Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-18 / 270. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1991. NOV. 18. Harcok határai Ha még hihetünk a horvátországi frontokról érkező híreknek, tegnap - hetvenvalahány napnyi értelmetlen öldöklést követően - a Jugoszláv Néphadsereg, a vajdasági területvédelmi egységek, a szerb önkéntesek, és Seselj csetnik vajda bandái egymással karöltve „bevették" Vukovárt. A kelet-szlavóniai város, ha igaz „elesett". Védői, a Horvát Nemzeti Gárda, a Horvát Demokrata Közösség milicistái, a külföldi önkéntesek és a zsoldosok kénytelenek voltak feladni állásaikat, vagy mind egy szálig elhullottak. A hír nem kelthet meglepetést, gyanakvást sokkal inkább. Vukovár védői rettenthetetlenek voltak, hiszen úgy érezték igaz ügyért harcolnak, hazájukat védik, míg a jókora technikai fölénnyel ellenük törők többsége ezt nem mondhatta el magáról, legfeljebb a szlavóniai szerb lakosság, és (vagy) Jugoszlávia védelméről beszélhetett. A „ valójában mi történt tegnap, s azelőtt Vukováron " helyett, most inkább a ..mindez hogyan történhetett meg" kérdése kívánkoznék ide. A választ bízzuk a történészekre. Néhány napja a vukovárt frontról menekült, a Jugoszláv Néphadsereg soraiba kényszerttett szerb és horvát fiatalokkal beszélhettem. Miért harcoltak, kiért és mi ellen? Belekényszeritették őket a háborúba, ahol lőniük kellett, mert rájuk is lőttek, s csupán arra vágytak, hogy túléljék azt, amit túl kellett élniük: egy hónapig rettegtek, mígnem rohamra vezényelték őket. a sorköteleseket. A Vukovár elővárosa ellen indított támadásuk öt perc alatt elvérzett, kétszázan hullottak el, négyszázan maradtak. Miért, s meddig terjedhet tovább ez az esztelen balkáni háború? Egy újkeletű balkáni anekdota szerint, mikor a britet megkérdezték, hol kezdődik a Balkán, azt válaszolta: a La Manche-csatornán túl..., a német Bécset, a szegedi Röszkét említette. A balkánit meg sem kérdezték... VARGA IVÁN Tömegmészárlás veszélye Szlavóniában A horvát kormány vasárnap drámai hangú közleményben számolt be arról, hogy a sorrendben tizenharmadik tűzszünet ellenére tovább folytatódtak a súlyos harcok, elsősorban Kelet-Szlavóniában. A szövetségi erők mintegy hatszáz páncélost vetettek be és Vukovár körzetét a Dunáról hadihajókról, illetve Baranyából is lőtték. A horvát kormány szerint tömegmészárlás veszélyezteti a város 15 ezer lakosát. Ezért követelik Kadijevic szövetségi hadügyminisztertől, hogy állítsa le a polgári célpontok elleni támadásokat, továbbá létesítsen ütköző zónát Vukovár és a csetnik szabad csapatok között. Ellenkező esetben Zágráb többé nem szavatolja a Jugoszláv Néphadsereg Horvátországban állomásozó tisztjeinek és közkatonáinak biztonságát. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének emberjogi bizottsága ismét a közvéleményhez fordult, mert a vajdasági háborúellenes mozgalomban részt vevő polgárokra továbbra is fokozott nyomást gyakorolnak a hatalmi szervek. A VMDK kéri a nemzetközi emberjogi szervezeteket, hogy követeljék a szerb kormánytól: hozza nyilvánosságra a mozgósítottak, sebesültek és elesettek számát és nemzetiségi összetételét. Horvát segélykiáltás Kohl és Bush felé Tüzszünet idején esett el Vukovár A HÉT A közelmúltból nyitva maradt külpolitikai kérdésekre az elmúlt hét sok esetben nem adott választ. Néhány probléma, mint a jugoszláviai béketeremtéséé, az ENSZ békefenntartó erők Horvátországba küldéséé, a Biztonsági Tanács tervezett szankciói, a szlavóniai és dalmaciai végleges tüzszünet elérése mind csak a mostani hét reménye lehet. Bár ígéretes tárgyalások indultak, nem született megegyezés Magyarország európai közösségi társulásáról sem. A hét legnagyobb külpolitikai szenzációja a Szovjetunió elismert belpolitikai átalakítása volt Szuverén Köztársaságok Szövetségévé. (Bizonytalanság, kék sisakokkal). Hétfőn Zágráb után Belgrád is kék sisakos ENSZ-csapatok Horvátországba küldését sürgette a Biztonsági Tanácsnál. A szerb álláspontokat képviselő csonka jugoszláv államelnökség azért határozott így, mert, egyrészt valamiképpen szabadulni akart a nemzetközi blokád és az olajembargó fenyegetésétől, másrészt egy olyan tervet dolgozott ki, amely összhangban az EK terveivel ugyan, de más okokból horvátországi biztonsági folycső lehetőségéi dolgozta ki. A Szerb elképzelés szerint a békefenntartó erők elfoglalnák Horvátország mindazon részeit, ahol szerb nemzeti kisebbség él, ezeket a területeket ellenőriznék, az ott élő szerbeket pedig úgymond megvédenék az usztasa erőktől. A következő lépés eszerint egy szlavóniai, boszniai, kraijani népszavazás volna, amelyen az ott élő lakosság a hovatartozásról döntene. Szerbiának természetesen megfelel a dolgok ilyetén menete, hiszen ezeken a területeken a kiírandó népszavazás már a sokadik volna, és az eddigi nemhivatalos referendumokkal összhangban ennek az eredménye sem volna kétséges. (Kinek kell az olajembargó?) Ami nemrég még csak szóbeszéd, fenyegetőzés volt, az elmúlt héten egy európai közösségi javaslat vészjósló formáját öltötte: a Biztonsági Tanács határozati javaslatához olyan F.K-terv érkezett, amely a fegyverszállítási tilalom szigorú ellenőrzése mellett egy Jugoszláviával szembeni olajembargót is kilátásba helyez. Mint azt Európa nyugati felén a politikusok nagyon jól tudják, Szerbiát a vészesen fogyó hadianyagokkal és üzemanyagokkal lehet leghatékonyabban békére kényszeríteni. A békére kényszerítés ilyetén módja azonban nem minden esetben találkozott a közösségi elképzelésekkel. Legelsőként Görögország (EK-tag) jelentette be vétóját a javaslat ellen, majd a kuvaiti válságot már megtapasztalt keleti államok sora fontolgatta az olajembargó visszautasítását. Legelsőként a Cseh és Szlovák Köztársaság, majd pénteken Románia is bejelentette: nem csatlakozik, mert gazdasága nem engedi meg a csatlakozást az olajszállítási tilalomhoz. A román gazdaság egyébként a tilalom nélkül is a csőd szélén támolyog, kóolajkitermelésénck legfőbb importőre pedig éppen Jugoszlávia. A kérdésben, mint Antall József miniszterelnök a hét elején jelezte, a magyar kormány még nem foglalt állást. (Kis nép, nagy ambíciókkal) Legalábbis ilyenek vagyunk Ion Iliescu román elnök bemutatásában, ahogyan az egy padovai politikai lapban megjelent. Iliescu az interjújában igyekezett mérsékelni azt a képet, amely a romániai magyarok politikai és gazdasági befolyásáról a világban kialakult, mondván, hogy a korábbi ellentéteket szinte minden esetben Magyarországról szították, így a székely autonómia ügyét, a Hargita és Kovászna megyei románok „elüldözését" is. A magyarok kis nép nagy ambíciókkal, ezért van az, hogy szomszédaik java részével ellenséges viszonyban állnak, akár Romániát, akár Jugoszláviát, akár Szlovákiát nézzük - mondotta Iliescu. A román elnök tanácsai között az is szerepelt, hogy a magyar politikusok inkább egyre romló nemzetközi megítélésükkel törődjenek, mint a román belügyekkel. A román belügyek, a nyilatkozat ellenérc, tovább sodródnak egy újabb kétségbeesett társadalmi robbanás felé, miután ezen a héten - a lej átváltási konvertibilitását a Stolojan- kormány meghirdette - 300 százalékos áremelést jelentettek be. A horvát rádió jelentése megerősítette. hogy a nagyobb válságövezetekben nem voltak harcok, amióta szombat este hatkor életbe lépett a tűzszünet. A rádiójelentésből mindamellett kitűnik, hogy Zágrábban és a plitvicei tavak közelében levő Gospicon lövöldözések voltak. A belgrádi rádió sem közölt híreket nagyobb harci tevékenységről, viszont bő teret szentelt a Vukovár melletti Borovo Naselje „felszabadításának". A település amely a vukovári horvát védővonal egyik legfontosabb láncszeme volt - szombaton este jutott a hadsereg kezére. A szombat délutáni események krónikájához kapcsolódik a jugoszláv légierő vasárnapi közleménye. Eszerint a harci gépek a rossz látási viszonyok ellenére több fontos feladatot teljesítettek, leromboltak horvát tüzérségi raktárakat, Horvátországban vasárnapra virradóra Vukovár kivételével nagyjából tiszteletben tartották a fegyvernyugvást, amely a 13. sorszámot és az abszolút jelzőt kapta. A tüzszünetről pénteken állapodtak meg a szembenálló felek, miután Lord Carrington, a hágai konferencia elnöke egyértelműen leszögezte: fegyvernyugvás nélkül szóba sem jöhet az ENSZ-békeerők horvátországi missziója. megsemmisítettek ütegeket, s egy vonatszerelvényt, amely a horvát erőknek szállított volna fegyvert. Vukováron a tűzszünet ellenére vasárnap délelőtt folytatódtak az utcai harcok. A horvát rádió jelentése szerint a hadsereg rakétákkal is lőtte a várost. A jugoszláv katonai alakulatok azonnali és feltétel nélküli kapitulációt követeltek. Közölték, hogy a foglyul esett horvát fegyvereseket hadifoglyoknak tekintik, s a genfi konvencióknak megfelelően járnak el velük kapcsolatban. A horvát külügyminisztérium segítséget kért Kohl német kancellártól és Bush amerikai elnöktől Vukovár megmentése érdekében. A horvát tájékoztatási minisztérium szóvivője szerint a védők elhagyták Vukovár legnagyobb részét és tovább nem tudják megállítani a szerbek vezette hadsereget az ostromlott város elfoglalásában. „Védőink legerősebb alakulatait az éjszaka folyamán és vasárnap visszavonulásra kényszerítették Vukovárról. A város legnagyobb része a hadsereg kezében van. Horvátország számára nincs semmiféle katonai megoldás a város megtartására. A város civil lakosainak megmentésére törekszünk" - mondta Kresimir Macan szóvivő a Reuter jelentése szerint. Az ENSZ-csapatok kiküldése változatlanul nyitott kérdés mutatnak rá jól értesült körökben a világszervezet székhelyén. Ahhoz az eddigiektől eltérő, igazi, tartós tűzszünetre van szükség, egyúttal megállapodásra arról, hova telepítik a békefenntartókat. Horvátország az eredeti határokat, Szerbia a kialakult frontvonalakat kívánja figyelembe venni. Az érintett feleknek általában egyetértésre kell jutniuk az ENSZ-csapatok kérdésében - emellett külön, a világszervezetben még eldöntésre váró kérdés e csapatok létszáma, összetétele, költségvetése. Göncz Árpád londoni látogatása Hangsúly a brit gazdasági támogatásokon PANEK JÓZSEF Göncz Árpád kedden találkozik II. Erzsébet királynővel - a brit uralkodó ebédé? ad a magyar einök tiszteletére a Buckingham palotában. Valószínűleg szó lesz arról, mikor látogat a királynő Magyarországra. A brit udvari protokoll előírása szerint az uralkodói utat meg kell előzze a meghívó ország államfőjének látogatása. Göncz Árpád csütörtök reggelig tartó nagy-britanniai látogatása közben találkozik a brit trónörökös párral, John Major kormányfővel, a parlament elnökével, a Brit Gyáriparos Szövetség (CBI) vezetőivel, előadást tart a londoni egyetemen és a brit külügyi intézetben, s fölkeresi Göncz Árpád kö7»árs2sá?i ft?nök és je&cfiszky Géza külügyminiszter vasárnap délben hivatalos látogatásra Nagy-Britanniába érkezett. London Heathrow repülőterén II. Erzsébet királynő képviselője, Strathmore és Kinghorne earlje, valamint a brit külügyminisztérium munkatársai fogadták a magyar vendégeket. az áprilisban alakult Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökét, Jacques Attalit is. Jeszenszky Géza külügyminiszter brit kollégájával, Douglas Hurddel tárgyal majd. - Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy a Magyar Köztársaság képviseletében az első magyar államfő lehetek, aki a brit kormány meghívására Nagy-Britanniában jár. - Ez a meghívás a magyar-brit kapcsolatok új minőségét jelképezi. Remélem, hogy II. Erzsébet királynő eleget tesz meghívásunknak és a következő években viszontlátogatást tesz Magyarországon - nyilatkozta vasárnap az MTI-nek Göncz Árpád. Utazásának céljáról azt mondta, hogy ez ciosiiheti a magyar jelenlétet, a Magyarország iránti figyelmet Nagy-Briíanniáfcan. Brit kormánytámogatásra számítunk a magyar gazdasági infrastruktúra fejlesztéséhez, de a kereskedelmi, üzleti kapcsolatok fejlesztése a brit magánszektor és a magyar gazdaság dolga - mondta Göncz Árpád. - Számítunk a brit tőke beruházásainak növekedésére, sőt ez ugrásszerűen nőhet, mert ehhez a Budapesten nagy számban képviselt brit tanácsadó, könyvvizsgáló és jogi cégek jó alapokat teremtenek. Továbbra is számítunk a brit kormány támogatását;! az EK-Vái folytatott tárgyalásainkon - tette hozzá. Bekérették Csehszlovákia nagykövetét Jeszenszky Géza szombaton délután a Külügyminisztériumba kérette Rudolf Chmelt, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság nagykövetét - közölte az MTI-vel Hermán János külügyi szóvivő. Hivatkozva Marián Calfa miniszterelnöknek a csehszlovák televízióban elhangzott nyilatkozatára, nyomatékosan felhívta a nagykövet figyelmét arra, hogy ellentétes az európai együttműködés és a Visegrádi Nyilatkozat szellemével, ha a csehszlovák vitákba a külső fenyegetettség érzésének felkeltésével bárki megkísérli Magyarországot bevonni. Felkérte a nagykövetet, ismételten hívja föl kormánya és a közvélemény figyelmét, hogy Magyarország - amint azt hivatalos nemzetközi dokumentumokban és felelős nyilatkozatokban egyértelműen kimondja tiszteletben tartja a Helsinkiben és Párizsban vállalt kötelezettségeit. Tárgyalások az EFTA-val Megszűnnek a vám- és mennyiségi korlátok A magyar delegáció mindenképp szeretné, hogy a megállapodás 1992. január elsejétől hatályba lépjen. A tervezett szabadkereskedelmi megállapodás minden ipari termékre kiterjed, így jelentősen megnöveli a magyar exportőrök esélyeit a hét EFTAtagállam - Ausztria, Finnország, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Svédország - piacán. A megkötendő egyezmény aszimmetrikus lesz, azaz a tagállamok egy-két éven belül megszüntetik a Magyarországgal szemben eddig alkalmazott vám- és mennyiségi korlátokat, míg a magyar gazdaság Befejezéséhez közelednek a tárgyalások az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA) az árucserét akadályozó kvóták és vámok kölcsönös megszüntetéséről, a szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről mondta az MTI érdeklődésére Balázs Péter, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezetője, hozzátéve, hogy november 18-án, hétfőn Genfben folytatják a megbeszéléseket ezt csak öt-hat éven belül viszonozza. A számunkra legérzékenyebb termékeknél arra is lehetőség lesz, hogy csak 10 év után nyissuk meg teljesen piacunkat, ezen termékek listáját is a genfi tárgyalásokon szeretnénk egyeztetni. A megállapodás egyik legnehezebb kérdése a mezőgazdasági termékek forgalma. Mivel az agrárpolitika az EFTA-országok nemzeti illetékességébe tartozik, ezért erről a témáról külön-külön folynak a tárgyalások az egyes tagállamokkal. A mezőgazdaságról szóló kétoldalú megállapodások minden bizonnyal egymástól eltérőek lesznek. Erről Norvégiával és Svédországgal már előrehaladottak a tárgyalások, míg Ausztriával még több vitás kérdést kell megoldani. Magyar álláspont szerint az EFTA-val folyó tárgyalások egységes csomagot képeznek, tehát nem lehet a szabadkereskedelmi megállapodás egyes részeit megbontani - mondta Balázs Péter.