Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-23 / 300. szám

HÉTFŐ, 1991. DEC. 23. BELPOLITIKA 3 Nyolcezer forint lesz a minimálbér A Szabad Demokraták Szövetsége továbbra is azt tartaná a legésszerűbb megoldásnak, ha a kormány visszavonná az 1992-es költségvetés jelenlegi tervezetét és egy újat készítene, melyet közel három hónapos időszak után fogadna el a Parlament. Ennek ellenére Tölgyessy Péter SZDSZ-elnök bejelentette, hogy „mivel érzékelik a kormányzat határozott szándékát a költségvetés idei elfogadtatására, egy olyan módosító indítványcsomagot készítettek, amely nem bontja meg a költségvetés szerkezetét." Az indítványok javasolják a pénzes/kozok átcsoportosítását az oktatás, a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika területére. Tegnap a Parlamentben ülésezett a költségvetési bizottság. A testülethez az 1992-es költségvetésre benyújtott nagyszámú módosító indítvány közül két nagyobb jelentőségű indítvány nyerte el a képviselők támogatását. Az egyik szerint a gépjárműadóból befolyó bevételek 50 százalékát kapják az önkormányzatok, és az eredeti tervezettől eltérően a másik 50 százalék teljes egészében az útalap forrásait növelné. Szintén támogatást kapott az a módosító indítvány, amely a miniszterelnökség fejezetében szereplő 10 milliárd forintos tartalékból 700 millió forintot címzetten elkülönít az Országgyűlés tartalékalapjába. Ez növeli a parlamenti dolgozók és a képviselők bérének emelésére fordítható forrásokat. A módosító indítványok száma megközelíti a nyolcszázat. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége úgy határozott, hogy bár nem tartja elégségesnek és elfogadhatónak az Érdekegyeztető Tanácsban a minimálbérekről született egyezséget, mégsem él vétójoggal a döntéssel szemben. Ez azt jelenti, hogy a legutóbb született egyezség nyomán a minimálbér 8000 forintra emelkedik. ,4 Nemzeti Demokrata Szövetség közgyűléséről Pozsgay új pártja Eélesztendős tapasztalatunk: szükség van egy olyan szervezetre, amely a növekedő szegénység és elégedetlenség közepette politikai alternatívát tud nyújtani az apátiába süllyedt társadalomnak, és át tudja törni a közöny falát - mondta Pozsgay Imre megnyitó beszédében, a Nemzeti Demokrata Szövetség pénteki közgyűlésén. Pozsgay Imre, a szövetség ügyvivője kijelentette: az NDSZ az ország egyetlen társadalmi szervezete, amelynek tagsága jelentős mértékben növekedett az utóbbi időben. A szövetségnek higgadtan, mértéktartóan és politikai „hangoskodás" nélkül kell véleményt nyilvánítani. Pozsgay hangoztatta: Magyarországon a mozgalom az egyetlen olyan szervezeti forma, amely vonzza a politikától és a közszerepléstől eddig óvakodókat. Az ügyvivő reményét fejezte ki, hogy a politikai élet válsága nem „kényszerít ránk" idő előtti parlamenti választást; „ennek az Országgyűlésnek ki kell tartania megbízatása végéig". Egy új választás nemcsak bizalmi, hanem legitimációs válságot is jelentene. Az NDSZ nem szervez csoportot a Parlamentben, „még a látszatát is kerüli", hogy politikai válságot akarna éleszteni. Bíró Zoltán, az NDSZ ügyvivője felszólalásában rámutatott: a rendszerváltást a társadalom illúziókkal kapcsolta össze. Néhány hónapja viszont új korszak kezdődött; elvesztettük az illúziókat. A társadalom megrendült, amikor kiderült: a rendszerváltás után sem tud beleszólni sorsának irányításába. Bíró Zoltán kijelentette: a politikában tovább folytatódnak a választási kampányok, az ország „választásból választásba tart." A hazánkban kialakult bizalmi válság oka, hogy a kormányzat politikájából hiányzik a szociális gondolkodás, eluralkodott a „hatalmi ösztön", és előtérbe kerültek az ideológiai, taktikai alapozású döntések. Egy ország várja gondjainak megoldását, ehelyett csak harc folyik a hatalom megtartásáért és megszerzéséért - hangoztatta Bíró Zoltán. Az ügyvivő szerint: a bizalomvesztéshez hozzájárult a hatalom rossz stílusa, a két világháború közötti időkre jellemző „úri pökhendiség". Bíró Zoltán a Zétényi-Takács-törvényről kijelentette: „mindig az mondhatja meg, hogy ki volt hazaáruló, aki éppen hatalmon van. Adyt, BajcsyZsilinszkyt. Illyést és Veres Pétert is nevezték már Magyarországon hazaárulónak". A közgyűlés megvitatta és módosításokkal elfogadta a Nemzeti Demokrata Szövetség alapszabályát, valamint megválasztotta a szervezet vezetőségét. A közgyűlés január tizedikén folytatja munkáját. Egyéves a szegedi Alliance Francaise Ha azonkívül, hogy megszervezték a nyelvtanfolyamokat mást nem is tettek volna, akkor is elmondhatnák, adtak valamit Szegednek. Mert valamirevaló francia kurzust találni sem könnyű ebben a regionális kulturális központnak, egyetemi városnak titulált helyen. Az Alliance Erancaise szegedi szervezeténél viszont egyéves fennállása alatt több mint százan tanultak franciául, anyanyelvi oktatók előtt vizsgázott tanároknál, a legmodernebb tankönyvekből. Az első Alliance Francaise 1883-ban alakult meg Párizsban azzal a céllal, hogy az államhatárokon túl terjessze a francia nyelvet és kultúrát úgy, hogy hasonló szerveztek létrehozását szorgalmazza külföldön. Ma már többszáz városban működik Alliance, melyet a szegedi elnök legszívesebben így fordít: összefogás a francia kultúra terjesztésére. Magyarországon működött már egy ilyen szervezet - 1883-ban alakult Budapesten - de ez politikai okok miatt megszűnt. Az „enyhülés" kezdetén mindjárt két város is élt a lehetőséggel, 198-8-ban Miskolcon, majd a JATE francia lektora, Emmanuel Bloch kezdeményezésére 1990 végén Szegeden is létrejött az Alliance. Akkor mindenki azt kérdezte, mit tudnak adni a városnak. A szervezet első évéről Németh Jenő, a JATE francia tanszékének docense, a szegedi szervezet elnöke számol be. - A nyelvtanfolyamokon kívül különféle kulturális programokat szerveztünk, egyelőre elsősorban a francia nyelvet beszélőknek. (Ok is sokan vannak Szegeden,több ezer ember beszél valamilyen szinten franciául.) Meghívtunk egy párizsi sanzonénekest, egy színtársulatot, és vetítettünk néhány új francia filmet. Beindítottunk egy klubot, melyben a legkülönbözőbb témákról, például a kelet-európai változásokról, a génsebészetről hallgatunk előadást egy-egy éppen itt tartózkodó franciától, utána beszélgetünk. Legközelebb valamelyik művészeti ág lesz a téma. Van egy könyvtárunk is, egyelőre hely hiányában - csak a klubtagoknak. A jövőben szeretnénk programokat szervezni a franciául nem beszélő „nagyközönségnek" is. Úgy tűnik, jikerül megszervezni egy francia festő kiállítását és egy zenekar szegedi vendégszreplését. Az Alliance nem profitorientált szervezet, vagyis anyagi haszonra nem számítunk. Jelenleg a párizsi szervezet anyagi támogatásával működünk, valamint a nyelvtanfolyamokból származó bevételből. Az egyetem és a főiskola úgy támogat minket, hogy helyet ad nekünk. Ahhoz viszont, hogy a programkínálatunkat és a könyvtárat bővíteni tudjuk, szükségünk volna néhány saját helyiségre. KG. Ítélt a Legfelsőbb Bíróság 9 Érvénytelen a vásárhelyi kábelszerződés A pénzügyi, számviteli bizottság. valamint a polgármesteri hivatal jogász szakértőinek véleménye szerint azonban ezt a megállapodást igazából sehogyan sem lehetett beszorítani a jogszabályi keretek közé. Ugyanakkor a kft. gazdálkodási, vagyoni rendjébe sem illeszkedett, mivel a mintegy 7 milliót érő televíziós kábelrendszer üzemeltetésére, kezelésére térítésmentesen kapott lehetőséget, de ezt mind a mai napig nem rögzítették a társasági szerződésben, és nem jelentették be a cégbíróságnak sem. Az így átruházott vagyon visszaszerzéséért az önkormányzat egy esztendeje küzd. Az ügy eljutott a Legfelsőbb Bíróságra is, ahol néhány nappal ezelőtt született meg a jogerős ítélet, amelynek lényegéről dr. Vargáné dr. Czeglédi Évát, a vásárhelyi polgármesteri hivatal hatósági csoportvezetőjét kérdeztük. - Megerősítette-e a Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság ítéletét? - Igen, a Legfelsőbb Bíróság egyetértett az első fokon eljáró megyei bírósággal és szintén érvénytelennek mondta ki a felek között létrejött megállapodást. Ezen jogeros ítélet szerint is a kábelhálózat átadását, mivel jogszabályba ütközik, semmisnek kell tekinteni. Ennek egyik oka az, hogy olyan állami vagyon átruházásáról volt benne szó, amelyet a Éppen egy esztendő után végre eldőlt a vásárhelyi önkormányzat és a Hődinfó Kft. között kialakult jogvita. A korábban, a városgazdálkodási vállalat által üzemeltetett városi kábelhálózatot néhány év óta a Hódinfó működteti. Mivel a képviselő-testület nem tudta, hogy valójában milyen előzmények után, illetve jogosítványok alapján van erre lehetősége a kft.-nek, megbízta a pénzügy i, számviteli és jogi bizottságát az erre vonatkozó iratok áttanulmányozásává!. Ennek során kiderült: a VGV, illetve a Petőfi Művelődési Központ akkori igazgatói és két magánszemély, akik jelenleg is a Hódinfó Kft.-ben működnek, kötöttek egymással egy megállapodást. Ebben a VGV által kiépített és üzemeltetett, közel 7 millió forint értékű kábelhálózatot átadták a Hódinfónak és megbízták a fejállomás üzemeltetésével is. VGV térítésmentesen nem adhatott át másnak. Emellett a felek még olyan lakossági vagyonról rendelkeztek, amelyre vonatkozóan nem volt rendelkezési joguk. Mindezeken túl azonban a Legfelsőbb Bíróság azt is vizsgálta, hogy tartalmát tekintve minek minősül ez a megállapodás. Tekinthető-e például tagi mellékfoglalkozásnak. Ez azt jelenti, hogy a Hódinfó. mint gazdasági társaság arra létesült, hogy üzemeltesse a kábelhálózatot. Figyelemebe véve ugyanis azt, hogy a hálózat ezt megelőzően az egyik tag, a VGV kezelésében, üzemeltetésében volt, így a megállapodással a VGV gyakorlatilag a kft. működéséhez elengedhetetlenü 1 szükséges tagi mellékszolgáltatást nyújtott. De felvetődhet az is, hogy a VGV a kezelésében lévő nagy értékű kábelhálózatot apportként vitte-e be a társaságba, vagy ez a felek közötti polgári jogi társasági szerződés volt. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint ezt a megállapodást egyértelműen tagi mellékszolgáltatásnak kell tekinteni, s mint ilyenre a gazdasági társaságokra vonatkozó törvény szabályai érvényesek. A bíróság viszont megállapította, hogy ez a szerződés nem felel meg az előírt alaki követelményeknek. Ezért tehát a Legfelsőbb Bíróság is érvénytelennek minősítette most már jogerősen a szerződést, illetve megállapodást. Sőt kiegészítette a megyei bíróság ítéletét azzal, hogy az érvénytelenséget a fejállomásra vonatkozóan is kimondta. - Milyen következményeket von maga után ez az ítélet? - Egyrészt helyre kell állítani az eredeti állapotot, azaz olyan helyzetet kell a kábelhálózat és a fejállomás üzemeltetésében létrehozni. mintha a felek között ez a megállapodás létre sem jött volna. Ez azt jelenti, hogy továbbra is a Hódmezővásárhelyi Városgazdálkodási Vállalat a kezelő, illetve üzemeltető. A Legfelsőbb Bíróság ítélete az önkormányzat számára, túl azon, hogy bebizonyította, hogy kezdettől jó érzékkel állapította meg a felek között kötött megállapodás hibáját - minden előítéletektől mentesen - azért is bír nagy jelentőséggel, mert amíg ennek az ügynek a bírósági eljárása folyt, a kft. kizárta a VGV-t, mint alapító tagot, a kft.-ből, csakúgy mint a PMK-t. mint az önkormányzat intézményét. A Hódinfó Kft. jelenleg két magánszemélyből áll, így az ő kezelésükben és ü zemeltetésükben van jelenleg az egész városi kábelhálózat. Az önkormányzatnak tehát az a félelme, aggodalma, hogy jelentős állami vagyont virmanolnak át előbb-utóbb magánszemélyek kezébe, sajnos beigazolódott. Ezért is fontos az ítélet, mellyel a hálózat visszakerül jogos kezelőjéhez. N. RÁcz JUDIT „Ha jól csináljuk, észre se veszik, hogy vagyunk" Kell-e a megye? mmmmmmmmmm Meghalt a megye. Éljen a megye! - írtuk egy esztendővel ezelőtt, a megyei önkormányzati testület megalakulásáról tudósítva. A tanácsrendszer nagyhatalmú megyéje kimúlt, s született egy új, akkor még igencsak gyengécskének tűnő alakulat, mely szerepkörét tekintve egy a térség hatvanegynehány önkormányzat közül. Az elmúlt tizenkét hónap alatt rendre beszámoltunk a megyei képviselőknek a kompromisszumkészséget nem nélkülöző döntéseiről, az itteni megyeatyák országos visszhangot kiváltó kezdemenyezéseiről. Most a testület két tagját - Szirbik Imre alenököt (Szentes) és dr. Brusznyiczky János képviselőt (Nagymágocs) - kértük, értékelje a mögöttünk lévő időszakot. térség két pólusa - Szentes és Makó - dominál a megyei közgyűlésben, a fejük fölött csatázik, a Szeged vonzásában létező falvakat a hontalanság állapotába taszítva. - A megyegyűlés ilyen viharoktól nem mentes. Viszont a pártcsatározásnak nincs helye. Sz. I.: - Települési önkormányzati képviselő is vagyok, ezért különösen üdítő, hogy a megyei közgyűlésen soha nem volt pártvillongás. Őszintén szólva a társaság 99 százalékáról nem tudom, hogy egyáltalán párttag-e. - A megegyezésre való hajlandóság, a korrekt, politikamentes vita egyik oka lehet, hogy a kassza rendben van? Tény, megalakulásának pillanatától elfogadható a területi önkormányzat gazdasági kondíciója. Sz. I.: - Azt a gazdálkodási filozófiát vallom a megyei közgyűlés alelnökeként, mint amit 1983-ban elkezdtem Szentesen, amit csináltam városi tanácselnökként. Ennek lényege: alaptőkéjét, s ezáltal jövőjét soha ne élje föl egy testület. Pedig erre nagy a hajlandósága, mert ciklusokhoz köthető működése. A körülmények változása lehetővé teszi, hogy az önkormányzat gazdálkodjon, tőke és tőzsdeműveletekhez nyúljon. Ezzel élni kell. A testület partner ebben, de ez azt is jelenti, hogy fölkészületlenül nem lehet semmiféle új kezdeményezéssel előállni. A megye vezérkara is szerencsésen állt össze, mert kiegyensúlyozott, jól ötvöződik a szakmai felkészültség, a tapasztalat, a kívülállók hozta új szemlélet, a térség minden területe képviselteti magát. - Közismert a megyei testület munkája? Sz. I.: - Remélem nem. Meggyőződésem: ha jól csináljuk, észre se veszik, hogy vagyunk. - Munkaprogramot fogadtak el 1994-ig. Milyen jövőt jósolnak a megyének? Sz. I : - A megye létét két dolog indokolja^ Az egyik: létezik egy olyan intézményhálózat, mely gazdaságosan csak regionális szinten működtethető. A másik: a helyi önkormányzatok között koordinál. Tehát, ha a megye a települési önkormányzatok helyi dolgait meghaladó, többségi akarattal működtethető Területi önkormányzat, akkor szükség lesz rá. - Nem lehet nem észre venni: országos szinten megyeellenes a hangulat. Sz. I.: - Két megye kezd kiépülni. Kiépül az önkormányzati megye - koordinatív, érdekképviseletei, érdekvédelmi szerepkörrel. Ez a reformkori vármegyére emlékeztet. Lassan körvonalazódik a kormányzat vármegyéje, mely erősebb, aparálusában nagyobb, hatósági jogosítványokkal rendelkezik. A Bach-korszak vármegyéjére vagy a volt megyetanácsra hasonlít. E „kettős hatalomból" származó minden konfliktus a települések önkormányzatán csattan. r B. J.: - Talán még most sem kristálytiszta előttünk, képviselők előtt, mi is a megye új szerepe. Számomra a legfontosabb szempont, hogy a megye területi, szolgáltató jellegű feladatokat ellátó, a települések érdekében föllépő önkormányzat. Ez konfliktusok forrása, mert a területi és a településési érdek néha ütközik. Sz. I.: - Támadtam a hagyományos megyét egykori tanácsi vezető koromban. Esetemben a hóhért akasztják, mert megyei tisztségviselő lettem, bár nem területi képviselőként. Az új, modem, vagyis önkormányzati megyétől azt vártam, hogy legyen egy terület gazdája, de ne sértse a települési önkormányzatok önállóságát. Ezt teljesítette, s talán ez a legnagyobb erénye az egy esztendőnek. Pozitívum, hogy jól működő apparátust és intézményhálózatot sikerült kialakítani. Lényeges, hogy ebben az átmeneti időszakban korrekt gazdasági tevékenységet kezdtünk, ami folytatható. - Meg kell említeni a föl-föl villanó ellentéteket, a háttérben munkáló feszültségeket is. Mintha nem teljesen egyformán értelmeznék a képviselők a feladatukat. B. J.: - Pénzügyi döntések meghozatalakor válik láthatóvá egyfajta ellentét. Szerintem a megyei képviselőnek úgy kell gondolkodia, hogy a faluját a megyén keresztül szolgálja. Például mikor a múlt évi pénzmaradványok kerültek terítékre, kiderült, Nagymágocs a fejkvóta szerinti elosztás alapján kapott voltna 800 ezer forintot. Ugyanakkor láttam, milyen rosszul áll a szentesi kórház, s azt mondtam: jobban jár Nagymágocs és a többi település is, ha ezt a pénzt nem kapkodja szét a kalapból, hanem oda adja a szentesi, megyei önkormányzati kórháznak, ami a környéket szolgálja. Ám ez nem minden esetben megvalósítható. A nagymágocsi szociális otthonnal kapcsolatos döntés 130 munkahelyet érintene, így ebben az esetben a falum érdekében kell fellépnem. Sz. I.: - E kettősségen soha nem tudnak felülemelkedni azok a képviselők, akik szorosan kötődnek egy településhez, mert ott például polgármesterek. Máig él az a reflex, hogy a megyétől lehet valamit (pénzt, beruházást) hazavinni. A megyén belüli térségek - például Szentes és Makó több ügy tárgyalásakor rivalizált egymással. Létezik két, jól elhatárolható régió: az északi, mely önálló agglomerációt képez, illetve a volt Szeged járás, melynek kiemelték a fókuszpontját, így az itteni községek keresik a helyüket. Ebből következik a legutóbbi ülésen is hangoztatott kívánság: a megyei jogú városokkal, Szegeddel és Hódmezővásárhellyel találjon kapcsolatot a megyei önkormányzat. A jövő nagy kérdése, hogy e három, azonos rangú önkormányzat hogyan tud együttműködni, a régió hasznára, az egyértelműen káros vetélkedés helyett. Jelenleg a Szeged környéki településeknek megmaradt a kapcsolatuk a nagyvárossal, mégis a megyéhez tartoznak, s időnként joggal érzik, a UJSZÁSZI ILONA