Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-18 / 270. szám

HÉTFŐ, 1991. NOV. 18. BELPOLITIKA 3 Inog-e a kormánykoalíció A koalíció fennmaradásának kérdésében a döntés jelenleg a miniszterelnök kezében van. Antall Józsefnek át kell gondolnia, hajlandó-e tárgyalni az eddig csak papíron létezett koalíció élővé tételéről a Kisgazdapárt elnökével - nyilatkozta Torgyán József szombaton, a kongresszus szünetében tartott sajtótájékoztatón. Külön kérdésre válaszolva elmondta: jelenleg semmilyen kommunikációs csatorna „nem üzemel''' közte és a miniszterelnök között, egymásnak szánt üzeneteiket a sajtó közvetíti, s ebben nem a kisgazda vezetés a hibás. Torgyán József leszögezte: ha a Kisgazdapártot kirekesztik a koalícióból, akkor a kormány mögött nem lesznek tömegek, ha pedig a Kisgazdapártot már nem képviselő politikusok segítségével igyekeznek fenntartani a koalíció látszatát, ez a parlamenti demokrácia elveinek súlyos megsértése lenne. Ez utóbbi lehetőségre nézve Torgyán érzékeltette, hogy az országos vezetőség kész lenne összehívni a nagyválasztmányt a koalícióban való részvétel, illetőleg az esetleges előbbre hozott választások kérdésének megvitatására. A Szocialista Párt tegnap zárult párttanácskozásán a párt elnöke, Horn Gyula kijelentette: az MSZP a világkiállításról szóló népszavazást akkor támogatná, ha azt arról írják ki, hogy akarja-e a társadalom, a lakosság. Mint mondotta a pénzügyi és egyéb feltételek meg^téről azonban nem az embereket kell megkérdezni, áthárítva rájuk a felelősséget. A közép-európai gazdaságok átalakulásának kulcskérdéseit vitatják meg a szakértők azon a tanácskozáson, amelyet az USA egyik legjelentősebb kutató- és tanácsadó szervezete, az SRI International rendez Budapesten november 19-20-án. A mintegy száz szakember gyakorlati szemszögből vizsgálja meg a térség külkereskedelmének - különös tekintettel a csehszlovák, magyar, valamint a lengyel tapasztalatokra - irányváltásait, valamint a pénzügyi infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos problémákat. Az SZDSZ elnökjelöltjeinek programja Tölgyessy Péter: - Ma már elégedettebb a közvélemény nagyobb része az MDF irányvonalával. A társadalom zöme láthatóan ragaszkodik az állami újraelosztó politikához, az államközpontú szisztémának óriási tartalékai vannak ebben az országban, az MDF pedig ügyesen alkalmazza a Kádár-konszolidációnak a társadalomban korábban sikert aratott motívumait; minden rendű és rangú rétegből sikerült szimpatizánsokat szereznie, a vállalkozóktól a segédmunkásokig, ugyanakkor azonban igen sokan elfordulnak a politikától s személyes életükre koncentrálnak. Ebben a pillanatban nincs olyan politikai erő az országban, amely az MDF-et képes volna legyőzni, ha mégis, ezt csakis az SZDSZ képes megtenni, s nem a Fidesz, amely kétségtelenül az ország legrokonszenvesebb pártja; vagy a lassan felemelkedő Szocialista Párt: ők ketten a következő választásokra esetleg képesek produkálni azt a parlamenti létszámot, mint jelenleg az SZDSZ. Olyan program kell a pártnak, amely ügyeket teremt. Igen fontos, hogy a belül diadalmaskodó irányzat kapjon féléves türelmi időt, ezalatt ne érhesse nyilvánosság előtti kritika; a továbbiakra nézve pedig az, hogy működőképessé váljon a párton belüli irányvonalak koalíciója; (ezt viszonylag könnyű elérni, mert a szembenálló fél, az MDF nem európai konzervatív, hanem nacionalista politikát folytat, vezetői kevélyek, taszítják a választókat; s az, hogy látszódjanak a Parlamenten kívüli színpadok, a liberális önkormányzatok: íme mit és hogyan lehet másképpen csinálni. Mécs Imre: - Soha a magyar történelemben ellenzéki párt még nem tudta ellenőrizni a kormányzó tömörülést, soha nem volt esélye még hogy hatalomra jusson, s ezzel kialakuljon a demokrácia váltógazdálkodása. Ha ez mégsem következnék be, akkor megnő a diktatúra veszélye, hisz a hatalom természete az, hogy még több hatalmat akar koncentrálni, s e logika alapján ülteti be mindenüvé a saját embereit, s hozza magát minden pozícióban döntési helyzetbe. A köztársasági elnök sem képes stabilitást biztosítani, ez az intézmény csupán vészfék (taxisblokád, tévébotrány). A demokrácia egyetlen garanciája az erős, kormányképes ellenzék. Ha ilyen párttá alakul az SZDSZ, könnyebben talál koalíciós partnereket is. A pártban jelenlevő különböző áramlatok kétféle megoldást kínálnak: vagy homogénné tenni az SZDSZ-t - egy 5-8 százalékos szavazótáborral rendelkező kis liberális párttá, mint Németországban, vagy nagy váltópárttá alakítani, belső szárnyakkal, irányzatokkal, amelyek koalícióban léteznek, érintkezési pontokkal befelé és kifelé a választókkal, a társadalom különböző csoportjaival, hangsúlyozottan a bérből és fizetésből élők tömegeivel. Mindazonáltal az SZDSZ-nek nem szabad szociáldemokrata párttá válnia - ez még itt, a posztkommunizmusban is elavult forma: a modern társadalmak jóléte az alkotó szellem szabadságától, sikeres tudományos-technikai forradalmaitól függ; nem véletlen, hogy a Nyugat szociáldemokrata pártjai is szociálliberális irányba fordulnak. A feladat hármas; az egyik: a kormány erős ellenőrzése; a másik: a társadalom kritikájának közvetítése a Parlamentben - ez az SZDSZ gyengéje, pedig a nagyközösség védőügyvédjeként kellene viselkednie; a harmadik: fölkészülés a kormányzásra. Dornbach Alajos: - Katasztrófahelyzet lengi körül az SZDSZ-t: Torgyán József már megszűntnek nyilvánította a Szabad Demokraták Szövetségét s erről hosszasan tudósított a televízió, arról viszont, hogy a párt igazából mégis létezik, mélyen hallgatott. Valóban mély válság nincs, de az önvizsgálat mégis föltétlenül szükséges. Semmiképpen nem kell azonban változtatni az SZDSZ értékfölfogásának alapvető elemein: a liberalizmus széles ösvény, jól megférnek rajta a különböző áramlatok, amelyek a kollektívizmussal szemben az egyén szabadságára építenek. Ezen a talapzaton áll a polgári demokrácia. Rajta az SZDSZ tömegpárt, nem pedig elitcsoport; a vidéki alapszervezeteknek mielőbb jól működő politikai műhelyekké kell válniuk, összekötő elemmé a szavazótábor és a párt között. Nagy az SZDSZ felelőssége: ha nem tud újítani, az egész ellenzék fog meggyöngülni; az MDF kormánypolitikája pedig maradéktalanul és minden tekintetben teret nyer. A polgári demokrácia viszont minimum két pólust feltételez, a politika gyakorlata a „fogjunk össze és oldjuk meg"-megoldásokat nem ismeri. Abból egypártrendszer lesz, a demokrácia vége. Tekintélyelvű, centralizált szisztéma következhet, pártállami reflexekkel. A paktumkorszak végetért, az ellenfél adott: az MDF. Vele is természetes azonban az együttműködés olyan össznemzeti kérdésekben, mint a gazdasági átalakítás vagy a külpolitika, ám koalíció semmiképpen nem lehetséges. ÓDOR JÓZSEF Szakszerűség, tisztesség A napilapjainkat érintő szegedi sajtóviszály miatt az elmúlt hét péntekén sajtótájékoztatót tartott a Délmagyarország Kft. vezetése. Erről az eseményről és magáról a helyzetről ekként számolt be a szombati Népszabadság: Mutatvány Szegeden dúl a sajtóháború. Korábban mindkét lapot a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat adta ki. A Délvilág kiadási joga (de nem a tulajdonjoga) került először magánkézbe 1990. április 24-én. A Délvilág Rt.-nek a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat bérbe adta a cím- használatot és az előfizetői körhöz fűződő jogokat 1991. december 31-ig. Kikötötte, hogy a lap címe nem változtatható meg. A Délmagyarországot a francia Nice-Presse Invest többségi tulajdonával alakult Délmagyarország Kft. vásárolta meg a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalattal és annak minden tulajdonával (köztük a Délvilággal) együtt, összesen 83 millió forintért az MSZP-től, 1990. szeptember 13-án. A Délvilág megpróbált „megszökni". 1990. november l-jén Reggeli Délvilág címmel jelent meg. A Csongrád Megyei Bíróság a lapcím megváltoztatását és azt, hogy a lapot a Délvilág korábbi előfizetői körének juttatták el, szerződésszegésnek és jogsértőnek ítélte. A Délvilág egyébként nem fizetett sem a cím használatáért, sem a szerkesztőségi helyiségek bérletéért. Magyarázatok és perek szolgáltattak folyamatos sztorit a kép lap vitájában, míg el nem érkeztünk a mához: jelenleg két Délvilág jelenik meg mindennap. A Délvilág Rt. lila fejlécű újságja három héten át ingyenes mutatványszámként jut el napi 100 ezer példányban mindkét lap előfizetőihez. Cikkeiben maffiózónak nevezi versenytársát, amely a bírósági ítéletek szövegének közlésével válaszol. Christian Theodose, a Délmagyarország Kft. francia vezetője felteszi a kérdést: honnan van a sok millió forint, amiből ingyen szórhatja a mutatványszámokat az a cég, amely nem fizeti a szerződésben vállalt bérleti díjat? Miért terjeszti a magyar állam vállalata, a Posta, semmibe véve a megváltoztatott című lapra vonatkozó bírósági ítéletet? Gyimesiné dr. Etsedy Sarolta szegedi postaigazgató szerint azért, mert a 9é/1990-es kormányrendelet számukra terjesztési kötelezettséget ír elő. A szegedi sajtóviszály túlmutat a jogi részleteken. Amikor a Délmagyarország Kft. szerződést köt a Postával, hogy ezentúl maga kívánja kiadni a tulajdonában álló Délvilágot, még szó sincs arról, hogy az állami vállalat a bíróság által törvénysértőnek ítélt konkurenciát is terjeszti. Aztán hirtelen változik a helyzet, a kormányrendelet irányadóbb lesz a bírósági ítéletnél. Kérdésemre a postaigazgató-nő először elmondja, mennyit kapnak példányonként, aztán üzleti titoknak minősítve, visszavonja. Az aggodalomra, hogy ha a Délvilág nem fizet a terembérletért, vajon kifizeti-e a terjesztési jutalékot, az a válasz, hogy ők bíznak az ügyfelükben. Arra az egyszerű kérdésre, hogy személy szerint ő döntötte-e el, hogy terjesztik a Reggeli Délvilágot is, hosszan gondolkodik, míg végre kiböki, hogy igen. A Délvilág főszerkesztője előzőleg találkozik Csurka Istvánnal, többen belépnek a Sajtószabadság Klubba. Christian Theodose nem érti. Hiszen ez az állam azt ígérte, biztosítja a vállalkozás szabadságát és a jogrendet. A külföldi vállalkozó pedig a sajtó szabadságát. O állta a szavát. Talán éppen ez a baj? TANÁCS ISTVÁN Alkotmánybírósági napok Párthétvége Az Alkotmánybíróság hétfőn és kedden teljes ülést tart. Az alkotmánybírók a hétfői zártkörű tanácskozáson a következő kérdéseket vitatják meg: alkotmányellenes-e a törvényességi óvás jogintézménye; a képviselő-testületi ülések, illetve a róluk készült jegyzőkönyvek nyilvánosságának korlátozása sérti-e a közérdekű adatok megismerésének alkotmányos jogát; alkotmányba ütközik-e a sztrájktörvény azon rendelkezése, amely jogellenesnek minősíti a munkabeszüntetést, ha a kollektív szerződésben rögzítettek megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt hirdetik meg? A testület kedden először a büntetés-végrehajtási bíró határozatai elleni jogorvoslat problémáját vitatja meg. Szerepel a napirenden még az az indítvány is, amely szerint alkotmányellenes, hogy a Munka Törvénykönyve a jubileumi jutalom szempontjából különbséget tesz a munkaviszonyban lévő dolgozó és a kisiparos között. Szocialisták Kívül az alpári politikai csatározásokon Eddig nem volt egyértelmű, hogy a kormány hibái a kellő szakértelem hiányára vezethetők-e vissza, avagy tudatos politikáról van szó. Mára viszont eldőlt a dilemma. Jól átgondolt irányvonalat érvényesítenek: hosszú távra kívánják megteremteni a jobboldali, konzervatív, anakronisztikus elemekkel átszőtt politikát. A kormányzat stílusát arrogancia és kioktatás, valamint a megfélemlítés eszközeinek alkalmazása jellemzi. - jelentette ki Horn Gyula pártelnök a Magyar Szocialista Párt szombaton, Budapesten megkezdett kétnapos országos pártértekezletén. Meglátása szerint mindössze két párt: a Fidesz és az MSZP maradt hű választási ígéreteihez. A szocialistáknak nem szabad felvállalniuk az alpári politikai csatározásokat, ugyanakkor a jövőben jóval határozottabban kell kifejteniük álláspontjukat. A pártot tovább kell modernizálni: a választmány munkáját oly módon szükséges korszerűsíteni, hogy a testület a kormányfunkcióknak megfelelően tevékenykedjen húzta alá Hom Gyula. Szocdemek Hűség és ellenhüség Két csoportban ülésezett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt országos vezetősége szombaton. Az egyik csoportot a Petrasovits Annához hű tagok, a másikat pedig az elnök asszonnyal szembenállók alkották. „Mint köztudomású, november 14-én ismeretlenek, nem MSZDPtagok - támadták meg a pártházat, szétverték az épületet és Petrasovits Annát beszorították a szobájába. Az elnök asszonyt a Székesfehérvárról érkezett tagok mentették ki, akik később válságstábot alakítottak. A stáb válságkezelő munkabizottsággá alakult át szombaton " - hangzott el a Petrasovits Annához hű bizottság sajtótájékoztatója. „Ha válság van az MSZDP-ben, azt Petrasovits Anna okozta vezetési stílusával, egyszemélyi diktatúrájával" - tájékoztatta a sajtó képviselőit. Borbély Endre alelnök, az országos vezetőség Petrasovits Annával szembenálló csoportja nevében. Kijelentette: szombaton csak ők voltak határozatképesek. Kisgazdák Csak egy legény van a gáton Nyíltan erőpróbának deklarált kongresszust tartott szombaton a Budapest Kongresszusi Központban a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt. A rendezvényre 1600 helyi pártvezetőt hívtak meg, az ország minden tájáról. Jelen voltak a tanácskozáson az egyházak képviselői, diplomaták, nem jöttek viszont el azok az országgyűlési képviselők, akik nem hajlandók alávetni magukat a párt országos vezetése utasításainak. A pártelnök mindenekelőtt arról szólt, hogy egy szűk politikai elit rátelepszik a társadalomra, miközben a középréteg egyre szűkül, s hatalmas társadalmi egységek szorulnak a perifériára. Torgyán József szerint a kisgazdapárt körül tapasztalható vihar annak jele, hogy kiélezett harc folyik a politikai hatalomért, most dől el, hogy lesz-e rendszerváltás, vagy nem. A parlamenti pártok helyzetét értékelve leszögezte: az MDF alól valósággal „szétolvadt" a tagság, a párt szinte kizárólag egy erős parlamenti csapatból, egy kormányból és helyi, vidéki vezetőkből áll. A KDNP továbbra sem tudta megtalálni önálló arculatát, az SZDSZ-t lényegében csak a vezetők jelentik, s a Fidesz mögött sincs társadalmi bázis. KÖZÉLETI NAPLÓ MA MÓRAHALOM képviselőtestülete várospolitikai fórumot tart 17 órakor a művelődési ház nagytermében. Beszámolnak az önkormányzat eddigi tevékenységéről, számbaveszik a következő esztendő fejlesztési feladatait, és szó lesz a helyi adók bevezetésével kapcsolatos előkészítő munkáról is. LENCSÉS ÉVA, a 22. sz. választókerület képviselője 17 órakor, a Makkosházi Altalános Iskolában lakossági fórumot és fogadóórát tart. MOLDOVÁN JUDIT, a 4. sz. választókerület képviselője fogadóórát tart 17.30-19 óráig a Csongor téri Altalános Iskolában. A KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG 18 órakor, a városháza I. emeleti i 18-as helyiségében ülést tart, melynek napirendjén a hóeltakarítás is szerepel. HOLNAP KATONA GYULA, a 13. sz. választókerület képviselője 16-18 óráig fogadóórát tart a vízművek Tisza Lajos körúti székházában (szerdán is). A LIBERÁLIS KLUB vendége Dornbach Alajos, az országgyűlés alelnöke, az SZDSZ elnökjelöltje lesz 18 órakor a Földváry utca 3. szám alatti székházban (Honvéd térnél).