Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-23 / 275. szám

SZOMBAT, 1991. Nov. 23. BELPOLITIKA 3 Déli légvédelmi forródrót A jövő évben továbbra is az inflációs folyamat megtörése, valamint az ország külső és belső pénzügyi egyensúlyának fenntartása áll a gazdaságpolitika középpontjában - jelentette ki Király Péter pénzügyi államtitkár a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. Jövőre 69,4 milliárd forintos költségvetési hiánnyal számol a kormányzat, a kalkulációk szerint 20 százalékot meghaladóan nőne a GDP. Az államtitkár reális esélyt látott arra, hogy 1992-ben a fogyasztói árnövekedés ne haladja meg a 10 százalékot, s az év második felében lassö növekedés induljon meg a gazdaságban. A tájékoztatón szó volt arról is, hogy elkészült az úgynevezett második kárpótlási törvénytervezet, amely az 1939-1949 közötti tulajdoni sérelmeket hivatott rendezni. Megkezdődött a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének kongresszusa. Nagy Sándor elnöki beszámolójában tíz napon belül megkezdendő érdemi tárgyalásokra szólította fel a kormányt a foglalkoztatás- politikával, a bérekkel, inflációval, adóval, a privatizációval, a szociális biztonsággal, a szellemi és kulturális értékek védelmével, az érdekegyeztetéssel kapcsolatos kérdésekről. Megvitatták a kormány pénteken közzétett, az érdekvédelmi együttműködéssel és a szociális békével foglalkozó állásfoglalását is. Csütörtökön 14 óra 10 perc óta él a magyar és a jugoszláv légvédelmi parancsnokságot összekötő forródrót - jelentette be Keleti György honvédelmi szóvivő. A közvetlen telefonkapcsolat kialakításáról az elmúlt héten Szabadkán állapodott meg a két ország légvédelmi főnöke. Raffay Ernő honvédelmi politikai államtitkár kijelentette: bár a jugoszláv légierő több mint 400 harci géppel rendelkezik, szemben a mi 80 gépünkkel, ráadásul még olyan lokátoraink is vannak, amik öregebbek, mint az azokat kezelő katonák, fokozott felderítési tevékenységgel a magyar honvédség szükség esetén képes megvédeni hazánkat. Antall József miniszterelnök pénteken délután az olasz kormány különgépével elutazott Rómába. Egynapos látogatása alatt részt vesz a Kereszténydemokrata Internacionálé konferenciáján. Ma délelőtt a többi kereszténydemokrata pártvezetővel együtt részt vesz II. János Pál pápa kihallgatásán. A HÉT KÉRDÉSE Ön kit választana? A legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ tagsága elnökválasztásra készül. A leköszönő Kis János utóda a Dornbach, Tölgyessy, Mécs hármasfogatból kerül majd ki. Miként vélekedik az utca embere a hatalmi harcról, az ország sorsának további alakulása szempontjából fontosnak tartja-e a kérdést: ki lesz a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ elnöke. Markó Sándor, üzletkötő: - Figyelemmel kísérem az eseményeket. A politikai helyzetet annyira labilisnak látom, hogy nem tudok választ adni a kérdésre. Pedig az ország sorsát erőteljesen befolyásolja, hogy ki vezeti a legerősebb ellenzéki pártot. A jelenlegi kormányzat, amióta hatalmon van, nem tudta megoldani azokat a legégetőbb kérdéseket, amelyeket pedig ígérete szerint már meg kellett volna oldania. Katasztrofálisan rossznak tartom a munkásság helyzetét, s az ország is ugyanott áll, mint néhány évvel ezelőtt. Egy ellenzéki pártnak fel kellene vállalnia ezeket a problémákat. Az SZDSZ manapság csak kis részben teszi mindezt. Rácz Dezső, a SZEDISZ igazgatóhelyettese: - Ismerem az erőviszonyokat, de szinte képtelenség ezt eldönteni. Azt hiszem, a legjobb az volna, ha egy konzervatív irányvonal győzne az SZDSZ-en belül, ha a párton belül megszűnnének a ma még meglévő ellentétek. Én ugyan nem vagyok SZDSZ-es, de úgy vélem, a következő választásokon ez a párt lesz a befutó és nyilván a mostani választás sok mindent eldönthet. Mert mindenképpen jónak tartanám, ha a politikában is egyfajta váltógazdálkodás érvényesülne. A jelöltek közül én egyébként Tölgyessyt tartom a legesélyesebbnek. Ferenc László, nyugdíjas: - Személy szerint Kis Jánost tartom a mai napig a legjobb vezetőnek. O az az ember, akit leginkább felkészültnek látok, és aki a legrokonszenvesebb. Nyilván nem azért rokonszenves, mert .ariilyen szép ember", hanem mert egyéniség. Mint ahogy Konrád György mondta a napokban, ő sem tudna jobbat mondani nála. Leginkább a Dombach-féle vonalat tudnám pártolni, de elgondolkodtató, hogy ez ellen a kormánykoalíció ellen - a napokban a tévében is közvetített Pető-Kónya vita tükrében - milyen módszerekkel érdemes politizálni. Akkor pedig a Tölgyessy-féle radikalizmussal talán többet lehetne elérni. Legoptimálisabb persze az volna, ha feltűnne egy olyan politikus, aki mind a Tölgyessy, mind a Dornbach vonal jó tulajdonságait ötvözné. P. T. P. Nádor gyilkos-listája Mire vállalkozhat az újságíró? Negyvenöt évvel ezelőtt a szentesi kórházban brutális gyilkosság történt. Géppisztollyal, tőrrel, vasdoronggal ütötték agyon a betegágyában fekvő Lakos József rendőrkapitányt. A szerencsétlen sorsú rendőr 1991 júniusában posztumusz kitüntetést kapott a Magyar Köztársaság elnökétől, ám a gyilkosság részesei, akiknek köze lehetett a példátlan banditizmushoz, mind a mai napig büntetlenül élhetnek. Önmagában e tény is sokak igazságérzetét is bánthatja, köztük egy újságíróként is tevékenykedő helybélit, Nádor Istvánt. Nádor több publikációjában is foglalkozott a Lakos- üggyel, például a Tallózó folyóiratban, a Délkelet című napilapban ezév nyarán. írásaiban meg is nevezi a gyilkosság részeseit, köztük említi Török László nyugdíjast. Ezért Török bírósági keresetet indított aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazással vádolja Nádort. E szegedi perben a tegnap délután megtartott tárgyaláson vártak határozatot. Hogy miért érdekes éppen ez a rágalmazási per? Például, mert Nádor gyilkos-listáját részint a korabeli újságok és dokumentumok igazolni látszanak, részint az ismeretek ott lappanganak a korosabb szentesiek fejében. Évtizedekig hallgatni kellett arról, hogy kommunista rendőrtisztek, ávósok szervezték meg a politikai gyilkosságot. A kapitány útban volt. Ma már tudott, Péter Gábor vezette a tettesek, bűnrészesek utáni nyomozást, amely sosem fejeződött be törvényesen. Az ügyet Rajk parancsára egyszerűen letudták azzal, hogy a feltehetően kompromitálódott rendőrtiszteket eltávolították. Erről vallott egy korábbi tárgyaláson a parancs végrehajtója. Nem egyszerre, három hullámban váltak meg a kommunista párt számára kellemetlenné vált emberektől. Lakos kapitány halála után két héttel menesztették negyedmagával Török Lászlót is. A rágalmazással vádolt újságíró erre a tényre, meg Török László későbbi karrierjére alapozva sorolta Törököt a bűn részesei közé. Csupán az olvasó tájékoztatására: Török László ( Rajk halála után) Rákosi központi vezetőségének politikai munkatársa majd szentesi járási első titkár, később az MSZMP Csongrád megyei első titkára, volt a Csongrád megyei tanács elnöke, az OTP csongrád megyei igazgatója, onnan vonult nyugdíjba. A tegnapi tárgyaláson meghallgatták a_ ma már nyugdíjas Papp Lajost. O 1946 elején, mint a szentesi ifjúsági bizottság elnöke többedmagával két ízben is szavazott arról, hogy mit szólna az ifjúság Lakos József fizikai megsemmisítéséhez. A kérdést a megyei pb. munkatársa intézte hozzájuk. Az ifjak helytelenítették... Török László esetleges szerepéről semmit sem tudott mondani. A rágalmazási perben Nádor és védője több új iratot is becsatolt a meglévőkhöz, s kérték a bizonyítási eljárás folytatást. Ujabb tanúkat neveztek meg. Az újságíró védője utalt a Zétényi-Takács-féle törvényre, megjegyezte, Nádor nem vállalkozhat arra, amit negyvenöt évig a kommunista rendőrség elmulasztott. (Bár a perbe fogott, igazságkereső publicista a Lakos-ügyben e hét elején büntető feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a szentesi kapitányságon.) A szegedi bíróság, jóllehet a bizonyítást befejezettnek tekintette, nem hozhatott határozatot, mert Nádor védője elfogultságot jelentett be a megyei bírósággal szemben is. Az elfogultság okául Török fiának munkahelyét (Csongrád megyei nyomozó iroda) hozta fel. M. E. KÖZÉLETI NAPLÓ HETFON A MÉRNÖKI KAMARA Csongrád megyei csoportja 15 órától tartja klubnapját a Szegedi Vízművek és Fürdők Tisza Lajos körút 88. szám alatti szabadidőközpontjában. A kamara elnöksége számít az érdeklődő mérnökök részvételére. RÁKOS TIBOR, a 2. számú választókerület (Felsőváros) képviselője 17-18 óráig fogadóórát tart a Lila iskolában. DR. TICHY-RÁCS CSABA, a 14. számú választókerület (Alsóváros) képviselője 18 órakor lakossági fórumot tart a Rákóczi utca 11. szám alatt. ANNUS JÓZSEF országgyűlési képviselő a Szocialista Párt szegedi fórumán 17 órakor (Tisza Lajos krt. 2-4.) Fenyegeti-e külső veszély a Magyar Köztársaságot? címmel tart tájékoztatót, majd válaszol az érdeklődők kérdéseire. „Elképzelhető, hogy a jelöltek később együttműködnek" Ma kezdődik a legnagyobb ellenzéki párt kétnapos küldöttgyűlése Budapesten. A tanácskozás két fő feladata meghatározni az SZDSZ politikai irányvonalát és megválasztani a szabaddemokraták új elnökét. A három jelölt: Dornbach Alajos, Mécs Imre és Tölgyessy Péter. Szegedről hat küldött utazik, közülül Beck Zoltánnal, a szegedi szervezet elnökével beszélgettünk. - Milyenek az elnökjelöltek esélyei? - A szegedi küldöttek most épp fele-fele arányban támogatják Dornbach Alajost és Tölgyessy Pétert. Persze az ott történtek, a programbeszédek még befolyásolhatják ezt. A kampány végére a programok meglehetősen közel kerültek egymáshoz. Alapvető különbség a három jelölt elképzelései között nincs. Ezért nem a programokra fognak a szavazók voksolni, hanem a személyekre. Mécs Imre esélye kevesebb, a két másik jelölt az igazi alternatíva. Szerintem Dornbach kisebb-nagyobb eltéréssel az eddigi SZDSZ-politikát folytatná, Tölgyessytől a tagság radikális változtatást vár. A különbség főleg a stílusban van. - A stílus azonban maga az ember. - Ez valóban lényegi különbség. A kérdés az, kitől várható, hogy az SZDSZ-et tömegpárttá alakítja, ki az, aki fölvállalja a tömegek várakozását. Ez inkább Tölgyessytől várható. Azt gondolom, ha Dornbach győzne, a tagok egy jelentós része elfordulna az SZDSZtől, és nem nyernénk potenciális új szimpatizánsokat. Ha Tölgyessy győz, akkor a jelenlegi vezetés egy részét elveszíthetjük - bár ez egyáltalán nem biztos -, de a tagság elégedett lesz, és sokan, akik most nem kötődnek pártokhoz, felénk orientálódnának. Tegnap Szegeden több olyan telefont kaptam ismert, befolyásos emberektől, akik ebben az estben csatlakoznának hozzánk. -Például? - Nem szívesen mondanék neveket, de sokan vannak, akik fantáziát látnának egy Tölgyessy vezette SZDSZ-ben. És ma nem látnak. Elszürkültünk. - A mai vezetők közül viszont - épp Ön mondta szinte senki nem támogatja Tölgyessyt. Egyikük úgy fogalmazott: a törpék SZDSZ-e jönne létre. - Akik így nyilatkoznak, azok az óriások pártjának tartották az SZDSZ-t. Ha a mai helyzetet nézzük, nem biztos, hogy igazuk volt. Sok tehetséges ember van a pártban, akik nincsenek reflektorfényben. Egy ilyen egészséges őrségváltás jótékonyan hatna. - A kulcskérdés azonban mégsem az elnök személye, hanem az, hogy az SZDSZ határozott, népszerű alternatívát tud-e állítani a következő választásokra a koalícióval szemben. - Hét végén biztos alapos vita lesz, sok javaslat fog elhangzani. Az igazi munka azonban hétfőn fog kezdődni, azzal, hogy az új elnök hivatalba lép. - Az előzetes közvéleménykutatási adatok azt mutatják, hogy a párt véleménye megosztott, mindkét jelöltnek széles támogatói tábora van. De egyikük, ugye, győzni fog. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a vesztes is jelentős vezető pozíciót vállal? - Igen, mert mint mondtam, a programok nagyon közel állnak egymáshoz. A másik ok pedig, hogy mindhárman tisztességes kampányt folytattak, a maguk nézeteit ismertették, nem szidták a másikat. M. T. A miniszterelnök megint hallgatott Változatok egy koalícióra A Kisgazdapárt szombati kongresszusát követően sokan várták, hogy a hét elején fordulat következik be a kormánykoalíció életében. Akkor Cseh Sándor alelnök hívó szavára a jelenlévők egy emberként szavazták meg, hogy tárgyalásokat kell kezdeni egy jó alapú, a kisgazdáknak nagyobb politikai súlyt, „érdemi beleszólást" biztosító koalícióról, vagy szakítani kell az MDF-fel. Hétfőn és kedden a parlamenti „nagyüzem" azonban a szokásos keretekben folyt, csak a folyosókon és a sajtóban zajlott „számháború" azt illetően, hogy vajon összeverbuválódott-e elegendő számú - legalább tíz - képviselő ahhoz, hogy megalakulhasson a Torgyán József pártelnök vonalát és utasításait követni kész új, „párhuzamos" kisgazda frakció. Ez - legalábbis a mai napig - nem sikerült. E viharok közepette a kisgazda szónokok - Országházon kívüli beszédeiben hetek óta oly hevesen támadott, sőt: Torgyán József által beperelt miniszterelnök hallgatott. Antall'József hű maradt önmagához, megőrizte politikai, vezetői stílusát, hogy tudniillik, azt hall meg, amit akar, és arra reagál, amit ő tart szükségesnek. Úgy tűnik, a kisgazda követeléseket és fenyegetéseket nem tartja erre érdemesnek. A kormányfő politikai és parlamenti matematikai okokból egyaránt jogosan vélheti úgy, hogy Torgyán József valójában nem fenyegetheti kormányát. Mindenekelőtt: hiába a legnagyobb párt - a taglétszámok alapján - a Kisgazdapárt, a következő parlamenti választásokig a tavaly tavasszal elért 12 százalék, s az ennek megfelelő számú képviselői hely a mérvadó. A tavaly tavaszi választások előtt a Kisgazdapárt - bízva saját sikerében - nyitva hagyta a kérdést, hogy az új, demokratikus Parlamentben kivel kíván, kivel hajlandó együttműködni. Csak a választások első fordulója után, 1990. március 30-án állapodott meg az MDF, a Kisgazdapárt és a KDNP, hogy a szavazás második, döntő fordulójában összefog. Az MDF választási győzelmének estéjén Antall József a három párt koalícióját helyezte kilátásba, de ez még nem volt befejezett tény. A Kisgazdapárton belül már a március 30-i megállapodás után szenvedélyes vita tört ki. Prepeliczay István főtitkár puccsal vádolta a pártvezetőséget, köztük a választási szövetséget aláíró Balogh György alelnököt. Az MDF választmánya április 10-én felhatalmazta az elnökséget, hogy folytasson koalíciós tárgyalásokat az FKgP-ve! és a KDNP-vel, de két nappal később Antall József - az MDF III. országos gyűlésének jóváhagyásával - potenciális partnernek nevezte a Fidesz-t is. Az új Országgyűlés május 2-án tartotta ünnepélyes alakuló ülését, de ezt megelőzően, április 29-én két fontos dolog is történt. Az egyik, hogy a Kisgazdapárt új vezetést választott: eltávolították a főtitkári tisztségből Prepeliczay Istvánt, helyére Kiss Gyula került, míg pártelnökké az egymással vetélkedő, markánsabb és esélyesebb jelöltek helyett „békítőként" Nagy Ferenc Józsefet választották. S miközben a kisgazdák önmagukkal voltak elfoglalva, Antall József játszotta ki a „szabad demokrata kártyát", leendő koalíciós partnerei nélkül megkötötte az SZDSZ-szel azt a megállapodást, amely nemcsak a jövendő ellenzékkel szemben biztosított számára nagyobb parlamenti játékteret, hanem - a paktumot némi háborgás után tudomásul vevő - szövetségeseivel szemben is. Ez kiderült a kormánylista két héttel későbbi bejelentésekor: a Kisgazdapárt „kemény" egyéniségei közül csak Gerbovits Jenő került be a kormányba, de az 1991 januári kormányátalakításnál a „kompromisszum-képtelen" Gerbovitsnak is távoznia kellett, s a „tárca nélkülivé" lett Nagy Ferenc József utódául a Földművelésügyi Minisztérium élére Antall József választott kisgazdát a szakmailag felkészült, de a politikától távol álló Gergátz Elemér személyében. Ezzel, s az „elátkozott" kárpótlási törvénnyel a háttérben hirdette meg Torgyán József a Kisgazdapárt tekintélyének, súlyának helyreállítását célzó kampányát, amellyel idén júniusban megszerezte a pártelnöki posztot. A párt pozíciója azonban ma sem jobb, mint másfél éve. Antall József sohasem vetette el a „Fidesz-opciót" (egy kisgazdátlanított kormánnyal szemben a fiatal demokraták sem eleve engesztelhetetlenek), és az SZDSZ e hét végi elnökválasztása is szélesítheti a kiváló taktikus miniszterelnök játékterét. HAJDÚ ANDRÁS „Pártgazdák" Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék főcsoport főnöke elmondta, a parlamenti pártok törekedtek pénzügyi, gazdasági rendszerük szakszerű, rendezett kiépítésére. A parlamenti pártok közül csupán a Független Kisgazdapártnál talált az ÁSZ rendezetlen elszámolást, szabálytalanságokat. A Parlamenten kívüli pártok esetében több szabálytalanságra is fény derült. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt esetében olyan súlyos szabálytalanságok derültek ki, hogy az ÁSZ elnöke a legfőbb ügyészhez fordult. Indítványozta, hogy a Legfőbb Ügyészség a párttörvény alapján indítson keresetet a párt ellen, illetve a felelőssé tett személyekkel szemben tegye meg a szükséges intézkedéseket. A vizsgálat során feltárták, hogy Petrasovits Anna pártelnök 600 német márkáról nem tud semmilyen bizonylatot bemutatni, egyúttal összesen több mint 138 ezer forint, különböző utazásokra felvett összeget sem tud számlákkal igazolni. Ormándlaky Ernő, pártfőtitkár pedig 80 ezer forinttal nem tud elszámolni a pártnak. emellett még 20 ezer forinttal tartozik az MSZDP-nek, amelyet azért vett fel a pártkasszából, hogy kifizesse a Magyar Műsorszóró Vállalat szolgáltatásait. Az ÁSZvizsgálat szerint Lugossy László pártigazgatót felelősség terheli, mivel nem végeztette el a szükséges pénzügyi revíziókat a párt gépkocsijának használatával kapcsolatban, nem ellenőriztette a gépkocsivezetők különböző ügyeit.