Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-13 / 266. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1991. NOV. 13. A meglepetés Hiába vártuk tegnap Szegedre Kasza József szabadkai polgármestert. Pedig, ha megérkezik, őlett volna - „a hab a tortán'' - a meglepetés, hiszen, a városunkba, látogatóba érkező Jeszenszky Géza. külügyminiszter, tőle, első kézből szerethetett volna információkat odaátról, elsősorban a Vajdaságban élő magyarok jelenlegi helyzetéről. A remélt találkozó elmaradt. Kasza József - hiába próbáltuk, nem tudtuk meg miért Szabadkán maradt. Talán nem engedték át a határon? Meglehet, hiszen benne van a hadköteles korban, nem idősebb hatvan évesnél, azaz bármikor a jugoszláv belháború frontjainak valamelyikére szólítható. Persze nem hinném, hogy egy város polgármesterét csak úgy, ripsz-ropsz katonaruhába lehetne bújtatni, mégha a szerb hatalom útjában is állna. Nyilván, a külföldi utazásokat engedélyező hivatal tisztségviselői megtudhatták, miért indult volna Kasza Józsefvárosunkba... Várt vendégeink egyike helyett, a déli órákban egy katonai helikopter szállt - nem kis riadalmat okozva - városunk fölé. Mint megtudtuk, az MTI fotósa kapta a magasból lencsevégre a tájat. Ami azonban mégis csak meglepetést okozott: mind a Határőrség, mind a Hadügyminisztérium érdeklődésünkre csak órák múltán tudta megmondani, ki és miért repkedett Szeged felett katonai helikopteren. VARGA IVÁN Konvertibilitás avagy leértékelés November II-tői hivatalosan Romániában 180 lejt ér egy dollár. A korábbi hivatalos árfolyam 60 lejes volt, de emellett „élt", de mennyire igen a szabadpiaci - csencselő, és az ehhez nagyon közel járó licit által kialakított kereskedelmi - árfolyam, amely ennek éppen az ötszörösét, 300 lejt jelentett dolláronként. Ezt a kettősséget kívánta megszüntetni a román gazdasági vezetés, úgymond azért, mert ez vezet a konvertibilitás felé. Az árfolyam-egyesítést befelé belső konvertibilitásnak nevezik, különben értelmetlenül, és nyilvánvaló csúsztatási szándékkal. Mit jelent ez a belpiacon? Egyelőre a romániai csencselők zavarban vannak, nem tudják, mennyit is kérjenek márkájukért, dollárjukért. Mert hát a hivatalos új ár alacsonyabb a reálisnál. A kereskedelmi ár jelentette a többé-kevésbé reálisat, mármint a megfelelő pénzért kapható áruk mennyiségét és milyenségét illetően. És ha jól értem, a konvertibilitás valami hasonlót jelent: mennyi árut vehetsz, hasonló minőségűt, a pénzedért abban az országban, amely valutájáért a tiédet beváltod. Csak hát szombatról hétfőre a román gazdaság teljesítménye sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem változott, ezért kezdett el mindjárt hétfőn felfelé kúszni a szabadpiaci dollárár. Minden bizonnyal jelentősen emelkedik majd. Bár a román kormány azt ígéri, hogy mintegy tíz, alapvető élelmiszer árán nem szabad változtatni, maradnak a régi házbérek és villanydíjak, a többi ár megváltoztatása pedig indokolatlan. De nem tilos. Tehát megint elindul egy inflációs görbe. Vagyis a Stolojan-kormány alighanem tisztázott egy helyzetet, de meg nem oldotta a kérdést. BODÓ BARNA (TEMESVÁR) Az ENSZ nincs békefenntartási készenlétben A magyar-amerikai gazdasági kapcsolatokról és a magyar egészségügynek nyújtantó további amerikai támogatásról tárgyalt tegnap New Yorkban Göncz Árpád. A köztársasági elnök kétnapos magánlátogatást tett az Egyesült Államokban, ahol New York egy jeles színházában nagy sikerrel mutatták be Rácsok című színmüvét. Az államfő a darab bemutatásában is szerepet vállalt Emanuel-alapítvány vendége volt. Göncz Árpád az esti órákban hazautazott Magyarországra. A Nyugat politikai intézményeit, a NATO-t és a Közös Piacot úgy kell átalakítani, hogy befogadhassák a keleti új demokráciákat - mondta John Major brit kormányfő hétfő este a londoni üzleti központ, a City főpolgármesterének vacsoráján. Úgy vélte, most a szovjet köztársaságoknak is van esélyük csatlakozni a nyugati demokráciák családjához, de annak is megvan a kockázata, hogy a politikai konfliktusok és a gazdasági nyomorúság mély szakadékába zuhannak. - Az EK-nak nyitott szervezetté kell válnia. Tragédia lenne, ha húsz év múlva még mindig gazdasági vasfüggöny választaná el Európa keleti és nyugati felét - jelentette ki a brit kormányfős A csehszlovákiai magyar sajtóban az elmúlt hetekben elmarasztaló írások sora látott napvilágot, amiért a prágai vár mégsem tartotta érdemesnek Esterházy Jánost arra, hogy posztumusz Masaryk-érdemrendet adományozzon neki. A szlovák sajtó ugyanakkor lefasisztázta Esterházy!, aki az egykori szlovák állam Tiso-féle nemzetgyűlésében a magyar párt képviselője volt. Ez a nemzetgyűlés ítélte deportálásra a szlovákiai zsidókat, s a képviselők közül egyedül Esterházy János szavazott e zsidótörvény ellen. 1947-ben halálta ítélték, a börtönben pusztult el. Találatok érték Dubrovnik óvárosát A kéksisakosokra általános mozgósítás lenne a válasz Dubrovnik óvárosát kedden több találat érte, megrongálódott a rektorpalota, egy kolostor és két bástyatorony is. A város fölött hatalmas füstoszlop látható, egyre gyakoribbak a robbanások, több kisebb hajó találatot kapott és elsüllyedt a kikötő bejáratánál. Teljes mértékben hazugoknak minősítette az újvidéki tartományi területvédelmi erők főparancsnoksága azokat a híreket, hogy nagyobb arányban soroznának be a jugoszláv szövetségi hadseregbe magyar származásúakat annál, mint amilyen arányt a magyar nemzetiség Újvidéken képvisel. A főparancsnokság cáfolata ugyancsak valótlannak mondja, hogy minden ötödik magyar nemzetiségű besorozott életét vesztette volna a horvátországi harcokban. Az összecsapások kezdete óta a területvédelmi egységekben szolgáló magyar nemzetiségűek közül egy halt meg, hét másik pedig megsebesült állította a főparancsnokság közleménye. Branko Kostic, a jugoszláv elnökség alelnöke, a csonka elnökség vezetője általános mozgósítást helyezett kilátásba arra az esetre, ha elfogadják a testületnek a kéksisakosok Horvátországba küldésére vonatkozó kérését. Kijelentette: „Amennyiben ezt a lehetőséget kihasználják, nem marad más hátra, minthogy az elnökség kihirdeti a hadiállapotot, az általános mozgósítást, és a fegyveres erőket megbízza a horvátországi lázadás szétzúzásával". Diplomáciai források szerint az ENSZ nem áll készen arra, hogy rövid időn belül békefenntartó erőket küldjön Jugoszláviába. A jugoszláv ENSZ-misszió nem ismeri el törvényesnek a csonka elnökséget, sem annak határozatait. amelyeket a teljes államelnökség nevében hoz - jelentette ki a Borba keddi számában megjelent nyilatkozatában Darko Silovic, Jugoszlávia ENSZ-nagykövete. Szerinte a csonka elnökség tudatosan kerülte meg a hivatali utat, mert tudja, hogy nem hozhat törvényes határozatot. Az ENSZ-misszió ellenjegyzése vagy a szövetségi külügyminiszter aláírása nélkül az ENSZ-erők küldetéséről szóló kérelem nem is lehet a Biztonsági Tanács rendes ü gymenetének tárgya - mondta Silovic. A jugoszláviai helyzet elkerülhetetlen következményének nevezte Frans Andriessen, az Európai Közösségek Bizottságának alelnöke, a G-24 miniszteri értekezletének elnöke azt a döntést, hogy a 24 legfejlettebb ipari ország felfüggeszti a balkáni ország számára nyújtott segélyprogramokat. Ez azt jelenti, hogy az Európai Közösség november 8-i, hasonló értelmű határozatát követően a 12 másik fejlett tőkés ország is megszünteti a 24-ek keretében összehangolt segítségnyújtást. 40 ezernél is több menekült ENSZ-segély Magyarországra összesen 2,9 millió dollár, mintegy 220 millió forint érkezik még az idén a menekültek élelmezésére, elhelyezésére és az egyéb, ezzel kapcsolatos költségek részbeni fedezésére. A december 31-ig tartó programhoz az Egyesült Államok 1,8 millió dollárral, az Európai Közösség 400-440 ezer dollárral, Svájc 400 ezer frankkal és Norvégia 500 ezer koronával járult hozzá. Több ország, így Franciaország, Dánia, Németország, Ausztria és Hollandia a Nemzetközi Vöröskereszten keresztül juttatja el adományát. Magyaroszágon jelenleg mintEredményesnek bizonyult az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának október 9-én Genfben elhangzott felhívása, amely a tagországokat arra kérte, hogy nyújtsanak anyagi segítséget a Magyarországra menekült jugoszláv állampolgárok ellátásához mondta az MTI érdeklődésére Tóth Judit, a Menekültügyi Hivatal helyettes vezetője. egy 40 ezer menekült tartózkodik, közülük 3500-an befogadó állomásokon. Becslések szerint mintegy 5-10 ezer katonaköteles jugoszláv fiatalember pedig eddig nem mert jelentkezni a menekültügyi illetékeseknél, mert félnek a későbbi megtorlástól. A Menekültügyi Hivatal már készíti újabb programtervét jugoszláviai menekültek 1992. évi ellátására vonatkozóan, melyhez szintén ENSZ-segítséget kívánnak igénybe venni. Magyarország az idén központi költségvetésből 800 millió forintot költ a menekültek ellátására, segélyezésére, jövőre pedig egymilliárd forint a terv. Külügyi tájékoztató EK-megfigyelők a déli határra A magyar megítélés szerint a Rómában körvonalazott új intézmény, az Észak-atlanti Együttműködési Tanács fontos kiindulási pont lesz a NATO és az új demokráciák intézményes kapcsolatainak elmélyítésében. Magyarország e párbeszéd tevékeny, kezdeményező partnereként kíván fellépni. A remények szerint a kapcsolatok erősítése megalapozhatja az európai kooperatív biztonsági rendszert, amely magában foglalhatja a helsinki folyamat struktúráit, az Európai Közösség és az Európa Tanács ez irányú intézményeit. Magyarország üdvözli a NATO római csúcsértekezletének eredményeit, amelyek nyomán jelentősen átformálódik a szövetség szerepe. Különösen üdvözlendő, hogy az újjáformálódó felfogásban a biztonság szélesebb körű értelmezése nyert teret hangoztatta Hermán János külügyi szóvivő keddi sajtókonferenciáján. A madridi közel-keleti konferencia kapcsán a szóvivő üdvözölte, hogy megkezdődött Izrael és az arab országok, illetve a palesztinok közvetlen párbeszéde. A magyar remények szerint a közel-keleti konfliktus tartós rendezésére hivatott párbeszéd a tervezett menetrendnek megfelelően folytatódik. Mindazonáltal gyors áttörés nem várható. A szóvivő bejelentette: kedden Budapesten megbeszélés kezdődött Magyarország és az Eurógai Közösség küldöttségének részvételével arról a magyar indítványról, hogy az EK jugoszláviai megfigyelőinek tevékenységét terjeszszék ki a magyar-jugoszláv határra is. A mi koalíciónk nem hullik szét" Interjú Domokos Gézával, az RMDSZ elnökével FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN Előszór járt hivatalos küldöttség Magyarországon a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének képviseletében. Az ötfős delegáció a parlamenti pártok meghívására érkezett hazánkba, s péntek óta találkoztak a köztársaság és a kormány elnökével, a külügyminiszterrel és az országgyűlési frakciók képviselőivel. A szervezet elnöke, Domokos Géza a program végefelé nyilatkozott a HT Pressz tudósítójának. - Képviselő úr, milyen várakozással, milyen célokkal érkeztek hazátlkba? - Elsődleges célunk az volt, hogy a magyar politika képviselői jobban megismerjék a mi gondjainkat és problémáinkat és azt, hogy mi magunk is alaposabban tájékozódjunk az itteni viszonyokról. Megvallom, az itteni történések sokszor áttekinthetetlenek és kiismerhetetlenek számomra. Ezért fontos volt. hoev úiabb információkkal eazdaeodva. mintegy belülről lássuk a magyar politikát. - Gondolom ez azért is fontos az önök számára, mert a mi hat parlamenti pártunknak a tükröződései az RMDSZ-ben is felismerhetők. - Pontosan így van. Az RMDSZ egy koalíció, amelyben a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párttól, a Független Kisgazdapártig számos politikai csoportosulás, szakmai és kulturális szövetség, valamint az ifjúsági szervezetek is résztvesznek. Szervezetünk pluralista és többszólamú formában képviseli a magyarság érdekeit, ezért természetesek az olykor parázs viták, amelyeket sokan félreértenek. Vannak akik azt hiszik, hogy a tönk szélén állunk, hogy nehezen megküzdött egységünk végleg kettészakad. - Hogyan írná le az RMDSZ-en belüli megfontoltan haladó és a radikális törekvések ellentétét? - A Küldöttek Országos Tanácsa, amely Aradon tanácskozott október 5-éít, úgy döntött, iiügy a belső viták, az Alapszabályban található ellentmondások és személyi kérdések miatt, valamint a marosvásárhelyi kongresszuson sebtében elfogadott program továbbfejlesztése érdekében kongresszust kell tartanunk. - Hogyan tekintenek arra a tényre, hogy nemzetközi vonatkozásban Románia az elmúlt fél évszázadban még soha nem volt ennyire elszigetelt? - Azt, hogy Románia mennyire elszigetelt, nem tudom megítélni, hiszen jelenleg is aktív diplomáciai tevékenységet folytat. Közeledik a Közös Piachoz, megpróbál bekerülni az Európa Tanácsba. Tagadhatatlan, hogy nem jó a Romániáról kialakult kép, de önbecsapás volna azt hinni, hogy ez csupán az ott folytatott kisebbségi politika miatt van. Ez ugyanis csak egyik összetevője egy ország politikai egészének. A nemzetközi közvélemény mindenesetre nehezményezi, hogy a régi struktúrák és a régi emberek napszámban megmaradtak, hogy akadozik a reform, hogy a bányászok nesvedszcr is Buksrcstbe látoeattak A Nemzeti Mp<mien!ési Front mindent áthajszol a parlamenten, mert abszolutizálja kétharmados többségét. Ezért a demokratikus intézmények nem funkcionálnak. Éppen most, kedden döntenek arról, hogyan alakuljon a kisebbségek anyanyelvhasználata a közigazgatásban. Mivel azonban a kormányzatnak nincs kisebbségi politikája, azaz nincs koncepciója e probléma kezelésére, mód van arra, hogy szélsőséges, xenofób elemek bárhol előre törjenek. Ezek nemcsak a kormányt, de a törvényhozást is képesek befolyásolni. így előfordulhat, hogy az anyanyelvhasználat joga kikerül az alkotmányból. Ez nagy baj lenne, amelynek gondolom a nemzetközi következményeit sem mérlegelték még kellően. Ez a jog a két világháború között és az elmúlt 46 évben is megillette a kisebségeket, tragédia lenne, ha ezt a szabadon és demokratikusan választott parlament szüntetné meg. - Mi az, amit kiemelne mostani tapasztalatai, élményei közül? - Úgy látom, Magyarországon sem olyan könnyű a demokrácia építése és a piacgazdaság fájdalommentes kialakítása. Jó érzéssel vettem, hogy sokan részletesen is ismerik gondjainkat, s megértenek még valamit. Azt, hogy a mi problémáinkat nem lehet kiszakítani a romániai helyzet egészéből. Ezért általános az akarat, hogy a két ország közötti viszony minél előbb, s minél több területen megnyugtatóan rendeződjön. ENYEDI NAGY MIHÁLY