Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-14 / 267. szám

• 8 GAZDASÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. Nov. 14. KÖRKÉP Nagy áremelés volt Romániá­ban a lej leértékelését követően. Már csak az alapvető élelmiszernek számító kenyér, cukor, tej étolaj, valamint a hazai energiahordozók és a lakossági áram árát ellenőrzi a kormány. Román közgazdászok 80-100 százalékosra becsülik az alapvető termékek és szolgál­tatások árának emelkedését. Hi­vatalos vélemények szerint Ro­mániának I milliárd dollár gyors­segélyre lenne szüksége a téli ellátási gondok enyhítésére. A Délép és az ÉGIS Gyógy­szergyár átalakulási tervét fogadta el többek között a hét elején az Ál­lami Vagyonügynökség igazgató­tanácsa. „Halálos ítéletet" mondott ki az ÁVÜ harminc-negyven kereske­delmi és vendéglátóipari cégre. Az Állami Vagyonügynökség döntése értelmében ugyanis a jövő évtől a szerződéses üzemeltetésű és bérbe adott üzletek bérleti díjának, illetve átalánydíjának nagyobb része nem a vállalati „vízfejek" zsebét, hanem az ÁVÜ kasszáját dagasztja majd. A döntéshozók azt remélik, hogy ezzel az intézkedéssel véget vetnek több olyan cég vegetálásának, amelyek egyértelműen életképte­lenek, de eddig a bérleti díjakból ügyesen fenn tudták tartani magukat. Százötvenmillió márka érték­ben exportáltunk az idén Kelet-Né­metországba, míg onnan a be­hozatal elérte a 240 millió márkát ­jelentette ki Virágh István magyar kereskedelmi tanácsos, a bonni magyar nagykövetség berlini kereskedelmi kirendeltségének vezetője. A hagyományos árucsere megszűnésével, az átmeneti idő­szakban is számos területen mu­tatkozik együttműködési lehetőség a tanácsos szerint. így péládul a magyar vállalatok sikerrel pályáz­hatnának Kelet-Németorsjág in­frastruktúrájának és néhány ipari ágazatának modernizálására. Töb­bek között a gépgyártás-, a moz­dony- és vagongyártás, a tele­kommunikáció és a konfekcióipar területén lehetne életképes a korábban kialakult bérmunka­rendszer. Erőfeszítéssel jó esé­lyeink lehetnének arra, hogy visz­szaszerezzük Németország keleti felében a hagyományos élelmiszer­és élvezeticikk-piacainkat. Bojkottálni akarja az állami húsipar a Budapesti Árutőzsdét ­ez váll nyilvánvalóvá a hússzekció keddi ülésén. Jó néhány állami nagyvállalt ugyanis sajátos szerző­déseket ajánl eladóinak, felárat ígérve abban az esetben, ha a tőzsdét nem használják. A sertés felvásárlási ára lényegesen megnőtt a nyárihoz képest, s erre hivatkozva a húsipar újabb áremeléseket hajt végre, akkor amikor néhány hó­napja még a kilónkénti 64 forintos nyersanyagból sem tudott verseny­képes árút előállítani. Most ismét a fogyasztókkal igyeszik „lenyeletni a békát": a vidéket zsebből fizető ügynökök járják, s egyes megyék­ben már 85 forintot is hajlandók fizetni a sertéshús kilójáért. A Generáli emblémájában az oroszlán könyvet tart a mancsában. A nyitott könyv oldalain a következő latin mondat olvasható: „Pax tibi Marce, evangelista meus", vagyis „Béke veled Márk, én evangélistám". Nem véletlenül választotta jelképéül a bibliai eredetű oroszlánt, Márk evangélistát, a hittérítőt és bibliamagyarázót az olaszországi Generáli Biztosító Társaság, azt aki a legtöbbet, az életét áldozta hitéért. Ezt a hitet, ezt a lelkesedést és áldozatvállalást tartja ars poeticájának a Generáli tőkéscsoport a biztosítás eszméjének terjesztésében. Az oroszlán ugrani készül Magyarországon is. Amikor 1986-ban kettévált a biztosítási monopóliumot megtestesítő ÁB, és megalakult a Hungaria Biztosító, sejteni lehetett, hogy jelentős változások várhatók a biztosítás területén is. A piacgazdaság terjedése, a pénzvilág reformja mára tíz biztosító társaságot gerjesztett, melyek között több, százszázalékos külföldi tőkével működik. Az olasz Generáli tulajdonképpen egy szűk lehetőséget tartogató struktúrába szállt be 1990. január elsején, amikor megvásárolta az Állami Biztosító 40 százalékának részvényét. Joggal mondhatják munkatársai, hogy ez a rendszer nem új, csak négy évtizednyi szünet után visszatért a magyar piacra. Arról van szó ugyanis, hogy biztosító Olaszországban 1831-ben, a virágzó fellendülés korszakában alakult Triesztben. Nem sokkal később már tucatnyi külföldi ügynökséggel rendelkezett, s hamarosan kiépítette magyarországi hálózatát is. Érdekes történelmi tény, mely egyúttal a Generáli érdemeit és a biztosítás iránti bizalmat is jelzi, hogy nagy romantikus regényírónk, Jókai Mór tagja volt a Generáli igazgató tanácsának, s hogy ennél a társaságnál kötött életbiztosítást 1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia császára és királya, Habsburg Károly. A Generáli Budapest Biztosító Rt. ez év október elsején vált ki az Állami Biztosítóból, megvásárolva annak jelentós vagyonát. Profilja: vállalatok és vállalkozók szakbiztosítása. Tevékenysége a következő években biozonyára jelentősen bővül, hiszen kínálja a magánorvosok, ügyvédek, jogtanácsosok, könyvszakértők és -vizsgálók, és a termékek felelősségbiztosítását, mely utóbbiak bevezetését Nyugat-Európa országaiban már kötelezővé tették, s a hazai exporttevékenységet folytató cégeknek is megkövetelik a közeljövőben. A Generáli üz­letpolitikájának szlogenje: korrekt üzletkötés - korrekt kárrendezés. Mint a Generáli regionális igazgatója, Karikó Jánosné elmondta, tevékenységük három megyére - Bács-Kiskun, Békés, Csongrád ­terjed ki, ahol vezérképviseleteket nyitottak. Üzletkötőik élő kapcsolatot igyekeznek kialakítani ügyfeleikkel, s folyamatosan, a változó igényekhez igazítva kínálják a Generáli különböző módozatait. A közeljövőben megnyílik a szegedi regionális igazgatóság irodája is a Tisza Lajos könít és a József Attila sugárút találkozásánál most elké­szült épületben. Amerikai-magyar receptre Tesztelt vállalkozók Egy hónapja az önkormányzat vendégeként Szegeden járt az Egyesült Államok kormányzata mellett működő tanácsadó szer­vezet két képviselője. Az önkor­mányzatok gazdálkodási rendszere mellett a gazdaságfejlesztés gya­korlata iránt is érdeklődtek. Ta­pasztalhatták, hogy a vállalkozások térhódításának főként pénzügyi akadályai vannak. Konkrét segít­séget ígértek akkor, s a kéttagú „vizsgálóbizottság" a napokban már több nagyvárosban, így Szegeden is jelenkezett. Roger Vaughan gazdasági ta­nácsadó és Edward W. Hill, a Clevelandi Állami Egyetem pro­fesszora három elemből álló program összeállításán fáradozik. Városunkban többek között helyi pénzintézeti szakemberekkel és érdekvédelmi szervezetek képvi­selőivel konzultáltak. Felmérésük alapján odahaza elkészítik a helyi sajátosságokat figyelembe vevő javaslatukat, s az érintettek észre-, vételével módosítva kipróbálásra Szegedre küldik. Az itteni bankok kezdő és már működő vállal­kozásokon tesztelik e testre szabott finanszírozási modelleket. A tapasztalatok összegzését követően kerülhet sor a széleskörű alkalma­zásra. Véleményük szerint a gazdaság gyors átstrukturálódásához a pén­zen kívül a szakértelem és az információ is elengedhetetlen. Ezért önkormányzati tisztségvi­selőket, pénzügyi szakembereket hívnak meg Amerikába, hogy tanulmányozhassák az ottani szisztémát. A későbbiekben ban­kokhoz, alapítványokhoz, vállal­kozásokhoz jönnek tanácsadók az Egyesült Államokból. Remélik, hogy e helyi programok belülről olymódon fogják ösztönözni a bankszféra átalakulását, hogy az végre találkozhat a vállalkozók igényeivel. Újabb gabonagondok Önkéntes visszavonulás? T. Sz. I. A műtrágya felhasználás a húsz évvel ezelőtti szintre csökkent, s a fémzárolt kalászos vetőmagvak helyett a saját termésű árúnövényt vetik el. Kivívott pozíciónkat a jelenlegi feltételek között könnyen elveszíthetjük, s a mélypontról sokkal költségesebb lesz a ver­senyképesség feltételeit megte­remteni. A feladás, az önkéntes visszavonulás nehezen érthető annak fényében, hogy földrajzi fekvésünk, adottságaink, műszaki felkészültségünk a szántóföldi növénytermelésen belül a gabona­ágazatban a legkedvezőbb. Sokak szerint a búza, árpa és kukorica egymáshoz mért arányának vál­toztatása indokolt, pillanatnyi megítélés szerint a búza rovására. Mindezt kinyilatkoztatni veszélyes, hisz ennek alátámasztására nin­Az elmúlt években búza­és kukoricatermelésben a világranglistán az élbolyban jegyeztek bennünket. Ugyanakkor az ágazatban tevékenykedők egyre kevésbé találják meg számításukat. A jövedelmezőség olyannyira leromlott, hogy pénzügyi okok miatt lehetetlenné vált a következő termelési ciklus szakszerű előkészítése. csenek hosszútávú; csalhatatlan piaci prognózisok. A konjunktúra meglovaglásának efféle változa­tával nem sok sikerünk volt eddig. Az európai közösséghez való közeledés során tisztázásra vár, milyen hátrányokat kell ledolgoz­nunk, s mely előnyeink tarthatók meg. E növényeknél nemzetközi összehasonlításban is a viszonylag nagy üzemméret a jellemző. A szervezeti és tulajdoni változások után is ez látszik célszerűnek. Mi olcsóbban termeljük meg a ga­bonát, mint az EK országai, de az ottani támogatásokkal szemben nem tudjuk állni a versenyt. Rövid távon elsősorban a Szovjetunióba irányuló kivitelnek lehet esélye. Az utóbbi években itt 20 milliárd dollárt költöttek élelmiszerbe­hozatalra. Mindenképp meg kell találni azokat a formákat, mely a vásárlást gátló pénztelenséget kiiktathatja, hogy az üzlet hatalmas .kenyeréből" egy szelet nekünk is maradhasson. T. Sz. I. Kevesebb olajat... ...„fogyasztanak" a kelet-európai országok, mint tavaly. Közel 20 százalékkal csökkent ugyanis a kőolajfogyasztás ebben a régióban - adta közre a Nemzetközi Ener­giaügynökség. Leginkább Románia és Bulgária fogta vissza kőolaj­vásárlásait. Magyarország olajszük­séglete a tavalyihoz képes mind­össze 2 százalékkal csökkent ­derül ki az IEA adataiból. A szer­vezet a térség olajimportjának visszafogottságát a kelet-európai országok gazdaságának visszaesé­sével és az árfelszabadítás követ­keztében hirtelen megugrott ener­giaárakkal magyarázza. Az érintett országok a kőolajat ma már kizárólag keményvalutáért szerez­hetik be, amelynek azonban híján vannak. Fejlődő magyar-francia kapcsolatok Hazánk az Európa Vásáron Önálló gazdasági kiállítással jelentkezik az idén Magyarország a strasbourgi Európa Vásáron. A november 17. és 21-e között nyitva tartó nemzetközi bemutatón a kü­lkereskedelemben is érdekelt nyolc magyar vállalat, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Ipar Kamara, valamint hat idegenforgalmi cég igyekszik felhívni a figyelmet a magyar-francia gazdasági kapcso­latok jelentőségére. A 350 négyzetméteren megren­dezett magyar kiállítást a Hung­expo a Tourist Stúdió szerve­zésében állította fel, ahol a be­mutatkozás mellett mód nyílik tárgyalásokra, üzletkötésekre is. A helyszínen számítógépes informá­ciós rendszer segíti a szakem­bereket. A strasbourgi rendez­vényen a magyarországi beruházási lehetőségekről tart előadást dr. Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Miniszté­riumának államtitkára és Gölöncsér József párizsi magyar kereske­delmi tanácsos, a francia-magyar gazdasági együttműködés távlatai­ról, lehetőségeiről. A Budapesti Értéktőzsde forgalma nov. 1. nov. 4. nov. 5. nov. 6. no\ Valutaárfolyamok (100 egységre forintban) Érvényes: november 18-ig Pénznem Vétel Eladás angol font 13450,59 14282,59 ausztrál dollár 5993,42 6364,14 belga frank 225,20 239,14 dán korona 1193,91 1267,75 finn márka 1893,62 2010,76 francia frank 1355,61 1439,47 görög drachma 41,06 43,60 holland forint 4109,62 4363,82 ír font 12375,50 13141,00 japán yen (1000) 586,63 622,91 kanadai dollár 6761,04 7179,24 kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel német márka 4631,25 4917,71 norvég korona 1180,70 1253,83 olasz líra (1000) 61,61 65,43 osztrák schilling 658,04 698,74 portugál escudo 53,80 57,12 spanyol peseta 73,59 78,15 svájci frank 5237,55 5561,53 svéd korona 1268,08 1346,52 USA dollár 7633,21 8105,37 ECU (Közös Piac) 9468,14 10053,80

Next

/
Thumbnails
Contents