Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-20 / 298. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1991. DEC. 20. Bozsovity, a kormányalakító Nem hatott a meglepetés erejével, amikor Slobodan Milosevic szerb köztársasági elnök dr. Radoman Bozsovityot bízta meg a szerbiai kormány megalakításával. Több jelölt közül választotta ki a fiatal montenegrói politikusi, bár a régi idők szelleméhez és gyakor­latához igazodva, a konkurenciát eleve úgy sorakoztatták fel, hogy Bozsovity legyen a biztos befutó... A népvezér kinevezési megindoklása azonban nem csak meglepő, hanem enyhén szólva „gyatra" fogalmazvány volt. A vajdasági kormány jelenlegi elnökét Milosevic elismerő jelzőkkel illeti, és érde­meit hangsúlyozza. Szerinte egyedül a (volt) tartományban fizetik ki maradéktalanul a nyugdíjakat, amelyeket mellesleg állandóan emelnek, s a (volt) Jugoszláviában csak Vajdaságban tartja még úgy ahogy a szintet az ipar, a mezőgazdasági termelés pedig a háborús viszonyok között is szép eredményekkel büszkélkedhet. Nos, a fentieket tételesen is lehetne cáfolni. Ez azimban szükség­telen. hiszen a vajdasági és nemzetközi közvélemény is többé-kevésbé jól tudja, hogy miért lett Bozsovityból szerb miniszterelnök. Tudniillik az ambiciózus, a harmincas éveiben járó, kizárólagosságáról és arroganciájáról ismert tartományi kormányelnöknek a féntieken kívül vannak még egyéb „érdemei" is. Az ismert, 1988-as események után, amikor Szerbia tulajdonképpen annektálta aZ autonóm státust élvező Vajdaságot. Bozsovity kétéves miniszterelnöki „országlása" során mindenl véghez vitt, amit a felsőbb szerb vezetés célul tűzött ki. Köz­pontosította (értsd: Belgrádba vitte) a kőolajipart, a villanygazdasá­got, a teherszállítást, a távközlést, felszámolta a szerinte korszerűtlen és nagy anyagi ráfordítást igénylő oktatási intézményeket (zömmel magyarokat) és minden szinten „káderezett". Először Szabadkán akarta saját emberét ültetni a polgármesteri székbe, de ez - mind­máig nem sikerüli neki, mert az istenadta nép az általa kifogásolt jelöltre voksolt. Másik nagy „dobáséi" a Magyar Szó előző főszer­kesztőjének az eltávolítása, valamint a jelenlegi ellen indított hajsza fokozása volt. Egyébként más környezetekben ilyen vonatkozásban Bozsovity sokkal eredményesebbnek bizonyult... Dr. Bozsovity különben szép karriert futott be. Crnagorából érkezett vendégtanulóként a szabadkai közgazdasági szakra, itt szerzett oklevelet. Ezt követően a sziklás montenegrói szülőföldet felcserélte a síksági egyetemi tanársegédi pályával. A (volt) kommu­nista szövetségben már egyetemi hallgatóként is jelentős tisztségeket töltött he, az 1988-as úgynevezett antibürokratikus forradalom után ő lett a szabadkai (egy)pártelnök. Egy év múlva vajdasági kormányfő, újabb egy év után gyanús körülmények között (szavazathamisításról suttogtak) beválasztották a szerb parlamentbe, idén áprilisban pedig megválasztották a Szerbiai Szocialista Párt frakcióvezetőjének. Két napja a szerb kormány elnökeként arra jelölték ki. hogy a jelenlegi háborús körülmények között stabilizálja a köztársaság gazdaságát, rendet teremtsen a kisebbség körében (nyilvánvalóan mindenekelőtt a hárommilliós koszovói albán etnikumra gondolnak), enyhítsen Szerbia elszigeteltségén, és ahogyan azt annak idején Slobodan Milosevic megjövendölte: Szerbia amolyan kis Svájc legyen... Bozsovity sikerember. A; említett feladatokkal azonban „még" neki is nehéz lesz megbirkóznia. Mindenesetre: majd elválik. Kivárjuk. TOPOLYAI FERENC Januárban nyíló, olasz-magyar érdekeltségű BÚTORÁRUHÁZ az alábbi munkakörökre FELVÉTELRE KERES agilis, kulturált megjelenésű munkatársakat: - 2 fő pénztáros - 1 fő titkárnő (olasz nyelvtudás szükséges) - 8 fő eladó (bútor-, lakberendezési ismeret szükséges) - 1 fő eladó (tapéta-, szőnyegpadló­értékesítés) - 1 fő eladó (lakásvilágítási ismeret szükséges) Számítógép-ismerettel rendelkezők előnyben részésülnek. Jelentkezés: 1991. dec. 23-án 8-9 óra között a Fészek Áruház (Szeged, Szatymazi u. 2.) emeleti irodájában. A jelentkezők szakmai végzettségüket tanúsító okmányt, vagy annak másolatát szíveskedjenek magukkal hozni. A NATO az éhség ellen harcol Történelmében először humanitárius missziót vállalt az Észak-atlanti Szövetség. A tagállamok tegnap Brüsszelben megállapodtak abban, hogy összehangolják a Szovjetuniónak nyújtandó segélyeket és NATO-alakulatokat biztosítanak a segítség eljuttatására. A NATO-külügyminiszterek közleménye leszögezi, hogy az Észak-atlanti Szövetség tagállamai felismerik a humanitárius segítségnyújtás szükségességét, és készek támogatni a békét ugyanolyan hatékonyan, mint ahogy az agresszió elhárításában közreműködtek. A nyilatkozat megállapítja, hogy a Szovjetunió népei szükséget szenvednek élelmiszerben és gyógyszerben, s ez komoly veszély a reformfolyamatra és a stabilitásra Kurópában. A NATO szakértői attól tartanak, hogy sürgős segítség hiányában elkeseredett lázadások törhetnek ki ezen a télen a volt Szovjetunió területén. Moszkvában ugyanakkor Borisz Jelcin orosz elnök tegnap rendeletet hozott az Eduárd Sevardnadze vezette szovjet külügyminisztérium azonnali felszámolására. Elrendelte, hogy az oroszországi föderáció külügyminisztériuma vegye át a szovjet külügyminisztérium irányítását - épületével és vagyontárgyaival együtt. Jelcin egy másik rendeletben két biztonsági szervezet és a szovjet belügyminisztérium feloszlatásáról is intézkedett. Nem sokkal ezután az orosz elnök első külföldi látogatására. Kómába és a Vatikánba utazott, ahol ma II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadja őt. Jugoszláviában tegnap az államelnökség levélben kérte az ENSZ védelmét a világszervezet egyik alapító tagjának számító ország nemzetközi jogi státusának és szuverenitásának megőrzéséhez. Tömeges mozgósítás a Vajdaságban Kitiltották a német járműveket Slobodan Milosevic szerb elnök 'szerda este Lord Carringtonnal, a Jugoszlávia-konferencia elnökével folytatott megbeszélésén leszögez­te: a Jugoszlávia-konferencja a továbbiakban esik az ENSZ égisze alatt és az ENSZ alapokmányának szellemében folytatódhat, mivel az Európai Közösségek, a tanácskozás szervezője „az elszakadás előnyben részesítésével szembehelyezkedett saját kiinduló álláspontjával, miszerint a jugoszláv népeknek önmaguknak kell dönteniük sor­sukról". A szerb vezető szerint az Európai Közösségek legutóbbi határozata a konferencia hatásköré­nek túllépését jelenti, mivel „a Jugoszlávia széthúzására tett javas­lat nem illeszthető a jószolgálati tevékenység keretébe". A jugoszláv elnökség szerb szár­nya még ennél is keményebb állás­pontot fogalmazott meg szerda este kiadott közleményében - a doku­mentum szerint elhatározták, hogy az ENSZ Biztonsági-Tanácsához fordulnak a kialakult helyzet megvitatása céljából, s azért, hogy „megfelelő intézkedések szülesse­nek Jugoszlávia integritásának és szuverenitásának biztosítására". * A jugoszláv kormány bejelen­tette, hogy német rendszámú, illetve felségjelű járművek nem léphetnek Jugoszlávia területére pénteken éjféltől. A belgrádi döntés előzménye az volt, hogy a bonni kormány felfüggesztette a Jugo­szláviával megkötött közlekedési njegállapodájit. A belgrádi intéz­kedés [-,egyelőre -(teherautókra, német bejegyzésű hajókra, vala­mint a német légitársaságok járatai­ra vonatkozik. A német rendszámú autóbuszokat és charterjáratokat január 20-ig beengedik Jugoszlá­viába. * A horvátországi harcok erőssé­géből arra lehet következtetni, hogy a Jugoszláviával kapcsolatos nemzetközi állásfoglalások változá­sa olaj a tűzre. A legveszélyezte­tettebb város Eszék, amelyet már néhány nap óta szüntelenül lőnek. A zágrábi rádió jelentése szerint a csütörtöki mérleg: három sebesült és egy személy életét vesztette. Braimir Glavas, a szlavón főváros védőinek vezetője sajtóértekezleten elmondta, hogy a horvát erőknek szerdán sikerült visszfoglalniuk Baranya egy részét. Súlyos harcok folynak Nyugat-Szlavóniában és Zára tengerparti kikötőváros kör­zetében is. A Vajdaságban folytaxődik a tömeges mozgósítás. Az újvidéki katonai körzet parancsnoksága felszólította azokat a vajdasági hadköteleseket, akik részt vettek a harcokban, hogy jelentkezzenek az illetékes községi titkárságokon. Ezután főleg azokat hívják be, akik még nem kaptak behívót, utána pedig azok kerülnek sorra, akik négy hónapnál rövidebb ideig voltak a fronton. Az újvidéki parancsnokság közölte azt is, hogy nem indítanak azok ellen bűnvádi eljárást, akik visszautasították ugyan a behívást, de az év végéig jelentkeznek a katonai szerveknél. Szerbia és az immár zömmel szerb érdekeket tükröző belgrádi szövetségi szervek kategorikusan elutasították az Európai Közösségek Jugoszláviával kapcsolatos álláspontját a tagköztársaságok kulön-kulón történő elismeréséről. Jeszenszky­Weizsácker találkozó Richárd von Weizsácker német államfő csütörtökön hivatalában fogadta Jeszenszky Géza magyar külügyminisztert. A magyar diplo­mácia irányítójának programján ugyancsak szerepelt eszmecsere Wolfgang Sciiubléval, a Bundestag CDLkCSU frakciójának elnökével és Hermán Ottó Solmsszal. aki a szabaddemokraták képviselői csoportját vezeti a német parla­mentben. Bonn után Brüsszel Jeszenszky Géza nyugat-európai körútjának következő állomása. Baker elégedett szovjet körútjával Az amerikai kül­ügyminiszter még szerdán elismerését fejezte ki azért, hogy az ukrán köztársaság példát kíván mutatni a nukleáris fegyverek gyors megsemmisíté­sében. Baker és Kravcsuk szerda esti megbeszélésein szóba került annak lehetősége, hogy Washington segít­séget nyújtana Ukrajnának a terüle­tén lévő tömegpusztító fegyverek megsemmisítéséhez. A találkozón megvitatták Ukrajna diplomáciai elismerésének kérdését csakúgy, mint a köztársaságban zajló, a de­mokratikus átalakítást célzó poli­tikai, valamint gazdasági reformokat. James Baker amerikai külügyminiszter csütörtökön Brüsszelbe érkezett, miután tájékozódó látogatást tett a Szovjetunió öt volt köztársaságában. Az amerikai diplomácia vezetője szovjetunióbeli programjának záróakkordjaként szerdán Kijevben Eeonyid Kravcsuk ukrán elnökkel tárgyalt. James Baker szerda este több mint háromórás tárgyalásai után Kijevben újságíróknak kijelentette, hogy a megbeszélések rendkívül hasznosak voltak. Elsősorban azt emelte ki, hogy Ukrajna egyértel­műen elkötelezte magát a demokrá­cia. a piacgazdálkodás és a nukleá­ris biztonság mellett. „Ukrajna élvonalában áll azoknak a köztársa­ságoknak, amelyek elfogadják az elismerés feltétele­ként kiszabott érté­keket és alapelveket" - hangsúlyozta James Baker. Az amerikai diplo­mácia vezetője, aki a NATO-tagállamok külügyminiszteri ér­tekezletén vesz részt, a belga fővárosban kijelentette: rendkívül elégedett a Moszkvát, Biskekct, Alma Atát, Minszket és Kijevet érintő körútjának eredményeivel. Megerősítette: nagyon komoly biztosítékokat kapott a Nyugatot leinkább aggasztó kérdések, a ha­dászati biztonság, illetve a mintegy 27 ezer atomfegyver ellenőrzé­sének témakörét illetően. December elején immár másodszor rótt ki romániai büntetőtörvényszék 159 év össz­büntetést 1989-es, ahogyan sokáig mondani szoktuk, a forradalommal kapcsolatos ese­mények okán. Az első 159 évet az oroszhegyi és a zetclaki két rendőr életének kioltásáért kapták székely atyafiak, összesen tízen. Mi történt a két faluban? A hatalom ide kül­dött őrei úgy viselkedtek, olyan embertelenül bántak emberrel-üggyel. olyan kétségtelen volt. hogy „felsőbbrendűségük" és hivatástudatuk hatja át minden - megtorló - intézkedésüket, hogy a nagy népi indulat elszabadulásakor a harag életüket vette. Nyilván, az ilyen önbírás­kodást nem tűrheti egyetlen ország igazságszol­gáltatása sem, ezért a tíz székely atyafit jogosan állították elő és ítélték el. A büntetés mértéke pedig?... 159 esztendőt róttak ugyanakkor a temesvári per során bűnösnek talált 8 volt pártvezetőre és belügyi főnökre is. Vagyis azokra, akik Ceausescu parancsát, mármint a rendcsinálásra vonatkozót, a gyakorlatban végrehajtották. Nyilván különböző mértékben tehető felelőssé a Temesvári per 159 esztendő bukaresti pártvezér és a helyi „kisfiú", és megint más-más elbírálás alá esik a belügy helyi végrehajtója, meg az országos hivatal ügyosztályvezetője. De a perbe fogott 24 személy közül összesen 8 találtatott bűnösnek, és ennyien kaptak 159 esztendőt. Ugyanannyit, mint az oroszhegyiek, zetelakiak. Csakhogy amott két - különben embertelenül viselkedő ­rendőr volt az áldozat, emiatt 106 ártatlan személy, meg a mintegy 300 szerencsétlen, akik életük végéig viselhetik a lövések miatti nyomorékságukat. És bűntett itt a holttestek elhurcolása, elégetésük a bukaresti krema­tóriumban. Egyik oldalon tehát két - embertelen - rendőr meggyilkolása áll. A másikon népirtás, holttestek elrablásával együtt. Ez kerül egyensúlyba a román igazságszol­gáltatás serpenyőjében. E két eseménysor miért került, kerülhetett azonos bírósági elbírálás alá? Nyilván az etnikai hovatartozás okán. Mert a székelyföldi esetben etnikai indulatokat is belemagyaráztak, mert ott példát kellett statuálni. így áll tehát a forradalom utáni igazságszol­gáltatás Romániában. Illetve, még ennél is rosszabbul. Ugyanis az a securitatés őrnagy, aki az egész Tőkés-ügyet a kezében tartotta, tehát minden zaklatásért és cmbertelenségért közvetlenül felelős, köszöni szépen, szabadlábon van. De még az ítélet kihirdetés előtt levelet intézhetett a román közvéleményhez, amelyet a parlamentben a vatrás Ceontean szenátor olvasott fel, s ebben nem csak további vádakat fogalmazott meg Tőkés ellen, hanem az egész politikai helyzetet minősítette. És ezt levelet a honatyák - egy része - élénk tapssal fogadta. Mit tehettek a temesvári áldozatok hozzá­tartozói egy ilyen ítélet kihirdetésekor? Beje­lentették. hogy kérik, őket zárják börtönbe a felmentett securitatésok helyett. BODÓ BARNA

Next

/
Thumbnails
Contents