Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-09 / 288. szám

HÉTFŐ, 1991. DEC. 9. BELPOLITIKA 3 Közeleg a harag napja? A Magyar Demokrata Fórum országos választmánya szerint a történelmi igazságtétel politikai, számonkérő, elszámoltatási részét az eddig elfogadott, illetve a Parlament elé beterjesztett törvénytervezetek jóváhagyása után le kell zárni - jelentette ki Székelyhídi Ágoston, az MDF ügyvivője a testület szombati ülését követő sajtótájékoztatón. Az MDF jövő heti országos gyűlését megelőző választmányi ülés témáiról az ügyvivő elmondta: az igazságtétel kérdései mellett a párt által követendő gazdaságpolitikát elemezték, illetve jelentés készült az MDF általános politikájáról, annak minősítéséről is. Magyarországon alakuló demokrácia van, kérdés az, hogy mivé alakul - mondotta Konrád György, a Demokratikus Charta kezdeményezője, az aláírók szombati összejövetelén. Kifejtette: fontos, hogy a társadalmi szerződés ideológiáját a kormányzottak oldaláról frissítsék fel, a kormányzatnak a chartával kapcsolatos álláspontja megmutatta, hogy hol húzódnak a kormányzat által az állampolgárokkal szemben elvárt lojalitás határai, kik és milyen pozícióban írhatnak alá. A találkozón elhangzott, hogy eddig több mint négyezren fejezték ki egyetértésüket aláírásukkal a Demokratikus Chartában. Rendívüli közgyűlést tartott szombaton az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ). A küldöttek megvitatták, hogy miként lehetne a vagyonkezelést és annak működtetési mechanizmusát korszerűsíteni, a tagság igényeihez igazítani: a 286 ipartestület, valamint az országos központ rendkívüli anyagi gondokkal küzd. Az iparosvagvon összesen 3,3 milliárd forint értékű, ebből 1,4 milliárd forint az úgynevezett közös működtetésben tartott ipartestületi vagyon. A kormány is egyetértett azzal, hogy az eredetileg tervezett havonta 1000 forintnál 300 forinttal magasabb legyen a személyi jövedelemadó-rendszerben a gyermekenkénti kedvezmény, a családi pótlék átlagos emelése pedig éves szinten elérje a 20 százalékos mértéket. Erről az Érdekegyetető Tanács rendkívüli ülésének második munkanapján döntöttek. Gazdakörök országos találkozója Törvényes átmenet és nagy osztozkodás Bogárdi Zoltán országgyűlési kévpiselő a mielőbb elfogadandó átmeneti, és a szövetkezeti törvény hatásairól szólt előadásában. Azt követőén a Nagy Ferenc József tárca nélkül miniszter által nem­régiben érdekegyeztető fórummá szervezett hat érdekvédelmi cso­portosulás tagjai közül a MOSZ és a Magyarországi Gazdakörök Or­szágos Szövetsége képviselői mutatták be szervezetüket. A pártok közül a KDNP, a kisgaz­dapárt. az MSZP és az MDF szakértői mondtak véleményt mezőgazdaságunk helyzetéről és a szövetkezés általuk jónak tartott formájáról. A találkozót Fórum zárta, ahol a gazdálkodók és gaz­dálkodni kívánók tették föl praktikus kérdéseiket. Bogárdi Zoltán elismerte, korábban egyszerűbbnek látták a mezőgazdaság új alapon történő megszerveződését. A két törvényre benyújtott ötszáz módosító javaslat is mutatja, mennyire szerteágazó kérdéskört kellene még az idén letisztázni. Létkérdés a jelenlegi szövetkezetek átalakulása működő­képes egységekké. Ma már látható, a mezőgazdaság jövőjét nem a kárpótlás határozza meg alap­vetően. A szövetkezeti tagokat kell döntési helyzetbe hozni. Egyelőre felmérhetetlen, hogy az érdekeltek miként kívánnak, illetve tudnak e lehetőséggel élni. Ugyanis a magántulajdonon alapuló gazdál­kodási formákban mindenki a saját egzisztenciáját kockáztatja, s ezt nem mindenki fogadja szívesen. Holott más lehetőség nincs arra, hogy az elkövetkezendő évtizedben versenyképessé váljon az ágazat, s megfeleljen az Európában és a világon támasztott követelmé­nyeknek. Ha ez a törvény rossz irányba indít, illetve nem talál ésszerű fogadtatásra, akkor Ma­A Magyar Demokrata Fórum kezdeményezésére felélesztett gazdaköri mozgalomnak jelenleg több mint 160 szervezete működik, tizenkétezres tagsággal. A Kiskunmajsán szombaton megtartott országos összejövetelükön a paraszti szövetkezés szükséges voltáról tanácskoztak a megjelentek. gyarország még a hazai piacait is elvesztheti. Az átmeneti törvény sikere a szövetkezeti vagyon felosztásának formájától függ elsősorban. Amennyiben a tagság „úgysem rajtam múlik" alapon félvállról veszi a döntést, a további sorsát kérdőjelezi meg. A vagyont március végéig kell nevesíteni. A nagy szervezetből kisebb csopor­tok, magángazdák üzletrészükkel válhatnak ki. Amennyiben meg­egyeznek, nincs szükség külön vagyonértékelésre. Ha ugyanarra a vagyontárgyra többen tartanak igényt, zárt körű árverésen kell a jö­KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Belváros II., móravárosi és dorozsmai szervezetei nyilvános gyűlést tartanak délután 4 órakor a Kálvária sugárút 8. szám alatt. Napirenden: tájékoztató a XV. kongresszuson elfogadott programról; előadó: dr. Gesztesi Ferenc, a központi bizottság tagja. RÁKOS TIBOR, a 2. számú választókerület képviselője fogadóórát tart a Lila iskolában (Gyík utca) 17-18 óráig. HOLNAP A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Belváros I. és felsővárosi szervezetei nyilvános gyűlést tartanak délután 4 órakor a Csap utca 62. szám alatti pártházban. Napirenden: tájékozató a XV. kongresszuson elfogadott programról; előadó: Juhász Antal, a városi koordinációs bizottság tagja. MOLDOVÁN JUDIT, a 4. számú választókerület képviselője elmaradt fogadóóráját 17.30-19 óráig tartja a Csongor Téri Általános Iskolában. DOBÓ JÁNOS, a 21. számú választókerület képviselője fogadóórát tart 17 órától a Kodály Téri Általános Iskolában. vő év végéig tisztázni, hogy végül kié lesz. Lényeges, hogy az osz­tozás után működőképes egységek maradjanak együtt. Szakái Ferenc, a KDNP szak értője az agrárszakembereket az eddiginél aktívabb közreműködésre kérte az átalakulás zökkenő­mentessége érdekében. Örömmel látná, ha a törvény nem korlátozná a pénzintézeti szövetkezeteket. A kisgazdapártot képviselő Kiss György a most létrejövő termelő típusú szövetkezeteket kényszerű átmeneti formaként értékelte, s a szolgáltató jellegúekben látja a jövőt. Géczi József, az MSZP kép­viseletében kérdéseit sorjáztatta. Miként lett a mezőgazdaság a rendszerváltás mostohagyermeke hogyan vált bűnbakká az agrár­értelmiség, miért késnek az alapvető törvények? Ezzel a mentalitással nemcsak a szövet­kezeteket sikerült meggyöngíteni, a kistermelők is áldozatul estek. Mégsem eső után köpönyeg lesz e két törvény, hisz eső jön még másik is. A politikai harcok után az elkövetkezendő fél év a nagy osztozkodás időszaka lesz. Farkas Gabriella, az MDF alelnöke az előttünk álló feladatot ekképp érzékeltette: „Úgy kell a rossz házból szép villát építeni, hogy közben lakni is lehessen benne." Az érintettek ma még nem értik, mi az érdekük, s mit kellene tenniük. Ezért az MDF megmaradt mozgalmi jellegéből adódóan a kátpótláshoz hasonlóan, az átalakuláskor is működtetni kívánja segítségnyújtó hálózatát. T. Sz. I. Határhelyzet Az elmúlt hónapban több mint 1 millió 200 ezer ember lépett át a kiskunhalasi határőrkerület ellen­őrizte határszakaszon. Ugyanott 115 határsértő próbált engedély nélkül hazánkba jutni, közel ötven százalékuk jugoszláv állampolgár volt. A Jugoszláviából érkezettek közül 39-en kértek ideiglenes védelmet, s ez a Szerbiából mene­kültek számának növekedését tükrözi. Itt kell megemlíteni, hogy a déli határszakaszokon, így a kiskunhalasi kerületnél is határ­rendészeti akciószázadok teljesíte­nek szolgálatot, melyek (esetleg) korlátozott jellegű határvédelmi feladatokat látnak el. A teherforgalom továbbra is akadozik, a határátkelőknél össze­torlódott több kilométeres kamion­oszlop látványa sajnos már meg­szokottnak mondható. A november 28-án bevonult határőrújoncok december 14-én, szombaton 9 órakor teszik le ünne­pélyes katonai esküjüket Kiskun­halason. Pártelnöki fenyegetések Elfogyott a kisgazdapárt türel­me a kormánypárti partnerekkel, mindenekelőtt az MDF-fel szem­ben - közölte Torgyán József pár­telnök szombaton este az FKgP zalalövői fórumán, s bejelentette: január 11-ére összehívja a párt nagyválasztmányát, hogy megtár­gyalják a koalícióból való kilépés kérdését. Hangsúlyozta: ez a határ­idő a miniszterelnöknek is szól, addig még van rá lehetősége, hogy biztosítsa a kisgazdák koalíciós jogainak érvényesülését. Torgyán József azt is megerősítette: össze­állítják a február 29-éig teljesíten­dő politikai követeléseiket, és amennyiben ezek nem találnak meghallgatásra, úgy február utolsó napja a .Jiarag napja" lesz, amelyen hatalmas tömegeket vonultat Bu­dapestre a kisgazdapárt. „A program nem látszik teljesíthetőnek" Kereszténydemokraták a gazdaságról „A gazdasági fellendülés lehetőségei" címmel rendezett ankétot pénteken délután az Eszperantó utca 1. szám alatti nagyteremben a Kereszténydemokrata Néppárt Szeged városi szervezetének gazdaságpolitikai szakbizottsága, az érdeklődő gazdasági vezetők, illetve a téma iránt fogékony tagok részére. A vitaindító előadást Dr. Szakolczai György, a Népjóléti Minisztérium és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának miniszteri tanácsadója tartotta. A vendéget dr. Ladányi Jánosné városi elnök mutatta be a rész­vevőknek, s rajta kívül még Dr. Simor Ferenc közgazdász, a Gaz­daságpolitikai Bizottság vezetője kapott helyet az elnökségi asz­talnál. A szerény létszámú, mintegy húsz tagú halgatóság kezdetben közel egyenletesen töltötte meg a többszáz férőhelyes termet, s csak az előadó kérésére - „kérem szépen, minthogy nem vagyunk számosan..." - húzódtak előrébb. A családias hangulatot jellemezte az is. hogy a szónok a vitaindító közben - eltekintve a tábla használatától - ülve maradt. Az előadás első részében a miniszteri tanácsadó részletes gazdasági helyzetelemzést adott, s a könnyebb érthetőség kedvéért 12 pontban összegezte a '94-ig szóló „Kupa-programot". Ezután követ­kezett a részletes kritika, amelynek összefoglalásaként az előadó megállapította, hogy a program nem látszik teljesíthetőnek. Az elhangzott - logikusan felépített, közérthetően tolmácsolt - bírálat elsősorban azért volt figyelemre méltó mert az a kormánykoalíción belül fogalmazódott meg. A gazdasági fellendülés lehe­tőségeinek bemutatásánál az előadó bővebben kitért az egyensúlyi helyzet elemzésére. A táblára rajzolt ábrákkal is alátamasztott érvelés elsősorban az import és az export alakulásának függvényében mutatta meg a gazdaság növekedési pályára állításának nem túl közeli lehetőségét. A hallgatóság figyel­mét próbára tevő egyensúlyi ábrák - a tudósító véleménye szerint -, közérthetőségük ellenére is nagy falatot jelenthettek a résztvevők szakirányú felsőfokú végzettséggel nem rendelkező hányadának. Természetesen az előadás utáni ankéton mindenki válasz kaphatott a kellően nem tisztázott kérdésekre. KOVÁCS Szegedi szenátorok Galiba Ferenc - Ön a testület doyenje, s ezt szívesen hangoztatja is: tulajdon­képpen hány rendszerváltást ért meg? - A kisebbeket nem számítva hatot. - S melyik időszakban kezdett politizálni? - Előbb lettem a politika áldozata, mint részese. Nagyszü­leiül igen jó gazdák voltak, értékes földjüket a Rákosi-rendszer is sokra becsülte, őket pedig kuláknak nyilvánította. Hiába végeztem el az ötéves szegedi tanítóképzőt: rövid tápéi „ideiglenes községi kisegítő helyettesítés" után mehettem a Dunántúlra, a Fejér megyei Füle községbe tanítani. Persze nem hagytam magam! Érdekelt a biológia, a faluban tojástermelési versenyt nyertem. Bekapcsolódtam az ifjúsági mozgalomba is, '53-ig járási vezető voltam, de a begyűjtések idején a fiúkkal a nagyapákat akarták meggyúlöltetni, s ezt nem bírtam elviselni. Lemondtam. A lajoskomáromi iskola igazgatójává neveztek ki. Arany- és ezüstkalászos tanfolya­mokat szerveztem, s a község nevében levelet írtam az Elnöki Tanácshoz, tegye lehetővé, hogy jó tenyészkanokat, yorkshire-i apaál­latokat hozassak Angilából. Dobi István emlékezett is az esetre a fiatal tanítók országos tanácsko­zásán. - Mi történt vidéken '56-ban? - Harcok nem voltak a faluban, nagygyűléseket tartottunk. Több­ször is felszólaltam, persze, hogy besúgtak a falusi pártapparátus emberei. Éjjel jött értem a kocsi, három gyereket hagytam ott, úgy vittek. De megúsztam, katonai rangomat, igazgatói állásomat elvesztettem, s Balatonbozsokra helyeztek, hogy az ottani mag­tárban működő, egytanerős. - Következett a hosszú Kádár­korszak... ' - Tanulással töltöttem az időt: két évet végeztem matematika­fizika szakon, s Pécsen biológia­mezőgazdaságtan szakos tanári diplomát szereztem, a falumban mintaszerű gyakorlókertet hoztam létre. - A hatvanötödik esztendőmet taposom, ahogy mondani szokták: ganéhordáskor, azaz augusztusban születtem egy 300 éves parasztcsaládban. A feleségem 15 éves volt, amikor megismertem, ötévi jegyesség után házasodtunk össze. A valakihez, a valamihez való hűség akár az egész életem jelmondata is lehetne. Mezőgazdász vagyok, a legszívesebben kertészkedem: minden fámat magam nemesítettem, a kertem olykor mediterrán tájhoz hasonlítható. Borsómat onnan szüretelem, kedvenc levesembe csibét vagy galambot teszek mellé. Három felnőtt gyermekem van, mindegyik családban egy fiú ­egy leány unokám. Az MDF színeiben, de egyéni választókerületből jutottam a városi testületbe. Engem nagyon sokan ismernek, s ha csúfos fordulatokat vesz a helyi politika, nekem mondogatják: „Feri bácsi, a szentségit, mit csináltok?!" Tagja vagyok a közgyűlés oktatási bizottságának, a környezetvédelmi bizottságban elsősorban természetvédelemmel foglalkozom, együtt madarászkodunk Molnár Gyulával, az ismert zenésszel és ornitológussal. - Hogyan Szegedre? került vissza összevont alsó tagozatból szer­vezzek nyolcosztályos iskolát. Megtettem. - Anyám kérte, jöjjek, de onnan nem engedtek. Ilku Pálnak írtam levelet, s utána költözhettem haza. A tanárképző főiskolán voltam szakvezető, nyugdíjazásomig, 1988-ig. - Akkortájt szerveződött itt az MDF... - Alapító tag vagyok. A régi, családias jelleg eltűnt, a párt­gyűlésekre jó, ha a tagság fele eljár. Kiábrándultak az emberek, irritálja őket, hogy a gazdaságban nincs hatalomváltás, az urak ugyanazok maradtak. - Mit tud tenni a közgyűlés tagjaként? - A konzervatív frakciót a Koha-Balogh-Borvendég-Szabó Béla-Szilvássy ötösfogat vezeti. Monopolizálják az információkat, előbb egyezkednek a politikai ellenféllel, a tagsággal csak a végeredményt közlik. Az egyéni képviselők helyzete megpróbál­tatásszerű, a listások nem tartják a kapcsolatot a lakossággal, óriást gond, hogy nincs pártstratégia arra nézve, hogyan lehet élő, valódi képviseleti demokráciát teremteni az országban. óT

Next

/
Thumbnails
Contents