Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-07 / 261. szám

2 EGYHÁZI MELLÉKLET DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. Nov. 7. Róbert Maxwell különös élete és halála Róbert Maxwell nem egyszer büszkén mesélte, hogy távolról sem volt született milliomos: koldusszegény, csehországi zsidó família fiaként egyetlen szobában élt a népes családdal. A sanyarú sorból, a németek elől Angliába menekült, s onnan futotta be meredek ívű, drámaian befejeződött pályáját. Maxwell szegény származása mellett azt is szívesen emlegette, hogy még középiskolát sem végzett, de kiváló intellektusát már a háború alatt a brit hadsereg hírszerzésénél hasznosította. Azt követően pedig az üzleti világban, elsősorban a sajtóban, amelynek az angol nyelvterületen - az ausztrál Ruper Murdoch mellett - egyik, ha nem is tisztelt, de elismert fejedelme lett. Míg adott esetben, „díszként" megvásárolt, alapított minőségi (és ráfizetéses) lapokat is, mint például a londoni The European, elsősorban a nagy példány­számú, így nagy hasznú bulvársajtó érdekelte: szex-szel, bűnügyekkel és egyéb „szenzációkkal" szolgáló milliós példányszámú angliai újságjai, a Mirror-lapok óriási hasznot - s nem csekély gazdasági és politikai befolyást hoztak tulajdonosának. Maxwell azután világszerte adott-vett lapokat, folyóiratokat, sajtóvállalatokat, kiadókat - néhány újságot újabban Kelet-Európában is. Legutóbbi nagy szerzeménye a nagymúltú New York-i bulvárlap, a Daily News volt, amelytől tulajdonosainak az alkalmazottak hosszú sztrájkja miatt kellett megválniok. Maxwell a sztrájkolok megmentését ígérve megvette a lapot - azután részben sikeresen megvalósította azokat a könyörtelen takarékossági intézkedéseket, amelyek ellen a korábbi sztrájk irányult. Maxwell gyakran vakmerő, s még munkatársai számára is áttekinthetetlen üzleti műveletei következtében újabban mind súlyosabb gondok jelentkeztek, milliárdos adósságainak rendezésére a sajtómágnás újabb eladásokra kényszerült. E számára szokatlan gondok állhatnak egy esetleges öngyilkosság mögött. A másik ok Seymour Hersh, az ismert amerikai újságíró minap megjelent könyve lehet. A nagy feltűnést keltett kötetben a Pulitzer-díjas szerző azt írta, hogy Maxwell kapcsolatban állt a Mosszad, az izraeli titkosszolgálat vezetésével, s mind neki, mind az egyik tulajdonában lévő Mirror-lapnak szerepe volt a Vanunu­ügyben. Mordehaj Vanunu izraeli technikus volt, aki a szigorúan titkos izraeli atomfegyverprogramban dolgozott, majd Londonban eladta ismereteit, leleplezőfotóit a sajtónak. Mint Hersh az izraeli titkosszolgálat egy volt munkatársára és más tanúkra hivatkozva írta, a Mirror egy szerkesztője - Maxwell utasítására - valótlant állítva próbálta lejáratni Vanunit, sikertelenül. Amikor azután a konkurrens Sunday Times közölte Vanunu leleplezéseit, a Mirror-ember megsúgta az áruló rejtekhelyét Izraelnek. A Mosszad Vanunut Rómába csalta, onnan titokban Izraelbe szállították, s ott elítélték. Maxwell és a Mirror lapok cáfolták Hersh állításait és rágalmazásért beperelték. A főszereplő szerkesztőt mindenesetre Maxwell (hazudozása miatt) a múlt héten elbocsátotta. Seymour Hersh, aki három évig dolgozott a Vanunu-Maxwell üggyel is foglalkozó könyvén, kijelentette az MTI washingtoni tudósítójának: nem hiszi, hogy a rágalmazási perekre sor kerülne, hiszen Maxwell is tudja, mi az igazság. Most, a sajtófejedelem drámai halálával az ügy rejtélyesebb, mint valaha. HELTAI ANDRÁS (WASHINGTON) FÉNYMÁSOLOK, TARTOZÉKOK ES KELLEKEK. TELEFAXOK SHARP IRODATECHNIKAI VEVŐSZOLGÁLAT 166-70-32, 166-74-49, 201-20-44 Szerbia - szankciók előtt HMMMMMMBMMMMWSWSSW^^ Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének politikai ügyekkel foglalkozó bizottsága párizsi ülésén azonnali és szigorú szankciók bevezetése mellett foglalt állást Szerbiával szemben, amelynek vezetése továbbra is elutasítja az Európai Közösség béketervét. A hír kapcsán Bratinka József, Magyarország Európa Tanács-beli képviselő-csoportjának tagja elmondta: a testületben erőteljes vita bontakozott ki, amelyben minden eddiginél élesebb formában fogalmazódott meg Szerbia felelőssége - az, hogy a szövetségi haderők szerb befolyás alá kerültek, s immár súlyosan aggasztó méreteket öltött az emberi és kulturális javak pusztulása. Az egységes álláspont ellenére a tagországok közül Nagy-Britannia és Spanyolország óvatos, a francia álláspont azonban érzékelhetően a szankciók felé tolódott. Általában az érezhető, hogy azok az országok óvatosabbak, amelyek saját házuk táján tartanak bizonyos belső szeparatista mozgalmaktól. Az ülésen a magyar képviselők szóba hozták a barcsi incidens ügyét is. A személyes beszélgetések alapján a magyar honatyákban az a benyomás alakult ki, hogy az európai képviselők nem kellően tájékozottak az incidens súlyáról és általában Magyarország fenyegetettségéről a jugoszláviai válságban. Bratinka József közlése szerint Strasbourgban a Európa Tanács parlamenti közgyűlésének november 25-i házbizottsági ülésén előreláthatólag döntés születik Jugoszlávia különleges meghívotti státusának felfüggesztéséről. Ezzel együtt a testület várhatóan napirendre tűzi Szlovénia kérelmét, hogy delegációt küldhessen az Európa Tanácsba. ni ni mi nm i nm mi in mini mim i inni—wnniwi uiiiumi w> ' i '< u«»ni» iintn' Továbbterjed-e a békés ellenszegülés mozgalma? Béketüntetés Zentán Zentán, Szabadkán, Adán és a környező magyarlakta települé­seken nagyon kevesen jelentkeztek önként a frontra, a behívópa­rancsok elől pedig több ezer tarta­lékos más városokba, vagy Ma­gyarországra menekült. Mivel a helyi katonai parancsnokságok másként nem tudták teljesíteni az Újvidéken, illetve Belgrádban kiötlött tervet, külön értesítés és behívóparancs nélkül az utcáról, esküvőről, gyárakból gyűjtötték össze a halálraszánt fiatalokat. - Amikor a jobb oldali szom­szédomat vitték el, meghúztam magam, amikor a bal oldalit is bevitték katonának, meg sem mertem nyikkanni, s már tudtam, ha éjszaka rám kerül a sor, értem sem fog senki szólni. Ilyenek vagyunk mi, mindenki a saját bőrét félti. Most azonban külön-külön „kiakadtak" az emberek. A szülők a gyerekeikért aggódnak, a férfiak a hadseregtől rettegnek. Minden­kinek elege lett ebből a mocskos háborúból! - így vall a második napja tartó béketüntetés hátteréről, okáról a zentai polgárok egyike. A tüntetések kedden kezdődtek, amikor a Tornyosról kivezető utakat mezőgazdasági gépekkel torlaszolták el a környékbeliek. így akarták megakadályozni, hogy az ottani laktanyába vitt gyerekeiket a frontra küldhessék. Ezt követően egyre többen gyűltek össze a laktanya környékén fiaik, rokonaik hazaengedését követelve. A had­sereg tisztjeinek durva fellépése („Ki hívott ide benneteket? A katonaszökevényeket főbe kell lőni!") felbőszítette a tömeget. Az egyre indulatosabb tüntetők kősőbb a zentai városháza előtt gyűltek össze, s mielőbbi népszavazás kiírását sürgették. Késő éjszaka végül ígéretet kaptak képviselőiktől: szerdán redkívüli városi tanácsülést hívnak össze, melyen a népszavazás kiírásáról döntenek majd. A hatóságok eközben lezárták a Zentára vezető utakat, mert más településekről érkező tün-tetőkre is számítottak. A tüntetők szerdán hajnali két órakor oszlottak szét. Szerdán délelőtt ismét több ezren gyűltek össze a városháza előtt, s megismételték követelé­seiket. A városházán délutánra szü­letett meg a döntés, mely szerint a zentaiak november 14-én szavaz­hatnak arról, hogy: l. Helyeslik-e a jelenlegi szerb-horvát háborút? 2. Részt kívánnak-e venni ebben a háborúban? 3. Egyetértenek-e azzal, hogy azok, akiket erőszak­kal, akaratuk ellenére vittek a frontra, hazatérhessenek otthona­ikba? A városháza előtt egybegyűltek a bejelentést követően tovább tű ntettek. Rendzavarásról nem érke­zett jelentés. VARGA IVÁN * Kedden éjjel gránáttámadás érte a vajdasági Apatint, valószínűleg a Duna túlpartján levő horvátországi településről. Az akció fontos fejle­mény: a harcok Sid után most ki­terjedhetnek erre a vajdasági tele­pülésre is. Cyrus Vance, az ENSZ főtit­kárának jugoszláviai különmég­bízottja kedd esti megérkezése után kétórás megbeszélést folytatott Budimir Loncar szövetségi külügy­miniszterrel. Vance kijelentette, hogy Jugoszlávia jelenleg a világ legsúlyosabb válsággóca. A felek elsődlegesen a politikai reqdezés, s ezen belül is az ENSZ szerep­vállalása lehetőségeinek szentelték figyelmüket. Budimir Kosutic szerb minisz­terelnök-helyettes kedden saját szerb hadsereg felállítását sürgette. A szerb-horvát határ közelében fekvő Sídben azzal vádolta a szövetségi védelmi minisztériumot, hogy az elmúlt hónapokban a legtöbb esetben „rossz döntéseket" hozott. A horvát elnök erélyesen cáfolta és provokációnak minősítette azt a szerb állítást, hogy a horvát erők lőtték a vajdasági Sid városát. Franjo Tudjman szerdai sajtóérte­kezletén reményét hangoztatta, hog/ az EK pénteken szankciókat rendel el Szerbia ellen. - Ez azonban nem elegendő, mert csak erőszakkal lehet megfékezni az agresszort - szögezte le. Szerbiának legföljebb diplo­máciai téren kellene hosszú elszi­getelődéssel szembenéznie, ha a Közös Piac beváltaná fenyege­tőzéseit, és szankciókat vezetne be a balkáni ország ellen. Gazdasági téren a szankciók hatása igen rövid távú lenne - állítják a Közösség szakértői. Ennek bizonyítékát a bizottság egyik illetékese abban látja, hogy kapcsolatuk Jugo­szláviával a belháború kezdete óta így is jelentősen szétzilálódott, annak pedig már négy hónapja. Sid, Apatin ­és Kassa A béketüntetés - melyről határozottan állíthatjuk, hogy nem csak a vajdasági magyarok megmozdulásáról van szó, hiszen a protestálok soraiban szinte minden nemzetiség képviseltette magát - egyik szervezője a szerb békemozgalom vezéralakja, Nenad Csanak parlamenti képviselő volt, aki az utóbbi napokban óriási népszerűséget szerzett háborúellenes beszédeivel. Az első visszhangok és elemzések szerint a tüntetés könnyen átterjedhet a Vajdaság más városaira is, de a népszavazásnak csak elvi jelentősége lehet, mivel az önkormányzatok nem akadályozhatják meg a köztársasági szinten hozott rendelkezések végrehajtását. Szerbiában egyébként az utóbbi hónapban vettek lendületet a pacifista mozgalmak. Nem csoda hát, hogy a Sidet, Apatint ért horvát tüzérségi támadásról nekem Kassa második világháborús bombázása jut eszembe. A veszélyeztetettség érzése bizonyára sokakat hajt majd a vukovári frontra, ahová mostanában egyre kevesebben kívánkoznak az örtkéntesek közül is. A Szerbiát ért támadás most bizonyára elhallgattatja a józan észre apelláló békemozgalmakat. VT Megbeszélések a szovjet tartozásról Várhatóan a jövő héten újabb megbeszélésekre kerül sor - ezúttal Budapesten - a kereskedelemben felhalmozódott szovjet tartozások sorsáról. A Magyar Nemzeti Bank szá­mításai szerint 1987 óta a két ország között folytatott rubelel­számolású kereskedelemben 2,457 milliárd rubelnek megfelelő ma­gyar aktívum halmozódott fel. Ezt a szovjet fél még teljes egészében nem ismeri el, számos tétel vitatott, amelyeknek összértéke 100 millió rubelre tehető. Ezen túl lényeges kérdés a tar­tozás kiegyenlítésének módja, ideje, valamint az, hogy a fennálló követelés után mekkora kamatot fizessen a Szovjetunió Magyar­országnak. Ezekben a kérdésekben meglehetősen jelentősek a nézet­eltérések. A budapesti megbeszé­lésen a vitatott tételekről és az adósságkiegyenlítés módjáról, valamint feltételeiről várhatóan egyaránt szó lesz. A NATO-csúcs előtt Uj kapcsolatok Kelettel A NATO az eddiginél szélesebb körű politikai és egyéb kapcsolatokat épít ki a kelet-közép-európai országokkal, de biztonságukat továbbra sem kívánja garantálni - mondta az amerikai külügyminiszter. James Baker keddi sajtóértekezletén hangoztatta: Washington nem látja akadályát annak, hogy az EK katonai szerepet is vállaljon kelet-európai válságok megoldásában, ám a NATO-nak kell a katonai biztonság tekintetében meghatározónak maradnia, s a tervezett nyugat-európai fegyveres erők csak a szövetségi összhangban alakulhat ki. Megerősítette, hogy Rómában a korábbi amerikai-német javaslat alapján bejelentik a kapcsolatok kiszélesítését a Szovjetunióval, a kelet-közép-európai államokkal, beleértve a Varsói Szerződés öt volt tagállama mellett a balti országokat. A várható határozat, amely ezek szerint semmi különbséget sem tesz egyrészt a visegrádi hármak, másrészt Moszkva és Bukarest között, évenkénti közös külügyminiszteri találkozókat irányoz elő, valamint „gyakoribb kapcsolatokat alacsonyabb szinten". Először a NATO szokásos decemberi brüsszeli ülésére hívják meg a kelet­európai minisztereket. A NATO emellett kész segíteni a védelmi ipar békés célokra való átállításában. A Brüsszelben megjelenő Atlantic New című, a NATO ügyeire specializálódott kőnyomatos szerdai értesülése szerint a csütörtökön kezdődő római NATO-csúcsértekezlet résztvevői valószínűleg december 20-ára hívják meg Brüsszelbe az egykori Varsói Szerződés volt tagállamainak és a három balti országnak a külügyminisztereit a felállítandó új együtt­működési fórum első ülésére. Az ülésen nyilatkozatot fogadnának el, amely meghatározná a közép- és kelet-európai országok és a NATO közötti jövőbeni együttműködés kereteit. Franciaország kedvezően fogadja azt a kezde­ményezést, hogy a NATO építsen ki rendszeres kapcsolatot a közép-európai országokkal. Ezt Jean Musitelli, az Elysée-palota szóvivője közölte a római csúcstalálkozóról szóló sajtótájékoztatóján. Állás­foglalása sokak szerint változást tükröz Párizs elképzeléseiben, mert francia részről eddig nem az Egyesült Államokat is magába foglaló atlanti szövetséget, hanem az Európai Közösséget és ­biztonsági vonatkozásokban - a Nyugat-Európai Uniót tartották alkalmasnak a rendszeres kapcsolattartásra. Musitelli tagadta, hogy Párizs ellenezte volna a NATO és az érintett országok kapcsolatainak intézményesítését, de hozzáfűzte: ezeket a jövőben „össze kell fogni" más intézményekkel, a közösségen és az unión kívül az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlettel kialakult viszonnyal. PENZTARGEPEK. SZAMOLÓGEPEK. MENEDZSERKALKULÁTOROK

Next

/
Thumbnails
Contents