Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-12 / 291. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. DEC. 12. BELPOLITIKA 3 Csávázzák a költségek vetését Az Országgyűlés szerdai ülésén Szabad György házelnök napirend előtt - reagálva Dénes János független képviselő azon, kedden bejelentett szándékára, hogy törvényjavaslatot nyújt be az MSZMP feloszlatása érdekében -, rámutatott arra, hogy valamennyi hivatalosan bejelentett párt alkotmányosan működhet az országban. Ezt követően a frakciók vezérszónokainak felszólalásaival folytatódott az 1992-es költségvetés tervezetének általános vitája. Az MDF frakció nevében Becker Pál, a KDNP nevében Füzessy Tibor, a 33 tagu FKgP-frakció nevében pedig Dragon Pál támogatásáról biztosította a kormány tervezetét. Az ellenzéki pártok egységesen kritizálták a költségvetés tervezetét. Békési László (MSZP) a tervezet visszavonására szólította fel a kormányt, s ehhez a javaslatához a független képviselők nevében Káflay Kristóf is csatlakozott. Tardos Márton (SZDSZ) a költségvetés alapvető módosítását indítványozta. Orbán Viktor (Fidesz) kijelentette, hogy a benyújtott tervezet az Antall-kormány teljes alkalmatlanságának bizonyítéka. Torgyán József (FKgP) ugyancsak elfogadhatatlannak minősítette a költségvetés-tervezetet. Az általános vitát a vezérszónokok felszólalásai után elnapolták, és a folytatásra előreláthatólag a jövő héten kerül sor. A képviselők nem szavazták meg az árak megállapításáról rendelkező 1990. évi LXXXVII. törvény módosítását indítványozó törvényjavaslatot. Az Országgyűlés - kétharmados szavazással - módosította a Házszabályt. Ennek értelmében a törvényhozói munka meggyorsítása érdekében megszigorította a módosító indítványok benyújtásának rendjét. A tervezettnél több mint egy órával korábban, nem sokkal 7 óra előtt befejeződött az Országgyűlés plenáris ülésének szerdai munkanapja. Az ülés csütörtökön reggel 9 órakor folytatódik. II iiri^lillllMIMMMBIHMIWIWUI^ Történelmi piacváltást hajtottunk végre - mondja Kádár Béla külgazdasági miniszter A rendszerváltás egyik legjelentősebb eredménye, hogy felszámolta azokat a politikai korlátokat, amelyek korábban lehetetlenné tették, hogy Európában bárki bárkivel kereskedhessen - fejtette ki Kádár Béla, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok minisztere a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád Megyei Szervezetének előadásán. Történelminek nevezte azt a piacváltást, amely során külkapcsolatainkban 70 százalékról 16-ra csökkent a volt szocialista országokkal folytatott kereskedelem aránya. Mint mondta, ezzel nemcsak lehetőség, de szükség lett a nyugat-európai gazdasági közösséghez való csatlakozás. Az, hogy a gazdaság liberalizációját 90 százalékban végrehajtottuk, hogy megindult a privatizáció és a gazdasági decentralizáció, hogy a forint elmozdult a konvertibilitás felé, könnyebbé teszi a magyar gazdaság számára a nemzetközi versenyfeltételekhez való alkalmazkodást. Igaz, hogy a keleti piacról történt kivonulásunk túl hirtelen és gyorsan következett be, ennek oka viszont nem kormányzati döntés, hanem a Szovjetunió szétesése. piacának összeomlása, KeletEurópa általános válsága volt. Idén a magyar termelőt egyszerre sújtotta a nyugatról érkező kínálati sokk és a hagyományos piacok elvesztése, ez bizonyos ágazatokban és régiókban sokkhatásszerően jelentkezett. Szerencsére a keleti piacok elvesztésével egy idéíben mintegy 16 százalékkal sikerült növelnünk a Nyugat-Európába irányuló exportot, ezért a külgazdasági irányváltás jelentette megrázkódtatás elviselhető volt. A magyar külgazdaság jövőjéről szólva Kádár Béla kifejtette, egyre kedvezőbb feltételekkel kapcsolódhatunk be a tőkés világ gazdasági vérkeringésébe. Ennek alátámasztására a COCOM-könnyítéseket, az EGK-társulási szerződést, a különféle vámkönnyítéseket és a mennyiségi korlátok csökkentését említette a miniszter. De hangsúlyozta, a szerződések értelmében tíz éven belül nekünk is hasonló intézkedéseket kell hoznunk, vagyis ennyi idő áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a magyar gazdaságot versenyképessé tegyük nyugati partnereinkkel szemben. A jövő év elején még a jelenlegi exportcsökkenés termelésvisszahúzó hatása fog érvényesülni, ami természetesen kedvezőtlen foglalkoztatási következményekkel is jár majd. De mivel keleti kereskedelmi kapcsolataink a jövőben az új feltételekkel megkötött szerződések révén bővülni fognak, a nyugati export terén pedig biztos növekedés várható, a külgazdasági tárca vezetője bízik abban, hogy 1992 végére 6-8 százalékos összkivitel-növekedés jelentkezik. Ennek termelékenységfokozó hatását már 1993-ban, kedvező foglalkoztatási következményeit pedig az azt követő évben tapasztalni fogjuk. Összességében optimista vagyok a magyar gazdaság jövőjét illetően - zárta mondandóját a miniszter. Az Európához való felzárkózás a tömegtermelésről a magyar specialitásokra való átállással és társadalmi összefogással megvalósítható - mondta Kádár Béla külgazdasági miniszter. KECZER Kormányüléselőzetes Az MTI információja szerint a kormány mai ülésén a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot alkotó egyes tagköztársaságokkal való nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatok létesítéséről hallgat meg előterjesztést. Ez még nem jelenti az önálló Szlovénia vagy Horvátország elismerését. A testület tárgyal az Európai Közösséggel parafált társulási szerződés jóváhagyásáról, amelyet a tervek szerint Antall József miniszterelnök ír alá december 16-án Brüsszelben. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) alsóvárosi, felsőoktatási és tápéi szervezetei nyilvánost gyűlést tartanak délután 4 órakor a Szeged Állomás éttermében. Napirenden: tájékoztató a XV. kongresszuson elfogadott programról; előadó dr. Krajkó Gyula, a városi koordinációs bizottság elnöke. Az Algyő, Belváros III. és Északi városrész szervezeteinek taggyűlése a Csap utca 62. szám alatti párházban ugyancsak 4 órakor kezdődik, előadó: Nagyvári László, a munkásbizottság vezetője. „Minden az infláció megfékezésén múlik..." Szabó Iván az ipari és kereskedelmi tárca várományosa A jelölt vázolta programját és válaszolt képviselőtársai kérdéseire. Szabó Iván az éptíőiparból érkezett a politikába, mert 19571990. között ebben az ágazatban dolgozott, 1984-ig állami vállalat főrmérnökeként, az utóbbi hat évben pedig kisszövetkezet elnökeként. Részt vett az MDF gazdasági programjának kidolgozásában és parlamenti munkája alapján senkit sem lepett meg mostani miniszterré jelölése. A g. dasági bizottság egyhangúan támogatta Szabó Iván kinevezé: a, aki közvetlenül a döntés után nyilatkozott a Délmagyarországnak. - Van-e saját csapata, akik elfoglalják majd a minisztérium fontos posztjait? - Nincs, átveszem a meglévő apparátust és ki fog alakulni, hogy ki felel meg a megnövekedett feladatoknak és ki nem. A tisztogatás nem a stílusom. - Szabó úr, szakmai életútjának több mint a felét egy-egy ipari részterületen töltötte. A történelmi változással egyszeriben országos léptékű feladatot kapott, s most ebből ül át a bársonyszékbe. Hogyan dolgozza fel ezt a rendkívül gyors karriert? - Az építőiparban mindig olyan feladatokat kaptam, melyeknek révén bejártam az országot, és megismertem az ipar szerkezetét. Sajátos helyzetben volt tegnap Szabó Iván MDF-es képviselő, akit a miniszterelnök Bod Péter Ákos helyére ipari és kereskedelmi miniszternek javasolt. Mivel ez idáig ő vezette a Parlament gazdasági bizottságát, el kellett rendelnie saját bizottsági meghallgatását. Ezt a tisztet átadta Pál László szocialista honatyának. Ntm i óasztal mellei: hanem a v lósá:ban. Az pedig öntudatlan bennem, hogy a mi kis dolgainkat a vállalatnál vagy a szövetkezet élén mindig megpróbáltam elhelyezni a makroszerkezetben. - Kész programot vázolt, kiemelné ennek a sarkpontjait? - A legfontosabb, hogy az ipar szerkezet átalakulása a következő két-három évben megtörténjen. Ez együtt jár a vagyonátalakítással. Ha a privatizáció bizonytalanul, késésekkel zajlik, akkor ez milliárdos mértékű vagyonvesztéshez és a mainál is gyo'ib munkanélküliséghez vezeth t. Ezért a privatizációt fel k< 11 gyorsítanunk. Szeretnek a megbi zatásom ideje alatt közép- és hosszátávú iparpolitikai koncepciót az asztalra tenni. Ugyanakkor tudom, hogy kezelni kell az egyes régiók és iparágak válságát. Elsősorban Borsodra, az ágazatok közül pedig az energetikára, a kohászatra és a járműiparra gondolok. Prioritásokat egyelőre nem ígérhetek, felelőtlenség lenne, de hivatalba lépésem esetén néhány hét elteltével előállók ezzel is. - A gazdasági bizottságnak azt ígérte, hogy 1992. IV. negyedévében, vagyis jövő ilyenkor szolid gazdasági növekedés tanúi lehetünk. Mire alapozza ezt? - Ez elsősorban azon múlik, hogy az inflációt 20-25 százalék között tartsuk jövőre. Csak így képzelhető el, hogy a magyar polgárok forint- és devizamegtakarításai a bankokból a reálszférába vándoroljanak befektetések formájában. Egyelőre az a helyzet, hogy jobban jár, aki a pénzét a bankban pihenteti és a kamatait föléli. Ebben radikális változásra van szükség, vagyis helyzetbe kell hozni a vállalkozókat. - Megváltozik-e várható kinevezésétől az életformája? - Kettesben élünk a feleségemmel, mert a lányaink férjhez mentek. Sokat már nem változhat a helyzet, mert a rendszerváltás óta általában napi 14 órát dolgozom. Azt pedig remélem, hogy a tudatom*és a magatartásom nem változik meg attól, hogy miniszterkent egy másik házbajárok dolgozni. GAZSÓ L. F ERENC Tegyünk le a gondoskodó államról? Költségvetés és szociális háló A szerző kedden a Parlament karzatáról figyelte a nagyon megkésett 1992-es költségvetési vita kezdetét. Az alábbiakban jövő évi szociális viszonyaink szempontjából értékeli a hallottakat. Akár tetszik, akár nem, egy ország költségvetése az adott ország állapotát tükrözi, mondta kedd reggeli országgyűlési expozéjában a szokottnál ezúttal kevésbé magabiztos Kupa Mihály pénzügyminiszter. A következő másfél óra pont azt bizonyította, hogy nagyon is különböző képek élhetnek egymás mellett Magyarország mai állapotáról, attól függően, hogy ki és honnan nézi. A pénzügyminiszter, a kormány egy hosszabb stabilizálási folyamat részeként kezeli 1992-t is. „A ma áldozata a holnapot szolgálja ". A „földhözragadt" képviselők - a Parlament falain kívül a szakszervezetek - inkább a tűréshatárt közelítő gondoknak, feszültségeknek adnak hangot. A parlamenti állandó bizottságok véleményéről számot adó felszólalók súlyos kételyeket, kifogásokat ismertettek. A legsúlyosabb vád a kormánnyal szemben az volt, hogy a költségvetés - és a hozzá kapcsolódó adótörvények - késedelmes év végi bonyolítása tudatosan megfosztotta a Parlamentet attól a lehetőségtől, hogy érdemben elbírálja, s ha szükséges, megváltoztassa azokat. (Árulkodó jel volt, hogy kormánypárti képviselők 3, azaz három percre akarták korlátozni a bizottsági beszámolókat.) Márpedig változtatni sokan szeretnének, azzal együtt is, hogy mint sajtóértekezletén Békési László, volt (szocialista) pénzügyminiszter mondta - tudják: az ország mai helyzetében lehet „jobb" költségvetést összeállítani, de jót biztosan nem lehet. Szinte példátlan, hogy négy parlamenti bizottság - a szociális, a kulturális, a környezetvédelmi és az alkotmányügyi - még a plenáris vitára is alkalmatlannak minősítette a költségvetést. Közülük a szociális bizottság néhány hete - akkor még egyetlenként - már a törvény előzetes koncepcióját is elvetette. Kupa Mihály a fordulatot reméli 1992-től, másök a fordulattól tartanak. Kupa szerint sok évi hanyatlás után közeleg a stabilitás: megáll a nemzeti jövedelem csökkenése, sőt, 1-2 százalékkal talán még nő is a GDP, az idei 35 százalékról 20-25-re csökken az infláció és végre megmarad majd - talán - a bérek és a nyugdíjak reálértéke, ha... Ha meg tudják fogni a költségvetési kiadásokat, s nem fordul elő, mint idén, hogy az államháztartási deficit legalább 30 milliárd forinttal nagyobb lesz a tervezettnél. Ákik másként látják az ország mai - és jövő évi - állapotát, mint Kupa Mihály, azok - éppen az idei deficit nyomán - a gyors stabilizálódást tartják illúziónak, s következésképp megalapozatlannak az ennek reményére épülő konstrukciót. Megalapozatlannak azt a költségvetést, amely nem szán az ideinél többet például foglalkoztatási, munkahelyteremtési programokra, de drasztikusan csökkentené a munkanélküliek állami segélyezését és növelné a munkaadók valamint a foglalkoztatottak terheit, hozzájárulásukat az úgynevezett szolidaritási alaphoz. Egy év múlva körülbelül kétszer annyian lesznek munka nélkül, mint ma. Egy ellenzéki javaslat szerint a jövő évi privatizációból remélt 20 milliárd forinttal nem a költségvetési hiányt kellene pótolni, hanem finanszírozzanak munkahelyteremtő programokat. A költségvetési kiadások kézben tartása azt is jelenti, hogy az állam már nem vállal garanciát az egészségügyi intézmények működéséért. Viselje a felelősséget az önállósult társadalombiztosítás! Csak éppen az az átfogó reform maradt el, amely - vagyonjuttatással, az önkormányzat megteremtésével - ténylegesen saját lábára állíthatja a társadalombiztosítást. Ami a bérek reálértékét illeti, annak megőrzésére a költségvetési intézményeknél dolgozók aligha számíthatnak. A pedagógusok számára például csak 10 százalékos béremelést garantálna a költségvetési törvény. A mai bérek „realitását" is keményen - sztrájkot is kilátásba helyezve - vitatják a szakszervezetek, melyek a többi között 9700 forintos minimálbért és 120 ezer forint jövedelemig adómentességet követelnek. Tegyünk le a „gondoskodó államról"? Az iskolákat, óvodákat, szociális étkezőket fenntartó helyi önkormányzatok azonban reálértékben kevesebb pénzt kapnak jövőre a költségvetésből, tehát csak újabb adók kivetésével maradhatnak működőképesek, miközben az alapítványokat, egyesületeket - az egyháziakat is! - megfojtja az új társasági törvény, amely szinte teljesen megszünteti eddigi kedvezményeiket. ,J9em igaz, hogy szociálisan érzéketlen a kormány" - fakadt ki Kupa Mihály, és számokkal bizonyította, hogy a szociálpolitikai kiadások jövőre nagyobb mértékben emelkednek, mint a költségvetési kiadások általában. Á pénzügyminiszternek talán igaza van a számokat illetően, s biztos igaz az is, hogy a kormány nem akarja élezni a szociális feszültségeket. Ebben az esetben viszont talán azoknak is igazuk van, akik azt mondják, hogy a költségvetés - és a kormány egész gazdaságpolitikája - foglya maradt a régi rutinnak, s ezért képtelen nemhogy megoldani, de kezelni az egyre gyorsabb ütemben torlódó problémákat. KASZÁS JENŐ