Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-23 / 275. szám

SZOMBAT, 1991. NOV. 23. Ismét teret hódít a birkózás Szakács József a sportág megyei szövetségének elnöke állta a szavát SPORT 11 Szakács József, amikor a sportág megyei szövetségének élére került, a megvalósítandó célok között első helyen említette a megyei birkózás újjáélesztését. - Vajon mennyiben sikerült a tervet megvalósítani? - kérdeztem az elnöktől. - Elindult valami. A propaganda és szervező munkában óriási segítséget kaptam Benkő Gyula mesteredzőtől, aki a volt birkóEgyre több jel utal arra, hogy a kissé visszaesett megyei birkózóélet újból lábra kap. Egy évtizeddel ezelőtt, a megye öt városában, sőt még a kisebb falvakban is várta a gyerekeket ez a sportág. Először Makón oszlott fel a szakosztály, majd Csongrádon zárták be a kaput, aztán Vásárhely következett. Közben Szőregen, Kiskundorozsmán sem hódolhattak ennek az igazán férfias sportnak. Az elmúlt esztendőben aztán, miután Szentesen is a raktárba kerültek a szőnyegek, a Szegedi VSE azon vette észre magát, hogy már egyedül próbálja életben tartani a birkózást az országos bajnokság második helyezettje volt. Benkő Gyula segít a Maros-partiaknak a kibontakozásban. zókkal még mindig nagyon jó - -A megye második legnagyobb kapcsolatban áll. városa, Vásárhely még mindig - Konkrét eredmények is vannak fehér folt? már? - Nem teljesen. Puhatolóztunk - Természetesen. Elsőként a csongrádiakat kerestük fel, s egy nagyon kitűnő partnerre leltünk Gát Lászlóban, a Széchenyi általános iskola igazgatójában. Donka Attila ismét vállalta az edzői feladatokat, s már versenyen is részt vettek a tanítványai. - Most hallottam, hogy Makón a hét végén grundbirkózó-versenyt tartanak. Ez egyben tehetségkutató eseménynek is felfogható? - Igen! Makón, a Bartók Béla Altalános Iskola igazgatónőjével megegyeztünk, hogy otthonra lelhetnek náluk a Tóth Gábor vezette birkózók. A lelkes fiatal szakember korábban úttörő olimpiai bajnok, s már, minden erőnket arra fordítjuk, hogy újraéledjen ott is a birkózás. Kutatásunk eredménye, hogy megtudtuk: Szabó István, volt szakosztályelnök megvásárolta a klubtól a birkózószőnyeget. Reméljük, azért tette ezt, hogy amennyiben újra indulna az élet, akkor legyen min elkezdeni a tréningeket. Felajánljuk neki a szőnyeg megvásárlását. - Erősítsen meg, ha az értesüléseim jók, hogy két községben is kibontakozás alatt áll a birkózás. - A jelen idő csak az egyikre érvényes, ugyanis a Kabai Mátyás által felkészített eperjesi gyerekek már részt vettek egy orosházi versenyen. Királyhegyesen most indítjuk be a birkózóéletet, ebben szintén nagyon jó partnerünk Ivanics Géza, az általános iskola igazgatója. - Akkor már csak Szentes maradt ki. - Nem egészen, mert beszéltünk Strehling Andrással, a régi edzővel, akit egyébként a Vasas elcsábított, de a fővárosiak nem a megegyezés szerint jártak el vele, s ezért visszzatért a Kurcaparti városba. A legnagyobb gond a szőnyeghiány. Azonban ezen a téren is kaptunk biztatást az országos szövetségtől. - Végül még mindig nem mondott le arról, hogy egy klubba szervezze a régi szegedi és megyebeli birkózókat? - Jó úton haladok ennek szervezésében is. A múltkori csapatbajnoki döntőre már eljött öt régi birkózó. Nekik is tetszik az ötlet. Egyetértenek a havi egyszeri találkozóval, az alapítvány ügyével, sót kérték, hogy esetleg a klubélet bővüljön ki azzal, hogy mozgáslehetőséget is keresnénk. Szeretném, ha mindenki elfelejtené a régi vélt, vagy valós sérelmeit, s sokan együtt munkálkodnánk ennek a szép, férfias sportágnak a felemelkedéséért... SÜLI JÓZSEF „Elszállt" a magyarok esélye... A jugoszláviai Palicson zajló női sakkvilágbajnoki zónadöntő a végkifejletéhez közeledik. A 12. fordulóban a magyarok közül Verőci Zsuzsa játszmája függőben maradt, a 6 ponttal álló sakozónő a folytatásban a remiért küzd. Módi Ildikó és Csonkics Tünde győzött, így mindketten 6.5 pontosak. Ezzel együtt a szombati záróforduló előtt a magyar trió egyik tagjának sincs esélye a továbbjutást jelentő első hat hely valamelyikének megszerzésére. Négyen, a szovjet Gaprindasvili, a kínai Peng 8.5-8.5 ponttal, az exszovjet, újabban amerikai Levityina és a szovjet Joszeliani 8-8 ponttal viszont szinte már páholyban érezhetik magukat. Csank János az „Év Edzője" Közeleg az év vége, a sportban egymást érik a szavazások. A Magyar Labdarúgóedzők Szakmai Műhelye elnevezésű alapítvány péntekre trénereket, újságírókat hívott meg, hogy voksoljanak az „Év Edzője" kitüntető címre. A megtisztelő titulust Csank János, a bajnoki éllovas Váci Izzó szakvezetője érdemelte ki, megelőzve dr.Mezey Györgyöt és Nyilasi Tibort. Rajtuk kívül szavazatot kapott Kisteleki István, Verebes József, Tornyi Barnabás, Varga István, Garami József, Urbankovics Mihály és Pásztor József. A „dobogósok" pontszámai: 1. Csank János (Váci Izzó) 64 pont, 2. dr.Mezey György (Kispest-Honvéd FC) 25, 3. Nyilasi Tibor (FTC) 17. Az első helyezett december elsejétől - az alapítvány és a Missio Tours jóvoltából - egy héten át vendégeskedhet Münchenben, ahol a Rayern és az 1860 edzésein gyarapíthatja szakmai ismereteit. Bátorfiék helytállása Az előolimpiai versenynek tekinthető 2. asztalitenisz TSP csapat Világ Kupán a magyar női együttes sikerrel teljesítette az előzetes célkitűzést: csoportjából másodikként továbbjutva pénteken negyeddöntőt vívhatott. Bátorfi Csilláék eddigi szerepléséről és az olimpia előtti barcelonai benyomásokról Fülöp István, a női válogatott edzője számolt be. - A csapat eredményességével maximálisan elégedett vagyok, hiszen amiért jöttünk, tehát a nyolc közé jutást, már teljesítettük. Ennek értékeléséhez csak annyit, hogy tavaly a komplett csapattal, azaz Wirth Gabriellával sem jutottunk ennél tovább. A Koreai NDK ellen még többet is nyújtottak a lányok, mint amit vártam. Egyedül Tóth Krisztinán érződik bizonytalanság, de ő nemrég kezdte el az edzéseket ínhüvelygyulladás miatt. - Mennyire elégedettek a körülményekkel? - Az 5 ezer férőhelyes csarnokban 8 asztalt állítottak fel és minden már az olimpiai menetrend szerint zajlik. Az egyébként irdatlanul magas teremmel kapcsolatban az egyetlen aggályunk a légkondicionálás minősége a nyári hónapokban (a labda minimális súlya miatt nem elhanyagolható tényező a légörvény a szerk.). - A Barcelonában jártak közül többen panaszkodtak a szervezésre. - Én csak annyit mondhatok, hogy mind a létesítményekkel, mind a szervezéssel teljes mértékig elégedettek vagyunk. Minden „olimpiakészen" áll, a mi sportágunkban akár holnap kezdődhetne az olimpia. Az érdeklődésre sem lehet panasz, a csütörtöki csoportmérkőzésekre több százan látogattak el. A férfiaknál szintén kialakult a negyeddöntő mezőnye. Míg a nőknél négy ázsiai együttes maradt állva, a férfiaknál Kína és a két Korea mellett öt európai gárda folytathatja a versengést. Érdekesség, hogy a B-csoportból a vb-bronzérmes belgák elsőként jutottak tovább, miután a Saive-testvérek vezérletével legyőzték a dél-koreaiakat. Aligha kaphatott volna nehezebb ellenfelet a pénteki, kieséses rendszerű negyeddöntőben a magyar női asztalitenisz válogatott. A sorsolás Kínával hozta össze Bátorfi Csilláékat, igaz, az már korábban bizonyos volt, hogy csak ázsiai vetélytárs következhetett a négy közé jutásért. (A csoportmásodikként végzett magyarok a másik három csoport győztesei - Kína, Koreai Köztársaság, Japán - közül „választhattak".) Egyébként mind a négy párban az európaiak ázsiai együttes ellen mérkőztek. December 7-ig lehet nevezni A Kék Mókus Kupára Válogatott kézilabdás, majd fogorvos szeretne lenni „Őszit" kitették az uszodából Már megszokhattuk, ha december, akkor teremlabdarúgó-toma a Kék Mókus Kupáért. Mintha egy kicsit később indult volna meg a szervezés, talán azon gondolkodtak, hogy nem szervezik meg - szegeztem viccesen a kérdést Kozma Zoltánnak, a rendezvénynek nevet és a szervezést vállaló Kék Mókus borozó és söröző tulajdonosának. - Szó sincs róla! Egy kicsit „elaludtam". Pedig már hetek óta nyaggatnak a csapatok kérdéseikkel: az idén elmarad? Örömmel mondom, hogy december 7-ig várom a nevezéseket a Csongrádi sgt. 114. szám alatti vendéglátó egységemben. A részletekkel csak akkor tudok szolgálni, ha ismert lesz, hogy hány együttes vállalja a megmérettetést. Azt elárulhatom: a döntő, igazi show-műsor keretében, december 29-én lesz az újszegedi Sportcsarnokban. Egyébként a tornán bármilyen csapat - igazolt és nem igazolt labdarúgókból összeállított - részt vehet. A csapatonkénti nevezési díj 2500 forint, s a végén természetesen a dobogósok pénzdíjazásban részesülnek. Külön díjat adnak a legjobb kapusnak, góllövőnek, a legtechnikásabb játékosnak és a legsportszerűbb csapatnak. KEK MÓKUS KUPA BZEGEDt HOKUS C BONG HADI SGT. 114, Ma Oszlánczi András másodéves egyetemista, fogorvoslást hallgat, de szerencsére talált egy másik sportágat is. - Rédli József segített abban, hogy a suliban beilleszkedjem a kézilabdacsapatba. Azt mondta, tehetséges gyerek vagyok, s lementünk az akkori Déléphez, ahol az NB l-es ifiben játszottam, majd a klub megszűnése után átkerültem a Volánhoz - meséli „Oszi", aki pillanat alatt vágja, hogy 1990. október 21-én játszotta élete első NB l-es felnőtt mérkőzését, mégpedig éppen a bajnok Rába ETO ellen. - Egyszer kapu mellé, egyszer meg a hálóba dobtam a labdát, de aztán soha többet nem léptem pályára, csak a kispadon ücsörögtem. Itt pedig tűi sokat nem lehet tanulni - emlékszik vissza első bajnokijára a 20 éves jobbszélső. Oszlánczi Andrásnak igazán Kővári Árpád szavazott bizalmat a nyáron. A fiatal játékosnak két és fél, három hónap alatt kellett összeszednie magát, ugyanis bevallása szerint nem volt jó erőállapotban és technikailag sem sokat fejlődött, mialatt készült az orvosegyetemre. És csoda történt? Tehetnék fel a kérdést. Erre a következő statisztikával lehetne válaszolni: hat mérkőzésen 25 gólt lőtt. Egészen kiváló! Ennek ellenére azt mondom, nem történt csoda, hiszen egy óriási tehetség belátta, képességét csak szorgalmas munkával kamatoztathatja. - Ha azt mondom, hogy húzóembere vagy a Tisza Volán kézilabda csapatának, nagyon megijedsz? - Egyáltalán nem. Egyébként úgy érzem, azt játszom, ami egy régóta NB I-ben küzdő fiataltól elvárható, azaz sikerült társakra lelnem. Tenke Endrével és Sándor Pistával kitűnően megértjük egymást. Nekem csalódás lett volna, ha nem megy így a játék, mint FOTÓ: GYENES KÁLMÁN András fiú kétszer egyesre felelt földrajzból nyolcadikban , s ez persze, hogy aggodalommal töltötte el szüleit. A papa, akármennyire is fájt neki, vidékválogatott vízipólós fiát eltiltotta az egyik hét végi kupaszerepléstől. Edzője erre, nem éppen a legjobb pedagógiai módszerrel reagált - elzavarta a csapatból. Aztán Bandi beszámolt a féléves anyagból, négyest kapott, s jelentkezett a jelesért. A tanárnő mániája a térképészet volt, amit viszont a felbátorodott diák vágott. Ötöst kapott, de imádott sportágát, a vízilabdát nem folytatta. Sajnálta ugyan barátait, Szabó Zolit, Török Tibit - akikkel együtt volt válogatott - és a többieket, de önérzete nem engedte a sportuszoda kórnyékére. Kézilabdás lett. most, hiszen erre készültem, ezt csinálom. Maximumot kell nyújtanom, ha valamit el szeretnék érni. Különben is nálam csak két dolog van, a tanulás és a kézilabda. Nincs harmadik! - Barátnőd azért csak van? - Elváltak útjaink, mert úgy éreztem csak kihasználtam volna. Egyszerűen nincs rá időm, a kézilabdát és tanulást lehet egymást mellett csinálni, de ez teljesen kitölti az időmet. Emellett csak alszom és eszem. - Eléggé magányos farkas lehetsz. - Sohasem voltam az az ember, aki discóba szeret járni. Moziba se nagyon mentem, sokkal többre értékeltem azt, ha a baráti társasággal leülhettem egy jót dumálni. - Könnyen tanulsz? - Edzések után meglehetősen jól fog az agyam, hiszen a tréningeken kikapcsolódok, azonban a meccsek után nem megy a tanulás, idegileg kivagyok. - Az egyetemen milyen sikerrel veszed az akadályokat? - Maradjunk abban, hogy megvan minden vizsgám... - Jó, ne forszírozzuk, de annál jobban érdekel, hogyan tudsz oly káprázatosan összpontosítani a kapuralövéseknél, a ziccerek kihasználásánál. - Elsősorban fejben kell megverni a kapusokat! Szerencsére a Volánnál kitűnő kapuvédők vannak, és sokat figyeltem őket, hogyan mozognak egy-egy szituációban. Persze nem elég gondolkodásban legyőzni a kapusokat, ebből még nem biztos, hogy gól születik. Sokáig a helyzeteknél mindig előjött: „Jaj csak belőjem..." Ezt kitöröltem végleg az agyamból, helyette ez van: „Úgyis belövöm..." Szóval önbizalom kell a minél jobb helyzetkihasználáshoz, ehhez viszont edzéseken kegyetlenül be kell „verni" a labdát. - Úgy tudom a tanulmányod miatt sok edzést kihagysz. Neked mi az első a tanulás vagy a kézilabda? - Nincs előnyben egyik sem. de tudom mit akarok csinálni a jövőben. Minden álmom a válogatottság, emellett azonban el kell végeznem az egyetemet, majd szájsebészi szakvizsgát szeretnék tenni és a kézilabdás pályafutásom után fogorvosként fogok praktizálni... Cs. GÁT LÁSZLÓ