Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-20 / 298. szám

PÉNTEK, 1991. DEC. 20. BELPOLITIKA 3 Egymilliárd a MIG-ekre A jövő évre tervezett védelmi költségvetéssel kapcsolatos módosító indítványokról tárgyalt tegnapi ülésén az Országgyűlés honvédelmi bizottsága. A testület támogatta Horváth Lajos (MDF) képviselő indítványát, amely szerint a miniszterelnöki keretből különítsenek el 1 milliárd forintot a MIG repülőgépek elavult elektronikájának korszerűsítésére. A bizottság foglalkozott a mozgósítási és védelmi felkészítés új rendszerének tervével, amely mint hangsúlyozták, természetesen nem a jugoszláv polgárháborúval, hanem a készülő új védelmi doktrínával van összefüggésben. A Parlament költségvetési, adó- és pénzügyi bizottsága tegnapi ülésén mintegy 120, a személyi jövedelemadó törvénytervezetéhez benyújtott módosító indítványt vitatott meg - ezzel azonban közel sem ért a módosító javaslatok végére. Ezért a bizottság ma e kérdéskör folytatásával kezdi meg ülését, és várhatóan hozzáfog a társasági adó tervezetéhez benyújtott javaslatok megtárgyalásához. Maratoni ülésen tárgyalta tegnap az Országgyűlés kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottsága a magánszemélyek jövedelemadójáról és a társasági adóról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat. A szellemi tevékenységek adókedvezményéről Csurka István (MDF) kivételével a bizottságnak az volt a véleménye, hogy az érintettek alacsony bruttó fizetése miatt a mellékmunkák jövedelmére nyújtott kedvezmények nem szüntethetők meg, mert az elviselhetetlenné tenné a korábban kedvezményezettek életszínvonalát. Ugyancsak ülésezett a gazdasági bizottság, amely lezárta a gépjárműadóról, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény és a társasági adó tervezetéhez benyújtott módosító indítványok tárgyalását. A képviselők megerősítették azt a véleményüket, hogy a dízelüzemű gépjármüvek tulajdonosai jármüvük minden 100 kilogrammja után 800, a benzinüzemü gépkocsik tulajdonosai pedig 200 forintot fizessenek. Kormány és szakszervezetek: egymásnak feszülve Minimális bérek, maximális adók Herczog László, a Munkaügyi Minisztérium államtitkár-helyettese kifejtette: a szakszervezeti követelések közül szerinte néhányban már megegyeztek, s vannak olyanok, amelyekben lehetséges a megállapodás a pénteki ÉT-ülésen. Más kérdésekben viszont több hónapos egyeztetés szükséges még. Elmondta: néhány témakörben a kormány nem tud engedni. A minimálbérekkel kapcsolatban a kormány kifejtette: elképzelhetőnek tart egy átlagos béremelési szintet. A versenyszférában az ajánlott átlagbéremelés 23 százalék. Ennek következtében a jelenlegi 7000 forintos minimálbért 8241 forintra kellene emelni. Mint ismeretes, a munkaadók a múlt hét pénteki ÉT-ülésen végső kompromisszumként 20 százalékos emelést tartottak lehetségesnek, ez A kormány és a szakszervezetek közötti tárgyalásokon csütörtökön elsőként azt tisztázták a Munkaügyi Minisztériumban, hogy mi a viszonya ezeknek a megbeszéléseknek az Érdekegyeztető Tanács munkájához. A tárgyaláson a figyelmeztető sztájkot kezdeményező 28 MSZOSZ-szakszervezeten kívül más MSZOSZ-szakszervezetek, illetőleg a sztrájkot valamilyen formában támogató pedagógusok, az agro oktatási és kutatási dolgozók, valamint a közúti közlekedésben dolgozók szakszervezetei és a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség is képviseltették magukat. 8040 forint lenne. A munkavállalók szintén a végső kompromisszumként az év során fokozatos emelést fogadtak volna el úgy, hogy az év elején 8600 forintról induljon a minimálbér, s az év végén közelítse meg az eredetileg kért 9700 forintot. Amennyiben a kormányzat a személyi jövedelemadó-rendszerben eleget tesz a szakszervezeti követeléseknek, és az adómentes sávot évi 100 ezer forintról 120 ezer forintra emeli, ez 20 milliárd forint adókiesést jelentene. Ezt nem ellensúlyozná a legmagasabb, a, 40 százalékos kulcs emelése. így ugyanis csak 3-4 milliárd forint többlet adóbevételhez jutna a költségvetés. A természetbeni étkezési hozzájárulás továbbra is adómentes, de nem tudnak eltekinteni a pénzbeli étkezési hozzájárulás adóztatásától. Itt 10 milliárd forintos bevételkiesést jelentene az adómentesség. Igen sok vállalkozásnál bér jellegű juttatásként számolják el ezt az étkezési hozzájárulást, csalást követve el a személyi jövedelemadónál és a társadalombiztosításnál. Elképzelhetőnek tartanák viszont az olyan étkezési jegyek adómentességét, amelyek ellenőrizhetően valóban csak az étkeztetést szolgálják. A szakszervezetek kifejezték: számukra elfogadhatatlan, hogy a kormányzat az alacsony keresetűek terhét növeli, míg a magas jövedelemmel rendelkezők helyzete javul. / Uj magyar útlevél Január elsejétől új típusú útlevelet bocsát ki a Belügyminisztérium. Az okmányra már az új címert nyomják, lapjain pedig az Alkotmány előírásainak megfelelő - géppel is leolvasható - adatokat rögzítik, az ENSZ hat hivatalos nyelvén. Lényeges változás, hogy az útleveleket - a kishatárforgalmi engedélyek kivételével - ezentúl nem a rendőrségek, hanem a civil hatóságok adják ki - jelentette be Juhász Judit szóvivő a kabinet csütörtöki ülésén hozott döntéseket ismertetve, a kormányülés szünetében tartott tájékoztatón. A jelenlegi útleveleket folyamatosan cserélik ki az újakra, s az iratokért továbbra is ezer forintot kell fizetni. A most használatban lévő útlevelek lejártukig érvényesek. Azok, akik 1988. január 1-je után kapták meg útlevelüket, igen egyszerűen hozzájuthatnak az új okmányhoz: ha postán elküldik a régi iratot a Belügyminisztériumba, ugyancsak postázva átvehetik az újat. Akiknek pedig régebbi keltezésű az útlevele, a lakóhely szerinti önkormányzat jegyzőjénél kérhetik a cserét. A kormány - miként László Balázs szóvivő bejelentette - határozatot hozott a Szovjetunió tagköztársaságaival történő kapcsolatfelvételről. Ennek alapján az Orosz Köztársaság, Ukrajna és a három balti köztársaság után a füg getlenségüket kinyilvánító további volt szovjet tagköztársaságokkal is - a körülmények és az időpont megfelelő mérlegelése után diplomáciai kapcsolatra lépünk. A köztársaságok elismerésének különösebb feltételeit a kormány nem fogalmazta meg, ám azt fontosnak tartja és figyelemmel kíséri, hogy az egykori Szovjetunió által vállalt kötelezettségekből teljesítik-e a rájuk eső részt. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A SZOCIALISTA PART szegedi szervezete tisztelettel hívja tagjait, azok családtagjait és mindazokat, akik a megbékélés és a szeretet jegyében kívánnak együtt ünnepelni karácsonykor. A műsoros megemlékezés 16 órakor lesz a Bálint Sándor Művelődési Házban. BÁTYAI JENŐ várostörténész Szeged liberalizmusa címmel tart előadást 17 órakor a libeláris klub Földváry utca 3. szám alatti helyiségében (Honvéd térnél). A rendezvény nyitott. Nullszaldós lesz a MÁV Az idén sem számíthat nyereségre a Magyar Államvasutak, éves mérlege legfeljebb csak nullszaldós lehet - jelentette ki Csárádi János, a MÁV vezérigazgatója a vállalat szokásos év végi sajtótájékoztatóján. Mint elmondta: az ez évre tervezett 80 millió tonna helyett mindössze 65,7 millió tonna árut sikerült fuvarozniuk, aminek főbb okai a szovjet szállítások jelentős visszaesésében, az Öböl-háború és a jugoszláv belviszály következményeiben keresendők. A MÁV mérlegét tovább rontja, hogy belföldi cégek 10,3 milliárd, külföldiek pedig 4,5 milliárd forinttal tartoznak a magyar vasutaknak. Emiatt jelenleg már több mint 600 fuvaroztató számára csak készpénzfizetés ellenében vállalják a szállítást. A személyszállítás melynek költségeit 44 százalékban a MÁV, 19 százalékban az állam és 37 százalékban az utasok állják továbbra is veszteséges, amit az áruszállításon képződő nyereségből finanszíroznak. Csárádi János leszögezte: a vállalat nem maradhat ki a nemzetközi személyszállítási piacról, ezért mintegy 100 millió dollárért 76 új, minden igényt kielégítő 200 kilométeres végsebességre alkalmas vagont vásárolnak nemzetközi tender útján. Elővárosi forgalomra további 30 elektromos motorvonatot pedig a Ganz-Hunslettől szereznek be. A MÁV további terveiről szólva a vezérigazgató kijelentette: a vállalat privatizációja nem a vagyon elherdálását jelenti, hanem a vasút és az állam kapcsolatát helyezi új alapokra. A privatizált egységek dolgozói a MÁV-kedvezményeket továbbra is megtarthatják. A már létrejött vegyes vállalatok mellett jövő év március végéig lezárul az Utasellátó, majd a Mávtours privatizációja is. A távolabbi tervek szerint 1996-97-re megépül a nagy sebességre is alkalmas BudapestKelebia, illetve a Budapest-Hegyeshalom pályaszakasz is. Részvények kárpótlási jegyekért A kárpótlási jegyeket elsőként az Alfa Kereskedelmi Rt. részvényeire cserélhetik az arra jogosultak. Az Állami Vagyonügynökség december 27-étől kezdődően forgalmazza a cég részvényeit a Budapesti Értékpapír és Befektetési Rt. budapesti, illetve vidéki fiókjaiban. A forgalmazás a jövő év március végéig tart. A 10 ezer forint névértékű, bemutatóra szóló részvényért 10 ezer forint eredeti névértékű kárpótlási jegyet kell cserébe adni. Az Alfa Kereskedelmi Rt.-ről szóló tájékoztatót az LB Bróker Budapest Értékpapírforgalmazó Rt. készítette, a részvények e cégnél ugyancsak megvásárolhatók. Munkarend a polgármesteri hivatalokban A szegedi polgármesteri hivatal valamennyi irodája az év végi ünnepekre való tekintettel a következő munkarendben dolgozik: jogszabály előírás alapján december 24-e munkaszüneti nap lesz, melyet december 28-án, szombaton 16 óráig kell ledolgozni. A december 31-i, keddi munkanapot pedig december 29-én, vasárnap 13.30-ig kell ledolgoznia a hivatal dolgozóinak. E változás miatt december 27-én, pénteken azonban a munkaidő 16 óráig tart. December 3I-én az általános igazgatási iroda anyakönyvi csoportja 8-12 óra között ügyeletet tart halálesetek ügyében. A gazdasági kamara közgyűlése elé Legyen kötelező a tagság? Szombaton, december 21-én rendezi meg a Magyar Gazdasági Kamara sorrendben a tizenegyedik közgyűlését, s egyben a harmadik küldöttközgyűlését is. A kettő között az a különbség, hogy míg korábban minden tagvállalat részt vehetett a zárszámadásokon, az utolsó egy esztendőben - részint a szövetségi rendszer megszületése, részint a nagyszámú tagság miatt csak a tagszövetségek delegáltak küldötteket. -Szokásos, „évadzáró" közgyűlésre kerül-e sor ezúttal a szövetségi kamaránál? - kérdeztük dr. Horváth Lajost, a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara ügyvezető igazgatóját. - Valóban az eltelt időszakot értékeljük, de van is minek a mérlegét megvonni. Át kell gondolni, hogyan vált be a szövetségi rendszer, tudtak-e önállóan és eredményesen gazdálkodni a regionális kamarák, megálltak-e a lábukon, mikorra várható a kamarai törvény. Kíváncsiak vagyunk Antall József kormányfő és Kupa Mihály pénzügyminiszter véleményére - akik elfogadták a meghívásunkat. - Izgalmasnak ígérkezik-e ez a karácsony előtti utolsó szombat? - Olyan szempontból igen, hogy óriási viták dúlnak a kamarán belül a szövetség, s azon belül a tagszervezetek közjogi avagy magánjogi státusáról. A közjogi státus azt feltételezné - ami Németországban régi gyakorlat hogy kötelező lenne a tagság. Nálunk viszont a pártállami múlt miatt nem lehet olyan elvárásokkal megjelenni, hogy valamit tegyenek kötelezővé. Ezt a helyzetet az osztrák steyermarki kamara képviselője sem értette - nemrégiben járt Csongrád megyében -, aki kifejtette: attól, hogy kötelező a tagság, a szervezet képes függetleníteni magát a tagoktól. Ugy, hogy bőven megél a befolyó összegekből, és nem kell azt éreznie, hogy a lekötelezettje bármelyik nagyvállalatnak. Magyarországon viszont - valljuk be egy nagy cég félmillió forintos tagdíja sokat nyom a latban a kisvállalkozók pár ezer forintja mellett. - Milyen ésszerű megoldást lehetne találni? - Szerintem valóban nem lehet kötelezővé tenni a tagságot, de a kötelező regisztrálást be kellene vezetni. Például, amint megalakul egy társaság, jelentse be magát a kamaránál, adja meg magáról a legfontosabb információkat, ezért fizessen mondjuk 1-3 ezer forintot, és így minden cégről lenne naprakész információnk. - Hosszú ideje hallom: késik a kamarai törvény... - Amennyiben Antall József eljön a küldött-közgyűlésre, sürgetni fogjuk - nagyon nyomatékosan - a kamarai törvény mielőbbi megszületését. Ez olyan hatósági jogkörökkel is fölruházná a különböző kamarákat, amelyek segítenék például a helyi önkormányzatok működését. A mi dolgunk lenne lehetetlenné tenni a kontárokat, azokat a seftelőket. akik rontják a más üzletét, ám se az államnak, se az önkormányzatnak nem fizetnek adót. F. K. Alapítvány az energiaár-emelések kompenzálására Megnyílt a Héra Alapítvány csekkszámlája, amelynek célja, hogy az energiaár-emelések által leginkább sújtott rétegek számára nyújtson támogatást. Az alapítványt a Magyar Demokrata Fórum energetikai szakértői bizottsága kezdeményezte, és mára több energetikai profilú vállalat, valamint magánszemélyek csatlakoztak hozzá, így 31 millió forint vagyonnal indulhat. A megnyitás alkalmából tartott sajtótájékoztatón csütörtökön Halzl József, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatója, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: az alapítvány kétféle módon kíván segíteni a rászorultakon. Egyrészt pénzbeli támogatást nyújt azoknak a szegény sorsúaknak, akik csak nélkülözések árán vagy egyáltalán nem tudják kifizetni villanyszámláikat. Az alapítvány elsősorban az önkormányzatok. illetve különböző társadalmi szervezetek - Nagycsaládosok Egyesülete, Nyugdíjasok Egyesülete -, valamint az egyházak segítségével keresi meg a támogatandókat. Addig azonban eltelik még néhány hónap - tette hozzá a kuratórium elnöke -, amíg az alapítvány vagyona lehetővé teszi, hogy a segélyezettek kézhez kapják a támogatást. Az alapítvány másik fő eleme, hogy támogassa az energiafelhasználás racionalizálásának legkülönfélébb lehetőségeit. Ezért szívesen fogad minden olyan felajánlást - egyéni kezdeményezést is amely segíti a lakossági energiatakarékosságot. Támogat ezen kívül energiatakarékossági beruházásokat, intézkedéseket. Az alapítvány-hozzájárulásokat a Postabank és a Takarékpénztár Rt. 219-98636021-18134 számlaszámon fogad el. r A VALAMENNYI PARTNERÉNEK ÉS KEDVES CSALÁDJÁNAK KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET és BÉKÉS, BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN a jpjf HUNGARIA BIZTOSÍTÓ