Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-20 / 272. szám

OÍ Delmaqy SZERDA, 1991. Nov. 20., 81. ÉVF. 272. SZÁM - Ezen ne is csodálkozzon!mondja Vass Sándorné a „park" vezetője - Nálunk is igaz mondás, hogy pénzt csak pénzzel lehet keresni. Az önkormányzatnak pegid nincs befektetni valója. A vidámpark helyzete egyszerűen siralmas. A játékok/ele már az 1965-ös államosításkor is itt állt. Most meg elhozzák a nagymamák az unokákat, s felültetik őket arra a vurstlira, amin fiatalkorokban ők is szórakoztak. A dodzsem '79 óta életveszélyes, be van zárva. Ma már egy vásári mutatványosnak is korszerűbb játékai vannak, mint a Szegedi Vidámparknak. - A támogatás mellett azért akad bevétel is! - A szegény vidámparkot még az ág is húzza! Egymillióval kevesebb lesz az idén a bevételünk, mint tavaly. Rossz volt az idő, az embereknek pedig nincs pénze efféle vidám dolgokra. Mi viszont rákényszerülünk a folyamatos áremelésre, mert drágul az energia, a nyereménytárgy. Nyakunkon az adó. - Mi lehetne a megoldás? - Az egyik, hogy az önkormányzat adna pénzt a fejlesztésre. De erről álmodni sem merünk. A másik, hogy vállakozóknak kellene bérbe adni a parkot. Úgy tudom, legalább egy éve akadna is üzemeltető... - Valóban voltak érdeklődők erősíti meg a hírt Vinczéné Feje Ágnes főelőadó, a Polgármesteri Hivatal Közművelődési és Oktatási Irodáján. - Ákkor miért a halogatás? - Május végéig át kellett volna világítani az összes önkormányzati intézménnyel együtt a Vidámparkot is. De csak a gazdasági számítások készültek el. Az illetékes bizottságok ezért halogatták a döntést. ORSZÁG HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Nagyanyáink vurstlija Vidámpark a levegőben FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ Nem vidámak a Vidámparkban! - legalábbis az ott dolgozók. A szórakoztató intézmény a városatyáknak is egyre több fejtörést okoz az utóbbi időben. Az idén már 3 millió 799 ezer forintjába kerül a költségvetésnek az újszegedi intézmény, a pénzt az év elején ugyan úgy adták oda, hogy a bevételből vissza kell majd fizetni. De hogyan? Most ott tartunk, hogy vállalkozókat keresnek a Vidámpark územeltetésére. Pontosabban a polgármesteri hivatal koncesszióba, azaz bérletbe szeretné adni a szórakoztató intézményt. Hogy is van ez? A városnak csak a veszteséget termelte eddig , a váltakozók pedig hasznot remélnek belőle? - Mikora lesz átvilágítva a Vidámpark? - Időközben összesítettük az anyagot, elkészült a jelentés, de már csak decemberben kerülhet a közgyűlés elé, ezután írjuk ki a pályázatot a bérleti jog elnyerésére. - Úgy hallom voltak már érdeklődők is... - Egy itt élő svéd állampolgár, de az ő ajánlata a város számára kedvezőtlen volt. Úgy tudom a Biliiárd Casino Kft.-t is érdekelné az üzlet. - Mennyit ér az önkormányzatnak ez az intézménye? - Több mint 13 milliót. A tulajdon maradna a városé, sőt a bérlőknek előírnánk, hogy gyermekszórakoztató intézményt kell működtetniük, nem pedig kaszinót. Más okból is benne van mostanság a szegedi levegőben a Vidámpark ügye. A Liget védetté nyilvánításáért harcolók szeretnék, ha más helyet keresnének a vurstliknak. Akadnak olyanok, akik már ki is szemelték a Vadasparkot mondván, az ötven hektáron megfér egymás mellett a két intézmény. - Még a gondolattól is kiráz a hideg! - mondja a telefonba Egyházi István a Vadaspark vezetője. - Az még hagyján, hogy engem zavarna ez a házasság, de az állatokat is zavarná. A mi területünket is védetté kellene nyilvánítani, hiszen természetes környezetet szeretnénk biztosítani az állatoknak. Arról, már nem is beszélve, ha a város úgy is bérbe adja a Vidámparkot, nem mindegy, hogy honnan folyik be a bérleti díj? Alighanem ez egyelőre meddő vita. A Vidámpark, akárhol is működik, hamarosan bérlőre vár. De vajon miért éri meg egy kftnek az, amivel egy város sem bírt el eddig? Sebők Ferenc a Biliiárd Casino Kft. ügyvezetője telefonon mindesetre megerősítette a hírt: ők pályáznak a bérleti jogra. A Vidámpark kapuján pedig lakat lóg - egyelőre csak a közelgő tél miatt. RAFAI GÁBOR FOKISZ ~'\ VELJKO KADIJEVIC SZERB HADÜGYMINISZTERT és a •mJ szerb tartományi területvédelmi parancsnokságokat vádolja a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének közleménye, amelyet Londonba juttattak el. A BBC világhírszolgálata szerint a közleményben egyebek közt azt állítják, hogy a tartományi szerb hatóságok pontatlanságoktól és féligazságoktól hemzsegő közleményekkel bombázza az ottani magyarságot. O

ROMÁN HETILAPOT VÁDOLNAK bolgárellenes hamisításokkal a tegnapi bolgár újságok. A Flacara legutóbbi száma szerint a Bulgáriához tartozó Dél-Dobrudzsa mindig is ősi román föld volt. A lap ötoldalas írást jelentetett meg a bolgár területről, melynek szerzője történelmileg igazságosnak ítélte, hogy a román hadsereg 1913-ban megtámadta Bulgáriát és elfoglalta Dél-Dobrudzsa egész területét. D

MOZGALMAS ÉJSZAKÁJUK VOLT november 18-áról 19-ére virradóan a határőröknek, két nagy határsértő csoportot is elfogtak - mondta kedden délelőtt Zubek János határőrségi szóvivő. Az orosházi határőrkerúlet biharkeresztesi őrse a zöldhatáron egy 49 tagú, hazánkba igyekvő „válogatott afrikai csapatot" tartóztatott fel. Többek között nigériai, libériai, szomáliai, lesothoi, ghanai. egyiptomi, líbiai tagjai voltak. Velük együtt horogra akadt két magyar és egy szíriai embercsempész is. A Kuratórium első ülése Alapítvány a megyei önkormányzatokért „A megye által képviselt helyi önkormányzatok együttműködésének, fejlődésének és zavartalan működésének elősegítése, a körzeti, térségi feladatok előkészítésének és megvalósításának támogatása, a művészeti alkotó tevékenység, a diák- és tömegsport, az öntevékeny amatőr művészeti csoportok támogatása, valamint ösztöndíjalapítás és -támogatás, illetve a megyei közgyűlésben képviselt önkormányzatok átmeneti pénzügyi likviditási problémáinak megoldása" - ezek a pontok szerepelnek „Az Alapítvány célja" címszó alatt a Csongrád Megye Önkormányzataiért Alapítvány alapító okiratán. Tegnap délelőtt tartotta alakuló ülését az Alapítvány kuratóriuma: két hónap telt el tehát szeptember 19-e, az elvi döntés megszületése óta, amikor is megbízták a Kuratórium most megválasztott elnökét, Ratkai Imrét, a megyei közgyűlés alelnökét, illetve egy bizottságot az alapító okirat kidolgozásával. Ezt október 24-én a makói megyei közgyűlés el is fogadta. In választották meg a kilenctagú Kuratóriumot is: a megyei közgyűlés választási rendszerének megfelelően mind a nyolc választási körzet egy-egy tagot delegál (a kilencedik tag az elnök). Személyük megegyezik a tavaly december 21-én, a megyei közgyűlés alakuló ülésén megválasztott un. körzeti szószólókéival. Név szerint tehát Czifra László deszki, Dégi György pitvarosi, Kónya József sándorfalvi, Papp János rúzsai, dr. Rébeli Sz. József szentesi és dr. Thirring Akos tömörkényi polgármester, Földi András derekegyházi és dr. Siket István makói képviselő, valamint Ratkai Imre alkotják az alapítványi vagyon fölött rendelkező testületet. Néhány lényegesebb pont az alapító okiratból. A tagok megbízatása a megyei közgyűlés mandátumának lejártáig tart, tiszteletdíjat a feladatok elvégzéséért sem az elnök, sem ők nem kapnak, de indokolt költségeik megtérítésére igényt tarthatnak. A fontosabb döntések - támogatások odaítélése, szervezeti és működési szabályzat megállapítása, éves pénzügyi terv elfogadása stb. - meghozásához a teljes tagság 2/3-os többsége szükséges. „Az Alapítvány a támogatások odaítéléséhez elsődlegesen pályázatokat ír ki, amelyre a helyi önkormányzatok, a megye területén működő társadalmi, kulturális, oktatási stb. szervezetek és intézmények pályázhatnak. A pályázatot a Kuratórium írja ki, és a megyei közgyűlés hivatalos közlönyében, valamint a megyei napilapokban kell közzétenni." S végül, de nem utolsósorban a pénzügyi háttérről. Az induló tőke 30 millió forint készpénz, mely a közgyűlés tavalyi maradványpénzéből származik. Az okirat azt is kimondja, hogy „az Alapítvány a mindenkori alaptőke hozadékának (kamatainak) felhasználásával kívánja elérni céljait". A harmincmillióból egyébként 25 millió a törzstőke, tehát nemcsak a kamatokból lehet a pályázókat díjazni, hanem ötmillió forint erejéig az alapvagyonból is: ám a törzstőke alá nem csökkenhet az Alapítvány összege. Még annyit: az Alapítvány nyitott és nyilvános - hasonlóan a megyei közgyűlés eddigi alapítványaihoz -, ahhoz bármilyen természetes vagy jogi személy csatlakozhat vagyoni hozzájárulással, aki céljával egyetért. Az alapító okiratban leírt tervek természetesen akkor válnak kivitelezhetővé, ha a bírósági bejegyzés is megtörtént; a kérelmet a lehető legrövidebb idő alatt benyújtják, s bíznak abban, hogy a bejegyzéssel nem lesz semmi gond. TARTALOM Vukovár „felszabadítása" 2 Gregor lemondott 4 Beszélgetés Kass Jánossal 5 Kapcsolatok 6 Zelei Miklós tárcája...16 Nemet nem... A fővárosi önkormányzat nem szavazata után - éles viták közepette - a kormány is nemmel szavazott a világkiállításra. Akkor néhány napig úgy tűnt, a kérdés végleg eldőlt, mostanára azonban minden újra nyílt lett. Abban szinte senki sem kételkedik, hogy Palotás úrnak - igaz a tervezettnél lassabban - sikerül összeszedni a népszavazás kiírásához szükséges számú aláírást és minden kezdődhet elölről. Talán nincs is már olyan érv, ellenérv, amely ne hangzott volna el a világkiállítás mellett, illetve ellenében, s ezek közül bizony nem 'könnyű kiszűrni az elfogulatlanokat, a politikamenteseket, az igazán szakszerűeket. Talán nincs is párt, társadalmi szervezet, tömeg és nem tömegmozgalom, fő és alhivatal, amely ne nyilvánított volna valamilyen véleményt ebben a kérdésben. Közülük egyet, az Állami Számvevőszéket törvény is kötelezi az Országgyűlés elé terjesztett kormányprogramok, az állami kötelezettségvállalással járó beruházások véleményezésére. Ezt korábban két ízben már meg is tette a világkiállítás kapcsán az A.SZ., először 1990 októberében, majd idén tavasszal, ezek azonban nem kaptak túlzottan nagy nyilvánosságot. Most, ősszel újból megnyilatkozott, de korábbi érveléséből megtartotta azokat a kitételeket, melyek szerint: a tervezethez képest jelentős költségtöbblet valószínűsíthető, elkerülhetetlen az állami és önkormányzati ingatlanok nagyarányú értékesítése, valamint vészesen csökken a felkészülési idő. A műszaki és pénzügyi előkészítés azóta sem mozdult érdemben, s alapvető hiányosságnak minősíti a számvevőszék azt is, hogy máig sem készült részletes és áttekinthető finaszírozási terv. A fejlesztések hátterének egyetlen biztos pontja az állami költségvetés oly sokszor emlegetett 30 milliárd forintos kötelezettségvállalása. Jelentős visszalépésnek, mi több, elfogadhatatlan leegyszerűsítésnek tartja azt a megközelítést, hogy a javaslat csak a világkiállítási helyszín és a megrendezéshez elengedhetetlenül szükséges infrastrukturális fejlesztések költségeivel számol. Egyértelmű nemet természetesen nem mond az Állami Számvevőszék, de a törvényjavaslathoz mellékelt terjedelmes dokumentáció színvonalát elégtelennek tartja a pénzügyi háttér biztos megítéléséhez. Vagyis, folytatás következik. KOVÁCS ANDRÁS T E L E K O M Tisztelettel meghívjuk Önt engedményes áruvásárral egybekötött távközlési szakkiállításunkra, amelyet november 20. és 22. között rendezünk Szegeden, a Forrás Szállóban (Gyapjas Pál u. 1G-24.) Kontrax Tg la kain