Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-15 / 268. szám

SALÁDI MAGAZIN Praktikák A vajat hűtőszekrény nélkül is sokáig frissen tarthatjuk, ha egy ecetes vízbe mártott, majd kicsavart tiszta ruhába csomagoljuk. Akkor is hosszabb ideig friss marad a vaj, ha felforralt sós vízben tartjuk. A vízfürdőben melegített vaj könynyebben kenhető lesz. Vízgőz fölött pedig a vajat akkor is könnyen habosra keverhetjük, ha nincs hozzá elektromos készülékünk. (De azonnal használjuk fel, nehogy ismét megkeményedjen.) Ha vajat akarunk olvasztani, tegyünk egy kis sót az edény aljára, akkor nem fog fröcsögni. Sütés közben pedig nem ég meg a vaj, ha a tetejéről a habot leszedjük és úgy sütjük benne a húst. Reggel enni kell! BARKACSTANACS Tartók növényeinknek Nagyobb növényeink - pálmafélék, leanderek, páfrányok - legjobb helye a kellő méretű fadézsákban, faládákban van. Aki ügyes és tud a fával bánni, maga is készíthet ilyesmit. Dézsánkat, ládánkat kívülről kezeljük fakonzerváló anyaggal, belülről pedig égessük ki forrasztólámpával. A fadézsa aljára (A) érdemes a zsúrkocsiknál használatos görgőt felszerelni, így könnyen tudjuk a kívánt helyre tolni a növényt. A szögletes virágláda aljára feltétlenül szögeljünk rá négy kis lapos lábat, mint a B ábra mutatja. A deszkából készült (C) növénytartót 2,5 centiméter vastagságú anyagból készítsük és kívül-belül impregnáljuk. Tartóssága lényegesen növelhető, ha korrózióálló horganylemezből tervezünk betétet. Az ilyen lapos ládákba cserepestől állítjuk a növényeket és a cserepek között nagy szemű kavicsot vagy érdekes alakzatú köveket helyezhetünk el. A zárt fémbetét a felesleges öntözővíz kicsöpögését megakadályozza, ugyanakkor a párolgást biztosítva kedvező mikroklímát nyújt a növényeknek. Ezt a megoldást főleg száraz levegőjű, központi- vagy távfűtéses lakásokba ajánljuk. (MTI-Press) Ha gyermekeink panaszkodnak az iskolai túlterhelésre és rossz jegyekkel térnek haza, ebben sokszor az anyuka a ludas. Csemetéjét éhesen küldte iskolába, vagy nem megfelelő uzsonnát csomagolt be. Reggel a legtöbb család kapkod a munkába vagy iskolába indulás előtt, így legfeljebb egy lekváros kenyérrel vagy csokoládéval kell a gyereknek beérnie. Ez ízlik ugyan, de 10 és 11 óra között az iskolában „mélypontra" kerül a tanuló. Figyelme és teljesítménye alábbhagy. (Különösen azoké, akik semmit sem esznek. Őket akár az ájulás is kerülgetheti. A szerk.) Ennek oka egyszerű: a gyermek egy csomó ,, üres kalóriát" vett magához, mely vércukorszintjét hirtelen megemelte. Éppolyan hirtelen ezután, ahogy teljesítőképessége megnövekedett, egy idő múlva csökkenni fog. A szervezetnek több inzulint kell termelnie a szükségesnél és ezután a vércukorszint süllyedni kezd, gyakran a megengedett érték alá. Az eredmény a „ mélypont". Ezt akadályozhatjuk meg az értékes tápanyagok beiktatásával, melyeket a szervezet lassan és egyenletesen dolgoz fel és hasznosít. A legjobb a korpakenyér vagy a müzli. A szükséges fehérjéről tejtermékekkel gondoskodhatunk. A fáradt és kimerült szellemet gyorsan rendbehozza egy kanál méz, mely azonnal felszívódik. A szervezet működéséhez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat a gyümölcsök adnak minden évszakban. Fontos, hogy ízletes legyen a reggeli, de egyben ízléses, tápláló is. Próbálunk néhány olyan müzli-receptet ismertetni, melyek alapanyagai beszerezhetők: Müzli - korai induláshoz: 1 alma, fél citrom, 3 evőkanál búzakorpa, 1 teáskanál méz, 1 pohár kefir. Durva reszelőn lereszeljük az almát egy mélytányérba, lelocsoljuk a citromlével. Hozzáadjuk a búzakorpát, a mézet, majd leöntjük a kefirrel. Dolgozatírás előttre: 4 evőkanál készen kapható gyümölcsös müzli, 1 evőkanál méz, 1 evőkanál dió, 6 evőkanál joghurt, 1 tojássárgája. A müzlit a dióval összekeverjük, majd a joghurtban a tojást és a mézet elkeverjük, végül az egészet egybeöntjük. Banán-müzli: 4 evőkanál kész müzlikeverék, 100 gramm banán, 1 evőkanál citromlé, 1 evőkanál méz, 1 deci tej, egy csipet tengeri só. A banánt kis szeletekre vágjuk, a müzlikeverékkel, a citromlével és a mézzel elkeverjük, a tejet ezután adjuk hozzá és ízesítjük egy csipetnyi tengeri sóval. P. G. (HT Press) ESZTORNA Tudod-e? ősz végén lefekszik, egész télen aluszik, álommal nem bíbelődik, csak a talpával törődik. Mi az? Ki az? Ki az, aki egy lyukon megy be, s három lyukon jön ki? Aki az Észtorna rejtvényeinek megfejtését hat napon belül beküldi a szerkesztőségbe, könyvutalványt nyerhet. A CSALÁDI MAGAZINT SZERKESZTETTE: SZABÓ MAGDOLNA FÓ-TÖRTÉNELEM Parabolha Átment a falon 1963. március 19., az Egyesült Államok keleti partvidéke felett szállt a repülőgép. A keleti zónaidő szerint 00.05-kor a gép viharba került és hatalmas elektromos kisülés érte a gépet. Néhány másodperccel később egy mintegy 20 cm átmérőjű gömb jött ki a pilótafülkéből a székek közti folyosóra s a tanútól, R. C. Hennisontól mintegy 50 cm-re, a fejek magasságában végigment a megkövült utasok között az utastéren, majd hátul a raktárak irányában tűnt el. Az esetet megörökítő szemtanú a híres természettudományi lapnak, a Nature-nak írott közleményében megfigyelését tizenegy okból nevezi rendkívülinek: 1. Az elektromos jelenség egy elektromosan teljesen árnyékolt térben jelent meg; 2. A gömb sebessége a géphez képest l,5+-0,5 méter volt másodpercenként, tehát nem függött a gép relatív mozgásától; 3. A tárgy tökéletesen szimmetrikus volt, semmi nyoma a sarkok behorpadásának vagy a gyűrűs szerkezetnek; 4. A test optikailag át nem tetsző volt, ami kemény kinézést kölcsönzött neki; 5. A tárgy érzékelhetően nem sugárzott hőt; 6. A színe fehéres kékes, körülbelül 5-10 W-os optikai sugárzásra enged következtetni; 7. A tárgy átmérője 20+-2 centiméter volt; 8. Repülési magassága a padlóhoz képest 75 centiméter; 9. A röppálya tökéletesen egyenes vonalú, végig az elválasztó folyosó közepén haladt; 10. A tárgy egyensúlyi állapotban volt, nem pulzált, nem lüktetett; 11. Olyan tökéletesen szimmetrikus és egyforma felületű volt, hogy pusztán látással még közvetlen közelről sem lehetett megállapítani, hogy forog-e? A szemtanú állítása, hogy ez gömbvillám volt, egyezik a fizikusok mai elképzeléseivel, de vannak olyan fantaszták, akik kétségbe vonják mindezt. Hiszen, mondják, milyen erő tartja egységben a repülőgép belsejében ezt a gömböt? Hogyan jut be? Hogyan megy át a falon? Milyen fizika teszi ezt számára lehetségessé? Miért nem rob* ban fel mint egy „rendes" gömbvillám néhány másodperc múlva. S ha minderre nincs magyarázat, akkor csak egyetlen kézenfekvő megoldás kínálkozik: „valaki" ezt oda bejuttatta. Valaki ezt ott életben tartja. Valaki, egy nálunk magasabb rendű technológiával rendelkező egyén, aki sajátos „molekuláris TV kamerájával" így szerzi be rólunk adatait, hogy egy általunk ismert és elfogadott természeti jelenségnek álcázza mesterséges szerkezetét, hogy a szemünk láttára is zavartalanul folytathassa in vivo megfigyeléseit. Kiknek van igazuk: a józan racionalistáknak vagy a pesszimista látnokoknak? Majd eldönti a jövő. Sej halászok, halászok, mit fogott a hálótok? 1977. április 10-én, 30 mérföldre Christchurch (Új-Zéland) partjától, a 2460 tonnás japán zászló alatt hajózó Zulyo Maru halászhajó, amikor felvonta 1000 láb mélységbe leeresztett nagy hálóját a fedélzetre, a megszokott halzsákmány mellett a háló fenekét egy közel 10 méter hosszú, 2 tonna súlyú víziszörny rothadó teteme foglalta el. A legénység döbbenten nézte a dögöt, hiszen bár évtizedek óta halásztak az óceánban, ehhez foghatót sohasem láttak. A szörnynek hosszú nyaka és farka volt, valamint négy uszólapátszerű lába. Hasi része és farka, a csigolyák egy része kivételével, teljesen eltűnt, lerohadt. A hajózási és halászási társaság megbízott felügyelője Michihiko Yano (39 éves) úgy döntött, hogy a különös szörny kedvéért sem veszélyeztethetik a zsákmányt azzal, hogy egy oszló tetemmel fertőzik meg a hűtőtartályt, ezért a zsákmány rendkívüliségére való tekintettel négy színes felvételt készítenek a tetemről, néhány csontot és húsmintát vesznek tudományos célra, majd mintegy óra múlva visszaküldik hullámsírjába a szörnyet, miután megmaradt részeit lemérik, számbaveszik, jegyzőkönyvezik, már amennyire ilyen tudományos kutatásban amatőröktől telik. A különös fogás hírét a hajó Japánba való megérkezése után az Asahi Shinbun napilap közölte címoldalán, majd innen vette át a nemzetközi Fort társaság magazinja, az INFO Journal, ahol mi is olvastuk a közleményt. Felvétel egy távoli kvazárról - amelyet „Einstein Kereszt" néven is szoktak emlegetni. A kvazár csillagszerű ágitest, kb. 8 milliárd fényévnyire van a Földtől. A tudósok azóta vitáznak rendületlenül azon, hogy mi is volt az, amit kifogtak? Dr. George Zug, a Smithsonian Institution hüllő szakértője szerint, ez kétségtelenül egy óriásteknős teteme kellett legyen. Mikor persze megküldték neki az eredeti felvételek másolatait is, állítását sürgősen visszavonta, mivel az óriásteknős legnagyobb ismert példányai alig nagyobbak 2,5 méternél. Hol van ez a 10 métertől! Dr. Alan Fraser-Brunner, az edinburghi állatkert hüllő specialistája arra esküszik mindmáig, hogy a kifogott állat nem lehet más; mint az ismert nagy víziemlős, a tengeri oroszlán, felismerhetetlenségig felbomlott teteme. Dr. Carl Hubbs, a califomiai Scripps Institution of Oceanography mérvadó szakértője úgy gondolja, hogy fényképek alapján egy alaposan feloszlott törpe bálna lett volna a zsákmány. A lelethez legközelebb álló, a szemtanúkat kikérdező, s így a legteljesebb információs anyaggal rendelkező Tokiói Nemzeti Tudományos Múzeum kutatási igazgatója, Yoshinori lmaizuni úr szerint viszont: „Ez nem hal, bálna vagy más ismert vízi emlős. Ez egy hüllő és a készített helyszíni vázlatok szerint a leginkább kihalt őshüllőkhöz, a Plesiosaurusokhoz hasonlít... Ha ez igaz, ez egyike a legfontosabb felfedezéseknek az emberiség számára. Ez azt jelenti, hogy ez a faj nem halt ki teljesen. Lehetetlen, hogy csupán egy példány legyen túlélő. Kell egy csoportnak léteznie." A hús- és csontminták vizsgálatát a Tokiói Halászati Egyetemen végezték el. A húsdarabokban levő aminosavak elemzése a mai cápafajokkal rokonnak mondja a tetemet. Ám a vizsgált húsban a különböző aminosavaknak olyan kombinációja található, amelyik nem egyezik meg egyetlen ismert fajjal sem. Tehát akkor? Nessi és társai mégis létezhetnek? Sértődékeny tűzgömbök G. Savini olasz farmer Atriban lakik, Olaszország Teramo tartományában. Éppen szénát szedett le az állatoknak, amikor az udvar közepén egy furcsa gömböt fedezett fel. A gömböt egy sötétebb sáv övezte. Felé indult, kezében a vasvillával. Ám a gömb egyet villant s Savini úr máris a földön találta magát. Mire felült, a gömb elment. S Savini úr azon morfondírozhatott, hogy milyen sértődékenyek bizonyos gömbök. Nem szeretik, ha az ember vasvillával fenyegeti őket. Nalizono UFO, 1979. Mandics György f V 1