Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-20 / 272. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAQYARORSZÁG SZERDA, 1991. Nov. 20. Vukovár „felszabadítása" Több mini három hónapig állta az ostromol a Duna parti város a túlerővel szemben. Adáz, elkeseredett, s emberfeletti harcot vívtak a horvát város védői a műszakilag s emberanyagban is jobban „ellátott" Jugoszláv Néphadsereggel. Veszítettek. Hetekkel ezelőtt már minden nap azt jelentették a haditudósítók, hogy Vukovár eleste csak napok kérdése. A halálfélelem, a puszta tétért való harc azonban megsokszorozta a védők erejét és kitartottak. Hétfőig. Akkor letették a fegyvert. Semmi különös sincs ebben, mondaná az ember, hiszen háború van, s a háborúban vannak vesztesek és vannak győztesek. Ez a háború azonban valami más. Itt nem két ország áll szemben egymással, hanem két testvérnép. Testvérháború tehát. Szerb és horvát öli egymást... Nézem a tévében a bevonuló jugoszláv hadsereg katonáit. 4 romos, üszkös még füstölgő épületek között egy harckocsit állnak körül. Parancsnokuk kezében pálinkás fiaskó. Győzelemittas tekintettel néz a kamerába és felköszönd a katonákat, a szabadcsapatok harcosait és büszkén közli, hogy „felszabadították" Vukovárt! Örömében nem tudok, de meggyőződésem, hogy a békeszerető világ nagy része sem tud maradéktalanul osztozni. Annái inkább, mert a következő képsorok már a város lakóit mutatják, amint elhagyják otthonukat, hajlékukat. A férfiak némelyikénél fegyver van. Amikor odaér a szövetségi hadsereg katonája elé, megáll és eldobja a puskát. A feltétel nélküli megadás jele ez. Asszonyok, gyerekek, idős emberek vonulnak hosszú sorokban. Szemükben rémület, halálfélelem. Mindegyikük kezében az elmaradhatatlan nylonszatyor. Abban van az összes vagyonuk. Az asszonyok, gyerekek sírnak, a férfiak némán, megtörten baktatnak a sorban. Elgondolkodom a megrázó képeken. Vajon kitől, ki alól szabadította fel a hadsereg e szerencsétlen lakosságot? S ha már felszabadítóként „ verekedte be " magát ebbe az egykoron festői szépségű Duna parti kisvárosba, akkor miért távozik a lakosság zöme? Vajon fél a felszabadítójától? Nehéz ezekre a feszülő kérdésekre még most válaszolni. De bízzunk abban, hogy nem kell már sokáig vámunk arra, hogy győzzön a józan ész, elhallgassanak a fegyverek és ne legyen soha többé szükség ennyi áldozatot követelő "felszabadításra ". K.F Elnapolt leszámolás Aki nem tart velünk ellenünk van! Vagyis, akinek nem tetszik ez a háború: az összes menekült, a katonaszökevények, a demokraták, vagy a pacifisták és a nemzetiségiek, mind-mind a szerb nemzet, Szerbia, illetve elsősorban Slobodan Milosevics ellenségei. A novi sadi (újvidéki) televízió legalábbis ezt sugallja. Döbbenten nézem a képernyőt. „Miért nem akarnak maguk harcolni? Mert...? Na, ne mondja! Mi éppen Jugoszláviát védjük, ha nem tudná?" A riporternő kíméletlen, nem hagyja szóhoz jutni interjúalanyát, fehéren-feketén bizonyítani kívánja az ellenzéki képviselő árulását. A szabadkai városháza tornya felé mutat leleplezően: itt bujkálnak a demokraták jelmezébe bújt felforgatók... Zentán tegnap tárgyalták volna a „zendülők" perét. A városi bíróság a vádlottak: Bodó József, Dusán Materuja, Horváth János, Szabó János és Szloboda János kérésáre - hogy védőt fogadhasanak - egy héttel elnapolta a tárgyalást. A békemegmozdulások szervezői, a válságstáb tagjai közül hárman a hadsereg tartalékos tisztjei. VARGA Van, aki nélkül nem megy Mihail Gorbacsov szovjet elnök tegnap ismét külügyminiszterré nevezte ki Eduárd Sevardnad/.ét jelentette a Reuter a Moszkvai Rádió hírére hivatkozva. Egy kremlbeli tisztségviselő a hírre utalva kijelentette: nincs hivatalos bejelentése, de a Moszkvai Rádió híre korrekt. Magyarország kedden Strasbourgban csatlakozott az Európa Tanács három jogi intézményéhez, a kiadatási, a kölcsönös büntetőjogi - nyomozási -, segítségnyújtási és az elítélt személyek átadására vonatkozó európai egyezményekhez, beleértve több kiegészítő jegyzőkönyvet is. A három konvenciót Magyarország Európa Tanács melletti állandó képviselője, Rakovszky András nagykövet írta alá. A Szovjetunió maradéktalanul teljesíti az általa vállalt fegyverzetkorlátozási megállapodásokat jelentette ki Alekszandr Jakovlev. A szovjet államfő tanácsadója a hadászati egyensúly kérdéseiről folytatott szovjet-amerikai megbeszélésen vesz részt Washingtonban. - A szovjet államtanács határozottan állást foglalt amellett, hogy a nukleáris fegyverek egy kézben, a központi hatalom kezében maradjanak. Washingtonnak nem kell nyugtalankodnia emiatt - mondta a politikus. Ukrajna megkezdte saját védelmi erejének kiépítését - jelentette kedden a Kraszqaja Zvezda. A szovjet hadsereg lapjának beszámolója szerint az ukrán köztársasági gárda a belügyi alakulatok egységeire épülve jön létre, míg a „nemzeti hadsereg" a köztársaság három katonai körzetének egyesítésével alakul ki. A hadsereg átfésüli Vukovárt Az EK-terv szerint: kemény embargó vár Jugoszláviára A horvát köztársaság legfelsőbb államtanácsa hétfő este úgy foglalt állást: már semmi sem indokolja, hogy Stipe Mesic az államelnökségben maradjon. Mesic a szövetségi elnökségben Horvátországot képviselte: a második félévben ő töltötte be az elnöki tisztet, már amíg a testület egyáltalán működött. Janez Drnovsek, az elnökség szlovén tagja a közelmúltban hivatalosan is távozott a testületből, amelynek munkájában már azelőtt sem vett részt - még formálisan sem. A horvát államtanács az ő kilépésével indokolta állásfoglalását, illetve azzal, hogy Jugoszlávia voltaképpen már nem is létezik. Vukováron keddre virradóra még mindig szórványos lövöldözések voltak. A hadsereg úgy döntött, hogy átfésüli a várost és horvát fegyveresek után kutat. A horvát gárdisták kapitulációjáról a hadsereg és a horvát kormány megbízottjai a Nemzetközi Vöröskereszt és az Európai Közösségek megfigyelőinek jelenlétében tárgyaltak, A hadsereg és a Vöröskereszt megállapodott abban, hogy haladéktalanul elszállítják a vukovári kórházból az ott ápolt, csaknem ötszáz súlyos sebesültet. A szövetségi kormányból már korábban távozott több horvát miniszter: ók most Franjo Tudjman tanácsadóiként tevékenykednek. A kormányban Horvátországot Ante Markovié miniszterelnök és Budimir Loncar külügyminiszter képviseli. A kormányfőtől Branko Kostic alelnök támadása nyomán a szövetségi parlament egyik háza már megvonta a bizalmat, csütörtökön dönt sorsáról a szövetségi tanács. A külügyminisztertől szintén megvonták a bizalmat, a külügyi teendők ellátására helyettesét kérte fel a csonka elnökség. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában hétfőn éjjel megkezdődtek a nem hivatalos tanácskozások a Jugoszláviával kapcsolatos határozati javaslatról, amely lehetővé tenné békefenntartó erők kiküldését is. A javaslat legkorábban egy hét múlva kerülhet a testület elé. Az MTI tudósítójának értesülése szerint a BT három EK-tagállama: Nagy-Britannia, Franciaország és Belgium immár átadta a testület tagjainak a huzamos ideje készülő határozattervezetet. Jól értesült források szerint a terjedelmes szöveg többek között kimondja a Jugoszlávia elleni olajszállítási tilalmat és előirányozza egy bizottság felállítását, amely ellenőrizné az ország ellen már korábban elrendelt fegyverszállítási embargó megtartását. Pankin helyett most már Sevardnadze A szovjet külügyminiszter Magyarországra látogat Kérdésekre válaszolva a szóvivő kiemelte: az alapszerződés fontos része a biztonsági partnerség rögzítése. A két szuverén szerződő fél úgynevezett negatív biztonsági garanciát is vállal, vagyis az erőszakról való kölcsönös lemondás mellett kötelezi magát arra is, hogy területét sem bocsátja harmadik fél rendelkezésére szerződd partnere elleni agresszióra. A kétoldalú szerződések súrú szövésű biztonsági hálójának létrehozását célul tűző magyar diplomácia újabb lépésként alapszerződés-tervezetet juttatott el Romániának. A projektum az együttműködés széles körét átfogó. November utolsó napjaiban Magyarországra látogat a szovjet külügyminiszter, aki kézjegyével hitelesíti majd a magyar-szovjet alapszerződés teljes egészében tető alá hozott szövegét, emellett vendéglátójával, Jeszenszky Géza külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseken előkészítik Antall József moszkvai látogatását jelentette be Hermán János külügyi szóvivő kedden megtartott sajtókonferenciáján. megújuló kapcsolatrendszert vázol fel délkeleti szomszédunkkal. Helyet kapott a magyar tervezetben a kulturális, gazdasági, biztonságpolitikai, egészségügyi kontaktusok formálása, a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése, illetve a regionális együttműködés alakítása. Szokai Imre külügyi helyettes államtitkár szakértői konzultációra hívta meg román partnerét Budapestre. A szóvivő beszámolt arról is, hogy jól halad a magyar-német alapszerződés megszövegezése. A jugoszláviai válság fejleményeihez kötődő újabb hírekről is beszámolt Hermán János. Közölte, hogy a napokban tett magyar kezdeményezés nyomán rendkívüli ülést kezd Budapesten a Duna Bizottság, s áttekinti a jugoszláviai Duna-szakaszon kialakult súlyos helyzetet. Jeszenszky Géza tegnap hivatalos látogatásra Luxemburgba indult, onnan szerdán Strasbourgba érkezik, ahol Magyarország képviseletében részt vesz az Európa Tanács miniszteri bizottságának második ülésén. Baker kínai látogatása A nagy célok, kis eredmények találkozója Baker le akarta szállíttatni velük Kína égbetörő import-vámtételeit az átlagos szintre. Garanciát remélt, hogy Kína majd tiszteletben tartja az amerikai szabadalmakat és szerzői jogokat. S mire jutott? Amit az első helyre tett, az emberi jogokat, abban szinte semmire. Kapott információt néhány politikai fogoly sorsáról, s kapott könyvajándékot az államfőtől, a kínai kormány Fehér Könyvét, amely 62 oldalon zengi el a kínai emberi jogi gyakorlat szeplótelenségének dicséretét. A Baker-misszió egyetlen valódi sikere, hogy Peking mostantól elfogadja a rakétakereskedelem nemzetközi szabályait, hajlandó csatlakozni a rakétatechnológiák nemzetközi ellenőrzési rendszeréhez. Eredményként könyvelik el sokan, hogy Kína is hajlandónak látszik leengedni az atomsorompót. Igaz viszont, hogy Peking a szerzőII í f désen kívül állva sem mondott soha egyebet: nem terjesztem az atomfegyvert, sem technológiáját. Reaktorokat persze épít itt és ott (most Irán és Algéria kínai reaktora van terítéken), de hát azt az atomsorompó-szerzódés sem tiltja. Hogy a fenti kettőben éppenséggel Nagy célokkal érkezett a hét végén Pekingbe, s kis eredményekkel távozott James Baker. Az amerikai külügyminiszter ki akarta harcolni 800 politikai fogoly szabadságát. Rá akarta venni Kínát, hogy ne adjon el Szíriának rakétákat, s mondja fel Iránnal az atomenergetikai együttműködést. A kínai vezetők szavát akarta venni, hogy „gyanús" rendszerekkel nem kooperálnak többé az atomenergetikában. uránt is lehetne dúsítani, s azzal atombomát megtölteni, az más kérdés. Csak látszateredményeket hoztak Baker kereskedelmi tárgyalásai. A vendég fogadására készülő szorgos kezek lenyestek ugyan néhány kinyúló tüskés ágat a kínai védővámrendszer magasra növesztett sövényéből, de egyszerre levágni térdig az egészet, miként Washington (is) kívánja, a világért sem akarják. Féltik mögötte a zsenge pázsitot - a hazai ipart -, nehogy idegenek letapossák. Megígérték Pekingben az amerikai külügyminiszternek, hogy a rabmúhelyekben, fegyencverítékkel készült kínai termékek amerikai exportjának megpróbálják elejét venni. Eredménynek ez nem nevezhető, hiszen a kínai törvények szerint eddig is tilos volt a rabmunka gyümölcsét exportálni, az amerikaiak szerint mégis megtörtént. Az Egyesült Államokban ezt nagyon zokon vették: részint mert az emberi jogok sérelmét látják benne, részint pedig, mert a bérköltségtől ily módon lefoszlott kínai áru túl olcsó az amerikaihoz képest. BARTA GYÖRGY (PEKING) Göncz Árpád londoni sajtótájékoztatója Magyarország nem válságövezet Göncz Árpád köztársasági elnök szerint olyan megoldásra van szükség Jugoszláviában, hogy minden fél győztesnek érezhesse magát, különben tartós válsággóc lesz a térség. A köztársasági elnök nagy-britanniai hivatalos látogatásának második munkanapján brit újságírókat tájékoztatott a magyar politikáról. - Jugoszláviában a harcok elérték az emberi tűrőképesség határát, előtérbe kerültek a humanitárius megfontolások, Vukovár, Dubrovnik lakóin segíteni kell - hangoztatta Göncz Árpád. Úgy vélte, hogy a NATO új szerepe még nem tisztázódott annyira, hogy John Major-rel való hétfői tárgyalásán bármiféle biztonsági garanciákról eshetett volna szó. - De Magyarországnak a biztonság az emberi jogokat, a gazdasági együttműködést és a környezetvédelmet is jelenti, ez tehát szélesebb kérdés - fejtegette az elnök. Az ukrán-magyar viszonyt firtató kérdésre így felelt: - Az Ukrajnával körvonalazandó kisebbségvédelmi megállapodásunk a térségben a legjobb, modellértékű lesz. Az ottani magyarság helyi autonómiája nyugtatólag hatna a belső helyzetre is, hiszen egy jogai birtokában élő kisebbség integrációs tényező és segíti a magyarukrán viszonyt is, melynek nagy fontosságot tulajdonítunk, az ukrán kormány is, mi is. A hazai helyzetre térve Göncz Árpád megjegyezte: - Bár vannak az alkotmányban homályos pontok, igazi probléma nincs, csupán a tapasztalatlanság következményei mutatkoznak. Nagy-Britanniának nincs írott alkotmánya, az évszázados szokásjog azonban nagyszerű iránytű. Az egy év alatt elkészített magyar alkotmány itt szorít, ott meg bő, de bizonyos, hogy kétszáz év múlva Magyarországon is tökéletesen működik majd. Az elnök kérte a brit újságírókat, írjanak úgy Magyarországról és Kelet-Európáról, hogy senki se téveszthesse össze Magyarországot, a stabilitás szigetét, a térség válságövezeteivel.