Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-21 / 299. szám

2 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. DEC. 19. r Allamalkotás, avagy amit szabad Jupiternek... A Dalmáciához közel eső szerbek lakta karsztvidéken kikiáltották a Krajinai Szerb Köztársaságot. A gyönyörű tájon lassan elül(t) a csatazaj, a szerb területvédelmi egységek a jugoszláv hadsereggel vállvetve harcoltak a ..népirtó usztasa rezsim" ellen. S győztek. Igy most eljöhetett az államalkotás ideje. A 12 ezer négyzetkilométer kitérjedéfű „ország" 300 ezer lakosával megválasztotta köztársasági elnökét. A jövőben Milán Hahic lesz az ország első embere. A Krajinai Szerb Köztársaság azonnal kérte Szerbiát, Crna Gorát, Macedóniát, Bosznia-Hercegovinát, valamint az ENSZ tagországait, hogy ismerjék el államiságát. A csonka jugoszláv államelnökség a deklaráció után azonnal sietett nyomatékosítani, hogy az említett területen a szerb nép él többségben, Jugoszlávia államalkotó nemzete, így joga van az önrendelkezésre, tehát a köztársaság kikiáltására, úgyszintén a kiválásra is. Ez értelemszerűen azt bizonyítja, hogy az új köztársaság számára is adott a jog a kiválásra és a Szerbiához való csatlakozásra is! Kicsit furcsa az államelnökség hozzáállása, hiszen az ötször nagyobb területen lévő, és a mintegy 3 millió albán nemzetiségű polgár lakta Koszovó köztársasággá való kikiáltását Jugoszlávia elleni agressziónak nevezi, és azt vallja, hogy ez az ország szétzúzását eredményezi. Hja, amit szabiul Jupiternek... K. F. Alma-Ata: Miről kell dönteni? Tíz volt szovjet köztársaság jelezte, hogy elküldi képviselőjét Alma-Atába, ahol valószínűleg feladják az utolsó kenetet a haldokló Szovjetuniónak. Alma-Ata ugyanakkor aligha lesz puszta demonstráció az új államközösség mellett. Ehhez azonban a következőkről feltétlenül egyezségre kell jutni: 1. Tagság: Milyen minőségben csatlakoznak az új tagok? A közép-ázsiai köztársaságok feltétlenül alapítók szeretnének lenni, nem pedig „kistestvérek". 2. Hadsereg: Hol lesznek az atomfegyverek, kinek az ellenőrzése alatt, milyen mechanizmus alapján? Lehet-e saját fegyveres erejük a tagoknak, s ha igen, akkor a volt szövetségi hadsereg állománya hova kerül? Ki lesz a főparancsnok? (Jevgenyij Saposnyikov jelenlegi szövetségi védelmi minisztert tartják a legesélyesebbnek.) 3. Koordinációs szervek: Megmarad-e a köztársaságközi gazdasági bizottság (ideiglenes szövetségi kormány) vagy új jogosítványokkal rendelkező szervet hoznak létre. Hol lesz az adminisztratív központ (főváros)? 4. (íazdaság: Továbbra is érvényes-e a gazdasági közösségről kötött egyezmény, ha igen akkor az aláíró nyolc államon kívül a többi is csatlakozik-e? Mikor vezetik be a szabadárakat, lesz-e saját pénzkibocsátási jog, hogyan képzelik el a privatizációt, illetve a vám- és adórendszer reformját? 5. Emberi jogok: Lesz-e „közösségi állampolgárság", mint ahogy Mihail Gorbacsov javasolja? Beleveszik-e az alapszerződésbe a nemzeti kisebbségek külön jogait? 6. Külképviselet: Ki és milyen minőségben képviseli a közösséget a nemzetközi szervezetekben és általában a nemzetközi politikában, ki foglalja cl a Szovjetunió helyét az ENSZ Biztonsági Tanácsában? 7. Törvényhozás: Lesz-e közös parlament, ha igen, milyen elvek alapján delegálják tagjait és milyen rendszer szerint ülésezik? Kormány nélküli kormányválság Pénteken hivatalosan is benyújtotta lemondását Ante Markovié jugoszláv szövetségi miniszterelnök. Kikényszerített távozásával súlyos kormányválság kezdődött Jugoszláviában, tetézve a polgárháború összes egyéb problémáját. A szövetségi kormányfő azért mondott le, mert nem volt hajlandó teljesíteni a katonai körök kívánságát egy rendkívüli hadi költségvetés elfogadására, pusztán csak szűk költségkeretet hagyott volna jóvá a tisztek javadalmazására és a szövetségi szervek finanszírozására. Ezzel az álláspontjával a már amügy is szétesett szövetségi kormányban egyedül maradt. Leköszönése előtt Ante Markoviénak már csupán névleges hatalma volt. Jelenléte a kormány élén azért volt fontos, mert őt még a legitim jugoszláv parlament választotta meg miniszterelnöknek, és személye garanciát jelentett a nemzetközi tényezők számára. Ante Markovié a JSZSZK kilencedik - és valószínűleg utolsó - miniszterelnöke volt. Pénteken Horvátország minden frontján fellángoltak a harcok. A jugoszláv hadsereg tovább lőtte Eszéket, a horvát erők offenzívája elakadt a Dráva túlpartján, a baranyai Kopácsinál. Heves tűzpárbaj volt Vinkovci mellett is - a horvát erők a város közvetlen közelében lévő Mirkovciból igyekeztek kiszorítani a szerb területvédelmi alakulatokat. Ugyancsak rendkívül heves harcok zajlottak péntekre virradóra és délelőtt Nyugat-Szlavóniában. Pakracnál, Lipiknél és Ujgradiskánál a hadsereg a légierőt is hevetette. Ismét kiújultak a harcok a dalmáciai fronton. A hadsereg kitartóan lőtte a horvát erők Stonnál lévő állásait, hogy lehetetlenné tegye az összeköttetést Dubrovnik felé. A zágrábi Tito marsall laktanyát tegnap elhagyta az utolsó jugoszláv katona is. mmmnmmwwmi Megalakult az Észak-atlanti Együttműködési Tanács Új Nyugat-Kelet fórum MESTER NÁNDOR Manfréd Wörner megnyitóbeszéde és Francisco Fernandez Ordoneznek, az Észak-atlanti Tanács soros elnökének üdvözlő szavai után a résztvevők zárt ajtók mögött folytatták a tanácskozást. A magyar álláspontot Jeszenszky Géza külügyminiszter fejtette ki. -Új korszakot nyitunk meg kapcsolatunkban, a szoros együttműködés és konzultáció korszakát, amely egy igazi biztonsági partnerség felé vezet - mondotta megnyitó beszédében Manfréd Wörner. Célként egy olyan új Európa kialakítását jelölte meg, amelyben nem lesznek sem egyenlőtlen biztonságú övezetek, sem klasszikus befolyási szférák, sem katonai tömbök. - Az atlanti szövetség bebizonyította, hogy nem zárt kör, amely közömbös mások biztonsága iránt: a biztonság oszthatatlan, és a mai tanácskozás csak aláhúzza ezt hangsúlyozta a NATO főtitkára. wmmMBmmmmmmmmrníímmmmmmmmmiimmfflmmmmmm A NATO brüsszeli központjának nagy tanácstermében, amelyet az ünnepélyes alkalomra 25 ország lobogóival, köztük a piros-fehér-zöld magyarral díszítettek fel, pénteken reggel megkezdődött az új nyugat-keleti fórum, az Észak-atlanti Együttműködési Tanács első, alakuló ülése. Több konkrét magyar kezdeményezést jelentett be az Északatlanti Együttműködési Tanács országainak pénteki tanácskozásán Jeszenszky Géza külügyminiszter. Magyarország nagyobb találkozót szervez olyan kérdések tanulmányozására, mint a hagyományos fegyverzet megsemmisítésére szolgáló módszerek, méghozzá a párizsi fegyverzetcsökkentési megállapodás által meghatározott szinten túlmenő csökkentések céljából, a polgári és katonai légiforgalom ellenőrzése, a hadiipar átállítása békés célokra és a fegyverexportban való együttműködés lehetőségei. A magyar hatóságok 1992 második felében a katonai technológia bemutatására szerveznek nagy kiállítást, amely bemutatja a „liaison-országok" - a közép-keleteurópai államok - védelmi iparának fejlett katonai technológiájú termékeit, és amelyen a 16 NATOország is bemutathatná a védelmi reformok szempontjából számbajöhető katonai technológiát. Jeszenszky Géza meghívta a NATO politikai bizottságát, hogy tegyen a jövő év első felében látogatást Magyarországon. Oroszország esetleges NATOtagságának lehetőségérc utal az az üzenet, amelyet Borisz Jelcin orosz elnök intézett az Észak-atlanti Együttműködési Tanács pénteki tanácskozásához. Az üzenet szövegét a tanácskozás megnyitásakor tették közzé a NATO brüsszeli sajtóközpontjában. Jelcin üzenetében leszögezi, hogy Oroszorság és a Független Államok Közösségének többi tagja garantálja a korábbi Szovjetunió által vállalt összes nemzetközi kötelességek teljesítését, különleges figyelmet fordítanak arra, hogy „egyetlen" ellenőrzés alatt tartsák az atomfegyvereket és megakadályozzák elterjedésüket. A brüsszeli tanácskozásról kiadott közös nyilatkozat a NATO és a kelet-közép-európai országok közötti biztonsági párbeszéd magas szinten és sűrűn ülésező fórumainak megteremtését adja hírül. Különösen fontos előírás, és ezt Jeszenszky Géza is kiemelte beszédében, hogy ezeken a rendszeres találkozókon kívül „a körülményektől függően" további - tehát rendkívüli - talákozókra is sor kerülhet. Jelcin Rómában Borisz Jelcin orosz elnök római látogatásának pénteki napján az olasz állami és magángazdaság vezetőivel tárgyalt. Délután a Vatikánban fogadta őt II. János Pál pápa. Jelcin megerősítette római tárgyalópartnereinek: a Szovjetunió nem létezik többé, az átalakulási folyamat visszafordíthatatlan. Kijelentette, Oroszország igényt tart arra, hogy az ENSZ-ben átvegye a Szovjetunió volt helyét, és részese legyen az EBEÉ-nek. Andreotti miniszterelnök, miközben messzemenő együttműködési készséget mutatott Oroszországgal, nem hallgatta el Jelcin előtt: Róma „sajnálfa, hogy Gorbacsov számára nincs hely az újjászerveződő intézményrendszerben ". Magyar-ukrán szándéknyilatkozat Für Lajos honvédelmi miniszter és Konsztantvin Morozov vezérezredes, ukrán honvédelmi miniszter csütörtökön Kijevben szándéknyilatkozatot írt alá a két ország jövőbeni kapcsoltainak fejlesztéséről. A dokumentum - amint arról Keleti György ezredes, a HM szóvivője tájékoztatta az MTI-t - a bekövetkezett történelmi változásokat figyelembe véve. a hivatalosan is deklarált jószomszédi kapcsolatok folytatásaként megállapítja, hogy a jövőben a kölcsönösen előnyös alapokon nyugvó, egyenrangú, korrekt kapcsolatok kiépítésérc törekszenek. Ennek érdekében a két hadsereg vezetői és szakértői között rendszeressé teszik a konzultációkat az egymást kölcsönösen érdeklő kérdésekben. A dokumentum hangsúyozza, hogy az együttműködés nem irányul harmadik ország hadseregének érdekei ellen. Észtország Titkos atomreaktor Titkos atomreaktorokra bukkantak Észtországban a Tallinntól mintegy negyven kilométerre nyugatra fekvő Paldiski tengerparti város mellett. Az észt külügyminisztérium sajtószolgálatának pénteki közleménye szerint Lcnnart Meri észt külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben értesítette erről Hans Blixct, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség igazgatóját. Az észt külügyminisztérium közlése szerint az atomreaktorokat egy szovjet haditengerészeti támaszponton helyezték el, nem tudni, hogy mikor. A reaktorok megépítését eltitkolták a nemzetközi közvélemény elől - mutat rá a közlemény, leszögezve azt is, hogy létük súlyosan veszélyezteti mind Észtország, mind a Balti-tenger medencéjének térségében található államok biztonságát. Az észt kormány ezért kéri, hogy az atomreaktorokat mihamarabb vonják nemzetközi ellenőrzés alá. A tallinni közlés végül megemlíti, hogy az észt parlament döntése értelmében a balti ország csatlakozni kíván az 1968-ban kelt nemzetközi atomsorompó-egyezményhez, amely tiltja a nukleáris fegyverek terjesztését.. Tallinnban pénteken bejelentették azt is, hogy észt javaslatra a balti államok a skandináv országokkal és Oroszországgal közös szakértői bizottságot állítanak fel, amely a Balti-tenger térségének demilitarizálására dolgoz ki terveket és a későbbiekben a meghozandó együttes rendelkezések végrehajtását ellenőrzi majd. A bizottság a tervek szerint januárban körutat tesz a három baltikumi államban, hogy megvizsgálja a szovjet csapatkivonással kapcsolatos problémákat. Levélváltás Bős-Nagymarosról Ján Camogursky szlovák miniszterelnök, a cseh és szlovák kormány meghatalmazottja a dunai vízlépcső ügyében december 18-án levelet intézett Mádl Ferenc tárca nélküli miniszterhez, a magyar kormány meghatalmazottjához. Válaszként Antall József miniszterelnök levelet írt Marián Calfának, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság miniszterelnökének. Camogursky megerősíti: a cseh-szlovák fél hasznosnak tartja egy közös szakmai bizottság - külföldi szakértők részvételével történő - felállítását. A bizottság feladata lesz a vízlépcsővel kapcsolatos alternatív megoldások és szakmai, tudományos kérdések kiértékelése, amelyeket kormányküldöttségek vezetői 1991. december 31-éig terjesztenek elő. A csehszlovák fél kijelenti: folytatni fogja a bősnagymarosi vízlépcsőrendszer munkálatait abból a célból, hogy üzembe helyezze a bősi vízlépcsőt. Ugyanakkor kötelezi magát, hogy 1992 júliusáig a Duna medrében nem hajt végre munkálatokat. Antall József miniszterelnök a csehszlovák miniszterelnöknek, Marián Calfának írott december 19-én kelt levelében hangsúlyozza: 1977-ben az akkori magyar és csehszlovák kormány szerződést kötött a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről. Antall József leszögezi: különös tekintettel a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén végzett egyoldalú és jogszerűtlen munkákra, sajnálattal állapítja meg, hogy a tervezett közös szakmai bizottság létrehozására, megalapozott közös döntéshozatalra egyre csekélyebb az esély. Végezetül Antall József reményének ad hangot, hogy a szomszéd ország kormányának és parlamentjének képviselői - történelmi felelősségük tudatában találnak még lehetőséget a fentebb kifejtett ésszerű szempontok figyelembe vételére. E várakozás meghiúsulása esetén a Magyar Köztársaság kormánya kénytelen áttekinteni a tárgyalások megszakadásának következményeit, az 1977. évi államközi szerződés sorsát és a szükséges válaszlépéseket. Merényletkísérlet a török nagykövet ellen A páncélozott Buick típusú gépjármű védte meg a budapesti török nagykövet életét. Mint péntek reggel Suha György rendőrségi szóvivő az MTI kérdésére elmondta: csütörtökön 17 óra 55 perckor kíséreltek meg merényletet Bedrettin Tunabas ellen Budapesten, az I. kerületben, a Lisznyai és a Czakó utca sarkán. Az ismeretlen merénylő hat lövést adott le a török nagykövet páncélozott autójára, amelyben rajta kívül gépkocsivezetője és az attasé is helyet foglalt. Senki sem sérült meg, csupán anyagi kár keletkezett - mondta a szóvivő, aki később bővebb tájékoztatást ígért. * A történtekhez képest jó hangulatban válaszolt pénteken az MTI munkatársának kérdéseire rögtön értesítette a rendőrséTörökország budapesti nagykövete, get. Bedrettin Tunabas az eset körülményeit felelevenítve elmondta: pénteken fél hat óra tájban, már sötétedés után a rezidenciára visszatérőben egy férfi lépett [assan haladó autója elé a Lisznyai és a Czakó utca sarkán. Az ismeretlen támadó pisztolyból tüzet nyitott a kocsira. Öt lövés élőiről érte a jármúvet, a hatodikat pedig már a gyorsítva menekülő páncélautó után küldte a - nagykövet megfigyelése szerint - magányos támadó. Bedrettin Tunabas járműve a merénylet színhelyéről az alig ötven méterre lévő rezidenciára menekült be, innen a nagykövet Az MTI kérdésére a nagykövet nem látta semmiféle okát a váratlan merényletnek. Az eset annál is inkább érthetetlen, mert a támadást Párizsban állítólag magára vállaló Ansala örmény szervezet 1984 óta gyakorlatilag szüneteltette hasonló jellcgú akcióit. A nagykövet közölte azt is, hogy az eset után ismét fokozott védelmet kért, és kapott a magyar hatóságoktól. A folyamatos rendőri jelenlét remélhetően visszatartja a terroristákat hasonló támadásoktól. (MTI)