Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-01 / 256. szám

V PÉNTEK, 1991. NOV. 1. A VÁROS 7 Mondom a magamét Ki tudja már mióta és miért, de mondom a magamét. Időnként elgondolkodom rajta: tényleg kié is a gond, mely részében érintett az újságolvasók sokasága és legalább időnként arról szólok-e, ami többeknek gondja. Mint városlakó, földönjáró, viszonylag türelmes, de fölháborodni képes ember, szóba hozok talán úgymond közügyeket. Az sem kétséges: a magánészrevétel éppen közös fölvetésre adhat okot. Hatalom az újság - említi csak úgy mellékesén vidéki önkormányzati hivatali ismerősöm, s ezen keveset elmélkedünk. Nem mintha hosszasabban nem lehetne taglalni, pro- és kontra érveket sorakoztatni. Csupán csak érzés, alkalmi vélekedés is lehet: igencsak szelektáltan reagálnak cikkekre. Hatalom ? Hogy értve ? Ha csak mellékes említést kap valami, s elsikkadhat fölötte az érintett, felelős emberek figyelme, ábránd a reagálás. Végigautózunk kollégámmal a rakparton, s a túlpartra téved a tekintetem. A közismerten Laposnak nevezett szabadstrandra. Két gumis kocsit pakolnak éppen a part homokjával, újabb sebeket ejtve az öreg híd lábainál. Nem oly régen tárcában ejtettem szót arról: miféle érvek szólnak amellett, hogy a szabad strandot tönkretegyék? Jártam már néhány vá­rosban, mi több más országokban. Láttam olyat, hogy a nem fizető strandot éjszakára elgereblyézik, a csikkeket, szemétfecniket összegyűjtik. Az a gyakorlat ott van, ahol van. Itt a hídpillérre festékszóró flakon segédletével föliratozzák a tiltást, amely egyben jelzi is, kinek az engedélyével lehet csakis és kizárólag kigödrösíteni a partot. A nyár olyképpen fest: a lábteniszező, napfürdőző emberek bokaficam veszélyét vállalva igyekeznek élvezni a vízpart örömeit. A hídról is láthatóan a másik oldalon, a fizető strand kerítése irányában végestelen végig majd embermagasságú gaz. Mondom a magamét, s lehet, nem mindig pen­geélesen. Hol csipetnyi humorral, hol más rokon témákkal társítva. A hivatal, a gazdálkodó szerv, az intézmény pedig szólal, ha akar. Tény: nem küldtem szét a válasz igényével kivágott újságcikkeket. így aztán trancsírozhatják a Tisza-partot, melyet a város főutcájának is szokás titulálni. Átverhetik a külföldre kuporgató, utazni szándékozó autóst, au­tóklubtagot, csöndben elhallgatva lényegi infor­mációkat. Csönd kíséri a már korántsem viccelődő írást. Mármint az érintett érdekvédelmi és se­gélynyújtó, hagyományaira oly büszke MAK részéről. Pórul járt autósok szép számmal tele­fonálnak a szerkesztőségbe, egyetértőleg. Lám az újságíró magánesete másokat is érint. Mondom a magamét, ha becsapnak az élelmiszer­üzletben, s a koszos körmű, rendszeresen „ véletlenül tévedő" pénztáros sivítva hívja az üzletvezetőt, mert a vásárlók könyvébe akarok bejegyzést tenni. Később, az előírt határidő lejártával megkapom a választ: Eliker asszonyság elnézést kér kilencven­kilencedik senki beosztottja nevében. Az üzlet­vezető figyelmét is felhívta a dologra. Annak a vezetőnek a figyelmét, aki nyálfröcskölve ordított rám a panaszkönyvírás közben, hogy egyáltalán tudok-e írni ? Sok éve történt. A pénztáros azóta is lop, ha teheti. Körömkefét nem használ. Nekem meg az intő jel nem használ, melyet az üvöltő dervistől kaptam. Elgondolkodhatnék tényleg: egyáltalán tudok-e írni ? Mármint érthetően. BECSEI PÉTER Digitális alközpont a Forrásban Tegnap kora délután óta „hivatalosan" is a Forrás Gyógyüdülő és Szállóé a Dél-Alföld legkorszerűbb házi telefonközpontja. Egy hetes működés után ünnepélyesen is átadták a Samsung gyártmányú Corex alközpontot. Vojnár László, a Szegedi Távközlési Igazgatóság igazgatója arról beszélt, hogy a digitális alközpont 140 féle szolgáltatása vélhetőleg növeli majd a konferencia-központként is működő szálló vonzerejét. A Forrásban eddig egy elektromechanikus berendezés szolgált négy fővonallal. Ez alapvetően a szállodai funkcióknak felelt meg - a differenciáltabb igények azonban megkívánják, hogy a vendég a szobájából is telefonálhasson, s megszerezhesse a munkájához szükséges információkat. Az új alközpont egyidejűleg képes hang- és adatátvitelre (utóbbi tulajdonsága alkalmassá teszi arra, hogy számítógépes rendszerekkel lépjen kapcsolatba), valamint konferenciabeszélgetések közvetítésére is. A vendégek bárhová közvetlenül telefonálhatnak, s hamarosan szobánként kiszámolt telefonszámlán olvashatják az igénybe vett szolgáltatások árát. Sándor Péter, a szálló igazgatója úgy fogalmazott, hogy a közel öt millió forintos beruházással most már valóban a világ vérkeringésébe kapcsolódott a Forrás, és a szálloda három csillaga az eddiginél is hitelesebben jelzi az ottani működés színvonalát. NY. P. Negyvenéves a szegedi műszaki dandár Képzeletünkban a hadsereg álta­lában a fergeteges rohamok és az elszánt védekezés eszköze, s hajla­mosak vagyunk megfeledkezni azokról, akik a tevékenységek föltételeit megteremtik: soha nem volt és nem is lesz hadművelet mű­szaki biztosítás nélkül. A Magyar Honvédség rendszereben a száraz­földi csapatok legnagyobb speciali­zált szervezete a szegedi műszaki dandár, amely 40 esztendeje, 1951. november l-jén alakult meg Tolnán; az akkori hadsereg­szervezési koncepciónak megfele­lőn valamennyi szakmát tömörí­tette: pontonosok, utászok, erődít­ményszakértők képviseltették ma­gukat benne. Ma a dandár elsősorban úgyne­vezett mozgásbiztosítási (út- és hídépítési, aknazártelepítési és -nyitási stb.) feladatokat lát el, s kezeli vagy hatástalanítja a kü­lönböző robbanószerkezeteket. A kiképzés folyamán a civil életben olyannyira szükséges, de ott nem létező szakmákat és mesterfo­gásokat sajátítanak el a katonák: gépi, fém- és fahidakat emelnek, végigdolgozzák az építést a faki­termeléstől a szerkezet átadásáig. E dandár szedte föl a 60-as évek elején az osztrák határról a műszaki zárat: több százezer aknát, de ugyanő telepítette a vasfüggöny korszerűbb változatát, az elektro­mos zárat, s ő maga távolította el azt a legutóbbi időben. Békében az árvizek, elemi csapások elleni küz­delem aktív részese, ott voltak a rfiúk" a zsanai és az algyői gáz­kitörés megfékezésénél is. Mostan­ság a szovjet laktanyákat, repülő­és lőtereket ellenőrzik, s mentesítik a fel nem robbant hadieszközöktől. * A város polgársága nevében dr. Lippai Pál az ünnepi alkalomból ma délelőtt 10 órakor a Szabadkai úti Török Ignác laktanyában csa­patzászlót adományoz a szegedi műszaki dandárnak. Korszerűbb távfűtés Karácsonyi vásár a Széchenyi téren Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium, a Magyar Villamos Művek Tröszt, valamint a Környe­zetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kérésének eleget téve - a francia kormány segítségének köszönhetően - egy francia mér­nöki iroda, a Betűre Setame tanul­mányt készít a szegedi távfűtési hálózat korszerűsítéséről. (Ez a vállalat szoros kapcsolatban áll Franciaország második legnagyobb • szolgáltató csoportjával, mely egyebek között Párizs fűtését is biztosítja.) A szegedi önkormány­zat, valamint távhőszolgálati válla­lata és a Démász a francia ajánlatot nagy érdeklődéssel fogadta, hiszen a majd elkészítendő modernizációs terv hosszú távra is hasznos fej­lesztésnek bizonyulhat. A tanul­mány készítői azt vizsgálják majd, hogyan lehet úgy takarékoskodni az energiával, hogy a lakossági táv­fűtési díjak az elviselhetőség határán belül maradjanak és ugyanakkor csökkenjenek az üzemeltetési és energiaköltségek is. Ezek a megtakarítások hosszú távú hitelek megpályázását teszik lehe­tővé, olyan intézményeknél, mint a Világbank, vagy az Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank. Ezek készek finanszírozni a szükséges­nek vélt beruházásokat és munká­latokat. Az elkészítendő tanul­mányt Szeged önkormányzata várhatóan már a jövő év első felé­ben megkaphatja. Minderről a francia - J. B. Nicolas vezette ­delegáció háromnapos szegedi tárgyalássorozatának lezárultával tegnap a városházán szereztünk tudomást a városüzemeltetés kér­déseivel foglalkozó szakbizottság soron kívül összehívott ülésén. Ennek egyébként másik, sürgető témája volt annak eldöntése, hogy korábbi elhatározását megváltoz­tatva engedélyezze-e a bizottság a Széchenyi téren karácsonyi vásár megtartását. Végülis 6:1 arányban döntött a testület, lehet, legyen vásár, hiszen ezt a városlakók ünnep előtti ellátása is indokolja, de a színvonalat biztosító fel­tételeket meg kell teremteni, s azok betartását szigorúan ellenőrizni kell. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Zöldágünnep, száz méteren Elkészült a Rókusi körúti tele­fonközpont tornyának betonteste, csütörtökön kora délután fenyőágat tűztek az építmény tetejére. A torony kereken száz méteres magasságban emelkedik a város fölé, ehhez jön majd a két méteres födémszerkezet. A Délépszer Kft. szeptember 23-án kezdte az építést 1,80 méterrel a felszín alatt, és szerdáról csütörtökre virradó éjjel érték el a száz métert. Ez több, mint két napos megtakarítást jelent: eredetileg szombatra tervezték a befejezést. A födémkészítés is időigényes folyamat, kezdete a belső acél­szerkezet beépítésétől függ: menekülőlétra, belső felvonó kerül a toronytestbe. A födémen nyugvó acéltornyot egy budapesti munka­csoport építi föl, amelynek tagjai a hegymászókhoz hasonló techni­kával dolgoznak. Bár tavaszra tervezték, ha az időjárás megen­gedi, az acélszerkezet első egysége még az idén elkészülhet. Nyílt nap mozgáskorlátozottaknak Szombaton, november 2-án reggel héttől 13 óráig mozgás­korlátozottaknak és nyugdíja­soknak tartanak nyílt napot az autóklub szegedi, hódmező­vásárhelyi és szentesi műszaki állomásain. A közlekedésbiz­tonsági felülvizsgálat, a fagyálló folyadék tűréshatárának ellenőrzése díjmentes lesz. Ha a műszaki előírásoknak megfelel a jármű, a klubtag kérésére meghosszabbítják a forgalmi engedély érvényességét a meghatározott díj ellenében. Térítésmentesen cserélnek fagyál­lót is - a szegedi és a vásárhelyi műszaki állomásokon a folyadék megvásárolható. A nyílt napon lehet cseréltetni a régi rendszám­táblát is: a le- és felszerelés díjtalan. Akik még nem tagjai a klubnak, szombaton kedvezmé­nyesen iratkozhatnak be. Vegyünk nyugalmat! Egy kuratórium kotorászik a zsebünkben Önnek mennyit ér személyes és vagyoni biztonsága? Mert, ha lenne fölösleges tizese, százasa..., tudnék egy csekkszámot, amire befizetheti. Kérem, ne értse félre senki, a kérdésben, a téma felvetésében nincs cinizmus, ahogyan fölösleges fillérjeink sincsenek - munkál a szükség, a szegénység már megint. Illetve azóta is... Hogy mikortól? Egészen pontosan ez év áprilisától, akkor döntött a közgyűlés: legyen alapítvány a város közbiztonságának javításáért, 1 millió forint adományt is megszavazott támogatására. ( Lapunk az alapító tagok egyike.) Tegnap a városházán az alapítvány kuratóriuma tájékoztatta az újságírókat, megtörtént a cégbírósági bejegyzés, minden szegedi polgár számára elérhető, hozzáférhető lett a Szőreg és Vidéke Takarék­szövetkezet 289-98936, Szeged Közbiztonságáért Alapítvány: 412 10453-as csekkszámla által. Erre fizethetünk szándékunk, anyagi erőnk szerint. Induló összegnek 1 millió 320 ezer forint gyűlt össze, közölte Koha Róbert, az önkormányzat közbiztonsági tanácsnoka, az alapítvány kezdeményezője, ebből fi­zeti majd az esztendő végén a rendőrség a keze­lésében lévő, önkormányzati tulajdonú helyisé­gek bérleti díját, például azokét, amelyeket a kmb-sek használnak. (Ezeket és valamennyi városi tulajdonú épületet a múlt rendszerben ingyen használta a rendőrség.) Az alapítvány puszta léte önmagában is erkölcsi erő, mert jelzi, hogy a rendőrséget a városhoz tar­tozónak érzik, támogatja, mellette áll a lakosság. Mindezek rendkívül fontosak, hangsúlyozta a kuratórium elnöke, dr. Salgó László főkapitány. Persze jól jön a pénzügyi támogatás is a testületnek, hisz koldus-módra kénytelen gazdálkodni. A kuratórium tagjai közül dr. Farkasinszky Teréz az alapítvány érdemének minősítette, hogy kiemelten kezeli a szenvedélybeteg fiatalokat, Póda Jenő azt remélte, ha már nincs önkormányzati rendőrség, talán aY alapítvány által önkormányzatibb lesz. S a fegy­veres testület civil kontrollja is megnyilvánulhat az alapítványi együttműködésben. Dr. Merényi Kálmán úgy fogalmazott: inkább mi kotorásszunk a szegedi polgárok zsebében, mint a bűnözők. A rendőrség technikai felszereltsége elmarad a szervezett alvilágétól, ha az előbbi nem kap támogatást, az utóbbi behozhatatlan előnyre tesz szert, amelytől mi szenvedünk majd. Ágoston József a külvárosok nyugalmát féltette, a kmb-sek erősítésére látott esélyt az alapítványtól. Emlékeztetőül a Szeged Közbiztonságáért Alapítvány céljai közül néhány: a vagyon elleni bűncselekmények megelőzése, felderítése, az utca rendjét, a lakosság nyugalmát zavaró garázdák, az agresszív módon közlekedők kiszűrése, megfékezése, az ifjúságvédelem hatékonyságának növelése, kü­lönösen a szenvedélybetegségek terjedésének meg­állítása, a rendőrség technikai felszereltségének javítása... Ha elég meggyőzőnek bizonyulnak, ennek az alapítványnak lesz jövője. M~E

Next

/
Thumbnails
Contents