. Az átalányadózás rendszere megmarad a találmányi jövedelmeknél. Ötszázezer forintig az árbevétel 35, ezen felül 50 százaléka számít jövedelemnek. Az alapítványokra befizetett összegek továbbra is levonhatók az adóalapból. A feltételek annyiban változtak, hogy ez a kedvezmény csak az adóhatóság által jóváhagyott alapítványok esetében vehető igénybe. Részben megmaradnak a befektetéseket ösztönző kedvezmények. Jövőre már csak az úgynevezett új befektetéseket kívánja preferálni a törvény. így csak az újonnan kibocsátott értékpapírok - 1992. január l-je után alapított részvénytársaságok nyílt kibocsátási részvényei, befektetési alapok nyilvános kibocsátási zárt befektetési jegyei megvásárlására fordított összeg lesz levonható az összjövedelemből, annak 30 százalékáig. Ezt a kedvezményt élvezik azok is, akik privatizált vállalatok részvényeit, illetve földet vesznek. Az összjövedelmet csökkentő tételek között továbbra is szerepelnek az állampolgárok által fizetett helyi adók, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezetek részére fizetett tagdíj, valamint a munkavállalói járulék. A jövő évben a családi pótlékra jogosultak gyermekenként havi 1300 forinttal csökkenthetik összejövedelmüket. Az új törvény szerint is a nyugdíjak adómentesek, azonban ha a nyugdíjas egyéb jövedelemmel is rendelkezik, akkor a nyugdíjjal összevonva kell kiszámítani az adót. 1992-ben 100 ezer forint lesz az a jövedelemhatár, ameddig a nyugdíjasoknak összejövedelmük után nem kell adót fizetniük. Az osztalék forrásadója csökken, 10 százalék lesz jövőre. Változatlan viszont a takarékbetétek kamataiból és az értékpapírból származó jövedelmek 20 százalékos forrásadója. Továbbra sem kell a kis összegű kifizetéseket összevonni az összjövedelemmel, azonban forrásadójuk 40 százalékra nőtt. Kétezerről háromezerre emelték a kis összegű kifizetések értékhatárát. Felszámolandó tények? Mintegy 300 termelőszövetkezetet fenyeget közvetlenül is a felszámolás veszélye - mondta Nagy Tamás, a MOSZ társelnöke azon a vasárnapi sajtótájékoztatón, amelyen az agrársajtó képviselőivel találkoztak. A társelnök bejelentette, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom megújítása érdekében, s azon törekvés jegyében, hogy a falu továbbra is az ott lakók élettere maradjon, a szövetség alapítványt hozott létre Reifeisen típusú szövetkezetek kialakításának támogatására. Az alapítvány jelenlegi alaptőkéje 5 millió forint. - Államtitkár úr, a megye meg is maradt, meg nem is. Az új jogi szabályozás alapján mi lehet a megyék szerepköre? - Még mindig sok a félreértés a megyék, a megyei közgyűlések szerepkörét illetően. Ebben nyilván éppúgy közrejátszik a megszokás, mint az, hogy ugyanaz a név megye - immár merőben más funkciókat takar. A félreértésekre jó példaként kínálkozik, ahogyan a Délmagyarország december 23-ai számában Szirbik Imre, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke nyilatkozott többek közt a megye „kettős hatalmáról". Szerinte például ebből származnak azok a konfliktusok, amelyek végül a települések önkormányzatán csattannak, ami miatt az országban megyeellenes hangulat alakul ki. - Az új helyzetben mi a megyék funkciója? - A megyei közgyűléseket a Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján a helyi önkormányzatokról szóló törvény hívta életre. Ebből következően a megyéknek is mint önkormányzatoknak kell működniök, azaz föladatuk: a választópolgárok közösségeit érintő helyi ügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. Ám ez a közhatalom kizárólag saját tevékenységi körükre terjedhet ki: a törvényben előírt, valamint önként vállalt, közszolgáltatást biztosító föladatok ellátására és a törvényi fölhatalmazás alapján rendeletalkotásra. A megye önkormányzati jellegéből következően - a települési önkormányzatokra kötelező rendelkezéseket nem hozhat, meg kell maradnia közszolgálati és intézményfenntartó szerepénél. - Azaz a megyék immár nem hatalmi szervek? - Semmiképpen. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint kizárt a „kormányzat vármegyéjének" kialakulása. Az érvényes jogrendszer a kormányzati hatalom érvényre juttatását más módon bizA teljesség kedvéért részletezzük, mi mennyibe kerül. Nos, a felnőtt belépő ára 80, a nyugdíjasok és 14 évesnél fiatalabb gyermekek jegye 50 forint. Ha valaki délután 4-től veszi igénybe a fürdő szolgáltatásait, felnőttként 50, gyermekként és nyugdíjasként 40 forintos jegyet vegyen. Az iskolai, csoportos belépő ára 25 forint, ilyen jeggyel a tantervi órákon fürdőzők, az asztmások, a mozgáskorlátozottak - hétfőtől péntekig 7-től 14 óráig - mehetnek a termálba. Hétköznapokon, felnőtteknek reggel 6-tól nyolcig az úszójegyért 50 forintot kell fizetniük, ugyanezzel a lehetőséggel a 14 év alatti gyermekek és a nyugdíjasok 40 forint ellenében élhetnek. Minden változás sok bizonytalanságot is hoz magával. Időbe telik, mire az új helyzet meghatározó tényei, összefüggései átmennek a köztudatba. Főként akkor, ha a változások következtében merőben új helyzet következik be. Mint például a megyék szerepkörében. Erről kérdeztük dr. Farkas László államtitkárt, köztársasági megbízottat. tosítja. Részint a központi alárendeltségű szervek útján, részint pedig a köztársasági megbízottak révén, akiket a jog hatósági, koordinatív és egyéb államigazgatási hatáskörökkel ruház föl. Mindebből pedig az is következik, hogy a megyéket semmiképpen sem lehet a Bach-korszak vagy a tanácsrendszer államhatalmi funkciókat is ellátó szervezeteihez hasonlítani, mivel a mostani megyei közgyűlések a központi hatalomból semmiféle részesedést nem kaphatnak. Az önkormányzati megyénél „erősebb", hatósági jogosítványokkal rendelkező megye kialakulását a törvény nem teszi lehetővé. Az pedig, hogy a megye mekkora apparátust tart fenn, attól függ, a Parlament milyen anyagi eszközöket biztosít működéséhez. - A jogi szabályozás tehát egyértelmű. Am a gyakorlatban mintha kicsit más lenne a helyzet. - Alighanem azért, mert még sok régi reflex működik. A megyék is keresik az új helyzetben helyüket, amit sokszor abban vélnek A bérletárak a következőképp alakulnak: a hét napos, heti bérlet felnőttnek 500, a kedvezményezetteknek 320, a 10 napos 700, illetve 450, a 30 napos, havi bérlet 1800, illetve 1200 forint lesz. Január 5-től április 30-ig idénybérletet lehet váltani öt ezer forintért felnőttenként, illetve 3200 forintért, ha gyermek, vagy nyugdíjas a kedvezményezett. A tantervi órák bérlete, az asztmásoké és a mozgássérülteké január 5. és április 30. között - a hétvégeken is! - 1400 forintba kerül. Lehet tehát otthon, az iskolákban m osztani-szorozni, ki hogy jár jobban! Egy biztos, nem jár rosszul, aki átjár a Termálfürdőbe, Újszegedre! (x) megtalálni, hogy részesedni kívánnak a hatalomból. Ami viszont törvénysértő és alkotmányellenes. A megyék semmiképpen sem törekedhetnek arra, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok támogatására irányuló döntéseit módosítsák. Olymódon például, hogy a körzeti jellegű közszolgáltatások biztosítása helyett a helyi önkormányzatoknak biztosított pénzeszközöket újra elosztv% saját megítélésük szerint további támogatásban részesíthessék vagy ne részesíthessék az egyes településeket. Ugyancsak nem játszhatnak meghatározó szerepet a településfejlesztésben sem, mert az szintén helyi, illetve központi föladat. A megyék tevékenysége a települések társulásainak szervezésében való közreműködésre irányulhat. Azaz nagy szerepük lehetne több települést kiszolgáló társulások szervezésében (például közművek), koordinációban, érdekvédelmi és -képviseleti funkciókban. Amelyekre viszont a helyi, települési önkormányzatoktól kell megbízást kapniok, amelyek eldöntik, hogy fizetnek-e és mennyit e tevékenységekért a megyének. De az nem játható út, hogy ilyen célokra a települési önkormányzatok számára a szolgáltatások ellátására biztosított pénzeket használják föl. - Vagyis a megyék helyzete tisztázott? - Jogi szempontból mindenképpen. A megyéknek úgy kell megtalálniok helyüket és funkciójukat, hogy kitöltsék a számukra a törvényben biztosított mozgásteret. Úgy, hogy egyúttal tudomásul kell venniök a Parlament által számukra megszabott korlátokat is. Ha pedig ez egy-egy megyének nem sikerül, nem tudnak az új jogi helyzethez alkalmazkodni és ebben kialakítani hasznos szerepkört, azért nem a kormányzatot, hanem magukat kell hibáztatniuk. Sz. I Kétséges a kisgazda-egység A 33 tagú kisgazda-frakció nem zárkózik el attól, hogy tárgyaljon a 12 tagú képviselő-csoporttal, elvárja azonban, hogy az elnökség vonja vissza a korábban meghozott antidemokratikus, alkotmányellenes határozatokat - mondta Pásztor Gyula, a 33-ak vezetője vasárnap, a frakció ülése után. A 33 FKgPhonatya megbeszélésére azután került sor, hogy elterjedt: a párt két parlamenti csoportja között békéltető-tárgyalások kezdődnek. Időközben azonban kiderült, Iván Géza és Balogh György képviselők a 12-ektől nem kaptak efféle bejelentésekre semmilyen felhatalmazást. A 33-ak megerősítették: az ő csoportjuk nem zárt ki senkit, hozzájuk bárki, bármikor, feltételek nélkül visszajöhet. A frakcióvezető a most több oldalról megindult békülési kísérleteket a januárra tervezett nagyválasztmány időpontjának közeledtével magyarázza. A költségvetést és a szövetkezeti átmeneti törvény a 33-ak Pásztor Gyula tájékoztatása szerint akkor tudják elfogadni, ha a Ház módosító indítványaikat megszavazza. Leépülő építőipar A beruházások viszafogása miatt az építőipar teljesítménye az idén 13-15 százalékkal csökken, és ez a folyamat várhatóan jövőre is folytatódik. A 4377 kivitelező szervezet 1988-as árakon 107,4 milliárd forint bruttó termelési értéket hoz létre, ez jövőre 102 milliárd forintra csökken az előrejelzések szerint. A 198 ezer dolgozót foglalkoztató építőiparban már az idén is erőteljes volt a struktúraváltás: elsősorban a kis létszámú, rugalmas szervezetek kaptak megrendelést, számuk az idén több mint 3500-ra bővült. Ugyanakkor a 300 dolgozónál többet foglalkoztató cégek száma jelentősen visszaesett, jelenleg mindössze 133 ilyen működik az országban. A kedvezőtlen piaci körülmények az építőipari szervezeteket kapacitásaik leépítésére, illetőleg átcsoportosítására kényszerítették. Ahol ez nem sikerült, elkerülhetetlenné vált a felszámolás. Felgyorsult a privatizáció is, az idén az építőipari privatizációs program keretében 36 vállalat tulajdonviszonyai változtak meg. Az állami építőipari vállalatok döntő többségének társasággá alakulását a jövő év első felére prognosztizálják. Az építési lehetőségek, igények csökkenése folytatódik 1992-ben. Az építési piac 1993-ban stabilizálódik, és az első növekedés 1994-ben várható a prognózis szerint. Beszélgetés Farkas Lászlóval A megye és a hatalom