Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-23 / 300. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1991. DEC. 23. Tbilisziben ismét lőnek MSM^i - • * MMMM MM MMM '.!*'< ' MMMMM MMMMMM Grúziában a hét végén ismét kiújultak a harcok Zviad Gamszahurdia grúz elnök hívei és a Nemzeti Gárda ellenzékhez húzó egységei között. Tbiliszi központjában vasárnapra teljesen megbénult a közlekedés a szombat éjszaka és még vasárnap reggel is tartó lövöldözések következtében. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint a tűzpárbajnak csak sebesültjei voltak, más hírügy nökségi források hét halottról is beszámoltak. A szembenálló felek gépfegy verekkel, rakétákkal és jégelhárító ágyúkkal vívnak csatát a grúz fővárosban. A Tengiz Kitovani parancsnoksága alatt álló gárdisták vasárnap reggel két oldalról is támadást intéztek a grúz kormány épülete ellen, s ugyanakkor két metrúállomást is elfoglaltak. Az összetűzés a TASZSZ értékelése szerint annak kapcsán robbant ki, hogy az ellenzék a politikai foglyok szabadon bocsátását, a sajtószabadság és szólásszabadság érvényesítését, valamint a tbiliszi barrikádok lebontását követelte. A kormány viszont az ellenzék azonnali lefegyverzését szabta tárgyalási feltételül, s a lakosságot a törvényesen választott hatalom megvédelmezésére szólította fel. Vasárnap reggel abszolút tíízszünetnek kellett volna életbe lépnie Nyugat-Szlavóniában, ahol napok óta rendkívül heves harcok zajlanak. A szombat este megkötött fegyvernyugvást azonban nem tartják tiszteletben: Pakrac, l.ipik és Novska körzetében mindenfajta fegyverből lőnek egymásra a szemben álló felek. Eszéken viszonylagos fegyvernyugvás volt, ami valószínűleg annak következménye, hogy a szlavón fővárosban tárgyalt a szövetségi erők és a horvát hadsereg magas rangú küldöttsége. A két fél nem hivatalos információk szerint megállapodott a tűzszünetben, amely a pravoszláv karácsonyig, tehát január 6-áig tartana. Prágában tegnap egynapos látogatást tett Jovanovic szerb külügy miniszter. Václav Havel csehszlovák elnök ugyanezen a napon rádiónyilatkozatban jelentette be: országa január 15-én elismeri a Jugoszlávia területén létrejövő köztársaságokat, amennyiben azok ezt hivatalosan kérik, és teljesítik az ehhez szükséges feltételeket. A külföld visszhangja Washington Jelcint is, Gorbacsovot is várja A kazah fővárosban kötött megállapodásokat egyértelműen pozitív fejleményként értékelte a világ: a kormányok állásfoglalásaikban kedvező eseménynek minősítették és üdvözölték a Független Államok Szövetségének létrejöttét. Emellett bizonyos fenntartás is tapasztalható volt, Tőként a Szovjetunió örökségével kapcsolatos, egyelőre még nyitott kérdések - atomfegyverek, nemzetközi szerződések, adósságok - kapcsán. Még meg sem száradt a tinta az alma-atai egyezményeken, Moszk­vában és Szcntpétervárott máris cllendcmonstrációkra került sor. Moszkvában az Oroszországi Kommunista Munkáspárt és más konzvervatív szervezetek felhívá­sára ezrek vonultak az osztankinói tévéközponthoz. Az általuk éhség­menetnek hívott akció alatt azt kiáltozták: „Elegünk van az ország feldarabolásából, a népek clszegé­nyítéséből. a hazug kapitalizá­lódásból". Vlagyimir Zsirinovszkij, a Libe­rális Demokrata Párt elnöke az egyik metróállomásnál ezernyi ember előtt követelte: haladéktala­nul válasszon elnököt az új állam­alakulat, mégpedig nem mást. mint ót. Szerinte a lakosság hetven szá­zaléka ót támogatja. Szcntpétervárott a kommunis­tákon kívül több veteránszervezet is a Palota térre hívta a lakosságot. Nyina Andrejeva, a sztálinista tanokhoz rendületlenül hű tanárnő általános politikai sztrájkra szólí­totta fel a mintegy kétezer egybe­gyűltet, illetve a nagyipar üzemei­nek dolgozóit. - Jelcin sokkterápiá­ja népirtáshoz vezethet, a refor­merek elárultak minket és most itt állunk a polgárháború küszöbén ­hangoztatta. Szergej Baburin, a gorbacsovi unió egyik legismertebb oroszor­szági híve árnyékkormány meg­alakítására szólította fel az Orosz­országi Népszövetség nevű, zö­mében konzervatív népképvi­selőket tömörítő szervezet tagjait. Első kongresszusukon Baburint elnökké választották és „hagyo­mányos nyugat-európai értelemben vett konzervatív programot" fogad­tak el, amelynek lényege - mint mondták - Isten, család, állam, magántulajdon. Washingtonban mind a Fehér Ház. mind a külügyminisztérium „rendkívül elégedetten" fogadta a fejleményeket. Egy külügyi tiszt­viselő közölte: Baker amerikai kül­ügyminiszter Nurszultan Nazarba­jev kazah elnöktől, a Szovjetunió sorsát megpecsételő tanácskozás házigazdájától kapott tájékoztatást telefonon. A Fehér Ház szóvivője azt is közölte, hogy Washington szoros kapcsolatokra törekszik a köztársaságokkal. A diplomáciai elismerést megelőzően Bush elnök meghallgatja az Európából hazaté­rő külügyminisztere jelentését és konzultál szövetségeseivel. Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter úgy vélekedett: a 11 köztársaságot még az év vége előtt elismerhetik a nyugati orszá­gok, amennyiben megfelelő bizto­sítékok lesznek arra nézve, hogy az egykori Szovjetunió által kötött fegyverzetkorlátozási megállapo­dásokat tiszteletben tartják, és tisztázzák, ki is ellenőrzi majd a nukleáris fegyvereket. London gondosan tanulmányoz­za az eseményeket, s „biztatónak tartja" az Alma-Atában született megállapodást - nyilatkozta a brit külügyminisztérium szóvivője. Nyilatkozatából kitűnik: Londont főként a volt Szovjetunió atom­fegyvereinek jövendő sorsa foglal­koztatja. Brüsszelben a NATO szóvivője kijelentette: közelebbről tanulmá­nyozni kívánják a fejleményeket. A 11 állam alkotta közösség megala­kulása megfelel az előzetes várako­zásoknak, s „igen pozitív lépésnek" tekinthető. A japán külügyminiszter vasár­nap üdvözölte a FÁK létrejöttét, s reményét fejezte ki, hogy a régi és az új szövetség közötti átmenet demokratikus és békés úton valósul meg. Vatanabe Micsio annak a várakozásnak adott hangot, hogy az új közösség átvállalja a Szovjetunió nemzetközi szerződéseit, így a Ja­pánnal kötött megállapodásokat is. Az indiai kormány is méltatta az új államszövetség létrejöttét, s be­jelentette. hogy Újdelhi - a létrejött „új alkotmányos struktúrák" kap­csán - hamarosan felülvizsgálja a Szovjetunióhoz fűződő kapcsola­tait. * Alma-Atából Moszkvába vissza­érkezve Borisz Jelcin orosz elnök újságírók kérdésére válaszolva kijelentette: a legfontosabb a dik­tátum és a centrum nélküli állam­szövetség létrejötte. Minden állam saját gazdaságpolitikát folytat majd, de minden köztársaság meg­tartja fizetőeszközének a rubelt, mondotta. Az orosz politikus meg­erősítette, hogy december 30-án Minszkben megvitatják az új államközösség egyeztető intézmé­nyeinek létrehozásával kapcsolatos kérdéseket. Borisz Jelcin orosz államfő az a politikus, aki ellenőrzést gyakorol a nukleáris fegyverek alkalmazása felett - közölte szombat este az orosz televízió első csatornája. Jelcin csak a független államkö­zösség más tagországai vezetőinek egyetértésével használhatja a nuk­leáris eszközök indítógombját ­tette hozzá a híradó műsorvezetője, anélkül, hogy forrását közelebbről megjelölte volna. Várható, hogy az amerikai kor­mány rövidesen meghívja Borisz Jelcin orosz elnököt, s az év első felében az Egyesült Államokba várják Mihail Gorbacsovot is. A The Washington Post szerint Jelcin meghívására Oroszország washing­toni elismerése után kerül sor. Gorbacsov, aki változatlanul élvezi Bush rokonszenvét, a lap tudomása szerint márciusban utazik az Egyesült Államokba. Francois Mitterrand francia elnök szombaton telefonbeszél­getést folytatott Mihail Gorbacsov­val, a szombaton Alma-Atában megszüntetett Szovjetunió elnöké­vel - közölte a francia elnöki palota szóvivője. A két politikus beszél­getésének témája az új államszö­vetség létrejötte és a Szovjetunió megszűnése volt. Az elnöki palota szóvivője ugyanakkor nem erősí­tette meg azt a korábbi francia rádiójelcntést, amely szerint Mitter­rand franciaországi látogatásra hívta volna meg Gorbacsovot. „Frontharc" Romániában Petre Román pártbeli ellenfe­leivel szemben megnyert egy csatát, de a „frontharc" folytatódik. A Nemzeti Megmentési Front Igaz­gató Tanácsának hét végi viharos ülésén elvetették Ion Iliescu államfő híveinek azt a javaslatát, hogy januárban hívjanak össze rendkívüli pártkonventet a Front politikai irányvonalának és az ezzel kapcsolatos személyi kérdéseknek a tisztázására. A résztvevők 123 szavazattal 31 ellenében úgy hatá­roztak. hogy az alapszabályzatban rögzített menetrendnek megfele­lően márciusban rendezik meg a Front országos konventjét. A Petre Románt támadó Iliescu­barát szárny az Igazgató Tanács ülésén azzal vádolta a Front nem­zeti vezetőjét, hogy eltávolodott az ez év márciusában tartott konven­ten elfogadott programtól és a pár­tot a szociáldemokrata elvektől a liberalizmus irányába térítette el. Petre Román visszautasította, hogy a Front és az általa vezetett kor­mány eltért volna a szociáldemok­rácia eszméitől. Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván a Volán Taxi Kft. 1 3-333 1 3-OOS A HÉI A hét az évszázad alighanem egyik legnagyobb súlyú politikai eseményével ért véget. A kazahsztáni Alma-Ata varosában a Szovjetunió egy kori köztársaságai feloszlatták korábbi központosított államukat, és Független Államok Közössége néven új államközössége) hoztak létre a meglévő határok között. A szövetség pillanatnyilag 11 köztársaságot foglal magába. A hét vége a Szovjetunió végét hozta. Az új szövetség két héttel ezelőtt alakult Minszkben, Oroszország, Ukrajna és Belorusszia megállapodásával. Az alma-atai csúcstalálkozó hat dokumentumával egyrészt kiteljesítette, másrészt véglegessé telte azt a szövetségi formát, amelyről a Szovjetunió felbomlásával párhuzamosan idestova egy éve folyik már a vita. A csúcstalálkozó a következő dokumentumokkal zárult: 1. Jegyzőkönyv a Független Államok Közösségének alapító okiratához, melyben Azerbajdzsán, Örményország, Kazahsztán, Kirgizsz.tán, Türkmenisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Moldova kijelenti, hogy alapítóként csatlakozik a szövetséghez. 2. Nyilatkozat, melyben kimondják, hogy alapjaiban támogatják a Minszkben elfogadott általános elveket. 3. Katonai egyezmény arról, hogy a hadászati atomfegyverek fölötti ellenőrzés és a hadászati térség parancsnoksága egységes; a fegyveres erők reformjáról szóló döntésig ideiglenesen Jevgenyij Saposnyikov marsall főparancsnoksága alatt áll. 4. Megállapodás a koordinációs szervekről; a legfőbb szerv az államfők tanácsa, míg a gazdasági és szociális ügyek összehan­golására létrehozzák a kormányfők tanácsát. 5. Nyilatkozat a Szovjetunió jogi örökségéről, melyben azt kérik, hogy érdekeiket az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Oroszországi Föderáció képviselje, s egyben Ukrajnával és Belorussziával együtt mindent tegyen meg, hogy a többi közösségi tag is felvételt nyerjen a világszervezetbe. 6. Megállapodás a négy, atomfegyverrel rendelkező állam ­Oroszország, Ukrajna, Belorusszia és Kazahsztán - között az ezen fegyverekkel kapcsolatos együttes lépésekről; mindannyian tartják magukat az atomsorompó-szerződéshez, és arra törekszenek, hogy mielőbb megsemmisítsék a területükön lévő ilyen fegyvereket. Úgy tűnik, az atomfegyver-arzenál ideiglenes ellenőrzésével kap­csolatos katonai ügyekben a 11 volt szovjet köztársaság könnyebben dűlőre jutott, mint azokban, amelyek a hagyományos szövetségi fegyveres erőkkel kapcsolatosak. Utóbbiak sorsa - bár egyelőre ideiglenes parancsnokság, és Saposnyikov marsall vezetése alatt állnak - csak december 30-án Minszkben egy újabb csúcstalálkozón dől el. Ez a halasztás a hadsereggel összefüggő nézeteltérésekre vezethető vissza; Ukrajna saját hadsereget akar, de az atomfegyverek közös felügyeletével Kazahsztán egyelőre nem szívesen adná át atomfegyvereit, Oroszország pedig csak egyetlen kézben, a sajátjában képzeli cl az atomfegyverek ellenőrzését. Minden találgatást megelőzve, Washingtonban már pénteken bejelentették, hogy a Bush-kormányzat diplomáciailag el fogja ismerni a Szovjetunióból kivált új államokat, sőt az Egyesült Államok az új közösség több köztársaságát még az idén kész elismerni. Az amerikai szóvivő szerint a velük fenntartott kapcso­latok intenzitása azonban attól függ, mennyire tartják tiszteletben az új államok a demokrácia és a piacgazdaság alapelveit. Az. augusztusi puccs után megújult szovjet szövetségi kormányzat vezetői közül mindössze ketten kaptak fontosabb funkciót az új államalakulatban: Ivan Szilajcvct a köztársaságközi gazdasági bizottság - vagyis az utolsó szovjet ideiglenes kormány - elnökét az Orosz Föderációnak az Európai Közösségekhez akkreditált állandó képviselőjévé nevezték ki. a már említett Jevgenyij Saposnyikov pedig az ideiglenes katonai bizottság élére kapott megbízatást. A külügyminiszteri hattyúdalra visszahívott Eduárd Sevardnadze és a lemondását csak szóban bejelentő Mihail Gorbacsov még meghívást sem kapott az. alma-atai csúcstalálkozóra. Magyar visszhangok „Gorbacsovra ráomlott a peresztrojka" Nyina Andrejeva felszólalt Kommunista ellendemonstrációk Katona Tamás, a Külügy­minisztérium politikai állam­titkárának értékelése szerint ami most bekövetkezett, az sok szempontból kiszámít­hatatlan, és mégis megnyug­tató, hiszen „nem egymás torkát árharapni készülő, nacionalista nemzetállamok születtek" a térségben. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a magyar külpolitika alakítói már 1990 júliusa óta módszeresen készültek arra, ami most a Szov­jetunió területén végbement. Meggyőződésük szerint: a Szovjetunió és Jugoszlávia két olyan elavult típusú szövetség, ami a régi formájában nem tartható fenn. A létrejött megállapodás az államtitkár szerint megteremti a békés, de nem könnyű átmenet lehető­ségét. Utalt az új államok gazdasági nehézségeire, ám reményét fejezte ki, hogy - a népszavazás által esetleg függetlenné váló - Kárpátalján létrejöhet ez a gazdasági övezet, amely a kultúra javait és a gazdaság értékeit átszivattyúzhatja Európából Ukrajnába, Oroszországba és viszont. A Külügyminisztérium megkapta a kormánytól a felhatalmazást arra, hogy intézkedjék az új államokkal a diplomáciai kapcsolatok felvételéről a megfelelő időben. Nemzetközi szinten a legsimább átmenetet Katona Tamás szerint az biztosíthatná, ha a Szovjetunió biztonsági tanácsi tagságát Oroszország örökölné meg, mert így beláthatatlan vitáknak lehetne elejét venni. Gorbacsov és Sevandnadze érdemei elévülhetetle­nek - mondta Katona Tamás -, ám véleménye szerint a történelem már túlhaladt rajtuk. Végezetül emlékez­tetett arra, hogy a magyarországi békés átmenet az elmúlt években számos hasonló helyzetet produkált. Szentiványi István (SZDSZ), az Országgyűlés Kül­ügyi Bizottságának titkára történelmi eseménynek tartja az Alma-Atában történteket, hiszen egy 70 év óta Tizenegy tagúra bővült szombaton Alma-Atában a két hete Oroszország, Ukrajna és Belorusszia által életre hívott Független Államok Közössége. Ezzel gyakorlatilag kimondták a Szovjetunió megszűnését. Az MTI ezzel kapcsolatban kért nyilatkozatot a kormány és az ellenzék külpolitikusaitól. létező állam vett az új álla­mok szövetségével teljesen új formát. Kiemelte annak jelen­tőségét, hogy a változások erőszak nélkül, a köztársasá­gok szabad akaratából mentek végbe. Ez az új közösség keretet nyújthat a regionális, a nemzetiségi konfliktusok kezeléséhez. Magyarország számára a történtek a már megkezdett folyamat folytatását jelentik. A politizálás súlypontja a köztársaságok szintjére helyeződik át. Szentiványi István meggyőződése: most teljesen új kapcsolatok építése veheti kezdetét. Gorbacsovval jelentős történelmi személyiség változik, neve úgy kerül majd be a világtörténelembe, miként az egyik legjelentősebb átalakulás elindítója. Feladatát azonban bevégezte. A puccs bizonyította: most más, nagy formátumú szereplőre van szükség. Hozzá hasonló, az egész térség szempontjából ennyire jelentős személyiség - Szentiványi István szerint - va­lószínűleg nem lép a porondra, Jelcin szerepe, véle­ménye szerint, alapvetően Oroszországra korlá­tozódik. Rockenbauer Zoltán (Fidesz), a külügyi bizottság tagja: „Gorbacsovra ráomlott a peresztrojka, amit ő épített föl". A fiatal demokrata képviselő szerint már a sikertelen puccs után is látható volt: Gorbacsov jelentősége csökken és vezető pozícióját elveszti. Az új államszövetséggel kapcsolatban Rockenbauer Zol­tán nem kívánt jóslásokba bocsátkozni. A helyzetet „roppant kaotikusnak" tartja. A nemzetiségi prob­lémák miatt. Véleménye szerint még a legfejlettebb köztársaságban, Oroszországban is kialakulatlan a demokratikus intézményrendszer és a gazdaságban is káosz uralkodik. Rockenbauer Zoltán attól tart, hogy a Szovjetunió a teljes anarchia felé rohan.

Next

/
Thumbnails
Contents