Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-19 / 297. szám

4 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. DEC. 19. Kör járat Röszke „Törökvész" A muzulmán törökök - már akik Nyugat-Európában élnek - alkal­mazkodnak a keresztény ünnepek­hez. A roszkei határátkelő környé­kén élők vesztérc... F. hét végére eddig nem tapasztalt áradatra számítanak. A röszkei önkormány­zat, a közúti igazgatóság és a rendőrség egyezsége értelmében állandó felügyeletei biztosítanak a kritikus szakaszon - aminek a meghatározása bizony igényes fcladal. A kamionforgalmai ugya­nis Mórahalom irányába terelték, s a-jelenlegi haimincórás várakozási idő próbára leszi az országutak vándorainak toleranciaküszöbét. Különben Jugoszlávia felől. Horgos tájékán sem rózsásabb a helyzet... Domaszék Gáz a tanyán A tanyai gázvezeték építése során legutóbb egy 3 kilométeres szakaszt helyeztek nyomás alá. Ilymódon újabb húsz kültelki épü­letben fűlhetnek, főzhetnek „vá­rosi" körülmények között. E szem­pontból a kültelki arányok az alábbiak szerint alakulnak: az 1580-ból mintegy 750 lakott (a többi hétvégi háznak szolgál); e 750 tanya közül immár kétszázban élvezhetik a lakók a gáz áldásait. Ez évvel bezárólag minden sza­kaszt átadtak, illetve nyomás alá helyeztek. Asotüuűom Tanácskozás A mórahalmi körzet tizenkét községének polgármestere Ásott­halmon tanácskozott legutóbb. A víz- és csatornahálózat önkormány­zati lulajdonha vételéről vitatkoz­tak. cseréltek véleményt. Közös álláspontjuk: szeretnék megtenni ezt a lépést. Gondjuk: ki állapítja meg. ki szedi be. mennyi lesz a vízdíj? Levelet intéztek a kérdé­sek tisztázása érdekében - a Bel­ügyminisztériumnak, az Ativizig­nek. valamint a megyei önkor­mányzat vagyonátadó bizottságá­nak. KIóieIcs, meg alakuló vélemé­nyük szerint jó lenne, ha maguk az önkormányzatok válnának ügy­intézőkké c területen. Baks Önerőből A Rostás Kft. piaci falatozója megkapta a fennmaradási enge­délyt... a rendészeti bírság kifize­tése után. Jelenleg a Köjál-véle­mcnyre várnak. A szépen kialakí­tott helyiség, remélhetőleg, nem züllik kocsmává. Az önkotmányzal karácsonyra az időseknek csoma­got készített, akár a gyermekeknek. Az általános iskolások 1000 forint, a középiskolások 2000 forint részesedést kaptak a nevelési segélyből. A napközis picinyek térítési díjából napi 12,60 forintot magára vállalt az önkormányzat... P. S. Forráskút vigyáz magára Járőrök civilben - A falu körzeti megbízottja. Kassai István kezdeményezte ennek az önkéntes gárdának a létrehozá­sát - magyarázta a ^^^^^ fiatalember, - mert nyilvánvalóvá vált, hogy egyedül, segítőtársak nélkül aligha boldo­gulhat. Az egyre jobban terjedő bű­nözéssel szemben közös összefogás­ra van szükség. A falu képviselő­testülete is belátta ennek szükség­szerűségét és 100 ezer forintot sza­vazott meg a csoport fenntartására. - Hányan vesznek részt a járőr­szolgálatban? - Öt csoportba osztva, nyolc­vanketten járjuk a falut és a kör­nyékét. Este tíz órától másnap hajnalig minden nap portyázik valamelyik egységünk. - Mennyire lehet eredményes ez a fajta szolgálat, hiszen felhatal­mazásuk pusztán a megfigyelésre, a „szimatolásra", a rendőri szervek értesítésére korlátozódik? - Higgye cl, már önmagában az a tény, hogy minden éjszaka kint Forráskút közrendjére és közbiztonságára április óta egy önvédelmi csoport is vigyáz. Vezetője Ádám András autószerelő, akivel az elmúlt hónapok tapasztalatairól beszélgettem. vagyunk az utcán, és járjuk a tanyavilágot, visszatartó erővel bír. Kétségtelenül, mi rendőri feladato­kat nem láthatunk el. Nincs jogunk intézkedni, nem használhatunk se gumibotot, se bilincset, se gáz­sprayt. Öt kereső lámpa az összes felszerelésünk. A feladatunk nem a közbeavatkozás, a betörő elfogása, hanem a megelőzés. Mindenesetre úgy gondolom, azzal is sokat segít­hetünk. ha a gyanús alakokat szem­mel tartjuk, követjük őket, a kocsi­juk rendszámai felírjuk, és a történ­tekről értesítjük a rendőrséget. Bűncselekmény esetén egy ilyen rendszám ismerete megkönnyítheti a nyomozást. - A község lakói együttmű­ködnek-e az önvédelmi csoporttal? - Érdekük hogy segítsék a mun­kánkat. Például ha felhívják a figyelmünket arra, hogy sorra tűnnek el a rotátorok, lopják a szivattyúkat, akkor különösen szemmel ^^^^^ tartjuk azokat a hely­színeket, ahol ilyen eszközök vannak a családok bir­tokában. Ezt a példát azért emlí­tettem, mert akadt olyan időszak, amikor ezek az esetek nagyon súlyos gondot jelentettek a faluban. A jó kapcsolatnak köszönhetően, a téesz is jelzi, mire "utaznak" a fosztogatók, milyen jellegű lopások szaporodtak el. Az ősszel a krumpli tolvajokkal gyűlt meg a bajuk. És miután mi ezt tudtuk, természe­tesen gyakrabban fordultunk meg a krumpli földek melleit, a tároló helyiségek környékén. Abba is maradtak a lopások. Valamennyiünk nyugalmáért, biztonságáért járjuk körbe éjsza­kánként a falut. Ha csak egy-két esetben tudjuk megelőzni a bajt, már nem hiábavalóan őrködünk. G. E. Kistelek Megnyílt a Szent György patika FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Magyar-osztrák közös vállalkozásban december 16-án megnyílt Kisteleken a Szent György patika. Az osztrák Jacoby gyógyszernagykereskcdclmi cég 37 százalékos tőkerésszel képviselteti magái Török György Józsefné és Nagy Mária üzletében. A privát patika, amely a Kossuth utca 9-11. számú házban várja a betegeket újfajta szolgáltatásokat is kínál. Igény szerint, ágyhoz viszik a gyógyszereket. Felvesz­nek rendeléseket a náluk éppen nem kapható, de beszerezhető készítményekre. (Már a nyitás napján tapasztalták, állatgyógyászati cikkekre is lesz keres­let.) Vállalkoznak gyógyászati segédeszközök beszer­zésére, sói ezeknek az eszközöknek a javíttatásával is megbízhatják a magánpatikát. A gyógyszereken kívül, árulnak különböző gyógyteákat, gyógykozmetikumokat, diabetikus készítményeket. Az egészséges étrend kialakításához szükséges táplálékok, így egyebek között a búzacsíra és a búzakorpa is helyet kap majd a polcokon. Az év végéig, hétköznapokon reggel 8 órától délig, majd délután 3 órától este 8 óráig szolgálják ki a be­tegeket. Január 1-től már nem zárnak be délben, ha­nem reggel nyolctól, este nyolcig lesz nyitva a patika. Február i-ig minden szombaton reggel 8 órától délu­tán ! óráig kereshetik fel az új gyógyszertárat, ezt kö­vetően pedig felváltva tart ügyeletet a város két patikája. G. E. Népünk hagyomány világából Karácsonyfák T ájunkon nem is olyan régen életfákat állítottak eleink a karácsonyi abrosszal leterített asztalra. Nem volt ez más, mint az udvarban lévő eperfák egyikéről lemetszett ág, aminek ágait zöld papírral fonták körül. Az ágakra diót, almát, módosabbak frígét és szentjánoskenyeret aggattak. És színes papírcsíkokból sikerített papírláncokat. Ez a fa idősebbek számára egyáltalán nem ismeretlen, hiszen még magam is jártam olyan házban gyermekkoromban, ahol a leírt módon díszített fa állott a kará­csonyi asztalon. Igaz, akkor már színes papírdarabokba csomagolt kockacukor függött rajta, üveggyapot angyalkahaj gyanánt. Sőt a fa hegyében egy kis rézcscngetyű is függött, amiről leszedték a szíjat, amire rendesen akkor volt csak szükség, amikor a kiscsikó nyakában volt. Főként a szegedi tanyák köré szívesen (és szükségképpen) ültettek a tanyásgazdák glédicset. Ok meg abból készítették életfájukat. Két egyforma, vékony, hosszú ágat nyestek le. Az egyiket meghajlították, s a két végétqj számított tíz centiméterre összekötözték. A másikat is meg­hajlították, s az előzőre illesztették, és annak végeit már úgy kötötték össze, hogy a két hajlított ágból egy ovális szerkezet lett, aminek ilyen­képpen tehát négy lába lett. A tetején is összekötötték a két hajlított ágat, hogy amikor a díszek - aszalt szilva, aszalt alma (ennek tápai neve bagolytüdő), alma, szentjánoskenyér, újabban narancs - a tüskéire kerül­tek, ne borulhasson föl. Ezt a fát is ékesítették, tetejébe egy szál gyertyát gyújtottak, ami csak a szentestén égett. Az életfák alá kőttestésztából sült pipiskék, piros almák, és egyéb gyümölcsök kerültek. Oda tették a Luca napján vetett, szentes­tére szépen kizöldcllt lucabúzát is, aminek szálait kék, vagy piros szalag­gal kötötték át. Sok helyen készítettek gipszből karácsonyi kisbárány­kákat, amelyeknek vatta volt a gyapja, vagy éppen valóságos gyapjú, a négy lábat pedig hurkapálcából csinálták. Ezeket is az életfa alá tették. Ajándékokat akkor még nemigen vettek egymásnak a paraszt­családokban. A fenyőfa állítása és díszítésének szokása nyugat-európai közvetítés­sel került hozzánk is, a múlt század második felében, ám a paraszthaj­lékokban csak századunk derekára lett általánossá. Szegényebbek egy ágat, tehetősebbek teljes fát állítottak fel. S amíg az utóbbiak a városiakhoz hasonlóan boltban vett szaloncukor! és függőcskéket aggattak az ágakra, addig a szegény családokban továbbra is a hagyomá­nyos díszek kerültek föl, benne értve a papirosból készült színes lánco­kat, illetve a gyümölcsöket, néhol kekszet. Főként az utóbbi évtizedekben terjedt el a színes villanyégőkból álló csillogó-villogó túlékesítés szokása, és a sok sujtással, alumínium- és üvegcsillámokkal való díszítés. Ezzel mintegy elnépicsedett (úgy is mondhatnám, elgiccsese­dett) a karácsonyfa feldíszítése. És hát a gyümölcsöket teljesen kiszorította a drága szaloncukor, és a sok csokifigura, amelyekből az édességiparnak és -kereskedelemnek nyilván óriási haszna van. H ogy mi kerül most a karácsonyfa alá? Sok minden érték. Mert nem akarunk elmaradni a szomszédoktól, se a sógoréktól. Sok helyen, ha odaféme, az ajándékba vett autót is odatennék. Persze, nem a lend­kerekest. A hajdani életfák ideje immáron leáldozott. Velük együtt lett a múlté a szerénység és a sanyarú szegénység is. Hála Istennek. Mert immáron minden családban ékesen, a mostani igényekhez mérten áll a fenyőből való karácsonyfa, amit ismét a Jézuska hoz, nem a télapó, s megérhettük, hogy gyermekeink, unokáink a szépen földíszített karácsonyfa mellett nem a fenyőt ünneplik afféle fenyőünnepen, hanem a kisded születésének idejét, a karácsonyt: a család, a szeretet és a boldogság legszebb, legmeghittebb ünnepét. IFJ. LELE JÓZSEF Lopják a fenyőfát Karácsony közeledtével megsza­porodtak a hívatlan favágók az erdőkben. A hetvenezer hektáros Pilis Erdőgazdaságnak is tetemes kárt okoznak a tolvajok, az eltűnt fa értéke már tavaly is meghaladta az egymillió forintot, s a jelzések szerint az idén még aktívabbak a potyázó természetrombolók. A legtöbb fa Törökbálint környékén és a Budai-hegységekben tűnik el, de gyakran jelennek meg fűrésszel felszerelt polgárok a lakótelepek közelében elterülő erdőkben is. Leckeismétlés Hírek December 19-én, csütörtökön, délután 5 órakor a városháza nagytermében tartja soron következő ülését a kisteleki képviselő-testület. Megvitatják a jövő évi munkatervet, majd a továbbiakban a város köz­rendjéről cs közbiztonságáról számol bc Kisapáti István rendőrkapitány. Az önkormányzat egyéves működéséről mondhatják el véleményüket és tehetik fel közérdekű kérdéseiket a pusztaszeriek azon a falugyűlésen, amelyei december 19-én. délután 4 órakor rendeznek a község művelődési házában. A képviselő-testület szeretné, ha minél többen vennének részt ezen a falufórumon. Többször adtunk már hírt arról, hogy Forráskút idei legnagyobb beruházásaként épül az óvoda új szárnya, amelyben egy foglalkoztató terem és személyzeti helyiségek lesznek. A bővítmény műszaki átadása megtörtént, jelenleg a szakhatósági engedélyeket szerzik bc az üzcmbchclyczéshcz. Az avató ünnepséget a tervek szerint január 4-én rendezik. Vannak, kik mondják: a történelem nem ismétli önmagát. Más vélekedések szerint a históriában ciklikusan rokon vonások fedez­hetők fel. Két vélemény, kétféleképpen és alig hiszem, hogy egy ilyen diskurzus ezzel véget is éme. A leckeismétlés természetszerűen hasznos és gondolom egyként üdvözlendő tevékenység. Ha történelmi leckéről, pontosabban egy ilyen címen megjelent cikk ismétléséről, magyaráz­gatásáról kell dönteni, már nehezebb a helyzet. Került a hétfői lapszám városkörnyéki oldalára Üllésről az említett írás Deme Mihállyal folytatott békességes hangulatú beszélgetés nyomán. Históriát idéz, amely ember, emberek által megélt történelem. Álta­lam tévesen említett passzusokkal, amit erkölcsi kötelességem kiigazítani, ha már tévesen jegyez­tem: Deme Mihály nem jegyző volt a szóban forgó időszakban, hanem bíró tisztét látta el a községben, majd a tanácsok megalakulásával mezőgazdasági osztályvezető lett. Nem is ezt sérelmezi Deme Mihály, továbbá a cikkben meg nem említett és előző beszél­getésen részt nem vett fia. Nem a tárgyszerűség, illetve az ebben való tévedés a fő gondjuk. Nekik és mindazon „jóakarójuknak", akik úgy vélik: a sorok mögé kell gondolni ezt-azt, úgy olvasható a cikk, hogy Deme Mihályt kárhoz­tatja, negatív személyiségként szerepelteti. Szándékom ilyesmire nem irányult. Ezért ismétlem - nem elsősorban a magam bizonyítványát, hanem a félreértelmező szótárhoz szokott bölcselőkét szem elé véve hogy a tények és a cikk maga nem szolgál ellen­ségeskedést. Téves lehet a fogalmazás, hogy még az a jóbarát sem haragszik rá „ akihez tiltott vágás miatt foglalni mentek egykorvolt időben". Mivel tiltott vágás miatt, s egyáltalá­ban végrehajtani soha nem járt, mert feladat­körétől ez távol állt. így legyen kerek a fogalmazás: egyik jóbarátját államosították, de ebben cselekvő része nem volt Deme Mihály­nak, sőt az eset bekövetkezése előtt szólt neki, ne érje a dolog váratlanul. Jobbnak látja a cikkben érintett Deme Mi­hály, s véle együtt a fia, ha azt is pontosítjuk: a földtulajdontól való gyors megszabadulás alatt azt kell érteni, mire észbekapott az érintett, mint közhivatalnok, s mint bármely ember, lett légyen akármi munkája, már leállamosították a megélhetést adó földet. Vagyis akaratán kívül szabadult a földtől, s nem a beosztástól várt haszon reményében. Lám, tárgyi tévedéseket helyretenni ennyi. Presztízskérdést csinálni belőle hiúság és badar­ság. De azt eldönteni, ki milyen szándékkal olvas egy cikket, mit akar beleértelmezni, mifé­le gyanakvással és gyanúsítással közelít hozzá, nincs módjában az újságírónak. A sajtóműfaj nem perirat és nem vádbeszéd, amelyben többszörös körülírással kell kizárni minden félreértést. Az újság nem a matematika száraz bizonysága. Lehet persze kioktatni, nyelvtan és fogalmazásleckét adni az újságíró számára. Megsértődnöm ezért nem célszerű. A leges­legújabbkor históriája a velünk élő emberek által átélt és a saját bőrünkön is megtapasztalt történelem, az én felfogásom szerint. Lehet tévesnek mondani. Nem hiszem viszont, hogy egyetértenénk abban: az említett időszak, a háború végétől számított évtizedek a fejlődéssel egyenértékűek. Még Üllésen sem. Az új házak, a megfogható gyarapodás nem kell, hogy a vöröscsillagos korszak dicsőítésére említtessék. Szándék sokféle létezik, tanácsadók és jó­akarók is ugyanígy. Előbb-utóbb kitetszik majd az indíték is, kik miféle olvasatban akarják értelmezni a Történelmi lecke című cikket. Addig csak annyit: ha sérelmesnek látják az érintettek az írást, nem okkal teszik. Nem a negatív hős szerepét szántam Deme Mihálynak. Úgy vélem, nem is így formálódott az írás. Hogy a történelmi lecke ürügyén kevéssé könnyed hangvételű fogalmazásleckében részesültem, ezért elhatározom: a jövőben föltétlenül jobbkezbe veszem a tollat. Hogy alapvetően jobb- avagy balkezes vagyok-e, ezt nem árulom el. BECSEI PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents