Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-24 / 301. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAQYARORSZÁQ KEDD, 1991. DEC. 24. PORTRÉ Saposnyikov, aki előlépett Négy hónapnyi miniszterség után lett első számú katona Jevgenyij Saposnyikov légimarsall. Jövője mégsem tűnik olyan biztosnak, mint akárcsak egy hete is. Egyelőre nem tudni, mit hoz december 30-a, amikor Minszkben ismét összeülnek az új államközösség elnökei, hogy eldöntsék: ki, kinek engedelmeskedik a négymilliós egykori szovjet hadseregben. A 49 éves tábornok bombázórepülőn kezdte, majd 18 évvel ezelőtt, tehát igen fiatalon lett ezredparancsnok. 1987-ben látszólag csúcsra ért: kinevezték a volt NDK-ban állomásozó szovjet légierő parancsnokává. Elöljárói, kivált Gorbacsov azonban többet látott benne, s 1990-ben már az egész szovjet légierő élén ő állt, egyben a szövetségi védelmi miniszter (Jazov) helyettese is lett. Az ismertséget az augusztusi, katonai szempontból amatőr módon előkészített puccs hozta meg számára. A légierő szembefordult a puccistákkal. s ez döntőnek bizonyult. Később ő adta ki a parancsot a csapatok elvonulására Moszkvából. A hála nem késett sokáig: a magára találó Gorbacsov azon nyomban miniszternek tette meg. Saposnyikov az őszt a régóta esedékes katonai reform kidol­gozásával töltötte. A profi hadsereg híve, magasabb fizetéssel, jelentősen kisebb létszámmal, jobb szociális ellátással és a sorállománynak maximum egyéves szolgálati idővel. A legfelsőbb vezetést úgy képzeli el, hogy a védelmi tanács lenne a legfőbb döntéshozó szerv. A; öt évre kinevezett főparancsnoknak két helyettese lenne, egyik a stratégiai, egy másik pedig a hagyományos fegyverekkel felszerelt alakulatokat irányítaná. Az új állam­közösségben kis létszámú nemzeti fegyveres erők is elképzelhetők az ottani volt szövetségi erőkre - egy részére - építve. Ukrajna pedig kis hadiflottát is tarthatna. Ez az a pont, ahol terve ütközik az ukránokéval, akik kitartanak a teljesen önálló fegyveres erő mellett, feljebbvaló parancsnokság nélkül, saját határőrizettel. A Minszkig hátralévő egy hét alatt kell megtalálnia (Jelcin segítségével) a középutas megoldást. MESTER NÁNDOR Törvényhozás Szerbiában Mérlegel a parlament Néhány hónappal ezelőtt még valószínűleg simán „átmegy" az a törvényjavaslat a szerb parlamentben, amelyet Milán Paroski, a Néppárt egyik vezéregyénisége terjesztett a honatyák elé, s amelynek lényege, hogy megvédje az államalkotó nemzetet a kisebbségtől! Nincs kizárva, hogy ez az írás akkor lenne a leghatásosabb, ha itt befejeznénk. A javaslat abszurd volta ugyanis nyilván nem érdemel többet. A szélsőséges megnyilatkozásaimi ismert Paroski (őjelentette ki annak idején a szerb képviselőházban, hogy Rákóczi százezer szerbet öletett a Balatonba!) indítványát azonban ezúttal nem hagyhatjuk szó nélkül. A képviselő a nagyszerb ideológiát követve ragadtatta és ragadtatja el magát ilyen javaslatok megtételére. Többször hangot adott már elégedetlenségének, amiért az államalkotó nemzet (értsd: a szerb) jogait nyilvánosan csorbítják olyan helyeken, ahol a kisebbség van többségben! Nos, ezért kezdeményezte Paroski képviselő úr, hogy minden ilyen közösségben (városban, körzetben) a helyi önkormányzatok összetételét a következőképpen határozzák meg: a kisebbségi (nemzetiségi) képviselő mellé egy-egy szerb képviselőt kell választani... Megindoklása szerint csak így védhetők meg a szerb nép érdekei, s így kerülhető el, hogy ez a nemzet a kisebbségek által hátrányos helyzetbe kerüljön. Elhangzott a javaslat. Néhány hónappal ezelőtt, amikor a szerb kormány terjeszkedő politikájának nyilvánvaló eredményei már kézzelfoghatóak voltak, az előterjesztést bizonyára elfogadják. Azóta azonban történt egy s más a (volt) jugoszláv politikai színtéren. Az Európai Közösség ugyanis feltételekhez kötötte az önállósulni szándékozó köztársaságok elismerését. Kimondta, hogy az emberi jogok (beleértve a kisebbségieket is) tiszteletben tartása alapvető követelmény, ezek mellőzése pedig szigorú szankciókat eredményez az EK részéről. Szerbia ugyan nem szándékozik (már) önállósulni, folyton a jugoszláv föderatív egység megőrzését szajkózza, ennek ellenére a koszovói albánok elnyomása miatt máris rengeteg támadás érte és éri. Most. hogy a brüsszeli döntés válaszút elé állította a szerb vezetést, már sokkal másképp ítéli meg az ilyen szélsőséges javaslatokat is. Mérlegel. És elutasít. Igv jutott erre a sorsra a Paroski-féle javaslat is. Kár, hogy az eszmélés egy kicsit későn történt. Vagy mégsem? K. F. Németország beváltotta ígéretét (iorbacsov nem hisz az új szövetségben A moszkvai Kreml épületében hétfőn délelőtt megbeszélést foly­tatott Borisz Jelcin orosz elnök és Mihail Gorbacsov szojvet államfő. A találkozó részletei nem isme­retesek, de feltételezések szerint a szombati alma-atai találkozóról esett szó. Mihail Gorbacsov nem hiszi, hogy a Független Államok Kö­zössége hosszú életű lesz. A szovjet elnök ezt az egyik olasz rádiónak adott hétfői interjújában mondta. A Reuter által idézett nyi­latkozatban közölte, hogy még mindig ő ellenőrzi az atomarzenál ..indítógombját". Németország beváltotta ígéretét, és még karácsony előtt független államként elismerte Horvátországot és Szlovéniát. Ezt tartalmazza Richárd von Weizsácker szövetségi elnök levele, amelynek átadására felhatalmazták a ljubljanai és a zágrábi német főkonzuli. A német kormány szerint Szlovénia és Horvátország eleget tesz azoknak az előfeltételeknek, amelyeket egy héttel ezelőtt az EK fogadott el egy német-francia kritériumkatalógus alapján. A feltételek között szerepelt egyebek között az ENSZ-alapokmány tiszteletben tartása, a kisebbségi jogok biztosítása és a határok sérthetetlenségének elfogadása. Alia Izetbegovic, Bosznia-Hercegovina elnöke hétfőn egy nyilatkozatban kijelentette, hogy a szövetségi hadsereg támadása esetén barátok segítségét kérné, elsősorban Törökországét. Izetbegovic szerint köztársasága Jugoszlávia kötelékében marad, amennyiben az ország nem hullik szét, de semmilyen körülmények között nem hajlandó egy „szétszabdalt és Szerbia által meghatározott országhoz" tartozni. Tbilisziben hétfőn folytatódtak a harcok a parlament épületénél a köztársasági elnökhöz hü erők és a nemzeti gárda ellenzéki csapatai között. Hírügynökségi jelentések szerint Zviad Gamszahurdia grúz elnök repülőgépe elhagyta Tbiliszit, de az elnök nem volt a gép fedélzetén. A moszkvai televízió szerint valószínű, hogy a repülőgépen Gamszahurdia családja menekült el, ismeretlen helyre. Meg nem erősített értesülések alapján az elnökhöz hü grúz haderő dél-oszétiai csapatai hétfőn bevonultak Tbiliszibe. Gorbacsov eredményei és kudarcai A teljesség igénye nélkül az alábbi felsorolást adja az Associated Press amerikai hírügynökség moszkvai tudósításában Mihail Gorbacsov eredményeiről és kudarcairól: EREDMENYEK: - Megnyitotta a szovjet társadalmat a reformok és a politikai szabadság előtt, kiengedte a börtönökből a politikai foglyokat, megszüntette a médiák korlátozását és engedélyezte a szabad utazást. - Kizárta az erő alkalmazását a szovjet birodalom fenntartása érdekében és engedte, hogy a kelet-európai országok elszakad­janak a szovjet rendszertől. Kivonta a szovjet csapatokat Afganisztánból, és megszüntette a szovjet részvételt más gerilla háborúkban. - Az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon beleegye­zett abba, hogy korlátozzák a nukleáris és a hagyományos fegy­verzetű fegyveres erőket. - Véget vetett a Kommunista Párt hét évtizedes monopóliumának a politikai hatalom terén, bevezette a többpártrendszert és a többes jelölést a választásokon, és meg­erősítette a választott törvényhozás szerepét. KUDARCOK: - Túl lassan haladt előre a gazdasági reformok terén, és félrendszabályok-kal fokozta az élelmiszer-, a fűtőanyag-, a lakás­és a fogyasztásicikk-hiányt. - Nem kellőképpen konzultált a köztársaságokkal a reformok -HOL VOLT, HOL NEM VOLT, VOLT EGYSZER EGY ORSZÁG... előkészítésében és nem adott nekik elég autonómiát. - Lebecsülte régi vetélytársának. Borisz Jelcinnek az emberekre gyakorolt hatását, és ügyetlenül cselekedett, amikor Jelcint el akarta távolítani a hatalomból. - Olyan munkatársakat vá­lasztott; akik ellene fordultak, beleértve alelnökét, a KGB veze­tőjét, honvédelmi miniszterét és miniszterelnökét. Elveszített fontos szövetségeseket, mint Eduárd Sevardnadze külügyminiszter, Alekszander Jakovlev tanácsadó és Sztaniszlav Satalin közgazdász, akiket elkedvetlenített Gorbacsov habozása a reformok terén. - Az augusztusi puccs után elmulasztotta, hogy megváltoztassa elképzelését az unióról és fi­gyelembe vegye a köztársaságok növekvő óhaját a függetlenségre, valamint arra, hogy joguk legyen saját ügyeik intézésére. Izrael megtorolja Izrael megtorolja a torrorcselek­ményt, mint ahogy azt más demok­rata állam is megtenné - mondta Dávid Kraus, Izrael állam buda­pesti nagykövete, aki az MTI mun­katársának nyilatkozott néhány órával a Ferihegyi úton történt terrortámadást követően. A nagykövet emlékeztetett arra, hogy hosszú ideje ez volt az első terroristaakció, amely Izrael terü­letén kívül zsidókat ért. Az ilyen cselekmények biztos, hogy nem segítik elő a közel-keleti béketár­gyalások folytatását. Mint mondta, tudomása szerint hétfő kora délutá­nig még egyetlen szervezet sem vállalta magára az akciót, de „nem nagyon kell az ember fantáziáját megerőltetni, hogy sejteni lehessen, ki követ el ilyen terrortámadásokat". A nagykövet üdvözölte a magyar belügyminiszternek azt a kijelen­tését, hogy tovább folytatódhat az orosz zsidók kivándorlása Magyar­oszágon keresztül Izraelbe. Rámu­tatott: Izraelnek is az a véleménye, hogy terrorcselekményekkel nem lehet kormányok szándékát meg­változtatni. Dávid Kraus sajnálatát fejezte ki, hogy a robbanás követ­keztében két rendőr megsebesült, s mielőbbi gyógyulást kívánt nekik. Mint kiderült, a korábbi hírekkel ellentétben a busz utasai közül sen­ki sem sérült meg. Végezetül a nagykövet azt hang­súlyozta: véleménye szerint a ma­gyar biztonsági szolgálat minden lehetséges intézkedést megtett a kivándorlók érdekében, de sajnos, nem lehet minden e,seményt megelőzni. A szovjet bomlás után Közel-keleti aggodalmak A kommunizmust egyetlen közel-keleti rendszer sem sirat ja ugyan, a Szovjetunió szétesését ellenben nagy többségük aggodalommal szemléli, számos politikus és elemző a térségbeli fundamentalista áramlatok erősödését és a fegyverkezési verseny felgyorsulását jósolja következményként. A szovjet szuperha­talmi pozíció elvesztése önmagában is keserű­séggel töltötte el az arab világban korábban Moszkvára, mint Wash- wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm ington ellensúlyára te­kintő erőket, amelyek közül többen - a közép-ázsiai iszlám köztársaságok füg­leglátványosabban Szíria - az Egyesült getlenségét a térségben Teheránon kívül minden identitás kifejezése nyerhetne - véli az l" " , . egyiptomi újságíró. Szid Ahmed egy „török fovaros aggódva veszi tudomásul. r 3 " SJ . ,,,, . .. .„ xii,. , rxr tömb kialakulásának perspektíváját rajzolja Izrael félelmeit e koztarsasagok katasztrolalis ' ' 1 ' J i - ix meg, Törökországgal a középpontban, amely ­gazdasagi helyzete okozza - a muzulmán világ , „ .x - i ' • -. érdekeiket még jobban szolgálhatnák a volt Szovjetunión kívüli csoportosulásokkal kötendő szövetségek, nem szólva arról az előnyről, amit ez utóbbi esetben a hosszan elnyomott vallási és nemzeti Államokhoz való közeledést választotta kiútként. Damaszkusz, akárcsak a PFSZ - bár az amerikai kezdeményezésű közel-keleti Borisz Jelcint antidemokrati­kusnak nevezte. - Megmérgezték a levegőt körülöttem és megaláztak ­mondta az orosz elnökről és köve­tőiről. - Nem hiszek ebben az új közösségben. Nem hiszem, hogy sokáig fennmaradna. Úgy gondo­lom, hogy hiányozni fog a meg­egyezés és az intézmények sima működése, amire pedig nagy szük­ségünk van - hangoztatta Mihail Gorbacsov. Azt is elmondta, hogy nem kíván az új közösség ellenzőinek vezérévé válni, mivel „az még több kárt okozna". békefolyamatnak csakis ilyen előzmények után (ffbbj részéve| közös ideológián rokon- és szunnila köztársaságokra gyakorolna vonzerőt, válhattak támogatóivá - komolyan aggódnak. ellenszenveken túl Joseph A|pher a Td Aviv.j miközben a síiták egy Irán-központú másik hogy a politikai porond fölötti amerikai Jaffee Straté iai Tanulmányok blokkot alkotnának- Washington az előbbi egyeduralom Izrael hajthatatlanságát fogja Röz iga7.gatóhclye„ese attól tart, hogy bát0rí,ás:ít 32 U,ÓbbÍ fékcn bÍZ0"y°San erősíteni. . „ . .... .., . ..,„ nem fogta elmulasztani, ha e forgatókönyv e koztarsasagok az ellenorzesuk ala kerulo CJ ° 1 Izrael, felhőtlen öröme után. amellyel a fegyverek arab orezágoknak, i|,etve Wnnak való valóra válik - így a publicista. ,uvt '/ciriíVV L iv.ín.ii.rlfívítviL „nnprlploj H:1 PPVS7PT a lOVOhpn eladásában fognak eszközt találni Ha egyszer a jövőben az iszlám köz­társaságok a szlávok dominálta Független Államok Közösségéből való távozás mellett hogy az arab világ első számú felfegyverzőjével f ^mínykotii^t VeZe'6 L'kud ,Ömb döntenek, a ben, maradók nagy valószínűséggel olyan időpontban teremthet újra kötelékeket, eményvonalasatnak vezére a nem hagyományos inkább ,/raelle|, semmint az arabokka, fognak képes nyomást gyakorolni fc§yverek arabl llletve -terrorlsta (ér,sd: szoros kapcsolatokat ápolni. Egyfelől, mert palesztin) kezekbe kerülésének veszélyét látja a zsidó lakosságuk „exportálásában" épp annyira érdekeltek, mint amennyire Izrael annak Mohamed Szid Ahmed, a kairói Al-Ahram befogadásában, másfelől, mert ezzel jó pontot tekintélyes publicistája nehezen tart el- szereznének az amerikaiaknál, nem beszélve a képzelhetőnek szilárd szövetséget az iszlám nemzetközi pénzpiacokkal kialakítandó köztársaságok és a szlávok között az ideológiai kapcsolatokról, ahol is a zsidó tőkének alapokon nyugvó közös intézmények híján, kiemelkedő szerepe van - hangzik Mohamed A Szovjetunió darabokra hullása újabb Gazdaságj megfontolásból kötöt, kény_ Szid Ahmed jövőelemzése. kockázatokat, de legalábbis ismeretlen szerházasságot már igen, de ha ilyen szempontok tényezőket hordoz a Közel-Kelet számára. A vezérlik az iszlám köztársaságokat, akkor RÁKOS GYÖROI szovjet zsidók kivándorlásának engedélyezését nyugtázta, a diplomáciai kapcsolatok idei tafpra^hoz ^Saron lakásügyi miniszter felújításakor már sajnálkozva állapíthatta meg. amikor az már nem egykori védenceire. A szovjet összeomlás - r ".V,7'" '' V • Ü" ,, . , szovjetunióbeli fejlemenyekben. Kairóban gyakran hallható elemzes szerint ­másfelől megfosztotta a zsidó államot a kommunizmus térségbeli gátjának szerepétől, s ezzel az amerikai támogatás további feltétel nélküli folytatásától.

Next

/
Thumbnails
Contents