Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-07 / 261. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. Nov. 7. Új határátkelő Röszkén - Nemzetközi légi és tiszai kikötő Szegeden Jövőre: koncesszió az M5-ös folytatására Abból, hogy előre is szép számban adtak kérdéseket a megyei közgyűlés székházában tegnap előadást tartó Káinoki Kis Sándornak, a közlekedési tárca helyettes államtitkárának, s a közszolgálati szeminárium iránti érdeklődés a résztvevők számában is megmutatkozott, arra lehet következtetni: az önkormányzatok, a szakmai szervezetek, vállalkozások munkatársai információra éhesek. E vélekedésünket utóbb maga az előadó is helytállónak találta, s azzal magyarázta: az új közigazgatási struktúra még keresi önmagát, „ a víz nem találta még meg a medrét." Egyébként kormánytisztviselőtől régóta nem hallottunk olyan átgondolt és átfogó, de a régióbeli hallgatóság kíváncsiságát a részletekkel is kielégítő tájékoztatót, mint amilyen a tegnapi volt. Igazán első kézből származott, mint azt a szeminárium címe ígérte is. Az előadásból, s a helybéli újságírókkal folytatott kérdezz-felelekből állítottuk össze a következő információcsokrot. A VÁROS 5 Ami az új, a kormánynak decemberben-januárban benyújtandó közlekedéspolitikai koncepciót illeti, lényegesen újat hoz annak kimondásával: a közlekedési infrastruktúra - közszolgálati funkciója miatt - állami és önkormányzati tulajdonban kell, hogy maradjon. (Az ellátási felelősség csak így kérhető számon.) De működtetni már vállalkozói alapon kell! (Részes lehet abban persze maga a tulajdonos is.) Valószínű tehát, hogy a közeljövő közlekedésfejlesztései esetében mind gyakrabban találkozunk majd a koncessziós megvalósítási és működtetési lehetőséggel, mert ez az a forma, mely garanciát rejt magában például utak, kikötők, repülőterek cél- és rendeltetésszerű használatára. A vasút esetében új vonalak nyitásáról nem, sőt, egyes, gazdaságtalan szárnyvonalak leállításáról lévén szó, koncessziós üzlet gondolata egyedül a Budapestet délről elkerülő, Kaposvár-Pusztaszabolcs-Cegléd irányú vonallal kapcsolatban vetődhet föl. Egy Szegedhez tartozó, új vasúti híd építése akkor lehet időszerű, ha a romániai forgalom a direkt kapcsolatot indokolja - válaszolta egy kérdésre a helyettes államtitkár. A közúti fejlesztési programból régiónkat kevéssé érinti, de a külföldi tőkebefektetők érdeklődése miatt reményekre feljogosító a tény, hogy a Győr melletti Abda és az osztrák határ közti. Ml-es autópályaszakasz koncessziós tenderkiírását 37 cég vette ki. (10-15-re számítottak!) Várható tehát, hogy amikor meghirdetik - 1992 első félévében - a Szeged-Kecskemét közti M5-ös szakaszt, lesz rá jelentkező. Annyi már most tudható, hogy a tender 1996-os üzembe helyezésre, a pályának és a 47-es útnak Szegeden kívüli összekötésére kér majd ajánlatokat. Ez azonban még nem oldja meg Szegednek a Balkán felőli tranzitforgalomból adódó gondjait! A határátkelő zsúfoltságának csökkentésére azonban van áthidaló megoldás: 1993 nyarára - közösen és egyeztetve a jugoszláv partnerekkel - megépítik a fél autópálya új határátkelőjét, s az oda vezető utat összekötik a mostani E75-össel. A régi átkelő lesz a teherforgalomé, az új a személykocsiké. A víziutak fejlesztéseiről is kaptunk információkat. Mivel jövőre - szeptember 22-én - megnyílik a Duna-Rajna-Majna csatorna, a hajóutat Pest fölött 80 méter szélessé és 2,5-2,7 méter merülési mélységűvé kell tenni. A tervek szerint Győrnél, Csepelnél, Dunaújvárosnál, Bajánál, a Tiszán pedig Szegednél lehet kikötőépítésre, illetve -bővítésre számítani a következő években. A koncessziós tenderkiírás várható dátuma 1992. A cél Szeged esetében: bekapcsolódni a nemzetközi víziszállításba. A légtér és a meglévő repülőterek (köztük a volt szovjet katonaiak) hasznosítására - párhuzamosan a légügyi törvény előkészítésével - ugyancsak körvonalazódtak már az elképzelések. A polgári repülés számára hat, volt szovjet reptér nyílik meg, a Dél-Alföldön meglévő hazaiak közül pedig a kalocsai, a békéscsabai és a szegedi - remélhetően még ebben az évtizedben - nemzetközi induló-fogadó állomás lesz. A tulajdonosi vitáról, amely az önkormányzatok és a kormányt képviselő tárca között kialakult, Káinoki Kis Sándor úgy vélekedett: a tulajdon, s a vele járó ellátási felelősség inkább csak teher. Azt ajánlja hát az önkormányzatoknak (a szegedinek is!): a pénzt hozó működtetésben, kiegészítő szolgáltatásokban legyenek partnerei az államnak. A tervezett déli autópályával kapcsolatban az állami garancia megtagadásának indoklásául elmondta az előadó: a forgalombecslések szerint az adott útvonalon autópálya helyett elegendő volna csak autóutat építeni. S amíg a tárcának sürgetőbb, indokoltabb feladatai vannak (például a Dunán Szekszárd magasságában új hidat építeni, vagy környezetkímélő, városokat elkerülő útszakaszokhoz befektetőket találni - Vác és Sopron van most soron, kedvezményes japán hitelre van ehhez esély - ), addig a déli autópálya tervét nem utasítva el, ad ugyan konceszsziót az állam, de garancia nélkül. Egy, az Expo-val kapcsolatos kérdésre válaszolva a helyettes államtitkár kifejtette: a tárcának csak olyan fejlesztések fontosak, amelyek a világkiállítástól függetlenül is indokoltak. Mert hogy igazából csak a lemaradásunkat próbálják behozni... PÁLFY KATALIN A Természet is ellenség? Védettséget kap-e az újszegedi Liget Az újszegedi Liget védetté nyilvánítása és a környezetvédelmi oktatás helyzete szerepelt a Szegedi Környezetvédelmi Kerekasztal Szövetség kedd esti ülésén, amelyet a Bálint Sándor Művelődési Házban tartott meg a szegedi pártok környezetvédelmi szakértőinek testülete. Szomszédaink háborúja azonban e békés összejövetelre is betört. Legalábbis ez tűnt ki abból a levélből, amelyet a Zágrábi Madártani Intézet küldött városunk természetvédőinek, s amit dr. Molnár Gyula, a szövetség elnöke olvasott föl az ülés kezdetén. A délszláv nemzetek közötti, egyre véresebb háború végveszéllyel fenyegeti a szebbnél szebb - e jelző már a múlté - horvát nemzeti parkokat, természetvédelmi területeket. A plitvicei tavak csodás vízeséseit már bombák tömege érte, a vadasparkokból menekíteni kell az állatokat. Am a természet nem múzeum, hanem élőhelyek sokasága: még háború sem kell ahhoz, hogy ritka állat- és növényfajok mindörökre kipusztuljanak. E rendkívüli programpontban természetesen még a szokottnál is nagyobb egyetértésben voltak a Kerekasztal tagjai, s a jelen közlésen túl, további lépésekre határozták cl magukat, pártjaikon keresztül is segítve e súlyos gond megoldását. Lényegesen optimistább volt ez után az ú jszegedi Liget természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló beszámoló. Ez a jelző azonban távolról sem városunk legnagyobb - és még mindig legszebb - parkjának jelen állapotára, hanem a „védelem" erőinek számbavételére vonatkozhat legfeljebb. Immár 133 éve, hogy a Szegeden állomásozó lombardiai ezred katonái, Ritzenstein osztrák ezredes irányításával parkká kezdték alakítani az újszegedi „őserdőt". A Liget ezután fényes korszakokat élt meg. Egészen a második világháborúig a város társasági életének egyik nyári központja volt, emellett hihetetlenül sok növény- és állatfaj telepíttetett-telepedett itt meg Az elmúlt harminc évben azonban rohamos pusztulásnak indult, tekintélyes része beépült, s a vétkes nemtörődömséghez időn ként szándékos barbarizmus is társult. A Liget ügye - papíron - szerencsére jó! áll: a védettséghez nemcsak a Liget történetet, hanem oki lógiat leltárai elkészítették a szegedi tetmészetvedől. Várhatóan a Kiskunsági Nemzet. Parkhoz fog tartozni szervezetileg; ám a neheze majd a döntés után jön. Ez nemcsak az évenkénti legfőbb rongálásnak - a Liget-beli majálisoknak - szigorítását-beszüntetését jelenti, hanem több idetelepült intézmény költöztetését is. A Vidámpark új helye már kijelöltetett a Vadaspark mellett, bizonyosan marad a Ligetben az újszegedi szabadtéri színpad, a továbbiakat pedig a Liget sürgős újratervezése dönti majd el. Szeged és Csongrád megye vezet a környezetvédelmi oktatás terén - hallhattuk Sára Endrénétől a Csemete Erdei Iskola oktatóközpontja vezetőjétől, környezetvédelmi szaktanácsadó tanártól, - ám el ne bízzuk magunkat, azok a pedagógusok, akik vállalkoznak a környezet- és természetvédelem rendszeres beépítésére az általános- és középiskolákban, azok ezt lényegében önkéntes ügybuzgalomból teszik, s támogatásra csak egymástól számíthatnak. A Nemzeti Alaptantervben - az eddigi jelek szerint - igen szegényes alpont lesz a környezetvédelem, s az ügy nem annyira foglalkoztatja a Közoktatási és Közművelődési Minisztériumot sem (inkább a környezetvédelmi tárcát, amely viszont szakmai és nem pedagógiai alapról közelíthet, lényegét tekintve.) Városunkban és környékén messzehangzó eredményeket értek el tanáraink - főként a különféle szaktárgyak - nemcsak a biológia, földrajz, hanem az irodalom és zene természetvédelmi nevelési vonatkozásai aktivizálásában: a Tömörkény gimnáziumban pedig környezetvédelmi tagozat is indult. Ez utóbbiról Bartáné Németh Ilona tanárnőtől hallottunk. Biztató kezdeményezések vannak az óvodákban is; intenzíven halad a JATE Ökológiai Tanszékének képzési rendszere is; s komoly előrehaladás várható a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, ahol környezetvédelmi szakot is létesítenének - ám a művelődési szaktárca legvégső jóváhagyása ilyen is. meg olyan is: meg leszen hirdetve, de... A főiskola mindenesetre fölkészülten várja a hallgatókat. Zsibók András, a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola tanára örömmel mondta: náluk a természetvédelem a képzés alfája és ómegája, rövidé sen ni terepgyakorlati kü/poutjuk lesz az ATI-pálya melletti erdőterületen Kiss ERNÓ FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Nem lesz kilátó A körzeti rádióban újra szóba került a telefontoronybéli kilátó története. .Már a tervezés idején megírtuk: ebből - sajnos - nem lesz semmi. Az első elképzelések szerint még presszót építettek volna a város fölé, ám nem volt, aki vállalta volna a költségeket. A távközlés a város hozzájárulására számított, de a „közkasszából" nem tudtak 60-70 millió forintot fizetni hozzájárulásként - ez derült ki a rádiónyilatkozatokból. A Fogadalmi templom kilátójába már régen nem lehet fölmenni: veszélyes. A toronykilátó ötletének meghiúsulásából az következik, hogy továbbra sem szemlélhetjük városunkat odafentről - kivéve, ha fölülünk a hét végi sétarepülőre (ezt viszont csak ritkán engedhetjük meg magunknak). Felvételünk egy tízemeletes ház tetejéről, úgy harminc méteres magasságból készült. Ha már nem láthatjuk, legalább képzeljük el, milyen panoráma tárulna a szemünk elé, például száz méteren... NY. P. Felbontott levelek - Vizsgál a posta Életemben sohasem láttam olyan precíz házi könyvelést a kapott és elküldött levelekről, mint amilyet Kocsis Károly vezet. Naprakész regisztrációja évekre visszamenőleg eligazít. A levélnapló praktikus, s emlék is egyben. Szétszóródott a rokonság a világban, az egymásnak papírra vetett sorok mind fontosabbak. Megöregedtünk. A nyugdíjas idejéből kitelik a katalógus vezetése is. nem igaz? Meg aztán így biztos, nem felejtek el senkit - jegyzi meg kissé ironikusan Kocsis úr. Ezen az őszön két furcsa levelet is kapott. Legnagyobb megrökönyödésére nyitott borítékot nyújtott át a postás, olyan talált a levélszekrénykében is. A névtelen kíváncsiskodó még azt a fáradságot sem vette, hogy álcázza a felbontás nyomait. - Ugye, évtizedekig nem vettük komolyan a levéltitkot. A külföldön, főleg Nyugaton feladott borítékokon gyakran észrevettem, hozzányúltak emlékszik Kocsis Károly -. Egyébként nem is titkolták a cenzúrát. Kívül a borítékra pecsétet nyomtak, ezzel tudtára adták mindenkinek az ellenőrzés tényét. Ugyanez volt érvényes, saját tapasztalatom szerint, a kifelé menő levelekre, küldeményekre is. Pár éve Angliába küldtem Végh Antal két könyvét, amelyeket a londoni rokonaink hiába kerestek. Aztán veszett már el ajándékba szánt Füles évkönyv, de így még sohasem jártam, mint az utóbbi hetekben. - A kézbesítőtől nem érdeklődött, miért voltak nyitva a borítékok? - Dehogynem. A clevelandit személycsen vettem át, mert ajánlott küldemény volt. A postásunk azt a magyarázatot adta, hogy biztosan gengszter kezébe kerülhetettek útközben. Nagyon is hihető! - Hogy-hogy gengszter? - Akinek Nyugaton élő rokona van. annak nem újság a téma. Köztudomású, amelyik csak teheti, anyagilag is támogatja az itthon lévőket. Ennek egyik meglehetősen könnyelmű módja, hogy a levélpapír közé becsúsztatnak egy-egy kisebb címletű papírpénzt. Hát ezekre vadásznak azok a bizonyos gengszterek, akikre a postásunk célzott A pénzzel bélelt borítékok vastagabbak, rögtön észre lehet venni. Valószínűleg azt sejthetett az illető a nekünk szóló levélben is. Pechére fényképek voltak benne. - Feltétel nélkül elfogadja a postás magyarázatát? - Természetesen. Évek óta ismerjük, nagyon kedves ember, ő gyanú fölölt áll. Jelzem, nem haragszom a postára, semmi erdekem nem fűz althoz. | hogy rossz htréí keltsen ' kö/ui sem veszett cl egy ! dezteni. hánt darab rencscmre a fényk g\ sem. Postafordultával rt It a levélbei;. Hat. írták, annvit iker is kaptam. Azt szeretném elérni, ha most már a levéltitok szent és sérthetetlen, akkor annak megfelelően kezeljék a küldeményeket, ne bontogathasson senki. Illés János, a szegedi postaigazgatóság területi biztosa Kocsisék lakásán vizsgálta meg a felbontott leveleket. Szó ami szó, a kifogásolt két boríték semmiben sem különbözik a többitől. Így utólag mind egyforma. A postabiztos döntött: elfogadják a bejelentést, vizsgálatot indítanak. - Ezzel elismerik a szabályszegés tényét, de hogyan fogják megtalálni az elkövetőt? - Meghallgatjuk mi is a kézbesítőt, mindazokat, akik, elvben hozzáférhettek a levelekhez. A tértivevényesről egészen pontosan megtudhatjuk, mikor érkezett. A másik, a Londonból küldött, felbontása teljesen érthetetlen számomra, mert abban nem volt a papíron kívül más. A postás magyarázata arra nem érvényes. Mindenképpen beszerzünk a vizsgálathoz egyéb adatokat is. de ezekről nem szólhatok. Ha nyilvánossá válik, hogyan ellenőrizzük dolgozóinkat. értelmét veszti tevékenységünk. - Ön szerint is pénzt véltek a borítékokban, s azért nyitották ki mindkettőt? - Erről a mendemondáról én is hallottam, elképzelhetőnek tartom. Más oka egyébként egyszerűen nem is lehetett. Szigorú szabályok érvényesek. Például, ha a küldemények szállítás során sérülnek, arról kötelességünk tájékoztatni a címzettet. - Kaptak-e az utóbbi időben a Kocsis úréhoz hasonló jellegű panaszt? - Tudomásom szerint nem. Hogy valaki, illetéktelen a kézbesítés előtt ollóval felvágjon leveleket, ilyenről még nem is hallottam. MAG EDIT