Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-23 / 275. szám

10 SPORT DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1991. NOV. 23. A Tisza-parti stadionban: Szeged SC-Kabai ESE Sérüléshullám tizedeli a szegedieket... Az őszi idény utolsó hazai mér­kőzésérc készülnek a Szeged SC labdarúgói, akik a szezon végére igencsak visszaestek. Hanyatlásuk különösen az utóbbi három fordu­lóban volt szembetűnő, amikor - a BMTE-Törley, a Bag és a Békés­csaba ellen - képtelenek voltak egyszer is a kapuba találni. Követ­kezménye öt (!) pont elvesztése, amiért a végelszámolásnál ­könnyen megeshet - drága árat kell fizetnie a csapatnak... Vasárnap megint egy kis tele­pülés szorgos, rakkolós csapata látogat a Tisza-parti stadionba. (A kabaiak 7 győzelemmel 3 döntet­lennel, 3 vereséggel, 25-13-as gólkülönbséggel 17 pontot gyűjtöt­tek, az 5. helyen állnak.) A szege­dieket, mint hírlik, igencsak megvi­selte a csabai fiaskó, ráadásul sérü­léshullám tizedeli soraikat. Hurguly már régóta a maródiak listáján szerepel, Szécsénvit a napokban a Sportkórházban porccal műtötte dr. Berkes István, s most az is végle­gessé vált, hogy boka-, illetve térdfájdalmai miatt Sallaira és Takóra sem számíthat Orosházi László vezetőedző, akinek így most mindössze 12 (!) játékos áll ren­delkezésére... A lehető legrosz­szabbkor jött ez a „malőr", hiszen ezen a két mérkőzésen mind a négy pontot meg kell(ene) szerezni ahhoz, hogy a második helyen kezdhessék a tavaszt. A mérkőzés - Kiss B. (Hornyák, Adám) vezeti - vasárnap délután I órakor kezdődik a Tisza-parti stadionban, ahol a szegediek a következő összeállításban játsza­nak: Nagy - Újvári, Bogdán, Mihalache - Puskás, Kiss, Kun, Takács J. - Barna, Takács Z., Apró. A forduló további párosítása: BMTE-Törley-Békéscsaba, KSC-Szolnok, Salgglas-DVSC, Szarvas-Hatvan, Hajdúnánás­Nyíregyháza, Miske-Eger, Bag­Kazincbarcika. Novotna legyőzte Gráfot TENISZ Az első negyeddöntő hozta a női teniszezők Mesterek Tornáján a legnagyobb meglepetést. A cseh­szlovák Jana Novotna három játszmában legyőzte a német Steffi Gráfot. A második negyeddön­tőben Martina Navratilova az első szettben szinte nem is volt a pá­lyán, úgy veszített, utána azonban nagy biztonsággal verte a spanyol Arantxa Sanchez-Vicariót. Az egy­kori csehszlovák teniszezőnő pá­rosban - Pam Shriverrel az oldalán - ismét találkozott Sanchezzel, valamint Sukovával, és újra győzött. Eredmények. Egyes, negyeddöntő: Novotna (Csehszlovák, 8.)-Graf (német, 1.) 6:3, 3:6, 6:1, Navratilova (ameri­kai, 4.)-Sanchez-Vicario (spanyol, 5.) 1:6,6:4,6:2 Páros, elődöntő: Navratilova, Shriver (amerikai)-SancheZ­Vicario, Sukova (spanyol, cseh­szlovák) 6:4,6:2. Az idényt záró Mesterek Torná­jának kétszeres bajnoka, Steffi Gráf váratlanul korán búcsúzott. A másik ágon eredményesen küzdő Navratilovával szemben a világ­ranglista 2. helyezettje ezúttal nem tudta vesztett állásból a maga javára fordítani a mérkőzést a szenzációs napot kifogó Novotná­val szemben. A csehszlovák ver­senyzőnő első adogatásainak 88 (!) százaléka volt sikeres, míg Gráf sokat bizonytalankodott, amire bizonyíték a 37 könnyű, tenisz szakkifejezéssel ki nem kényszerí­tett hiba. Novotna pályafutása 13. Gráf elleni találkozóján másodjára győzte le nevesebb ellenfelét. - Fantasztikus érzés, hogy az év első és utolsó fellépésén Grafnak meglepetést tudtam okozni - ezzel utalt Novotna arra, hogy először éppen a januári ausztrál bajnoksá­gon bizonyult jobbnak Stefiinél. - Egy kicsit könnyedebben kelle­ne vennem a teniszt, jobban élvez­nem a játékot. Túl komolyan fog­tam fel a mai meccset, és ez okozta a vesztemet - vallotta meg Gráf a vereséget követően. Amíg Gráf elvérzett, a 35 éves Martina Navratilova egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy ötödik mesteri címét megszerezze (utoljá­ra 1986-ban volt bajnok). Példátlan küzdőszellemére jellemző, hogy a 18 (!) perc alatt elvesztett első játszma után is hitt a 16 évvel fiata­labb vetélytársa elleni sikerben. Mindenesetre könnyen elképzelhe­tő, hogy a szombati elődöntőben könnyebb dolga lesz Novotnával szemben, mint a negyeddöntőben Sanchez ellen volt. Ha más nem, az a tudat segítheti, hogy egy nagy vetélytárssal (Graffal) már keve­sebb színesíti a mezőnyt. Új számon Nemrégiben rövid beszélgetés jelent meg Vecseri Lajos triatlonis­tával, aki kitalálta, hogy ezentúl gyógyfutárként is működik. Ez azt jelenti - mint mondta -, ha valaki felhívja az általa megadott számot és bejelentkezik gyúrásra, ahhoz házhoz megy. Nos, a gyógyfutár telefonszáma megváltozott, ezentúl a 13-342/32-es melléken lehet keresni. Érvényesült a papírforma... KOSÁRLABDA NBI. A női kosárlabda NB I-ben az őszi fordulók második körét kezd­ték a csapatok. A Szeged SC együt­tese a fővárosban azzal a BSE-vel játszott, amely szeptemberben, nagy csatában csupán 5 ponttal győzött. Ezúttal nem alakult ki nagy küzdelem, a vendéglátók már az első félidőben elhúztak, szünet után pedig egyértelművé vált fölényük. A szegediek vereségük­kel lecsúsztak a 10. helyre. BSE-Szeged SC 78-49 (35-24). Női mérkőzés. Budapest, Városma­jor, 200 néző. Vezette: Harsányi, Szász. Szeged SC: Zsembery (5), Radnóty (5), Knábel (16), Csapó (6), Misik (2). Csere: Szilágyi (9), Mészáros (6), Balázsik (-). Edző: Domokos Mihály. A hét végén két mérkőzést is láthatnak a sportág szerelmesei az újszegedi Sportcsarnokban. Szom­baton délután 5 órakor a Szeged SC férficsapata a Dombóvárt, más­nap, vasárnap délelőtt fél II órakor a nők a Pécs együttesét fogadják. Sok múlik Kovács taktikai érettségén... ÖKÖLVÍVÓ VB A döntőkhöz érkezett a 6. ököl­vívó világbajnokság. Sydney-ben pénteken hat súlycsoportban küz­döttek a versenyzők az aranyére­mért. A magyarok természetesen elsősorban a döntők második, szombati napjára figyelnek, hiszen ekkor lép a kötelek közé Kovács István. Horváth György, a Magyar Ökölvívó Szövetség főtitkára el­mondta, hogy a küldöttség pénte­ken - mintegy kikapcsolódásként ­meglátogatta a tengeri akváriumot. Az érdekes kiképzésű épületben egyes helyeken a látogatók feje felett úsznak el a cápák. Kovács Istvánnak nagyon tetszett ez a furcsa világ, szemmel láthatóan sikerült „ellazulnia", nem gondolt az észak-koreai Choe Choi Su elleni találkozóra. Miután a Vasas Európa-bajnok öklözőjének nincse­nek súlygondjai, nyugodtan ebédel­hetett, és a többiekkel együtt indult a döntőkre. Óvatosan nyilatkozott az egyet­len versenyben maradt magyar ökölvívóról Papp László szövet­ségi kapitány: - Meggyőződésem, hogy Ko­vács István az 51 kg-os súlycso­portban ma a legjobb a világon. Ha atlétikában vagy kajak-kenuban indulna, akár előre megkaphatná az aranyérmet, akkora a fölénye. Ökölvívásban azonban bármi megtörténhet. Éppen a. legutóbbi két találkozóján akadtak olyan pillanatok, amikor komolyan aggódtam a győzelemért. Remélem azonban, hogy szombaton a téthez méltó taktikai érettséggel küzd majd a szorítóban. Vladimír Cvetkovics, a Crvena Zvezda főtitkára azt szeretné, hogy megint Szegeden játsszon csapata / Újfent Szegeden játszik a Zvezda! Bodó Antalnak, a Szeged SC elnökének közlése szerint 99 százalék, hogy a labdarúgó BEK következő fordulójában a kupa­győztes jugoszláv Crvena Zvezda csapata Szegeden játssza a belga Anderlecht elleni mérkőzését! Az elnök tegnap, pénteken telefonon beszélt a belgrádiak főtitkárával, Vladimír Cvetkoviccsal, aki el­mondta, csütörtökön éjszakába nyúló tárgyaláson vitatták a talál­kozóval kapcsolatos részletkér­déseket, ugyanis az összecsapást december 12-én (nem 11-én!) szeretnék lebonyolítani. Miután bizonyos dolgokban nem jutottak közös nevezőre, pénteken folytat­ták a megbeszéléseket, aminek eredményeiről hétfői lapszámunk­ban számolunk be olvasóinknak. Annyit azonban máris elárulha­tunk, ha semmi rendkívüli nem jön közbe - nagyon reméljük így lesz! - december 12-én (?) nem egy, hanem két világhírű focicsapatot láthatunk majd a Tisza-parti sta­dionban... FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Miért szállt el az Eb-remény * kosárlabdában? A közönség ugyan nagyon sportszerűen megtap­solta, mégis vert seregként vonult az öltözőbe Nyíregyházán, a Bujtosi csarnokban szerda este a magyar férfi kosárlabda-válogatott. Matematikai esélyük még akad, de igazság szerint szinte bizonyos a tény: az együttes most sem kerül be Európa tizenkét legjobb válogatottja közé. A továbbjutáshoz 1992 novemberében idegenben kellene legyőzni Görögországot és Svédországot, s itthon a románokat úgy, hogy a többiek keresztbeverjék egymást. A régi-új államok (Lettország, Litvánia, esetleg Szlovénia és Horvátország) belépésével pedig egyre valószínűbb: 1969 után talán csak a jövő évezredben küzdhet Európa legjobbjaival a magyar csapat... A májusi svájci selejtezőkön még sokkal rózsaszí­nűbbnek tűnt minden. Ránky Mátyás vezetőedző együttese veretlenül jutott tovább Neuchatelben, biztatóan mozgott a júniusi ostravai tornán is. Azóta alaposan megváltozott a helyzet, szinte teljesen szét­esett a csapat. A jugoszláv polgárháború miatt elmaradt az Alpok-Adria torna, az egyesületek pedig egyre kevésbé tudták hosszú időre nélkülözni a játéko­sokat. A FIBA sem méltányolta a többhetes összetar­tásokat, az EB-középdöntő csoportmérkőzések előtt egy héttel még forduló volt a nemzetközi klubkupák­ban (a legtöbb válogatottat adó Tungsram Zaragozá­ban játszott). A nehézségeket látva a kapitány lemon­dott, később hosszas rábeszélésre felfüggesztette bejelentését. A Honvéd amerikai túrája kapcsán kerül­te ki a szereplést a csapatkapitány Heinrich Róbert (lemondott a válogatottságról), és jelentett sérültet Halm Roland (de azért elutazott a tengerentúlra). A találkozókon legalább 20 ponttal jeleskedő Orosz László megsérült, és csupán buzdításával segíthette társait. A májusban még nagyszerűen irányító Zsoldos András visszavonult, ma a Tungsram másodedzője. A körülmények hatására a sportág vitathatatlanul egyik legnagyobb szaktekintélye, a kosárlabdát a TF-en főállásban oktató Ránky Mátyás elbizonytala­nodott. Szinte minden lapnak (és többször a televízió­nak) borúlátó nyilatkozatokat adott a középdöntő esélyeiről. Feleslegesen tizenkét játékost vitt Buka­restbe és Nyíregyházára (a szabályok szerint csak tíz játszhat). Idegessége, kapkodása átragadt az önbiza­lommal egyébként is hadilábon álló játékosokra. Már a magyar-görög találkozón feltűnt, de a románok és legfőképpen a svédek ellen hiányzott az irányító a gárdából. Hiába tombolt végig a közönség a BS-ben és a Bujtosi csarnokban, a pályán a magyarok fáradtnak, letörtnek, kiábrándultnak látszottak. Bukarestben és Nyíregyházán a döntő pillanatokban mindig visszajött a labda a gyűrűről, a lepattanókat pedig az ellenfél szerezte meg. A svédek elleni találkozón magyar ve­zetésnél hét és fél percig nem esett hazai kosár. A cserék legnagyobb része többnyire kizökkentette a játékból a csapatot, nem segített átlendülni a holtponton. A döntő reménye elúszott, de a jövő novemberi három mérkőzésnek mégis maradt tétje. Kassai Ervin, a magyar sport első Oscar-díjasa (1965-ben kapta játékvezetői teljesítményéért) hívta fel a figyelmet a kiírásra: a négy csapatból az első kettő kerül a középdöntő csoportból a döntőbe, a harmadiknak viszont nem kell selejtezőt játszani a következő Eb előtt. Legalább ezt illene elérni a magyar együttesnek. Csongrád megyei rangadó a vízilabda OB I-ben A szentesieknek „nem fekszik" a Szeged SC stílusa Dr. Tóth Gyula, Szentesi SC: - Úgy ítélem meg, hogy ed­dig messze várakozá­son felül szerepelt a csapat. Nem is annyi­ra a megszerzett pon­tok számával vagyok elégedett, mint in­kább a mutatott játék­kal. Reális esélyünk így sincs a négy közé jutásra, hiszen a .je­lek" szerint a Tung­sram, a Fradi, az UTE, a Vasas és még a BVSC is „kívánato­sabb" nálunk meg a ^^^^^ többi vidéki csapat­nál... Örömmel mon­dom, hogy az utóbbi időben a Szeged SC-vel (és nekem személy szerint Kásás Zoltán barátommal) ­nagyon jó a kapcsolatunk, rendsze­resen játszunk kemény és hasznos edzőmeccseket. Bár jól ismerjük egymást, meg kell állapítanom, hogy nekünk valahogy nem fekszik a szegediek stílusa. Ezzel azt aka­rom mondani, hogy ma délután Két olyan pólócsapat randevúzik ma 17 órakor a szentesi uszodában, amelyik a tavalyi bajnokságot lényegesen jobb helyen zárta, mint ahol az idei pontvadászatban áll. A nagyobb csalódást az elmúlt kilenc forduló során kétségtelenül a Szeged SC okozta szurkolóinak, hiszen Kásás Zoltán együttese a jó kezdés után egyszerűen „elfelejtett" nyerni, és legutóbb Szolnokon már hatodik (!) vereségét szenvedte el. A Szentesi SC ezüstérmes gárdája a nyár folyamán gyakorlatilag „feloszlott", dr. Tóth Gyula egy ideje a korábbi meghatározó játékosok közül Tóth L, Pellei, Horváth Cs. és Melkuhn szolgálataira sem számíthat. Ennek függvényében tehát akár bravúrosnak is minősíthető az a teljesítmény, amellyel a Kurca-partiak kapaszkodni tudnak a fővárosi „nagyok" után. A szombati egymás elleni rangadó előtt a két edző hangulatára és reményeire voltunk kíváncsiak. minden eredmény elképzelhető. Persze legbelül győzelmet várok... Kásás Zoltán, Szeged SC: - Már többször is megerősítettem, hogy én minden meccsen a győzelem igényével és reményével küldöm vízbe a fiúkat. Sajnos az esetek döntő hányadában két dolog (amit vártam és ami történt) - valahogy nem volt egymással szinkronban... A taktikai fegyelme­zetlenség, a sorozato­san eladott labdák, a lefordulásból kapott gólok rendre a vesz­tünket okozták, va­gyis ha végre nyerni akarunk, ezeket a gyerekbetegségeket kell „kinőnünk". A Szentesi SC négy ponton (Orazalinov, Panykov, Potjhánsz­ky, Berki) nagyon erős, de több helyen sebezhető. Néhány játékosom sajnos kró­^^^^^ nikus önbizalomhi­ánnyal küszködik, másoktól pedig több munkát és hajtást várok. Nem nagyon értem, hogy egy olyan adottságú pólóshoz, mint amilyen Dongó, miért kell „korbácsos ember". Mi nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy egy ilyen szintű vízilabdázó csak egy-két negyedig legyen hasznára a csapatnak... RÉTHI

Next

/
Thumbnails
Contents